|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
|
|
2010-03-25 23:02:32, csütörtök
|
| |
| |
Gerzsenyi Sándor: Tavaszi háladal
Te áldott, angyali, szép Tavasz, eljöttél,
Magadra öltve zöld ruhád!
Megváltó Jézusom, szállj le a szívemre.
Hozz tavaszt, tégy csodát!
Oly hosszú volt ez a tél!
Az ajkam esengve kér:
Megváltó Jézusom, szállj le a szívemre,
Hozz tavaszt, tégy csodát!
Az égből fény csorog, és üde hangokkal
Vidáman zeng a sok madár
Megtelt a lelkem is égi kegyelmeddel;
Imám csak Téged áld!
Meghajlok színed előtt
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-03-25 21:08:23, csütörtök
|
| |
| |
Ernest Hemingway: Soha ne légy szomorú /Dr. Molnár Marikától kaptam/
"Soha ne légy szomorú, ha a valóság túl rideg,
s ne keseredj el, ha nem találod helyed.
A valós élet olyan, mint a csörgedező patak,
előfordul néha, hogy nehezebben halad.
Ha nem találod céljaid, ne gyötörd magad,
idővel majd alakul, mi e percben csak gondolat.
Kérdezhetnéd, miért élünk, de senki nincs, ki választ ad,
minden napunk küzdelem, mely mindhalálig megmarad.
Ha csalódott vagy, s úgy érzed, hogy minden hullám összecsap,
gondolj bele, mennyi ember vállalná sorsodat.
Mindig csak a jóra figyelj, s hibáidat elfeledd,
ha önmagadat elfogadod, könnyebb lesz az életed.
Ha nem látod a fényt, a Napot, nyisd ki jobban a szemed,
gondjaid közt tartogat még csodákat az életed.
Mindig csak a mának élj, s az örök szabályt ne feledd:
A holnap mindig tiszta, mivel nem szennyezi semmi tett." |
|
| |
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-03-25 21:05:11, csütörtök
|
| |
| |
Szép Ernő: Én így szerettem volna élni /Gné, Margittól kaptam/
"Én úgy szerettem volna élni
Minden halandóval beszélni
Mindenkinek nevét kérdezni
Mindenkinek szívét érezni
A járdán osztani virágot
Tegezni az egész világot
Megsimogatni ami állat
Érinteni minden fűszálat
Imádni végtelen sereggel
A napot ha fellángol reggel
És énekszóval összejönni
Az esti csillagnak köszönni
S testvéri csókkal hazatérni
Én így szerettem volna élni."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-03-25 21:00:47, csütörtök
|
| |
| |
Kun Magdolna Homokóra
"A napok olyan gyorsan leperegnek a hátralévő évekről,
Mint a szétnyílt homokórából a szálló porszemek
S én magamban roskadva figyelem, hogy halványul el,
Minden kedves élénk érzés, mely hévvel égetett.
Még nem tudom, meddig dobog fáradttá vált szívem
És meddig vernek szabályosan azok a kék hajszálerek,
Mik egyre jobban beszűkülnek a túlhajszolt élettől,
Miben csak néha volt megadatva pár percnyi élvezet.
Ha tehetném, elűzném magam mellől a szikár arcú időt
S pár percre gyermekszemmel nézném a törékeny világot,
Ahol annyi kudarcot legyőzött az-az épelméjű értelem,
Mely rongyos évek nyomorából szőtt királyi palástot.
Mára már elgyengült két karomból az a végtelen nagy erő,
Miről mindig hinni tudtam, hogy mindentől megvédhet,
Mára már nem maradt semmim, mitől csodát várhatnék,
Így hát megnyugvással fogadom el, mit kimért rám az élet."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-03-25 19:38:16, csütörtök
|
| |
| |
Szia Maroka!
Remélem, jól vagy és örülsz a tavasznak!
Sok puszit küldök: Dr.Rochlitzné, Ági
Gyurkovics Tibor valaki sír
"Valaki sír az ablakon
lefolyik a könnye
ahogy kívülről hallgatom
nem is tudom hogy könny-e?
Vagy ez maga a lét vize
magából az időből
folyik elő s azt jelzi hogy
nem kezdhetem elölről." |
|
| |
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-03-25 19:30:07, csütörtök
|
| |
| |
Gulyás Pál: Egy ibolyáról
"Egy ibolyát vittem haza
s most is itt él az illata.
Belepréseltem egy füzetbe,
hideg lapjára dideregve
lehullt a kis kerti virág,
siratva teste hajnalát.
Arcának bársony hamva vissza -
repült az égbe, mint a rab...
De könnyét a papír beitta,
égi illata itt maradt!
S most ez az illat a világom,
két karom esdve ráborul,
ő felé vonz az esti álom,
őt látom láthatatlanul." |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tavaszi versek és képek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-03-25 17:48:29, csütörtök
|
| |
| |
Edda-Lelkünkből
Videó link Link
Videó link Link
A gyertya szépen lángol,
Nem fújja már a bántó szél.
A viasztest elolvadt,
Valahol új életre kél.
A Föld már elengedte,
Az égen egy csillag ragyog.
Szelíden kérik Őt,
S Ő játszik egy égi dallamot.
Eggyé forrt kéz a húrral,
És már egy új ütembe kezd.
Lassúbb és csöndesen szól,
Úgy üzeni: megérkezett.
Ref.: (2x)
Lelkünkből szól ez a dal.
Örökre velünk maradsz,
Őrizzük mosolyodat.
Vihar, kiált kegyetlen,
Elválaszt zord idők keze.
Az ész hazug; ne engedd,
Ne, hogy a reményt elvegye!
A Föld már elengedte,
Az égen egy csillag ragyog.
Szelíden kérik Őt
S Ő játszik egy égi dallamot.
Minden üvöltve lázad,
Hol van az elrabolt hitünk?
A lelked halhatatlan,
De a fájdalom elönt.
Ref.:(4x)
Lelkünkből szól ez a dal.
Örökre velünk maradsz,
Őrizzük mosolyodat.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Halottak napjára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
2010. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
185 db bejegyzés |
| e év: |
3087 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 10920
- e Hét: 22550
- e Hónap: 55704
- e Év: 289451
|
|
|
Offline
