|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
|
|
2010-08-25 16:58:17, szerda
|
| |
| |
Tudd meg: szabad csak az, akit
Szó nem butít, fény nem vakít,
Se rang, se kincs nem veszteget meg.
Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet,
A látszatot lenézi, meg nem óvja,
Nincs letagadni, titkolni valója.
Tudd meg: szabad csak az, kinek
Ajkát hazugság nem fertőzi meg,
Aki üres jelszókat nem visít,
Nem áltat, nem ígér, nem hamisít.
Nem alkuszik meg, hű becsületéhez,
Bátran kimondja, mit gondol, mit érez.
Nem nézi azt, hogy tetszetős-e,
Sem azt, kinek ki volt, és volt-e őse,
Nem bámul görnyedőn a kutyabőrre
S embernek nézi azt is, aki pőre.
Tudd meg: szabad csak az, aki
Ha neve nincs is, mégis valaki,
Vagy forró, vagy hideg, de sose langyos,
Tüzet fölöslegesen nem harangoz,
Van mindene, ha nincs is semmije,
Mert nem szorul rá soha senkire.
Nem áll szemébe húzott vaskalappal,
Mindég kevélyen szembenéz a Nappal,
Vállalja azt, amit jó társa vállal
És győzi szívvel, győzi vállal.
Helyét megállja mindég, mindenütt,
Többször cirógat, mint ahányszor üt,
De megmutatja olykor, hogy van ökle...
Szabad akar maradni mindörökre.
Szabadság! Ezt a megszentelt nevet
Könnyelműn, ingyen ajkadra ne vedd!
Tudd meg: szabad csak az, aki
Oly áhítattal mondja ki,
Mint istenének szent nevét a jó pap.
Szabad csak az, kit nem rettent a holnap.
Ínség, veszély, kín meg nem tántorít
És lelki béklyó többé nem szorít.
Hiába őrzi porkoláb s lakat,
Az sose rab, ki lélekben szabad.
Az akkor is, ha koldus, nincstelen,
Gazdag, hatalmas, mert bilincstelen.
Ez nem ajándék. Ingyen ezt nem adják,
Hol áldozat nincs, nincs szabadság.
Ott van csupán, ahol szavát megértve
Meghalni tudnak s élni mernek érte.
De nem azért dúlt érte harc,
Hogy azt csináld, amit akarsz,
S mindazt, miért más robotolt,
Magad javára letarold,
Mert szabadabb szeretnél lenni másnál.
A szabadság nem perzsavásár.
Nem a te árud. Milliók kincse az,
Mint a reménység, napsugár, tavasz,
Mint a virág, mely dús kelyhét kitárva
Ráönti illatát a szomjazó világra,
Hogy abból jó testvéri jusson
Minden szegénynek ugyanannyi jusson.
Míg több jut egynek, másnak kevesebb,
Nincs még szabadság, éget még a seb.
Amíg te is csak másnál szabadabb vagy,
Te sem vagy még szabad, te is csak...
Gyáva rab vagy.
(Heltai Jenő)
.png)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek 1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-08-25 16:36:15, szerda
|
| |
| |
Azt hiszem mindenkiben felmerült már a kérdés, hogy mi alakulhat ki egy net
kapcsolaton belül megismert valakivel, akit igazán nem is ismersz? Igennel
kell válaszolnom. Mindannak ellenére, hogy sok mindent tudsz róla, mégsem
ismered igazán. Arctalanul, hangtalanul, csak a másik stílusát látod, esetleg
egy küldött kép társaságában. A stílus maga az ember, mégis más, mint az
élő beszélgetés, ahol látod a másik mimikáját, szemvillanásait, félmosolyát.
Eljön a telefonálás ideje is, ami azért fontos, mert a hang sok mindent elárul
a másikról, fontossá válik a hangsúly, az ahogy kimondott szó.
A neten (legyen az chat, msn, blog) sok időt töltesz el a másikkal, gyakran
többet, mint amennyit a valós életben töltenél, hiszen nincs felesleges körítés,
bármikor leülhettek a géphez, nem baj, ha kócos vagy, ha a konyhában fő az
ebéd közben, ha csak egy szál bugyi/alsó van rajtad, friss pattanást fedezel
fel a homlokodon...és szinte nullára redukálható a lebukás veszélye.
Gyakran olyan titkok tudója leszel, amiről talán nem is beszélnétek élőben,
vagy csak jóval később. Az arctalanság oldottabbá tesz mindenkit, feltárod a
lelked, az addig féltve őrzött titkaidat, a meg nem valósult szexuális ábrándjaidat,
és persze a hétköznapjaid jelentéktelen történéseit is. Egyszerre azt veszed
észre, hogy hiányoznak a beszélgetések, majdnem közömbössé válik a másik
külleme, kinézete, mert leginkább a lelkébe szerettél bele, lelkével együtt
elfogadod a testét is. Vágysz a közelségére, arra, hogy megérinthesd valósan
is, hogy megfogja a kezedet, és te megsimogasd a fejét. Életszerűvé kezd válni
a valótlan. Furcsa vonzódás ez, mert az életben többnyire a testet látod meg
először, van, aki a szemet, a lábat, feneket, melleket, vagy a kezet részesíti
előnyben. A lelket csak később fedezed fel. A virtuális világban fordítva
működnek a dolgok. Persze mindenkit isten óvjon a csalódástól, néha nem
egyszerű szembesülni a valós képpel. Mindegy! Szeretni jó dolog, mert egy
kicsit magunkat is szerethetjük a másikban.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Gondolatok 4. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-08-25 16:24:38, szerda
|
| |
| |
Nem is rég volt talán éppen
negyven éve, hogy a réten
futott, játszott cseperedett,
cserfeskedett és nevetett.
Csillag szempár rám ragyogott.
Kócos hajába szél kapott.
Futott ,játszott és nevetett
áradt belőle a szeretet.
Rám-rám nézett, s szeme lángja,
ajka édes mosolygása,
éltetett és reményt keltett,
Isteni ajándék: gyermek
De jó, hogy ő megszületett,
karocskája ölelgetett,
fonta kezét a nyakamba
arcomat Nap simogatta.
Bár már felnőtt, most is látom,
éjszakánként úgy dajkálom.
Gyermek marad, mindig gyermek,
míg szívem kővé nem dermed.
Istennek köszönöm, hála!
Ő nekem világok világa.
Vénülő kezemmel dédelgetem,
soha sorsára nem engedem.
Óvom széltől, zúgó ártól,
szenvedésnek viharától,
betakarom szeretettel,
IstenemTe se engedd el!
(Maczkó Erzsébet)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Család |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-08-25 16:08:38, szerda
|
| |
| |
Oly jó ilyenkor este már,
mikor az izzó nap leszáll
s a csillag csillog csak nekem.
Elgondolom az életem.
Ami elmúlt és ami lesz még,
mit rég meguntam s amit szeretnék,
messziről nézem és nyugodtan,
ami után egykor futottam.
Mire az izzó arc lehűl,
a szív is békés lesz belül.
Öröm, kétség oly messzi cseng
és jól esik az esti csend.
Jó így még egyszer szem lehunyva
mindent végiggondolni újra,
a lélek könnyű, mint a pára
s csend van. Elalszunk nemsokára.
B.Radó Lili
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek 1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
2010. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
217 db bejegyzés |
| e év: |
3099 db bejegyzés |
| Összes: |
34589 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 133
- e Hét: 4211
- e Hónap: 26478
- e Év: 159032
|
|
|
Offline
