|
2010-08-21 16:47:05, szombat
|
| |
| |
Elfelejtett álmokon átlépdelek,
körülötted lebegek, bekerítelek,
s a megálmodott csókok helyett ,
rád ragyogom a legszebb képzeletet.
Derengő, hajnali ébredésben ,
ezüst hajadban siklanak az ujjak.
Fénylő tekintetektől, a vágyak vad
táncba kezdenek, lángra gyúlnak.
Félig öntudatlanul, ájultan ölelkezel,
lélegzeted elakad, boldoggá teszel.
Mire a lelkedből a sóhaj felszakad,
már enyém a szó, a legédesebb szavad.
Elfelejteted az álmot? Vedd! A tiéd!
Mert én újra és újra elhozom neked,
a megálmodott csókok helyett, az
igazzá sosem lesz legszebb képzeletet.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Álmok |
|
|
|
|
|
Offline
