|
1/5 oldal
|
Bejegyzések száma: 42
|
|
|
|
2010-08-01 19:47:53, vasárnap
|
|
|
Reményik Sándor
Én a szívemet szétszakítottam:
ahány darabja, annyi fele van.
Én azt gondoltam, hogy ezt így lehet
és csorbát nem szenved a szeretet.
Hittem, hogy minden darab új egész
s akit szeret, azért mindenre kész.
Mindenre kész, - de ah, - erőtelen
e balga, szétforgácsolt szerelem.
Ez a tudat éget, mint a kereszt
én Istenem, nem így akartam ezt.
Nem így: kapni más lelke aranyát
s cserébe tarka rongyot adni át.
Arany lélekkapun menni által
s fizetni pár színes szóvirággal.
Egyformának lenni mindenkihez:
emberfeletti nagy szív kell ehhez.
Én a szívemet szétszakítottam
ahány darabja, annyi fele van.
Pár rongydarab jutott mindenkinek
és nem jutott az egész senkinek.
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek 1. |
|
|
|
|
|
2010-08-01 19:44:55, vasárnap
|
|
|
Amikor valaki iránt vonzalmat érzünk, mindig félünk tőle,
vajon ő érez-e irántunk valamit. A kezdeményezés
kockázatának felvállalása szükséges, ahhoz, hogy
esélyünk legyen a boldogságra. Nem kell ajtóstól
rontanunk a házba, ha tetszik valaki, de merjünk odalépni,
megszólítani. Az elutasítás nem azt jelenti, hogy
egyikőtökben hiba van, pusztán nem találtatok egymásra.
Sokan egyáltalán nem kezdeményeznek, de ha a
másik fél lép, azt is nehezen fogadják.
Vannak zárkózott személyiségek, akik nagyon
gazdag lelkivilággal rendelkeznek, de mivel nagyon
nehezen mutatják meg magukat, ezért ezt a szép
világot nem ismerik meg, még a hozzájuk közelállók sem.
Meg kell tudni nyílni, ha már kialakult a bizalom egy
kapcsolatban. A félelmek, az önbizalomhiány ezt
nehezítheti, de érdemes ezen dolgozni, hiszen
nem szerethetünk valakit, akit nem ismerünk.
|
|
|
0 komment
, kategória: Kapcsolatok 1. |
|
|
|
|
|
2010-08-01 19:42:43, vasárnap
|
|
|
Szemben a mindennapi tapasztalatainkkal,
az igazi szeretet nem legyőzhető.
A mi szeretetünk, sajnos, nem ilyen!
Mi, ha szeretünk valakit, elgyengülünk.
Kiszolgáltatottak leszünk.
Megalázhatóak. Gyakran vesztesek is.
Egy szerelemben mindig az veszít többet, aki jobban szeret.
A közönyös, akinek egy kapcsolat nem vérre megy, erősebbnek tűnik.
Az egoizmus világában az az erős, aki önösebb.
Akinek a páncélja keményebb
|
|
|
0 komment
, kategória: Szeretet 1. |
|
|
|
|
|
2010-08-01 19:38:51, vasárnap
|
|
|
Juhász Gyula
Venit summa dies
Eljön mindenkinek a pillanat,
Mikor egészen egyedül marad,
Mikor mellette senki, semmi más
És nem segít se átok, sem sírás.
Az élet távol, a halál közel,
Bűnt, balgaságot semmi sem föd el,
Mikor az ember az Írás szerint
Megmérettetik és megítéltetik.
Eltűnnek a boldog káprázatok,
Minden, mi az életnek színt adott.
Kialszik a remények csillaga
S a lélek van a pusztában maga.
|
|
|
0 komment
, kategória: Magány |
|
|
|
|
|
2010-08-01 19:36:51, vasárnap
|
|
|
Juhász Gyula
Ha meghalok - a csönd oly nagyszerű, -
Elhallgat e világi tájakon
Egy fájó hegedű.
Egy hegedű, mely - boldog emberek -
A végtelen, reménytelen borút
Zengette meg.
A bánatot, hogy nincs igaz öröm
És nincs igazi vágy, mely teljesül
E vérkönnyes rögön.
A bánatot, mely legszebb mégis itt,
Mely borban, kéjben bíbor, isteni
Virágként kivirít.
Ha meghalok - a csönd az én hazám, -
Akkor fogok én élni, győzni majd
Igazán.
|
|
|
0 komment
, kategória: Emlékezés 2. |
|
|
|
|
|
2010-08-01 19:33:34, vasárnap
|
|
|
Hosszú, forró nyár, együtt voltunk még,
hosszú, forró nyár, úgy elfordultál.
Várlak még, ahogy a nap fényét
tavasszal hívja a mező és a reszkető virág.
Sajnos, hogy elmúlt már, a hosszú, forró nyár,
tudom, hogy nem kis butaság, gondolok én mégis rád.
Hátha még várok rád, elfogy a távolság,
ki tudja, visszajön talán még a hosszú, forró nyár.
Link |
|
|
0 komment
, kategória: Nyár |
|
|
|
|
|
2010-08-01 19:19:06, vasárnap
|
|
|
Könnyeim tartom vissza, nem szabad sírnom,
Nem akarom gyengeségem mutatni.
Remegek és átfut rajtam a hideg,
Mert elvesztettem, elvesztettem a hitet!
Könnyeim kezdenek száradni arcomról,
Nem szabad a rosszra gondolnom már.
Erősnek kell lennem, össze kell
szorítanom a fogam, hogy csöndben legyek,
hogy ne ordítsak, ne áruljam el magam.
|
|
|
0 komment
, kategória: Szomorúság |
|
|
|
|
|
2010-08-01 19:12:10, vasárnap
|
|
|
A szerelem mindig üzenetértékű.
Nincs tekintettel senkire és semmire.
Mindegy, hogy valaki fiatal vagy öreg,
gazdag vagy szegény, mindegy, hogy
független, vagy elkötelezett valaminek:
egy ügynek, amely magányos életet
követel, vagy elkötelezett valakinek:
jegyes, élettársa valakinek, vagy
házasságban él.
Mindenkit utolérhet, mindig váratlan és mindig ajándék.
Bennünk született csoda és rajtunk áll, mit kezdünk vele.
Döntés elé állít. Lehet, hogy megkérdőjelezi az elkötelezettség
értelmét, és akkor felrúgunk mindent.
Lehet, hogy még mélyebbé teszi elkötelezettségünket és ekkor
vagy elfogadjuk a bennünk megszületett érzést és merünk
boldogok lenni a beteljesülés reménye nélkül, vagy szenvedünk,
mert azt hisszük a szerelem csak beteljesülve, azaz a másikkal
együtt élve igazi, anélkül csonka.
Ez az egyik legnagyobb tévedés.
|
|
|
0 komment
, kategória: Szerelem 1. |
|
|
|
|
|
1/5 oldal
|
Bejegyzések száma: 42
|
|
|
|
2010. Augusztus
| | |
|
|
ma: |
3 db bejegyzés |
e hónap: |
217 db bejegyzés |
e év: |
3099 db bejegyzés |
Összes: |
34577 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 2130
- e Hét: 6556
- e Hónap: 15940
- e Év: 148494
|
|
|