Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Emlékezzünk 1848-ra közösen!
  2010-03-14 14:32:19, vasárnap
 
  Link  
 
0 komment , kategória:  Ünnepek  
Petőfi Sándor: 1848
  2010-03-14 10:09:49, vasárnap
 
 
Ezernyolcszáznegyvennyolc! az égen
Egy új csillag, vérpiros sugára
Életszínt vet a betegségében
Meghalványult szabadság arcára.

Szent szabadság, újabb megváltója
A másodszor sűlyedt embereknek,
Drága élted miljom s miljom ója,
Ne félj, téged nem feszítenek meg.

Elbuvék a békesség galambja,
Fészke mélyén turbékolni sem mer;
Háborúnak ölyve csattogtatja
Szárnyait a légben vad örömmel.

Hah, ti gyávák, ti máris remegtek?
Ez csak kezdet, ez csak gyermekjáték...
Hátha mindazok beteljesednek,
Amiket én álmaimban láték!

Eljön, eljön az itélet napja,
A nagy isten véritéletet tart,
S míg jutalmát jó, rosz meg nem kapja,
Már nyugonni sem fog addig a kard!

Pest, 1848. február

  
 
0 komment , kategória:  Ünnepek  
Az 1848/49-es szabadságharc
  2010-03-14 09:10:49, vasárnap
 
  Az 1848/49-es szabadságharc és forradalom eseményei

- 1848. február 23.

Párizsban kitört a forradalom. A pozsonyi diétán az ellenzékiek elérkezettnek látták az időt a cselekvésre.



- 1848. március 3.

Kossuth elmondta híres felirati beszédét:

* az Ellenzéki Nyilatkozat azonnali elfogadását követelte,

* alkotmányt követelt a Habsburg Birodalom örökös tartományainak is.



- 1848. március 13.

Bécsben kitört a forradalom. Metternich megbukott, a császár ígéretet tett az alkotmányra, sajtószabadság lépett életbe.



- 1848. március 14.

A bécsi forradalom hírére a főrendek elfogadták a március 3-i felirati javaslatot, és elhatározták, hogy Bécsben országgyűlési delegáció fogja azt átadni a királynak.



- 1848. március 15.

A bécsi forradalom hírére a pesti fiatalok a cselekvés útjára léptek. Reggel a Pilvax kávéházból indultak el történelmi útjukra.

* Először az egyetemeketjárták végig.

* Lefoglalták a Landerer és Heckenast nyomdájának egyik gépét, és kinyomtatták a Nemzeti dalt és a tizenkét pontot.



Tizenkét pont:

1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését.

2. Felelős minisztérium Buda-Pesten.

3. Évenkénti országgyűlést Pesten.

4. Törvény előtti egyenlőséget, polgári és vallási tekintetben.

5. Nemzeti őrsereg.

6. Közös teherviselés, képviselet egyenlőség alapján.

7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.

8. Esküdtszék.

9. Nemzeti Bank.

10. A katonaság esküdjön meg az alkotmányra, a magyar katonákat ne vigyék

külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.

11. A politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.

12. Unió, vagyis Erdélynek Magyarországgali egyesítése.



* A Nemzeti Múzeum előtt nagygyűlést tartottak.

* A pesti városháza elé vonultak és a városi tanáccsal elfogadtatták a tizenkét pontot. Igy a petíció mint Pest város követelése mehetett Pozsonyba.



* Megalakult a Közbátorsági Bizottmány. Elnöke Irányi Dániel lett.

* A tömeg Budára vonult, hogy a Helytartótanács engedje szabadon a sajtóvétség miatt fogva tartott Táncsics Mihályt, és engedélyezze a Nemzetőrség szervezését.

A tömeghez ekkor már csatlakozott Nyáry Pál, Klauzál Gábor és a liberális

nemesség más képviselői.

* Táncsicsot lelkes diadalmenet kísérte Pestre.

* Este a Nemzeti Színház díszelőadást tartott.



- 1848. március 17.

Az uralkodó nádori hatalommal ruházta fel István főherceget, aki a király szóbeli beleegyezésével Batthyány Lajost nevezte ki Magyarország első felelős miniszterelnökévé.



A Batthyány-kormány tagjai:

Batthyány Lajos miniszterelnök

Széchenyi István (közmunka és közlekedésügy)

Eötvös József (vallás- és közoktatásügy)

Szemere Bertalan (belügy)

Klauzál Gábor (földművelés, ipar és kereskedelem)

Kossuth Lajos (pénzügy)

Deák Ferenc (igazságügy)

Mészáros Lázár (hadügy)

Esterházy Pál (a király személye körüli)



- 1848. március 23.

Batthyány miniszterelnöki körlevélben elrendelte a jobbágyfelszabadítást, utólagos állami kárpótlással.



- 1848. március 28.

A március 28-i királyi leirat átdolgozásra javasolta az önálló magyar had- és pénzügyminisztérium tervezetét, illetve az úrbéri törvényjavaslatot, amit azonban az országgyűlés nem fogadott el.



- 1848. április 11.

V. Ferdinánd szentesítette az új törvényeket. (áprilisi törvények)



- 1848. július 5.

Ekkor gyűlt össze az első népképviseleti országgyűlés Pesten.



- 1848. július 11.

Kossuth elmondta híres megajánlási beszédét. A legendás felkiáltás:

"megadjuk" kétszázezer újonc és 42 millió forint hitel megszavazását jelentette.



- 1848. nyár-ősz

Harc a szerb felkelők ellen.



- 1848. szeptember 5.

Széchenyit megrendült idegállapotban Döblingbe szállították.



- 1848. szeptember 11.

Jellasich horvát bán átlépte a Drávát, és a főváros felé nyomult. Batthyány beadta lemondását.



- 1848. szeptember 28.

Lamberg Ferenc császári biztost a pesti nép felkoncolta.



- 1848. szeptember 29.

A magyar csapatok fővezére, Móga János altábornagy Pákozd térségében legyőzte Jellasich hadseregét. Közben Jellasich tartalék hadoszlopát, amelyet Róth és Philipovics vezettek,

Perczel Mór és Görgey Artúr csapatai késztettek megadásra Ozoránál.



- 1848. október 3.

Az udvar elfogadta Batthyány lemondását. Ugyanakkor a törvények ellenére feloszlatta az országgyűlést. Jellasichot kinevezték teljhatalmú királyi biztossá.



- 1848. október 8.

A végrehajtó hatalmat ideiglenes jelleggel az Országos Honvédelmi Bizottmányra (OHB) ruházta a parlament. Elnöke Kossuth Lajos lett.



- 1848. október 6.

Bécsben ismét kitört a forradalom. A bécsi udvar Olmützbe költözött. Latour hadügyminisztert a bécsi nép meggyilkolta. A császári hadak főparancsnoka Windischgrätz herceg lett, aki a királytól teljhatalmat kapott a bécsi és a magyar forradalom leverésére.



- 1848. október 30.

Móga altábornagy vonakodott Jellasichot egészen Bécsig üldözni, mivel a határ átlépése már több lett volna, mint önvédelem. (A hadsereg nem kapott egyértelmű felhatalmazást az országgyűléstől.)

Október 30-án Kossuth közbelépésére mégis előrenyomultak, de Schwechatnál a császári sereg megállította őket. Kossuth a lemondott Móga helyett Görgey Artúrt nevezte ki a feldunai sereg

parancsnokává. Görgey ütőképes sereget kovácsolt a hadból.



- 1848. december 2.

Az udvarban lemondatták V. Ferdinándot, és helyébe Ferenc Józsefet ültették trónra. Az országgyűlés nem ismerte el törvényes királynak Ferenc Józsefet, mivel nem koronázta magát magyar királlyá.



- 1848. december 16.

Windischgrätz vezetésével kb. 44 ezer katona lépett országunk területére. A főváros felé tartó, túlerőben lévő sereggel Görgey nem vállalt csatát. Perczel Mór viszont, aki vállalta az ütközetet december 30-án csatát vesztett.



- 1848 vége

1848 utolsó napjaira világossá vált, hogy a főváros nem tartható. Az országgyűlés úgy döntött, hogy a képviselőházat és a kormányzatot Debrecenbe telepíti át, ami meg is történt.

Eközben Erdélyben Bem seregei visszafoglalták Kolozsvárt, majd 1849 elejénMarosvásárhelyt.



- 1849. január 5.

Windischgrätz bevonult Pestre. Hadjáratát győztesnek vélte, Batthyányt fogságba vetette, és hozzálátott az 1847-es állapotok restaurálásához. Ugyanekkor Görgey Vácott nyilatkozatot adott ki (váci nyilatkozat), amelynek célja az volt, hogy megőrizze a tisztikar egységét.

* Kész volt a király által szentesített alkotmányosságot minden külső ellenséggel szemben megvédeni,

* követeli a hadsereg szakszerű irányítását: hadügyi kérdésekben ne az OHB, hanem a hadügyminiszter (Mészáros Lázár) döntsön.



- 1849. január-február

Görgey északi hadjárata.



- 1849. február 9.

A piski csatában Bem legyőzte Puchner hadait.



- 1849. február 26-27.

Kápolna térségében az újonnan kinevezett főparancsnok, Dembinski összecsapott Windischgrätz seregével. A csata tulajdonképpen eldöntetlen maradt. A magyar had veszteségei nem voltak túl nagyok, de a sikertelenségért a tisztikar Dembinskit hibáztatta. (Dembinski valóban nem volt jó választás. A tisztikarral nem tudta elfogadtatni magát, nem tudta kihasználni csapattestei

erejét, parancsai egymásnak ellentmondóak voltak.)



A kápolnai csata következményei

Windischgrätz a csata után azt hitte, ez már a végső győzelem volt. Ezt isjelentette az uralkodónak. Ekkor az udvar kiadta az olmützi "oktrojált" (kényszerített) alkotmányt. Ennek értelmében Magyarország a központosított birodalom egyik tartománya. E manifesztum soha nem lépett életbe.

A tiszafüredi magyar táborban a tisztek Dembinski leváltását, Görgey ismételt kinevezését követelték. Szemere Bertalan kormánybiztos, majd Kossuth is belátták, hogy a fővezér csakis ő lehet. Az OHB mégis Vetter Antalt nevezte ki fővezérnek, aki egy csatavesztés és betegség után távozott beosztásából. Március végén Görgey került a seregek élére.



- 1849. március 11.

Bem serege beveszi Nagyszebent. Az ellenséges erők kimenekültek az országból:

Erdély felszabadult.



- 1849. április-május

A tavaszi hadjárat:

* április 2.: Gáspár Sándor győzelme Hatvannál.

* április 4.: Klapka és Damjanich győzelme Tápióbicskénél.

* április 6.: Isaszegnél a magyar fősereg is győzött.

Az udvar a vereség hírére Windischgrätz helyébe Welden táborszernagyot nevezte ki.

* április 10.: Görgey győzelme Vácnál.

* április 19.: Görgey győzelme Nagysallónál.

* április 26.: Komárom felmentése a császári ostrom alól.

* május 4-21.: Buda sikeres ostroma.



- 1849. április 14.

A Függetlenségi Nyilatkozat. A debreceni református Nagytemplomban kimondták a Habsburg-ház történelmünkben második trónfosztását. (Az európai diplomáciában a Függetlenségi Nyilatkozat inkább ártott a magyar szabadságharc ügyének, mivel sem a francia, sem az angol politikusok nem

kívánták a Habsburg-monarchia szétesését, a cárnak pedig jogalapot teremtett a beavatkozásra.)



- 1849. május eleje

Megalakult az új kormány:

Szemere Bertalan (miniszterelnök, belügyminiszter)

Batthyány Kázmér (külügyminiszter, földművelési, ipari, kereskedelmi miniszter)

Vukovics Sebő (igazságügy)

Csány László (közlekedésügy)

Horváth Mihály (vallás- és közoktatásügy)

Duschek Ferenc (pénzügyminiszter)

A honvédelmi miniszter Görgey lett, de nem hagyta ott csapatát, így átmenetileg Mészáros vezette a tárcát.



- 1849. május 9.

I. Miklós cár közzétette azt a nyilatkozatát, amelyben megígérte, hogy katonai segítséget nyújt Ferenc Józsefnek a magyar szabadságharc leveréséhez.



- 1849. június

Betört az országba az orosz Paszkievics herceg 200 ezer fős serege. A császári haderő ezzel egyidőben Haynau táborszernagy vezetésével lépett magyar földre. Görgey úgy tervezte, hogy a két ellenséggel külön-külön kell megmérkőzni. Miközben az oroszok benyomulását késleltetik, a komáromi erődrendszerre támaszkodva kell csapást mérni az osztrákokra és lehetőség szerint áttörni Bécs irányába.

· Áttörési kísérletek: június 16. Zsigrádnál, Sempténél (vereségek).

*Június 21.: Perednél győzelem, de az áttörést megakadályozza egy orosz segélycsapat.

* Június 26-án Kossuth elfogadja Görgey tervét a komáromi csapatösszevonásról.

* Június 28-án a honvédsereg vereséget szenvedett Győrnél.

A győri vereség hatására Kossuth új haditervet akar. Június 29-én egy Pesten tartott tanácskozáson elvetette a Komárom melletti csapatösszevonás tervét, és úgy határozott, hogy a sereg a kormányt fedezve Szeged irányába vonuljon vissza.



* Június 30-án egy háromtagú küldöttség (Csány, Aulich, Kiss Ernő) közölte Görgeyvel a parancsot, aki bár nem értett egyet a tervvel de biztosította a küldöttség tagjait engedelmességéről.



- 1849. július 2.

Haynau támadását Görgey igen kemény csatában visszaverte. Ő maga is súlyos fejsérülést szenvedett. Görgey csapatával ezután észak felé fordult, megkerülő hadművelettel sikerült kijátszania Paszkievics seregét, majd sikeres manőverek után augusztus 9-én érkezett Aradra, hogy egyesüljön a többi csapattesttel.



- 1849. július 28.

Az országgyűlés elfogadta a nemzetiségi törvényt. Ezt megelőzően több tárgyalás történt a románokkal, egyezség született a szerbekkel is. A törvényt már nem tudták végrehajtani.



- 1849. augusztus 9.

Miután a magyar fősereg Dembinski vezényletével Szőreg mellett csatát vesztett, a fővezérséget Kossuth Bemre bízta. Bem augusztus 9-én Temesvárnál veszi át a parancsnokságot, ahol a magyar csapatok megütköztek Haynauval. A csatában elfogyott a tüzérség lőszere, Bem megsebesült, így a magyar sereg elvesztette az ütközetet.



- 1849. augusztus 13.

Kossuth a reménytelen helyzetben lemondott, a haditanács és a kormány Görgeyt teljhatalommal ruházta fel. Augusztus 13-án Görgey Világosnál Paszkievics seregei előtt letette a fegyvert.



- 1849. augusztus-szeptember

Utóvédharcok:

* Damjanich János augusztus 17-én Aradon,

* Dessewffy Arisztid augusztus 19-én Karánsebesnél,

* Vécsey Károly augusztus 21-én Borosjenőn tette le a fegyvert.

* Munkács augusztus 26-án,

* Pétervárad szeptember 5-én,

* végül a komáromi erődrendszer október 2-án nyitotta meg kapuit. (Klapka György elérte, hogy a várvédők sértetlenül távozhattak.)



- 1849. október 6.

Haynau parancsára ezen a napon Aradon kivégeztek tizenhárom honvédtábornokot, és ugyanezen a napon Pesten kivégezték Batthyány Lajost is.		  
 
0 komment , kategória:  Ünnepek  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2010.02 2010. Március 2010.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 142 db bejegyzés
e év: 995 db bejegyzés
Összes: 7246 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 362
  • e Hét: 2684
  • e Hónap: 8925
  • e Év: 61191
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.