Belépés
charlotteani.blog.xfree.hu
"Az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív" (Prédikátor 7:3) Nálam helye van az érzelmeknek, az állatok szeretetének, a Bibliának, az élet dol... Molnár Anikó
1976.03.18
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
S egy történet,szívetMELEGÍTŐ!
  2010-04-03 11:30:30, szombat
 
 


Link


Glückné,B.Margit 2010-04-02 15:59:06
Napsugár


Volt egyszer két jégtömb. A hosszú télen keletkeztek egy sziklás, bozóttal körbevett üregben, a hegyoldalt beborító erdő közepén. Makacs közönyösséggel méregették egymást. Viszonyuk meglehetősen hűvös volt. Néhány "jó napot", egy-két "jó estét". Semmi több. "Jégtörésről" szó sem volt. Mind a ketten azt gondolták a másikról: - Igazán eljöhetne hozzám! De a jégtömbök egyedül nem tudnak elmozdulni a helyükről. Így nem történt semmi és a jégtömbök még jobban önmagukba zárkóztak.

Az üregben lakott egy borz, aki egy nap így fakadt ki:
- Milyen kár, hogy itt bent kell lennetek! Gyönyörűen süt a nap odakint!
A két jégtömb feljajdult. Kiskoruk óta tudták , hogy a nap a legnagyobb veszélyt jelenti számukra.
Meglepő módon azonban, most az egyik jégtömb azt kérdezte: - Milyen a nap?
- Csodálatos... Maga az élet. - válaszolta zavartan a borz.
- Csinálhatnál egy kis rést az odú tetején... Szeretném látni a napot! - mondta a másik.
A borz nem várta meg, amíg megismétli. Fúrt egy kis lyukat a gyökerek közé és a nap meleg, enyhe fénye aranysugárként hatolt be az üregbe.

Néhány hónappal később egyszer délben, ahogy a napfény felmelegítette a levegőt, az egyik jégtömb észrevette, hogy olvadni kezd és kis patakká változik. Másképpen érezte magát, nem volt már többé ugyanaz a jégtömb, ami eddig. A másik jégtömb is ugyanezt érezte. Pár nap múlva a jégtömbökből két kis folyócska kezdett csordogálni. Ki is folytak az üregből és nem messze onnan, csillogó kis tavat alkottak, amelyben az ég kékje tükröződött.

A két jégtömb még érezte saját hidegségét, de ezzel együtt a törékenységét és a magányt. A közös aggodalmat és bizonytalanságot is. Felfedezték, hogy keletkezésük egyforma és valójában szükségük van egymásra.

Jött két tengelice és egy pacsirta, hogy szomjukat oltsák. A rovarok ott zümmögtek a tó körül, egy puha, hosszú farkú mókus pedig megfürdött benne.

És ebben a boldogságban ott tükröződött a két jégtömb, akik most szívet találtak maguknak.

Olykor elég egy napsugár.
Egy kedves szó.
Egy köszönés.
Egy simogatás.
Egy mosoly.
Ilyen kevés dolog elég ahhoz, hogy boldoggá tegyük azokat, akik körülöttünk élnek.
Akkor miért nem tesszük ezt?
 
 
4 komment , kategória:  b Margitka b.nőmtől/Margitanya  
1 Korinthus 6-10. fejezetei
  2010-04-03 11:04:30, szombat
 
 

1 Korinthus 6. fejezet



1 Merészel valaki ti közületek, ha peres dolga van a másikkal, az igaztalanok előtt törvénykezni, és nem a szentek előtt?


2 Nem tudjátok-é, hogy a szentek a világot ítélik meg? És ha ti ítélitek meg a világot, méltatlanok vagytok-é a legkisebb dolgokban való ítéletekre?


3 Nem tudjátok-é, hogy angyalokat fogunk ítélni, nemhogy életszükségre való dolgokat?


4 Azért ha életszükségre való dolgok felől van törvénykezéstek, a kik a gyülekezetben legalábbvalók, azokat ültessétek le.


5 Megszégyenítéstekre mondom: Hát nincs ti köztetek egy bölcs ember sem, a ki ítéletet tehetne az ő atyjafiai között?


6 Hanem atyafi atyafival törvénykezik, még pedig hitetlenek előtt?


7 Egyáltalán már az is gyarlóság ti bennetek, hogy törvénykeztek egymással. Miért nem szenveditek inkább a bántalmazást? Miért nem tűritek inkább a kárt?


8 Sőt ti okoztok bántalmazást és kárt, még pedig atyátokfiainak.


9 Avagy nem tudjátok-é, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Istennek országát? Ne tévelyegjetek; se paráznák, se bálványimádók, se házasságtörők, se pulyák, se férfiszeplősítők,


10 Se lopók, se telhetetlenek, se részegesek, se szidalmazók, se ragadozók nem örökölhetik Isten országát.


11 Ilyenek voltatok pedig némelyek, de megmosattattatok, de megszenteltettetek, de megigazíttattatok az Úr Jézusnak nevében és a mi Istenünk Lelke által.


12 Minden szabad nékem, de nem minden használ; minden szabad nékem, de én nem adatom valakinek hatalma alá.


13 Az eledelek a hasnak és a has az eledeleknek [rendeltetett.] Az Isten pedig mind ezt, mind amazokat eltörli. A test azonban nem a paráznaságnak [rendeltetett,] hanem az Úrnak, és az Úr a testnek.


14 Az Isten pedig az Urat is feltámasztotta, minket is feltámaszt az ő hatalma által.


15 Nem tudjátok-é, hogy a ti testeitek a Krisztusnak tagjai? Elszakítva hát a Krisztus tagjait, paráznának tagjaivá tegyem? Távol legyen.


16 Avagy nem tudjátok-é, hogy a ki a paráznával egyesül, egy test vele? Mert ketten lesznek, úgymond, egy testté.


17 A ki pedig az Úrral egyesül, egy lélek ő vele.


18 Kerüljétek a paráznaságot. Minden bűn, melyet az ember cselekszik, a testen kívül van, de a ki paráználkodik, a maga teste ellen vétkezik.


19 Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, a melyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok?


20 Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, a melyek az Istenéi.

1 Korinthus 7. fejezet

1 A mik felől pedig írtatok nékem, jó a férfiúnak asszonyt nem illetni.


2 De a paráznaság miatt minden férfiúnak tulajdon felesége legyen, és minden asszonynak tulajdon férje.


3 A feleségének adja meg a férj a köteles jóakaratot; hasonlóképen a feleség is a férjének.


4 A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje; hasonlóképen a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége.


5 Ne foszszátok meg egymást, hanemha egyenlő akaratból bizonyos ideig, hogy ráérjetek a bőjtölésre és az imádkozásra, azután ismét együvé térjetek, hogy a Sátán meg ne kísértsen titeket, mivelhogy magatokat meg nem tartóztathatjátok.


6 Ezt pedig kedvezésképen mondom, nem parancsolat szerint.


7 Mert szeretném, ha minden ember úgy volna, mint én magam is; de kinek kinek tulajdon kegyelmi ajándéka vagyon Istentől, egynek így, másnak pedig úgy.


8 Mondom pedig a nem házasoknak és az özvegyasszonyoknak, hogy jó nékik, ha úgy maradhatnak, mint én is.


9 De ha magukat meg nem tartóztathatják, házasságban éljenek: mert jobb házasságban élni, mint égni.


10 Azoknak pedig, a kik házasságban vannak, hagyom nem én, hanem az Úr, hogy az asszony férjétől el ne váljék.


11 Hogyha pedig elválik is, maradjon házasság nélkül, vagy béküljön meg férjével; és a férj se bocsássa el a feleségét.


12 Egyebeknek pedig én mondom, nem az Úr: Ha valamely atyafinak hitetlen felesége van, és ez vele akar lakni, el ne bocsássa azt.


13 És a mely asszonynak hitetlen férje van, és ez vele akar lakni, el ne bocsássa azt.


14 Mert meg van szentelve a hitetlen férj az ő feleségében, és meg van szentelve a hitetlen asszony az ő férjében, mert különben a ti gyermekeitek tisztátalanok volnának, most pedig szentek.


15 Ha pedig a hitetlen elválik, ám váljék el; nem vettetett szolgaság alá a keresztyén férfiú, vagy asszony az ilyen dolgokban. De békességre hívott minket az Isten.


16 Mert mit tudod, te asszony, ha megmentheted-e a férjedet; vagy mit tudod, te férfiú, ha megmentheted-e a feleségedet?


17 Csak a mint kinek-kinek adta az Isten, a mint kit-kit elhívott az Úr, úgy járjon. És minden gyülekezetben ekképen rendelkezem.


18 Körülmetélten hivatott el valaki? ne fedezze el azt; körülmetéletlenül hivatott el valaki? me metélkedjék körül.


19 A körülmetélkedés semmi, a körülmetéletlenség is semmi; hanem Isten parancsolatainak megtartása.


20 Kiki a mely hivatásban hívatott el, abban maradjon.


21 Szolgai állapotban hivattattál el? Ne gondolj vele, sőt ha szabad lehetsz is, inkább élj [azzal.]


22 Mert az Úrban elhívott szolga az Úrnak szabadosa; hasonlóképen a ki szabadságban hívatott el, Krisztusnak szolgája.


23 Áron vétettetek meg, ne legyetek embereknek szolgái.


24 Kiki a miben elhívatott, atyámfiai, abban maradjon meg az Isten előtt.


25 A hajadonok felől nincs ugyan parancsolatom az Úrtól, de tanácsot adok úgy, mint a ki irgalmasságot nyertem az Úrtól, hogy hitelreméltó legyek.


26 Úgy ítélem azért, hogy jó ez a jelenvaló szükség miatt, hogy tudniillik jó az embernek úgy maradni.


27 Feleséghez köttettél? Ne keress elválást. Megszabadultál feleségedtől? Ne keress feleséget.


28 De ha veszel is feleséget, nem vétkezel; és ha férjhez megy is a hajadon, nem vétkezik ; de az ilyeneknek háborúságuk lesz a testben. Én pedig kedveznék néktek.


29 Ezt pedig azért mondom, atyámfiai, mert az idő rövidre van szabva ezentúl, azért a kiknek van is feleségök, úgy legyenek, mintha nem volna.


30 És a kik sírnak, mintha nem sírnának; és a kik vígadnak, mintha nem vígadnának; a kik vesznek, mintha semmijök sem volna.


31 És a kik élnek e világgal, mintha nem élnének: mert elmúlik e világnak ábrázatja.


32 Azt akarnám pedig, hogy ti gond nélkül legyetek. A ki házasság nélkül van, arra visel gondot, a mi az Úré, mimódon kedveskedhessék az Úrnak;


33 A ki pedig feleséget vett, a világiakra visel gondot, mimódon kedveskedhessék a feleségének.


34 Különbözik egymástól az asszony és a hajadon. A ki nem ment férjhez, az Úr dolgaira visel gondot, hogy szent legyen mind testében, mind lelkében; a ki pedig férjhez ment, a világiakra visel gondot, mimódon kedveskedhessék a férjének.


35 Ezt pedig a ti hasznotokra mondom; nem hogy tőrt vessek néktek, hanem hogy illendőképen és állhatatosan ragaszkodjatok az Úrhoz háboríthatatlanul.


36 De ha valaki szégyennek tartja az ő hajadon leányára, ha virágzó idejét múlja, és úgy kell történnie, a mit akar, azt cselekedje, nem vétkezik; menjenek férjhez.


37 A ki pedig szilárdan áll a szívében és a szükség nem kényszeríti, hatalma pedig van a tulajdon akarata fölött, és azt végezte el szívében, hogy megtartja hajadon leányát, jól cselekszi.


38 Azért, a ki férjhez adja, az is jól cselekszi, de a ki nem adja férjhez, még jobban cselekszi.


39 Az asszonyt törvény köti, míg férje él, de ha férje meghal, szabadon férjhez mehet, a kihez akar, csakhogy az Úrban.


40 De boldogabb, ha úgy marad, az én véleményem szerint; pedig hiszem, hogy bennem is Istennek lelke van.


1 Korinthus 8. fejezet


1 A bálványáldozatok felől pedig tudjuk, hogy mindnyájunknak van ismeretünk. Az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít.


2 Ha pedig valaki azt hiszi, hogy tud valamit, még semmit sem ismer úgy, a mint ismernie kell.


3 Hanem ha valaki az Istent szereti, az ismertetik ő tőle.


4 Tehát a bálványáldozati hús evése felől tudjuk, hogy egy bálvány sincs a világon, és hogy Isten sincs senki más, hanem csak egy.


5 Mert ha vannak is úgynevezett istenek akár az égben, akár a földön, a minthogy van sok isten és sok úr;


6 Mindazáltal nekünk egy Istenünk van, az Atya, a kitől [van] a mindenség, mi is ő benne; és egy Urunk, a Jézus Krisztus, a ki által [van] a mindenség, mi is ő általa.


7 De nem mindenkiben van meg ez az ismeret; sőt némelyek a bálvány felől való lelkiismeretök szerint mind mai napig mint bálványáldozatot eszik, és az ő lelkiismeretök, mivelhogy erőtelen, megfertőztetik.


8 Pedig az eledel nem tesz minket kedvesekké Isten előtt; mert ha eszünk is, nem leszünk gazdagabbak; ha nem eszünk is, nem leszünk szegényebbek.


9 De meglássátok, hogy ez a ti szabadságtok valamiképen botránkozásukra ne legyen az erőteleneknek.


10 Mert ha valaki meglát téged, a kinek ismereted van, hogy a bálványtemplomnál vendégeskedel, annak lelkiismerete, mivelhogy erőtelen, nem arra indíttatik-é, hogy megegye a bálványáldozatot?


11 És a te ismereted miatt elkárhozik a te erőtelen atyádfia, a kiért Krisztus meghalt.


12 Így aztán, mikor az atyafiak ellen vétkeztek, és az ő erőtelen lelkiismeretüket megsértitek, a Krisztus ellen vétkeztek.


13 Annakokáért, ha eledel botránkoztatja meg az én atyámfiát, inkább soha sem eszem húst, hogy az én atyámfiát meg ne botránkoztassam.




1Korintusz 9. fejezete


Nem vagyok szabad? Nem vagyok apostol? Nem láttam Jézust, a mi Urunkat? Nem ti vagytok a munkám az Úrban? 2 Ha másoknak nem vagyok apostol, nektek egészen bizonyosan az vagyok, mert ti vagytok a pecsét, amely bizonyítja apostolságomat az Úrban. 3 Védekezésem azok előtt, akik vizsgálnak engem, a következő: 4 Talán nincs hatalmunk enni és inni? 5 Talán nincs hatalmunk arra, hogy testvérnőt vigyünk magunkkal mint feleséget, miként a többi apostol is, és az Úr testvérei, és Kéfás? 6 Vagy csak Barnabásnak és nekem nincs hatalmunk arra, hogy ne végezzünk világi munkát? 7 Ki az, aki valamikor is a saját költségén katonáskodik? Ki ültet szőlőt, és nem eszik annak gyümölcséből? Vagy ki terelget nyájat, és nem eszik a nyájnak tejéből? 8 Vajon emberi irányadó mértékek szerint szólom ezeket? Vagy nem ezeket mondja a Törvény is? 9 Mert Mózes törvényében meg van írva: ,,Ne kösd be a bika száját, mikor csépli a gabonát." Vajon a bikákkal törődik az Isten? 10 Vagy éppenséggel értünk mondja ezt? Bizony értünk íratott ez meg, mert aki szánt, annak reménységben kell szántania, és aki csépel, annak a részesedés reményében kell így tennie. 11 Ha mi nektek szellemieket vetettünk, vajon nagy dolog, ha a test számára valókat fogjuk tőletek aratni? 12 Ha mások részesednek e fölöttetek való hatalomból, nem sokkal inkább mi? Mindazonáltal mi nem éltünk ezzel a hatalommal, hanem mindent elviselünk, hogy semmi akadályt ne gördítsünk a Krisztusról szóló jó hír elé. 13 Nem tudjátok, hogy akik szent teendőket látnak el, a templomból valókat eszik, és akik állandóan az oltárnál szolgálnak, az oltárral együtt kapnak részt? 14 Így az Úr is akképpen rendelkezett, hogy akik a jó hírt hirdetik, a jó hírből éljenek. 15 Én azonban egyetleneggyel sem éltem ezek közül az elrendezések közül. Ezeket sem azért írtam, hogy így legyen az esetemben, mert jobb lenne meghalnom, semhogy . . . ; senki nem fogja semmissé tenni dicsekvésem okát! 16 Ha pedig hirdetem a jó hírt, az nem ok arra, hogy dicsekedjek, mert szükség nehezedik rám. Bizony, jaj nekem, ha nem hirdetem a jó hírt! 17 Ha önként végzem ezt, jutalmam van, ha pedig akaratom ellenére teszem, akkor is sáfársággal vagyok megbízva. 18 Mi hát a jutalmam? Az, hogy miközben hirdetem a jó hírt, költségmentesen kínálhatom a jó hírt, avégett hogy ne éljek vissza a jó hír hirdetésével együtt járó hatalmammal. 19 Mert bár mindenkitől szabad vagyok, mindenkinek a rabszolgájává tettem magamat, hogy minél több embert megnyerjek. 20 És így a zsidóknak olyanná lettem, mint aki zsidó, hogy zsidókat nyerjek meg; a törvény alatt levőknek olyanná lettem, mint aki törvény alatt van — pedig én magam nem vagyok törvény alatt —, hogy megnyerjem a törvény alatt levőket. 21 A törvény nélkülieknek olyanná lettem, mint aki törvény nélkül van — pedig nem vagyok Isten törvénye nélkül, hanem Krisztus törvénye alatt vagyok —, hogy megnyerjem a törvény nélkülieket. 22 A gyöngéknek gyöngévé lettem, hogy megnyerjem a gyöngéket. Mindenfajta embernek mindenné lettem, hogy minden módon megmentsek némelyeket. 23 De mindent a jó hírért teszek, hogy másokkal együtt részese legyek. 24 Nem tudjátok, hogy a futók a versenyen mindnyájan futnak, de csak egy kapja meg a díjat? Úgy fussatok, hogy elnyerhessétek. 25 Ezenfelül mindaz, aki küzdelemben vesz részt, önuralmat gyakorol mindenben. Persze ők azért teszik, hogy romlandó koronát kapjanak, mi ellenben romolhatatlant. 26 Úgy futok tehát, hogy az nem bizonytalan; ütéseimet úgy irányítom, hogy ne a levegőt üssem; 27 hanem megöklözöm testemet, és rabszolgává teszem, hogy miután másoknak prédikáltam, én magam valamiképpen alkalmatlanná ne váljak.

1 Korinthus 10. fejezet

1 Nem akarom pedig, hogy ne tudjátok, atyámfiai, hogy a mi atyáink mindnyájan a felhő alatt voltak, és mindnyájan a tengeren mentek által;


2 És mindnyájan Mózesre keresztelkedtek meg a felhőben és a tengerben;


3 És mindnyájan egy lelki eledelt ettek;


4 És mindnyájan egy lelki italt ittak, mert ittak a lelki kősziklából, a mely követi vala őket, e kőszikla pedig a Krisztus volt.


5 De azoknak többségét nem kedvelé az Isten, mert elhullának a pusztában.


6 Ezek pedig példáink lőnek, hogy mi ne kívánjunk gonosz dolgokat, a miképen azok kívántak.


7 Se bálványimádók ne legyetek, mint azok közül némelyek, a mint meg van írva: Leüle a nép enni és inni, és felkelének játszani.


8 Se pedig ne paráználkodjunk mint azok közül paráználkodtak némelyek, és elestek egy napon huszonháromezeren.


9 Se a Krisztust ne kísértsük, a mint közülök kísértették némelyek, és elveszének a kígyók miatt.


10 Se pedig ne zúgolódjatok, miképen ő közülök zúgolódának némelyek, és elveszének a pusztító által.


11 Mindezek pedig példaképen estek rajtok; megírattak pedig a mi tanulságunkra, a kikhez az időknek vége elérkezett.


12 Azért a ki azt hiszi, hogy áll, meglássa, hogy el ne essék.


13 Nem egyéb, hanem csak emberi kísértés esett rajtatok: de hű az Isten, a ki nem hágy titeket feljebb kísértetni, mint elszenvedhetitek; sőt a kísértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja majd, hogy elszenvedhessétek.


14 Azért szerelmeseim, kerüljétek a bálványimádást.


15 Mint okosokhoz szólok, ítéljétek meg ti, a mit mondok.


16 A hálaadásnak pohara, a melyet megáldunk, nem a Krisztus vérével való közösségünk-é? A kenyér, a melyet megszegünk, nem a Krisztus testével való közösségünk-é?


17 Mert egy a kenyér, egy test vagyunk sokan; mert mindnyájan az egy kenyérből részesedünk.


18 Tekintsétek meg a test szerint való Izráelt! A kik az áldozatokat eszik, avagy nincsenek-é közösségben az oltárral?


19 Mit mondok tehát? Hogy a bálvány valami, vagy hogy a bálványáldozat valami?


20 Sőt, hogy a mit a pogányok áldoznak, ördögöknek áldozzák és nem Istennek; nem akarom pedig, hogy ti az ördögökkel legyetek közösségben.


21 Nem ihatjátok az Úr poharát és az ördögök poharát; nem lehettek az Úr asztalának és az ördögök asztalának részesei.


22 Vagy haragra ingereljük az Urat? avagy erősebbek vagyunk-é nálánál?


23 Minden szabad nékem, de nem minden használ; minden szabad nékem, de nem minden épít.


24 Senki ne keresse, a mi az övé, hanem kiki azt, a mi a másé.


25 Mindent, a mit a mészárszékben árulnak, megegyetek, semmit sem tudakozódván a lelkiismeret miatt.


26 Mert az Úré a föld és annak teljessége.


27 Ha pedig valaki meghív titeket a hitetlenek közül és el akartok menni, mindent, a mit elétek hoznak, megegyetek, semmit sem tudakozódván a lelkiismeret miatt.


28 De ha valaki ezt mondja néktek: Ez bálványáldozati hús, ne egyétek meg a miatt, a ki megjelentette, és a lelkiismeretért; mert az Úré a föld és annak teljessége.


29 De nem a tulajdon lelkiismeretet értem, hanem a másikét. Mert miért kárhoztassa az én szabadságomat a más lelkiismerete?


30 Ha pedig én hálaadással veszek részt, miért káromoltatom azért, a miért én hálákat adok?


31 Azért akár esztek, akár isztok, akármit cselekesztek, mindent az Isten dicsőségére míveljetek.


32 Meg ne botránkoztassátok se a zsidókat, se a görögöket, se az Isten gyülekezetét.


33 Miképen én is mindenkinek mindenben kedvében járok, nem keresvén a magam hasznát, hanem a sokaságét, hogy megtartassanak.

 
 
2 komment , kategória:  1Korintusz/ Újszövetség  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2010.03 2010. április 2010.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 32 db bejegyzés
e év: 498 db bejegyzés
Összes: 7492 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 254
  • e Hét: 1027
  • e Hónap: 3996
  • e Év: 38162
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.