|
2010-03-16 05:18:15, kedd
|
| |
| |
Tolerálni másokat. Az ünneplésben.
Petőfiék majdnem vissazfordultak a kávéházba, mert cudar volt az idő, s ilyen időben nem lehet forradalmat csinálni. Lehetett.
Az ünnep az együvé tartozás jelképe is.
Volt akit zavart az idén a sok aktuálpolitika. Engem nem. Tudni lehetett, hogy a választások előtt ez így van rendjén. A jó ünnep kisajátítható úgy, hogy mégis romlatlanul megmarad.
Iszonyú szélvihar és hideg volt tegnap. A mosoni ünnepséget végigdideregtük. Próbáltunk előtte. A gyerekek végül megértek a műsorra, szép volt, kerek az egész. Lupus ünnepi beszéde karcos volt, tömény aktuálpolitika. Ez azért nem volt teljesen rendjén, mert biztos rontott annyit, mint amennyit használt. Túl direkt volt. Jankovicsé a 48-as szobornál puhább, irodalmibb, sejtetőbb. És rövid volt. Az irodalmi műsor kissé hosszú volt, jó hangok, Kátai zenéje mindig megteszi a magáét. De nyugodtan vissza lehet térni ahhoz a gyakorlathoz, hogy egy-egy középiskola húsz perces műsorával ünnepel a város. A kívülről vásárolt néha-néha jobb ennél. Igaz, azzal nincsen munka.
A koszorúzás már-már kabarisztikussá vált. Vagy ötven szervezet - egy része a közelgő önkormányzati választásokra alakult technikai szervezet tagság nélkül - koszorúzott. Itt már nem 1848-ról volt szó.
Aki nem hal meg időben, vagy nem hülyül meg, az emlékszik a hetvenes, nyolcvanas évek 48-ára (sok szél és szépség volt abban is belül), aztán a váltás utáni aktuálpolitikára is.
Mindenesetre ez koszorúzáskényszer az ünnep szépségének értékéből vont le. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
