|
2010-08-02 08:56:46, hétfő
|
| |
| |
A semmiségből lettél mindenem
Tudod, húgom, most rosszkedvű vagyok,
valahogy máma nem jött össze semmi.
Úgy érzem magam, mint utcasarok,
ahonnan lehet többfelé is menni.
Már nem tudom, mi szegte kedvemet,
tán egy rossz szó, egy kellemetlen ember.
Kedvem okához minden elvezet,
harcos vagyok, de nincs kezemben fegyver.
Tudod, húgom, az élet nagy kufár,
áruja hitvány, ám sokat kér érte.
Derűmet oltja a sok kis-muszáj,
amik közé már a vigasz se fér be.
A semmiségből lettél mindenem:
megszenvedem, hogy nem vagy itt velem. |
|
| |
|
1 komment
, kategória: A nap verse |
|
|
|
|
|
Offline
