Belépés
taltos1.blog.xfree.hu
Bármit tesznek ellenem, az a javamra fordul! Tatiosz: Ne kívánd mások balsorsát, mert a sors közös, és a jövő előre nem látható. Ossian: A ritka tisztes... Gábor Gabriella Táltos
1940.08.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
Jó éjszakát!
  2010-06-03 23:27:10, csütörtök
 
 



(Szeretettel meghívlak, nézz be ide, - ha tetszik regisztrálj és legyél a társunk: www.kassakkiado.hu Lélek-Világ lap - Fórum)


Link
 
 
0 komment , kategória:  Üdvözlés, köszöntés,köszönés  
A lelkem a barátom
  2010-06-03 22:50:24, csütörtök
 
  A lelkem a barátom.



"Életünk során jönnek-mennek az emberek. Idegenekből lesznek a barátaink, élet-társaink.
Az a fiú, akinek a nevét sem tudtad valaha, a férjed lesz, és a bömbölő kis hús tömegből,
akit sohasem láttál, mert a testedből bújt ki, lesz majd a gyermeked, aki melletted nő fel,
veled öregszik és életed főszereplője lesz.
Ismeretlen volt. Azt sem tudtad, hogy létezik - most pedig félted, szereted, dühös vagy rá,
aggódsz miatta.
Ha ezt a szót hallod "szeretet" ő jut eszedbe.

De az élet színpadán nemcsak szaporodnak, csökkenek is a szereplők.

Jönnek és mennek.
Fölbukkannak valahonnan, a kulisszák mögül, s eltűnnek, ugyanott.
A játéktéren csak a hiányuk marad. Hány idegen embernek mutatkoztál be,
akiből aztán a sors-társad lett? Emlékszel, hol találkoztál először azzal a vad idegen lánnyal,
aki később a feleséged lett? Mikor tudtad meg a nevét? Mikor dőlt el, hogy ezentúl vele, együtt?... Mikor szült gyereket?... S a gyerek, akinek nevet adtatok, mikor ment egyetemre?
És mikor mondta ki először, hogy ő is megnősül?... És mikor hagytad el a hitvesedet?...
Mikor tudtad meg annak az idegen nőnek a nevét, akiért elhagytad őt?...

És mikor vetted észre, hogy az asszony, akinek testéből előbújtál, s akire valaha úgy néztél,
mint egy jóságos isten nőre.... mikor vetted észre, hogy az anyád öregszik?....
ereje elszállt, alig tud már járni... Mikor szembesültél azzal a gondolattal, hogy többé nem láthatod?
Elmegy.

Jönnek és mennek...

Egy ember van, egyetlenegy, akivel mindvégig együtt élsz: önmagad.
Te is változol, nem is keveset, de te vagy az, aki a legtovább marad.
Amikor arra gondolsz, hogy élsz, nem azt mondod, hogy "jé, itt élet van!"
-hanem azt, hogy "én élek!"...
"Én vagyok!"
Lét élmény nélkül nincs "én".
"Vanás" nincs -csak "én vagyok" van.
Amikor az "Én vagyok!" tudatában kinézel magadból, s látod, hogy körülötted bogarak mászkálnak, rózsa nyílik, madarak énekelnek, az utcán járó-kelők nyüzsögnek, és a szomszéd asszony tereget, azt mondod, hogy "Élet van körülöttem!"

Látod, hogy élnek.
S megfeledkezel arról, hogy -az eszmélés különböző színvonalán -belülről mindegyik azt tapasztalja, hogy "én vagyok".
A bogár, ha üldözöd, menekülni kezd, a rózsa a külvilág ingereire finoman válaszol, mert az "én vagyok" mindenkiben védi magát. Minden madár önmagáról énekel.
"Én vagyok!" -üzeni a madár fütty. Egy erdőben sok ezer "én vagyok" csiripel.
És minden járó-kelőben az "én vagyok" élménye él: " én megyek, én kések, az én lábam fáj a cipőben"... A szomszéd asszonyban egy "én vagyok" tereget.

Ne hidd, hogy az "én vagyok" csak benned él és a többiek úgy működnek körülötted, mint a távirányítású játék-autók, melyeket egy "Életnek" nevezett láthatatlan központ vezérel.
Mindannyian külön világ vagyunk.

Amikor azt kérdezték Istentől, "Ki vagy te?", azt felelte: "Én vagyok."
Ez azt jelenti, hogy az élet nem más, mint önmagam tudatában lenni."
Forrás: Müller Péter - Szeretetkönyv




 
 
0 komment , kategória:  Szeretet írások  
Várlak, várlak hű barát...
  2010-06-03 22:20:28, csütörtök
 
 




Hajnal Anna - Várlak, várlak hű barát...

Én tovább már nem bírom,
túl nehéz lettem magamnak,
mézem felgyűlt éven át,
megáldottak ős hatalmak.
Szétfeszít, szívemnek telje,
Élet, hívtál, itt vagyok
s leborulni kényszerítnek
szirom lágy alázatok.

Vegyétek szerelmemet
mind kik éltek s élni fognak,
szétáradni vágy szívem
ital lennék szomjazóknak.
Erőimtől élednétek,
jertek, hadd szeresselek!
ezer nedvű televénnyel
várok szomjas gyökeret.

Teljességem kinek kell?
nem hinni mohó szívemnek,
várlak, várlak hű barát
könnyítője terheimnek.
Ennyi erő már halálos,
csordult, érett hasztalan,
mégis csendes hullásomban
ezer tavasz magja van.
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
A kémény és a fa barátsága
  2010-06-03 22:07:57, csütörtök
 
  Sygmaromtól kaptam anno:

A kémény és a fa barátsága.


A távolban egy gyönyörű fa áll,
fázik, reszket szegény,
hisz ágai zúzmarától fehérek,
de felmelegedésre nincs remény.

Nem messze a didergő fától
egy piros tetős ház tetején,
olvadozó melegségében pompázik
egy füstölgő kémény.

Észreveszi a védtelen fát,
hogy mennyire fázik,
megsajnálja szegényt,
s reá meleg füstöt sugárzik.

Tetszik ez a fának,
ágai a fagytól felengednek,
s emígyen szól a kedves kéménynek:

"-Jól esik a meleged te kémény tudod-e?
Cirógatja ágaimat, simogat,
s hozzád egyre közelebb csalogat, hívogat.
Közelséged, melegséged álmot hoz a szememre,
de te csak fújd meleg füstöd, reszkető testemre !

/-s ahogy a fa ezeket a szavakat suttogta,
mély álomba merült./

Ez idő alatt a kis házikóban,
melyen kéményünk állott boldogan,
megrakták a tüzet, s ettől a füst
egyre sűrűbb, és sötétebb lett.

Meg sem gondolva a kémény
alvó kis barátjára, csak fújta,
fújta a füstöt, a nagy igyekezetben
még azt sem hallotta, hogy gomolygó
füstjétől a fa köhögött, prüszkölt.

"-Édes kéményem! - kiáltott a fa -
kérlek ne fújd rám füstödet,
mert már nem cirógat, nem ártatlan,
csúnya, sűrű, fullasztó lett,
mint a legzordabb katlan.

Ne haragudj rám ezért,
s füstödet fújd inkább az égre!
Maradjunk barátok!"- kérlelte a fa,
s könny szökött a szemébe.

A kémény csak állt megmerevedve,
lehorgasztotta a fejét:
"- Megint elrontottam mindent!" - szipogta,
s kinyújtotta remegő kezét.

Összerezzent, mikor tenyerében
érezte a fának könnyező ágát,
szerette volna füstjével megcirógatni,
de visszafogta "mérgező" vágyát.

Ám amikor eljött a Tavasz boldog lett,
mert a fa ágán megjelent az első virág,
s odakiáltotta önfeledten neki:
"- Szeretlek, míg a világ !"

Köztudott, hogy a kémény füstje
környezetére káros,
épp ezért csodálta
barátságukat az egész város !!!
 
 
0 komment , kategória:  Írások  
Lélektől lélekig
  2010-06-03 19:40:31, csütörtök
 
  Tóth Árpád - Lélektől lélekig


Állok az ablak mellett éjszaka,
S a mérhetetlen messzeségen át
Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd
Távol csillag remegő sugarát.

Billió mérföldekről jött e fény,
Jött a jeges, fekete és kopár
Terek sötétjén lankadatlanul,
S ki tudja, mennyi ezredéve már.

Egy égi üzenet, mely végre most
Hozzám talált, s szememben célhoz ért,
S boldogan hal meg, amíg rácsukom
Fáradt pillám koporsó födelét.

Tanultam én, hogy általszűrve a
Tudósok finom kristály műszerén,
Bús földünkkel s bús testemmel rokon
Elemekről ád hírt az égi fény.

Magamba zárom, véremmé iszom,
És csöndben és tűnődve figyelem,
Mily ős bút zokog a vérnek a fény,
Földnek az ég, elemnek az elem?

Tán fáj a csillagoknak a magány,
A térbe szétszórt milljom árvaság?
S hogy össze nem találunk már soha
A jégen, éjen s messziségen át?

Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy,
Mint egymástól itt a földi szívek!
A Szíriusz van tőlem távolabb
Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg?

Ó, jaj, barátság, és jaj, szerelem!
Ó, jaj, az út lélektől lélekig!
Küldözzük a szem csüggedt sugarát,
S köztünk a roppant, jeges űr lakik!

 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Ne add fel!
  2010-06-03 19:29:17, csütörtök
 
  Marikától (Gymarytól) kaptam anno, nagyon szép, megosztom veletek:

JeepCKing - Ne add fel!


Mikor a fájdalom és a kín felordít,
és az ég minden vihart ellened fordít,
mikor az útszéli fa ág arcodba csap,
és pokoli démonok tépik a hajad...
Mikor a reménytelenség leghűbb társad,
s nem jön a megváltás, hiába is vártad,
mikor a puszta lét is már csak büntetés,
mert hasztalan volt a hit, és a tüntetés...
Mikor azt hiszed, utadat végigjártad,
s remegő kezekkel vésed a fej fádat,
mert az erődet már fogyatkozni érzed,
és az elmúlás rozsdája marja vérted...
Mikor azt hinnéd, eljött az utolsó nap,
s fájó búcsúztatódra készül már a pap,
mikor már nincs erőd küzdeni az árral,
és úgy döntenél, elmész ezzel a nyárral...

Akkor gondolj azokra, kik hazavárnak,
és lágy mosolyodban egy világot látnak...
Gondolj azokra, kik igazán szeretnek,
akik veled együtt sírnak, és nevetnek...
Gondolj azokra, akiknek szívében élsz,
és gyengéden fogják a kezedet, ha félsz...
Gondolj azokra, kik érzik, mit te érzel,
s gyógyfűvel takarják sebeid, ha vérzel...
Gondolj azokra, kiknek a szavad áldás,
akiknek melletted lenni egy megváltás...

Mikor azt éreznéd, leomlott az erőd,
akkor meríts belőlük magadnak erőt!
Amikor a reményed meghalni látszik,
és lelked a kialudt tűz mellett fázik,
szeretet-hasábot tesznek a parázsra,
nem is kell túl sokat várnod e varázsra.
Ha félsz az éjszaka baljós hangjaitól,
zenét csalnak elő lelkük lantjaiból,
hogy elűzzék a félelmetes árnyakat,
melyek kiölnék belőled a vágyakat.
És mikor hited porrá zúzná az élet,
festenek tenéked egy gyönyörű képet!
Miattuk, általuk érdemes tán hinni,
reményed, álmaid velük tovább vinni!
Ha másért nem, miattuk érdemes élni,
és Istentől imádban új csodát kérni!

Ne add hát fel, míg van, kinek hiányoznál,
míg van egy fül, mi hallja, ha kiáltoznál!
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Viharmentes szép estét!
  2010-06-03 19:20:46, csütörtök
 
  Viharmentes szép estét kívánok!

Nálunk most szünet van, de ismét sötét felhők tornyosulnak.




 
 
0 komment , kategória:  Általános  
34. dal
  2010-06-03 19:09:59, csütörtök
 
  Zorán - 34. dal


"Ne hagyj el, ne dobj el, ne játssz el
Fogadj el, ítélj el, de ne hagyj el
Nincs múlt, nincs esély nélküled
Nincs társ, nincs tét nélkülem


Ne hívj el, ne űzz el, s ne menj el
Ne adj fel, ne adj el, ne fuss el
Nincs hang, nincs hír nélkülem
Nincs tér, nincs híd nélküled






Próbáltam már, s lelkembe mart: nincs másik part
Próbáltam már, s bármerre csalt, nincs másik part
S ez visszatart


Vigyázz rám, ha álmodnék rossz álmokat
Vigyázz rám, ha lázadnék, s nem szabad
Van hely, hogy átölelj, ez jutott
Mérd fel, s hidd el, ha nem tudod


Próbáltam már, szívembe mart: nincs másik part
Próbáltam már, vonzásban tart, s nincs másik part






Ne hagyj el, ne dobj el, ne játssz el
Fogadj el, ítélj el, de ne hagyj el
Nincs múlt, nincs esély nélküled
Nincs társ, nincs tét nélkülem


Próbáltam már, szívembe mart: nincs másik part
Próbáltam már, s bármerre csalt, nincs másik part
Próbáltam már, lelkembe mart: nincs másik part
Próbáltam már harmincnégy dalt, de nincs másik part






Ne hagyj el, ne dobj el, ne játssz el
Fogadj el, ítélj el, de ne hagyj el
Nincs múlt, nincs esély nélküled
Nincs társ, nincs tét nélkülem






Ne hívj el, ne űzz el, s ne menj el
Ne adj fel, ne adj el, ne fuss el
Nincs hang, nincs hír nélkülem
Nincs tér, nincs híd nélküled






Próbáltam már, s lelkembe mart: nincs másik part
Próbáltam már, s bármerre csalt, nincs másik part
S ez visszatart






Vigyázz rám, ha álmodnék rossz álmokat
Vigyázz rám, ha lázadnék, s nem szabad
Van hely, hogy átölelj, ez jutott
Mérd fel, s hidd el, ha nem tudod



Próbáltam már, szívembe mart: nincs másik part
Próbáltam már, vonzásban tart, s nincs másik part



Ne hagyj el, ne dobj el, ne játssz el
Fogadj el, ítélj el, de ne hagyj el
Nincs múlt, nincs esély nélküled
Nincs társ, nincs tét nélkülem






Próbáltam már, szívembe mart: nincs másik part
Próbáltam már, s bármerre csalt, nincs másik part
Próbáltam már, lelkembe mart: nincs másik part
Próbáltam már harmincnégy dalt, .."






Nincs másik part...

HIBÁS VIDEÓ BESZÚRÁS!
 
 
0 komment , kategória:  Zene,-dalszövegek videókkal is  
Még szeretnék
  2010-06-03 17:55:01, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Szerelem, boldogság  
Mi a NŐ?...
  2010-06-03 17:47:42, csütörtök
 
  Havasrétiné Méri Judit - Mi a NŐ?...





A NŐ édes melegség, puha álom, ölelő karok egy csendes délutánon...

A NŐ örök! Örök a léte!
Mit érne a férfi, ha a NŐ nem élne?
Dajkál, kényeztet, óv és ihletet ad.
Álmodik róla: Író, költő, zenész és maroknyi had.

Háborúban: béke!
Télen a hó!
A szellő, az enyhet adó, Virágsziromban bújtatott illatos melegség.
Kedves odaadó, Reményt adni tudó!

Ki is ő: Maga a NŐ!

Ha...

Ha képes vagy nyugodt maradni, miközben körülötted mindenki elveszíti
a fejét...
Ha megőrzöd az emberekbe vetett bizalmat, miközben mindenki
kételkedik,
Ha kiállsz az igaz szóért, miközben mindenki hazudik, és nem gyűlölsz
akkor sem, ha megvetnek téged...
Ha nem tetteted magad túlságosan jónak, s nem okoskodsz
fontoskodva...
Ha szeretsz gondolkodni, de a gondolataid mindig tiszták
maradnak...
Ha kész vagy elfogadnia győzelmet és a kudarcot...
Ha - bár látod, hogyan törik össze mások a céljaid, - képes
vagy lehajolni, hogy összeszedd a maradék cserepeket...
Ha nem tartod magad hősnek csupán azért, mert
jelentős személyekkel barátkozol...
Ha sem barátod, sem ellenséged nem tud téged elrontani...
Ha minden ember jelent valamit a számodra...
Ha rákényszeríted szívedet, idegeidet, izmaidat, hogy céljaidat
szolgálják, akkor is, ha ellankadsz és kitartasz, akkor is,
ha minden mozdulatlanságba dermed...
Követve az akarat parancs szavát: Tarts ki, ne hagyd magad!
Ha jó úton haladva képes vagy tartalommal kitölteni életed
minden percét, tied lesz a Föld minden kincse.
Ki is vagy akkor?
Te vagy a NŐ!


 
 
0 komment , kategória:  Írások  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
2010.05 2010. Június 2010.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 205 db bejegyzés
e év: 2702 db bejegyzés
Összes: 32631 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2711
  • e Hét: 7292
  • e Hónap: 21197
  • e Év: 150904
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.