|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
|
|
2010-07-22 18:19:26, csütörtök
|
| |
| |
Tudnod kell, hogy Tied a szívem,
elcsented, de vissza nem kérem,
s mert szív nélkül élni nem lehet,
cserébe elhoztam a Tiedet.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szerelem 3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-07-22 18:18:34, csütörtök
|
| |
| |
Bella István
Kell, hogy legyen egy szem,
akiben megláthatom magam.
Kell, hogy legyen egy kéz,
akivel ketten vagyok magam.
Kell, hogy legyen egy száj,
akinek elmondhatom: vagyok.
Kell, hogy legyen egy szó,
akiért élek, nem én vagyok.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek 1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-07-22 18:04:53, csütörtök
|
| |
| |
Fontos, hogy segítsünk, amikor megkérnek rá,
ám ne feledjük, hogy ha szeretetet adunk, az jobban
inspirál a változásra, mint a tanácsok osztogatása.
Yehuda Berg
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szeretet 1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-07-22 18:01:22, csütörtök
|
| |
| |
Válóczy Szilvia
Kell, hogy megnyugodjon a lélek,
kell még néhány egyszerű ének,
hogy mosoly hagyja el arcodat.
s vágyakba rejtett karcolat
legyen minden régi emlék, de
még, ha nagyon is mennék,
maradok.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek 2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-07-22 17:54:08, csütörtök
|
| |
| |
El-elmegyek mellette némán,
Én nem nézek rá, ő se néz rám,
Hanem azért halkan, titokban,
A szívünk mégis összedobban.
Vérünk rég halott muzsikája!
Emlékezünk egy régi nyárra,
Nevető szájra, könnyes szemre,
Valamikor volt szerelemre.
Hamar kihűlt sok balga vágyra,
Hamar elillant ifjúságra,
Gyér örömökre, sűrű bajra,
Valamikor szép szőke hajra.
Fehér-virágos almafákra,
Fekete, fájó éjszakákra,
Gúnyos, kegyetlen, buta szókra,
Utolsó csókra, első csókra.
Forró, sikoltó esküvésre,
Elfojtva égő szenvedésre,
Reménytelen vad búcsúzásra,
Azóta tartó néma gyászra.
Emlékezünk s azt, amit érzünk,
Azt, amiért titokba vérzünk,
A szívünk legmélyére rejtjük.
Heltai Jenő
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Lélekmorzsák 2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-07-22 17:51:13, csütörtök
|
| |
| |
Őri István
Az álmok tengere furcsa szerzet
ott lélek léleknek üzenhet,
s szív vallhat szívnek szerelmet.
Ott minden - mi itt nem - lelhető
ott vagyunk Isten is világot teremtő.
Az álmok világa furcsa szerzet
az álmokban virág vall virágnak
szerelmet az álmokban, ki' van,
mind angyalok fejükön fénylő
tündér-glória ragyog.
Az álmokban ritkán van szenvedés
s ha fáj is, mit élsz jön az ébredés.
Az álmokban zöld a fű, és minden
vidám az álmokban mindig süt a nap,
mint szép őszi délután, amikor Ő
jött feléd, megfogtad szép kezét,
s azt hitted, mindez örök.
Az álmokban így van mind'
a valóban mögöttünk az Élet
sündörög. De sebaj! újra itt az éj,
csukd be szép szemed,
álmodj és remélj!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Álmok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-07-22 17:44:39, csütörtök
|
| |
| |
Halász Judit
A napsugár, ha vidáman ébred
beköszön az ablakon
Felhőtlen tiszta arccal
mosolyog az ágyamon
Jó reggelt kívánok - mondja
s nevetve szemembe néz
Gyerünk gyorsan, ugorj az ágyból
vigyázz, hogy el ne késs
A tükör szélén táncra perdül
kibontja sok színét
S a szobám falát körbejárja
szivárványt szórva szét
A porszemek életre kelnek
s levegő felpezseg
s valahogy minden arra vár
hogy én talpon legyek
Ó, napsugár, ó, napsugár
én szeretlek nagyon
Jöjj el hozzám minden hajnalon
Ó, napsugár, ó, napsugár
én szeretlek nagyon
Olyan jó lenne, ha így kezdődne
minden új napom
Ha reggel, mikor felébredek
kinn zuhog az eső
Semmi kedvem sincs felkelni
azt hiszem ez érthető
Ha borús felhők lógnak az égen
az ágyból kimászni kár
De egész más, ha már korán reggel
mosolyog a napsugár
Ó, napsugár, ó, napsugár
én szeretlek nagyon
Jöjj el hozzám minden hajnalon
Ó, napsugár, ó, napsugár
én szeretlek nagyon
Olyan jó lenne, ha így kezdődne
minden új napom
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mese sarok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-07-22 17:40:43, csütörtök
|
| |
| |
Ne kergesd el a szomorúságot. Oktalanul jön, talán öregszel ilyen
pillanatokban, talán megértettél valamit, elbúcsúzol a szomorúság
negyedórájában valamitől.
S mégis: a szomorúság megszépíti az életet.
Először is: az örömök, melyek eltűnnek, talán nem is voltak igazi örömök.
Emlékezz csak. Aztán: a szomorúság egy váratlan pillanatban leborítja
csodálatos, ezüstszürke ködével szemed előtt a világot, s minden ami van,
nemesebb lesz, a tárgyak is, emlékeid is. A szomorúság nagyon nagy erő.
Messzebbről látsz mindent, mintha vándorlás közben csúcsra értél volna.
A dolgok sejtelmesebbek, egyszerűbbek és igazabbak lesznek ebben a
nemes ködben és gyöngyszín derengésben.
Egyszerre emberibbnek érzed magad. Mintha zenét hallanál dallam nélkül.
A világ szomorú is. S milyen aljas, milyen triviális, milyen büfögő és mennyire
kibírhatatlan lenne egy teljesen elégedett világ, milyen szomorú lenne a világ
szomorúság nélkül!
Márai Sándor
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szomorúság |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2010. Július
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
350 db bejegyzés |
| e év: |
3099 db bejegyzés |
| Összes: |
34577 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2726
- e Hét: 9602
- e Hónap: 18986
- e Év: 151540
|
|
|
Offline
