|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
|
|
2010-08-06 21:46:04, péntek
|
| |
| |
Lovas István: A bolha esélye
2010-07-21 08:06:16
Alap Magyarországnak: dögölj meg (talán). Július 18-án este ezzel a címmel jelent meg a globális Economist című brit hetilapban a budapesti és washingtoni keltezésű blog. Ha 1990-ben ezt ígérték volna nekünk - valamint éhesen ágyba bújó magyar gyerekek tízezreit -, talán kevesebb lelkesedéssel és reménnyel cserélünk gazdát.
A washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió és a magyar kormány messze egyenlőtlen harca már-már paradigmatikus küzdelemmé nőtte ki magát. Húsz éve nem volt ilyen élénk sajtónk. Tegnap a Financial Times napilap címoldalán a hajtás fölött trónol a havi 8 milliónál többet kereső Simor András hatalmas fotója. Mint áldozat, természetesen. A lapban további négy cikk foglalkozik velünk.
Magyarországot a nyers statisztikai adatok szerint tönkretevő és 20 milliárdos mentőövre ítélt neoliberális budapesti kormányok folyamatos dicsérete után a valutaalap és az unió a sarkára állt. Nem a hajléktalanokért és földönfutóvá tett százezrekért, nem a szinte még ki sem alakult, de máris likvidált középosztályért. Nem. Hanem azért, mert néhány héttel a kormány hivatalba lépése után még nincs pontosan körvonalazott, évekre szóló deficitcsökkentési terv. És különben is, hullat krokodilkönnyeket Washington, Brüsszel és Frankfurt, Simor 8 milliós fizetését csökkenteni akarják, törvénnyel. Ráadásul a csak nálunk a szerződéseket egyoldalúan változtatható és ezért is szuperprofitra szert tevő bankokat a kormány erősen meg akarja adóztatni. Most hagyjuk azt, hogy Paul Krugmantól Joseph Stiglitzig hány Nobel-díjas közgazdász állítja, éppen a Fidesz-kormány receptje hozna gazdasági növekedést, míg a hiányra koncentrálás a fellendülés gátja.
Másról van itt szó. Ugyanis a tét óriási. Budapest példát is adhat, ami a veszélyt mértéktelenül fokozza. Európában eddig Oroszországon kívül egyetlen ország sem szállt szembe az IMF-fel. Oroszországban az IMF-függőség kora - azaz a feneketlen nyomor és bizonytalanság csaknem teljes évtizede - ma már csak rémálom. De nem csak ott. A Reuters hírügynökség április 24-i egyik jelentését így vezette be: ,,Argentína kijelentette szombaton, hogy jobb helyzetben van most, mint amikor megszabadult az IMF béklyóitól..." Az IMF ott is vért, könnyet, nyomort és lábra sokáig alig állítható gazdaságot hagyott örökül.
Az 1997-es délkelet-ázsiai válságból a legjobban Malajzia került ki, amely a térség többi országától eltérően nem kért az IMF ,,segítségéből" és embertelen feltételeiből. Akkor ezért Mahathir bin Mohamad volt miniszterelnök kapott a világsajtóban olyan jelzőket, mint ma Orbán Viktor. Dél-Koreában ugyanakkor a valutaalapi orvosság lenyelése után tömegesen váltak öngyilkossá a családjukat eltartani nem tudó családfők. Ma Szöulban az alap nevének puszta említése undort vált ki. És most - mint a tegnapi International Herald Tribune-ben olvashatjuk - oda is az IMF ismét be szeretné könyörögni magát.
A bolha és az elefánt küzdelmében azonban a bolhának is - mint a fenti példák mutatják - van titkos fegyvere. A magyar miniszterelnök például a legvégső esetben a nemzethez fordulhat, és bejelentheti: szuverenitásunkat nem adja, és a kettős mérce alkalmazását megengedhetetlennek tartja. Ezért - mint azt a lisszaboni szerződés lehetővé teszi - fontolóra veszi a kilépést az Európai Unióból, ha Brüsszel semekkora mozgásteret sem biztosít a magyar szavazók elsöprő többsége által támogatott nemzeti kormánynak.
A bomba csupán a kilépés elvi lehetőségének megpendítésére is hatalmasat robbanna. A kormány néhány napig kapna hideget, meleget. (A brit sajtó tapsolna neki.) Majd - a dominóhatástól tartva - megjuhászodva ülnének le vele tárgyalni. Abszurdnak hangzó, hihetetlen ötlet? Lehet. De, ugye, emlékszünk a lisszaboni szerződést csak feltételekkel aláírni akaró Klaus cseh elnök - a bolha - kiütéses győzelmére az egész unióval szemben?
mno.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-08-06 21:38:54, péntek
|
| |
| |
Előnyt kovácsolna Szerbia abból, hogy nem tagja az EU-nak
2010. július. 30
Szerbia akár profitálhat is abból, hogy kívül marad az Európai Unión - állítja egy helyi lap egyik vezető cikkében.
Egyre bizonyosabbá válik, hogy Szerbia egyhamar nem lesz az Európai Unió tagállama, nem várják tárt karokkal, viszont ezt akár hasznára fordíthatja az ország - írja a helyi érdekeltségű Magyar Szó. A lap cikke szerint az EU-s felzárkózás elhúzódásának az lehet az előnye, hogy a kedvező gazdálkodási feltételeknek köszönhetően néhány évig mágnesként vonzhatná a befektetőket az ország.
Az Magyar Szó szerint amellett, hogy Szerbia földrajzi helyzete kiváló, jelenleg déli szomszédunknál a legolcsóbb az áram egész Európában, a munkaerő pedig feleannyiba kerül, mint a többi kelet-európai országban, Lengyelországban, Csehországban vagy éppen hazánkban Magyarországon. Ráadásul köszönhetően a februárban hatályba lépett Európai Unióval kötött szabadkereskedelmi egyezménynek, már a külkereskedelmi korlátozások sem okoznak gondot, Európában, sőt a világ más pontjai esetében sem, az országnak ugyanis szabadkereskedelmi egyezménye van a CEFTA-val és az EFTA-val, Oroszországgal és Fehéroroszországgal is. Sőt szeptemberben életbe lép a egy hasonló tartalmú egyezmény Törökországgal, valamint az Amerikai Egyesült Államokkal is sikerült egy igen kedvező külkereskedelmi megállapodást kötnie Szerbiának, amely lehetővé teszi 4650 termék vámmentes kiszállítását.
A lap cikkében az ország melletti érvként sorolja fel az alacsony jövedelemadót (Szerbia az európai listán a második helyen áll 10 százalékos kulccsal, csak Montenegró előzi meg, ahol 9 százalék az adó), illetve az elmúlt hónapokban gyengélkedő dinárt, amely méginkább olcsóvá tette déli szomszédunkat a külföldi befektetők számára.
Ecoline
http://ecoline.hu/piac/20100730_szerbia_eu.aspx |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-08-06 21:34:31, péntek
|
| |
| |
Megtehetik: 20 milliós adótartozással Balin nyaralni
http://vastagbor.blog.hu/2010/08/05/megtehetik_20_millios_adotartozassal_balin_ny aralni
2010.08.05. 10:21
Nyár van, nyaralunk, pihenünk ....
2010 június 22:
"Győzike vasárnap hagyta el a magánklinikát, miután éppen hét kilótól szabadították meg műtéttel. Amíg a betegágyán lábadozott, a család többi tagja titokban nekilátott, hogy új otthonuk egy szegletét kilenc nap alatt tökéletes betegszobává alakítsák. Győzőnek az álla is leesett, amikor meglátta, hogy még a függönyt is Swarovski-kristályok díszítik."
2010. július 26:
"Győző korábban azt nyilatkozta, hogy nem terveznek nagyobb nyaralást, tegnap azonban SMS-ben tudatta, hogy a festői szépségű indonéz szigeten tartózkodik. A család egy közeli ismerőse elárulta: Gáspárék három teljes hétig élvezik a szupergazdagoknak kijáró napfürdőzést és kényeztetést. Az alapút három csillagos szállodával és reggelivel 210 ezer forintba kerül, amihez hozzájön még a repülőtéri illeték, a vízum és az utasbiztosítás költsége is, ami éppen 100 ezer forinttal toldja meg az összeget. Így egy hétnapos pihenés négy főre összesen legalább 1,2 millió forintba kerül. Tekintve, hogy Győzikéék három hétig tartózkodnak a szigeten, a nyaralás végösszege 3,6 millió forintra rúg. Ebben persze nincs benne a költőpénz, így nyugodtan mondhatjuk, hogy a megérdemelt pihenés legalább négymillió forintjába lesz a családfőnek."
2010. július 31:
Két friss listával lepett meg bennünket az APEH, ez egyiken 1794 darab legalább 100 millió forint adóval tartozó nem magánszemély adós van, a másikon 3272 magánszemély szerepel, aki 10 millió forintnál többet tartozik az APEH-nak.
A két lista végösszege 212 milliárd forint > bankadó.
És vajon hányan lehetnek, akik nem érik el a 100 milliós illetve a 10 milliós határt? Tízezren? Százezren?
Ezzel növelik az adózási morált? Mikor a bérből/fizetésből élőktől az utolsó forintig levonják az adót, ezen a körön kívül meg mindenki orrba-szájba csalja az adót?
A legőszintébb kíváncsisággal kérdezem az APEH-tól, hogy legyenek kedvesek elárulni, hogy pontosan milyen lehetőségeik vannak, hogy Gáspáréktól (és a többi magánszemélytől) behajtsák ezt az az összeget?
Csak mert például olvashatjuk, hogy Gáspárék 5 éve nem tudják eladni a salgótarjáni házukat, melyet 50 millióért kínálnak.
Persze Győzike sem most jött le a falvédőről: A ház a 7 éves kislányuk, Virág nevén van.
Oszt' csókolom.
Vajon a Győzike-showért szezononként kapott 20 millió forint is a kislányé lett?
Még az is lehet, hogy egy képeslapot is küldenek Baliról az APEH-nak:
"Minden sukár, a tenger meleg, a koktélok hidegek, még nem költöttünk 5 misinél többet.
üdv,Gáspárék"
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-08-06 21:31:35, péntek
|
| |
| |
Ki az a Gotovina tábornok?
08/04/2010
A szocionista Magyar Távirati Iroda jelentette, hogy:
Súlyos börtönbüntetést kértek Gotovinára
A hágai Nemzetközi Törvényszék 27 évi börtönbüntetést kért Ante Gotovina horvát tábornokra háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával - derült ki kedden a vádiratból.
A törvényszék Gotovina két beosztottjára 23, illetve 17 év börtön kiszabását kéri. A hadműveleteket irányító parancsnokként mindhárman felelősséggel tartoznak azokért a bűncselekményekért, amelyeket az úgynevezett krajinai szerbek 1995-ös elűzésekor elkövettek a katonák. A vádirat hangsúlyozza, hogy a három vádlott nem mutatott megbánást.
Gotovinát és társait sokan a függetlenségi háború hősének tartják Horvátországban, és tömegtüntetések is kirobbantak a letartóztatása miatt. A krajinai területet 1995-ben foglalták vissza a szerbektől.
MTI
2010. augusztus 03.
Eddig a zsidóbérenc MTI-től megszokott, korrekt, minden részletet alaposan kibontó hír.
De hát ki is volt valójában Gotovina tábornok?
**********
A Kanári-szigeteken 2005 decemberében elfogták Ante Gotovina horvát tábornokot. A letartóztatás előzményei és körülményei sok érdekességet rejtenek, és nem valószínű, hogy valaha is kiderül a teljes igazság. A hírt Horvátországban felháborodással és tüntetésekkel, Szerbiában nagy ijedelemmel fogadták.
A feltűnően gyorsan, már a múlt pénteken nyilvánosságra hozott videófelvételen látható, hogy a Hotel Bitacora éttermében fehér ingben és farmerben vacsorázó férfit az amerikai filmekből tanult hangos kiabálással körbeveszik a speciálisan kiképzett spanyol terroristaellenes egység katonái. Gotovina minden meglepetés nélkül figyelte az ideges fiatal harcosokat, felemelte a poharát, beleivott a vörösborába és utána ültében, fanyar mosollyal az arcán hátra nyújtotta csuklóit megbilincselésre.
Az 50 éves Gotovina tábornok hivatásos katona, 18 éves korától kezdve életének minden percét titkosszolgálati, katonai elméleti és gyakorlati kiképzőtáborokban, kisebb-nagyobb harcokban, a francia idegenlégió tagjaként a világ több pontján kitört helyi háborúkban töltötte. A hazája hívására, francia állampolgárként 1990-ben tért vissza a polgárháború szelét már érző Jugoszláviába.
1991-ben belépett a horvát nemzeti gárdába és utána a katonai karrierje meredeken ívelt felfelé. Az anyagilag rosszul ellátott, emberben, felszerelésben nullán álló független horvát hadsereg tisztjeként végig nézte a jugoszláv néphadsereg vörös csillaggal feldíszített egyenruhájában és fegyverzetével a mai Horvátország területére betörő szerb katonai alakulatok embertelen mészárlásait, a horvát falvak, több száz éves városok módszeres felrobbantását és elpusztítását, lakosainak koncentrációs táborokba hurcolását és legyilkolását, a mezőgazdasági termőföldek, műemlékek és római katolikus templomok felgyújtását és lerombolását.
Később fáradhatatlan munkával, az akkori horvát fegyveres erők magasan legjobban képzett katonájaként 1992-től kezdődően újjászervezte a horvát nemzeti hadsereget. Egy év múlva dandártábornok, és 1994-ben már vezérőrnaggyá nevezték ki. 1992 és 1996 márciusa között a Split várost védő katonai körzet parancsnoka. Gotovina ebben a beosztásában vezette 1995 augusztusában a horvát szempontból az egész balkáni háború kimenetelére legdöntőbb, Oluja (Vihar) fedőnevű hadműveleteket, aminek során a horvát nemzeti erők rövid idő alatt visszafoglalták a szerbektől a korábban sok kegyetlenkedéssel megszállt horvát területeket és megszüntették a krajinai szerb enklávé önállóságát.
A lényeget egyetlen mondatban lehet összefoglalni: Ante Gotovina nélkül nem létezne mai formájában a független Horvátország.
A háború befejezése után, 2000-ben, a nagy népszerűségnek örvendő tábornokot a Nacional nevű hetilap katonai puccs szervezésével és az IRA és az ETA terrorszervezetek anyagi támogatásával vádolta meg. A horvát kormány által indított vizsgálat a tábornokot minden vádpont alól felmentette, de a megsértődött Gotovina a rangjáról lemondva minden közszerepléstől visszavonult. 2001 júliusában az ENSZ által felállított, a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló bizottság ( International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia, röviden ICTY) az 1995 augusztusi Oluja hadműveletek alatt a parancsnoksága alatt álló horvát fegyveres erők által elkövetett gyilkosságok és falurombolások miatt emberiség elleni háborús bűnökkel vádolta meg. A vádirat Gotovinát 150 szerb polgári személy haláláért és 150-200 ezer szerb polgári személy szülőhelyéről való elűzéséért tartja felelősnek. A tábornok családját hátrahagyva illegalitásba vonult és külföldre távozott.
Elolvasva a három háborús bűnös ICTY által felsorolt vádlistáját, egyértelműen kiderül, hogy Gotovina csapatai által elkövetett bűnök messze eltörpülnek a két szerb neve alatt sorakozó bűncselekmények hosszú sora mellett. Egyedül Srebrenicában a Mladics-Karadzics duó több mint 10 ezer embert mészárolt le. (A mostanában olvasható srebrenicai áldozatokat a pontos felsorolás és a már sokszor ismertetett tények ellenére "kb. 8000-ben" állapitják meg a szerb bűnöket könnyen felejtő nyugati lapok és hírügynökségek - Jack Corn)
Az ENSZ, az Európai Unió és az Egyesült Államok hangosan hirdetve az egyenlőség és igazságosság elvét, nagy hajszát indított a szerb Karadzics és Mladics mellett a horvát tábornok ellen is, és az EU Gotovinára hivatkozva egészen a rejtélyes 2005 októberi Carla del Ponte nyilatkozatig felfüggesztette Horvátország csatlakozási tárgyalásait.
A bújkálás során Gotovina sok szempontból előnyben volt a két korábbi ellenségével szemben. A több nyelven beszélő, ismeretlen számú útlevéllel rendelkező, jó fizikai állapotban lévő makkegészséges tábornokot az egész világra kiterjedő horvát hálózat védte, és nem véletlen, hogy idén októberig szinte senkinek sem volt pontos ismerete arról, hogy Gotovina merre jár. A két, sok betegséggel küzdő markáns arcú szerb kőrözött gyakorlatilag csak Szerbiában és Macedóniában tudott elbújni, mert ott a legnagyobb a népszerűségük és ott a legnagyobb a hajlam arra, hogy a végtelenségig bújtassák őket. Gotovina letartóztatásának híre a lehető legrosszabb karácsonyi ajándék volt a szerb ortodox egyház és a belgrádi kormány részére, mert tudják, hogy az eddig is rájuk nehezedő nemzetközi nyomás Karadzics és Mladics elfogására és kiadatására még tovább fog nőni.
Ante Gotovina idén nyárra megunta az űzött vad szerepét, és talán az is az eszébe jutott, hogy nem lenne igazságos, ha a személye csak mint az EU csatlakozás legfőbb akadálya kerülne be a horvát történelemkönyvekbe. Felvette a kapcsolatot Tomislav Karamarkoval, a POA (horvát titkosszolgálat) vezetőjével, és igéretet tett arra, hogy 2005 december 31.-ig elfoghatják, és cserébe csak a Zágrábban élő családja védelmét és anyagi biztonságát kérte. Egyes hírek szerint ezt írásba is adta, más vélemények szerint magnószalagra mondta a szöveget. Idén októberben Ivo Sanader horvát kormányfő különmegbízottja titokban Hágába utazott, és bemutatta del Ponte vizsgálóbírónak Gotovina levelét, - vagy a másik variáció szerint lejátszotta a szalagot. Az évek óta tartó sikertelenségtől erősen frusztrált del Ponte hitelt adott Gotovinának, és már másnap (!) világgá repítették a hírügynökségek, hogy Olli Rehn bővítési biztos "a megoldatlan Gotovina-ügy ellenére minden akadályt feloldott a horvát csatlakozást előkészítő tárgyalások elől."
A tábornok azt tervezte, hogy egy rossz minőségű, szándékosan hanyagul hamisított, az üldözői és az Interpol által már évek óta ismert Kristijan Horvat névre kiállított horvát útlevéllel világkörüli útra indul, jó esélyt adva a határőröknek, hogy valahol letartóztassák. Kényesen vigyázott arra, hogy a külseje, hajviselete és a hamis útlevelében levő fényképe pontosan megegyezzen a róla 2001 elején készült utolsó fényképekkel és az Interpol kőrözési listájához mellékelt fényképpel. Nem véletlen, hogy a horvát Vecernji List nevű újság múlt pénteki számában is ezt a témát feszegeti a Letartóztatták vagy feladta magát? című cikkében.
Gotovina októberben, novemberben és december elején megfordult Argentínában, Chilében, Oroszországban, Kínában, a Cseh Köztársaságban, Tahitin, és a Spanyolországhoz tartozó Kanári szigetekre pedig Mauritiusról érkezett. A december 7.-i tenerifei letartóztatását végül a horvát kormány és titkosszolgálat tudtával, a CIA segítségével az Interpol utasításai alapján a spanyol hatóságok hajtották végre.
A görög kormány szóvivője szombat este sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta azt értesülést, hogy Gotovina elfogása összefüggésben lenne az Igoumenitsában (Athéntól 480 km-re fekvő görög kikötőváros) augusztus 31.-én letartóztatott Hrvoje Petrac zavaros múltú horvát üzletember ügyével. A horvátországi kiadatására váró 50 éves Petrac Gotovina jó barátja és a bújkálás ideje alatt az egyik fő anyagi szponzora volt. Petrac Gotovina beleegyezésével olyan üzletet ajánlott a görögöknek, hogy információkkal közelebb segíti az EU-t Gotovina elfogásához, hogy ha Athén elejti ellene a görögországi vádakat.
Jack Corn
2005 december 12.
Ante Gotovina elleni ICTY vádirat szövege:
http://www.un.org/icty/indictment/english/got-ii010608e.htm
Szóval ennyit lehet hirtelenjében összeszedni a horvátok nemzeti hőséről, Ante Gotovina tábornokról.
Szeretnék egyetlen mondatot kiemelni a fenti cikkből:
"Ante Gotovina nélkül nem létezne mai formájában a független Horvátország."
Ugye értik. És most vegyünk szemügyre egy volt kiváló magyar honvédelmi minisztert, a szocionista Keleti Györgyöt.
Keleti elvtárs Magyar Bálint elvtárs segedelmével ilyen marhaságokkal tömte a magyar középiskolák tanulóinak fejét:
"Az erősödő munkásmozgalom leverése az uralkodó körök hatalmi pozíciójának megtartását jelentik, továbbélést biztosítva a kizsákmányoló, népellenes társadalmi rendszerek számára."
Részletesen ezeket írta a Gotovinától fényévekre állomásozó Keleti et.:
"A kapitalista hadseregek jellemzői
A kapitalizmus megjelenésével együtt létrejött hadserege is. Célja és feladata ma is változatlan, céljai és módszerei az idők folyamán finomultak. Napjainkban tanúi lehetünk annak, hogy a kapitalista országok, a kapitalista világrendszer politikai, társadalmi és gazdasági válsága egyre inkább elmélyül. A válság joggal váltja ki egyes országokban a dolgozó tömegek elégedetlenségét és cselekvő ellenállását.
A sztrájkok, tüntetések, különböző megmozdulások, az erősödő munkásmozgalom leverése az uralkodó körök hatalmi pozíciójának megtartását jelentik, továbbélést biztosítva a kizsákmányoló, népellenes társadalmi rendszerek számára. Ennek érdekében számtalan esetben alkalmazzák hadseregeiket is. Esetenként a hadsereg puszta jelenléte, erőfitogtató felvonulása is elegendő a dolgozók jogos ellenállásának megtörésére, de egyre többször az erőszakos, sőt fegyveres beavatkozástól sem riadnak vissza.
A kapitalista kizsákmányoló, elnyomó törekvések nem ismernek országhatárokat. A történelem korábbi időszakához hasonlóan a kapitalista országok uralkodó osztályai ma sem elégszenek meg saját népük elnyomásával. Hatalmukat és kizsákmányolásukat más népekre is szeretnek kiterjeszteni, amelynek során nem egy alkalommal felhasználták és felhasználjak hadseregeiket, katonai erejüket.
A történelem két világháborúja tragikus példáját adja ezen törekvéseiknek, amely milliók számára okozott mérhetetlen szenvedést. Ezen szándékaiknak azonban nemcsak gazdasági, hanem elsősorban politikai gyökerei vannak. A kapitalista hadsereg a gyarmatosítás, az újragyarmatosítás, a szocialista országok elleni agresszív, fenyegető magatartás, a szocialista világrendszer mennyiségi és minőségi fejlődése elleni harc konkrét vagy félelmet keltő eszköze.
Célja valamennyi haladó társadalmi rendszer, kibontakozó és erősödő mozgalom megsemmisítése, ha kell katonai eszközökkel is. A fejlett tőkésállamok terveik megvalósítására agresszív katonai tömböket hoztak létre, melyek közül elsősorban a NATO a világbéke legfőbb veszélyének tekinthető. Nincs a világnak egyetlen olyan térsége sem, ahol ne fenyegetné agresszió a szocializmusért, a társadalmi haladasért küzdő népeket és mozgalmakat.
A kapitalista országok napjainkban nagy létszámú és korszerűen felszerelt hadseregeket tartanak fenn. A katonai szolgálatot teljesítő egyszerű emberek politikai, ideológiai megdolgozására, a kapitalista hadseregek agresszív céljainak elfogadtatására, a hadseregen belül felmerülő haladó gondolatok kiírtására a parancsnokok minden eszközt felhasználnak.
Feltétlen engedelmességre, a kizsákmányoló rendszer iránti fenntartás nélküli elkötelezettségre igyekeznek nevelni. A katonai szolgálat teljesítésekor nem gondolkodó emberekre, hanem a parancsokat vakon végrehajtó, ha kell, ölni, gyilkolni kész katonákra van szükségük, akik megvalósíthatják az uralkodó osztály országon belüli és határokon túli politikai és hatalmi törekvéseit."
Forrás:
Honvédelmi Ismeretek
A kapitalista hadseregek jellemzői
Tankönyv a középiskolák I-IV. osztályos tanulói számára
Tankönyvkiadó, 1988
Szerző:
Keleti György
volt honvédelmi miniszter
országgyűlési képviselő
És itt a vérkomcsi terrorista apától származó szocionista Keleti Gyurka életrajza:
"1946. május 18-án született Losoncon (ma: Lucenec, Szlovákia). Édesapja, Keleti Ferenc (1910-1979) 1945 előtt nyomdász volt. Kommunista szervezkedés miatt a szegedi Csillagbörtönbe került, ahonnan 1942-ben szabadult. A háború alatt partizán volt.
1945 és 1956 között pártalkalmazott, többek között az MDP Központi Vezetőségének adminisztratív osztályát is vezette.
1956 és 1959 között Magyarország bukaresti nagykövete.
A Bőripari Fakellék Termelő Vállalat telepvezetőjeként ment nyugdíjba. Édesanyja, Noszál Ilona (1926) a háború előtt alkalmi munkákból élt. Mint ruhagyári telepvezető ment nyugdíjba. Testvére, Péter (1945) műszaki igazgató. Nős (1973), felesége, Petrik Erzsébet pénzügyi előadó a honvédségnél. Gyermekei: Andrea (1969) versenytáncos, Györgyi (1974) fotómodell, Katalin (1975) korrektor.
Általános iskolai tanulmányait 1952-ben Budapesten, a Szarvas Gábor Utcai Általános Iskolában kezdte, majd Bukarestben folytatta, végül újra Budapesten, a Szajkó Utcai Általános Iskolában fejezte be 1960-ban. A középiskolát a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban kezdte. A második félévet a nagykőrösi Arany János Gimnáziumban végezte el, majd újra Budapesten, a Toldy Ferenc Gimnáziumban folytatta tanulmányait, itt érettségizett 1964-ben.
Ezután egy kisiparosnál volt segédmunkás, majd egy évig sorkatonai szolgálatot teljesített. 1965-ben felvételt nyert a Zalka Máté Katonai Főiskolára, 1969-ben híradó szakon szerzett diplomát. 1969-től hivatásos katonatiszt. 1969-1970-ben századparancsnok, 1971-ben zászlóaljparancsnok-helyettes a néphadsereg váci egységénél.
1971-1974 között ugyanennél az egységnél függetlenített KISZ-bizottsági titkár.
1974-1977 között a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia hallgatója, politikai munkás szakon szerzett diplomát.
1977-ben a Honvédelmi Minisztériumba került. 1977-1980 között ifjúságimunka- szervező, 1980
1984 között sajtómunka-szervező, 1984-1987 között sajtóalosztály-vezető, majd sajtóosztály-vezető.
1988-ban elérte az ezredesi rendfokozatot. 1989-ben főosztály-vezetői besorolással kinevezték a minisztérium szóvivőjévé. 1989 végén országos ismertségre tett szert a romániai események kommentálásával.
A kormányváltás után, 1990. májustól továbbra is minisztériumi szóvivő maradt, de főosztály-vezetői besorolása megszűnt. 1992 márciusában maga kérte felmentését, mert feladatát nem tudta tovább ellátni, nem kapta meg a munkájához szükséges támogatást; javaslatát, melyet a minisztérium tájékoztató munkájának átalakítására készített, nem válaszolták meg. Lemondását Für Lajos honvédelmi miniszter 1992. április 1-jei hatállyal elfogadta, nyugállományba helyezték.
1969-1989 között a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja.
1992-ben belépett a Magyar Szocialista Pártba.
Az MSZP V. kongresszusán, 1996. március 30-án beválasztották azországos elnökségbe. Az 1990. évi országgyűlési választásokon az MSZP országos és budapesti területi listáján jelölték, de nem került be a parlamentbe. 1992 júniusában, az MSZP felkérését elvállalva, elindult az 1990. december 2., az előző képviselő halála óta betöltetlen Komárom-Esztergom megyei 3. sz. (Kisbér, Oroszlány és környéke) választókerületben. A magas munkanélküliséggel sújtott körzetben az alacsony részvétel miatt ez már a negyedik alkalommal kiírt időközi választás volt. Bár országos visszhangot keltő kampány indult ellene, június 21-én, a szavazás második fordulójában 68,50 százalékot szerezve képviselővé választották.
1992. szeptember 8-án képviselőcsoportja a nemzetbiztonsági különbizottságba delegálta. Az MSZP- frakción belül a fegyveres erőkkel és testületekkel, valamint a nemzetbiztonsági törvénytervezetekkel foglalkozó munkacsoport tagja volt. Az 1994. évi országgyűlési választásokon az MSZP országos (38.) és Komárom-Esztergom megyei területi (1.) listáján jelölték, egyéniben újra Komárom-Esztergom megye 3. sz. választókerületében indult. Az első fordulóban nyolc ellenfelét maga mögé utasítva, 51,41 százalékos eredménnyel szerzett ismét mandátumot. (Az egyéni választókerületekben mindössze két - szocialista - jelölt tudott az első fordulóban abszolút többséggel győzni.) Az MSZP és az SZDSZ közötti koalíciós tárgyalásokon a külügyi és biztonságpolitikai albizottságban vett részt.
1994. július 15-től az MSZP-SZDSZ koalíciós kormány honvédelmi minisztere.
Kinevezése körül viták voltak: az SZDSZ-nek katonai múltja okozott problémát, mert civil minisztert akart a tárca élére, míg a hadseregből többen azt kifogásolták, hogy már nem katona. Ő maga úgy nyilatkozott, hogy miniszterként elsősorban politikus akar lenni.
Tárcája legfontosabb feladata, hogy a szűkülő gazdasági lehetőségek közepette, a reménybeli NATO-csatlakozás szempontjait is figyelembe véve, korszerűsítsék a magyar haderőt.
Egy kisebb létszámú, döntően hivatásos hadsereget tart kívánatosnak, ennek szellemében fokozatosan növelik a hivatásos, illetve szerződéses katonák szerepét. Az elavult haditechnika modernizálása során a légvédelem korszerűsítését, a lokátorok cseréjét és a korszerű vadászgépek beszerzését helyezi az első helyre, de - részben az orosz államadósság terhére - jelentős korszerűsítést végeztek a szárazföldi csapatok fegyverzetében is."
Forrás:
Keleti György, életrajz
Magyar Szocialista Párt, 1996
Jack Corn
http://jacks-corner.weebly.com/1/post/2010/08/ki-az-a-gotovina-tbornok.html
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-08-06 21:28:59, péntek
|
| |
| |
Pintér cége tovább nyerészkedik
http://szentkoronaradio.com/pinter-sandor/2010_08_06_pinter-cege-tovabb-nyereszke dik?utm_source=feedburner&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed%3A+atisztamag yarhang+%28Szent+Korona+R%C3%A1di%C3%B3+%2B+Magyar+Jelen%29
Augusztus 1-jétől a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt., Pintér "maffiózó" Sándor (volt) vagyonvédelmi vállalkozása vette át a Magyar Villamos Művek Zrt. ingatlanjainak az őrzés védelmét - tudta meg a hvg.hu. A hírt az MVM kommunikációs részlegén megerősítették.
Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. után újabb, szintén az állam tulajdonolta cég őrzését nyerte el a CBSZ. A hvg.hu információi szerint az MVM vezérkarának lecserélésével együtt új biztonsági cégre bízták a társaság székházának és egyéb ingatlanjainak az őrzés-védelmét.
Az MVM közlése szerint az új társaságot zárt, meghívásos pályázaton választották ki még júliusban. Ezen három cég indult, s ezek közül a legfelkészültebbnek és a legolcsóbbnak a Civil Biztonsági Szolgálat bizonyult. A zrt. emberei augusztus 1-jén el is foglalták új helyeiket. Azt, hogy a biztonsági feladatokért mennyit számlázhat majd a Civil, nem árulták el. Csak annyit közöltek, hogy a szerződésben kikötötték, alvállalkozói láncolatot nem alkalmazhat.
A CBSZ újabb állami megbízása azért vet fel kérdéseket, mert annak értéke meghaladja az ötmillió forintot, közbeszerzési pályázat keretében választották ki az In-Kal Securityt. Most azonban elégnek bizonyult a zárt tendereztetés. Az is kérdéses, hogy a munka elvégzéséhez elegendő embere van-e a CBSZ-nek.
hirdetés
Az MFB és leányvállalatai, valamint az MVM után szeptember 1-jétől valószínűleg a Szerencsejáték Zrt.-nél is a Civil Biztonsági Szolgálat őriz és véd.
(Index) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-08-06 21:27:46, péntek
|
| |
| |
The Economist: érti-e az új játékszabályokat Orbán Viktor?
Orbán Viktor miniszterelnök politikájáról közölt cikket legújabb számában a The Economist című hetilap.
Kívülállók aggódnak Magyarország miatt - olvasható az írás elején. A cikk szerint amióta Orbán Viktor pártja az áprilisi választásokon megszerezte a képviselőhelyek kétharmadát, baljós jelek mutatkoznak. Orbán Viktor először is kiterjesztette az állampolgárság jogát a határon túli magyarokra, amiben bírálók a revansizmus baljós jeleit fedezték fel - áll a budapesti keltezésű cikkben. Az új kormányfő ezt követően pártbéli barátaira cserélte ki a közintézmények és hatóság vezetőit, a választási bizottságtól a számvevőszékig, a pénzügyi felügyelettől az államfői székig - írja a szerző, s megjegyzi: Orbán Viktor a Magyar Nemzeti Bank elnökét is megpróbálja ,,elűzni".
A lap szerint ezután kétbalkezes kísérletet tettek a reformok támogatásának kiépítésére azzal, hogy felhívták a figyelmet Magyarország gazdasági problémáira. A szerző említést tesz az Orbán Viktor szóvivője által mondottakról, amely után a forint megjósolhatóan nagyot zuhant.
Néhány héttel később a kormány elfogadta a médiatörvény tervezetét, amelyet a tekintélyes magazin szerint a sajtószabadság felett őrködő szervezetek sokat bíráltak. A szerző Szabados Krisztián politikai elemzőre utal, aki szerint közvetve vagy közvetlenül Orbán Viktor és szövetségesei a magyar média 80 százalékát ellenőrzik. A cikkíró megjegyzi: néhányan Orbán Viktort Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök magyar változatának látják, aki egy hitelét vesztett és korrupt politikai időszak után stabilitást hoz, de inkább a hatalom megragadásával, és nem valódi reformok révén.
A The Economist szerint a leghangosabb riadót három héttel ezelőtt fújták, amikor az Orbán-kormány megszakította a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU). A régióban - emlékeztet a szerző - Magyarországnak a legnagyobb az adóssága, a GDP több 70 százaléka. Több mint egymillió háztartás vett fel lakáshitelt külföldi valutában, ami kiszolgáltatottá teszi őket az árfolyam-ingadozásoknak. A túlnyomórészt külföldi tulajdonban álló bankok erősen függnek a központjuktól - olvasható a cikkben, amely úgy fogalmaz, a problémák egyvelege stabilitást, és nem kalandorságot kíván.
A lap szerint a kormány jövőre lazább költségvetési hiányt akar. A bankokra kivetett adó az ellenzői szerint csökkenteni fogja a kölcsönzési kedvet, az IMF úgy véli, a különadó túl nagy teher a pénzintézetekre - foglalja össze a nemzetközi szervezetekkel való véleménykülönbségeket a szerző, aki idézi Kövér Lászlót: ,,a nemzetközi bankvilág brutális pofont adott, hogy biztosan tudjuk, hol a helyünk". A cikkíró úgy véli, a helyzet eldurvulhat: a hitelminősítők a bóvli fokozathoz közelítették Magyarország államadós-besorolását. A trükközés kisiklathatja a januárban kezdődő magyar EU-elnökséget - vélekedik.
A borúlátó aggályoskodás jórészt azonban pártpolitikai indíttatású, és túlságosan is megbocsátó az ,,ország előző, exkommunista vezetőivel", elnézve nekik a siralmas gazdasági és politikai örökséget - jegyzi meg a szerző. Orbán Viktornak erős politikai felhatalmazása van - folytatja. Az előző kormány kinevezettei közötti tisztogatás valóban zavaros, de - a győztes mindent visz magyarországi politikai berendezkedésében - nem égbekiáltó.
Gazdaságilag Magyarország - ebben évben az legalábbis - az IMF és az EU nélkül is elboldogulhat. A folyó fizetési mérleg pluszban van, a munkanélküliség csökken, az ipari termelés nő. A miniszterelnök gazdasági programjának van néhány jó eleme - olvasható a cikkben.
Valódi aggodalmakra a szerző szerint Orbán önfejűsége ad okot. Ez szerinte már a miniszterelnök előző hivatali idején is jelentkezett, de azóta, úgy tűnik, rosszabbodott. Még a támogatók is kételkednek abban, hogy Orbán Viktor érti-e az új játékszabályokat, vitája az IMF-fel és hűvös találkozója az Európai Bizottság elnökével, valamint a német kancellárral, ennek a hiányosságára világít rá. Ezt hamarosan pótolni kell - olvasható az írás végén.
MR |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-08-06 21:25:48, péntek
|
| |
| |
Az Impérium (vissza?)ütni készül, avagy hogyan sodródunk csendesen, de intenzíven a 3. világháborúba
Posted on 2010/08/06 by Nifadmin
Az utolsó hónapokban az Irán és más államok elleni háborús készülődések rendkívül intenzíven folytatódtak, mialatt a nyugati média csak az iráni atomprogram saját maga által felfújt veszélyességéről és megakadályozásának a szükségességéről beszél. Az USA, a NATO és Izrael által képezett háborús párt sikeresen semlegesítette Oroszországot és Kínát, kérdés hogy meddig. A háború azonban még akkor is végzetessé válhat, ha e két nagyhatalom valóban semleges marad.
2001 szeptember 11. óta az orwelli newspeak már olyannyira eluralkodott, hogy bizonyos értelemben megkönnyítette az eligazodást. Csak fordítva kell mindent olvasnunk. Ha a terrorizmus növekvő veszélyéről beszél, akkor tudhatjuk, hogy amerikai hadműveletek tervezéséről van szó, melyek rövidesen bekövetkeznek. Ha a béke megvédése a tét minden eszközzel, akkor támadó háború következik. Most éppen az iráni atomprogram a legnagyobb veszély az emberiség számára, holott két éve még az amerikai hírszerző szolgálatok is arról számoltak be, hogy Irán feladta atomprogramját és ha újra is kezdené, legalább tíz évre lenne szüksége első atombombájához. Ezt röviddel később minden eszközzel bagatellizálni és tévedésnek minősíteni igyekeztek. Most már alig egy év és Irán hamuvá változtathatja Amerikát. Hogy a perzsa állam évszázadok óta nem támadott meg senkit, mialatt Amerika esetében alig múlik el e nélkül egy év, nem téma.
Az agyaglábú óriás kapkodása
A pénzoligarchia uralma kilátástalan helyzetbe sodorta Amerikát. Ipara kitelepítve, adóssága egyre nő és teljesíthetetlenné válik. Csak mint katonai szuperhatalom tudja még fenntartani hegemóniáját. Az utóbbi 1-2 év ennek is felmutatta korlátait. A BRIC államok (Brazília, Oroszország, India, Kína) egyre inkább kivonták magukat a dolláruralom alól, ami, ha tovább tart, Amerika számára végzetes lenne. Az amerikai minősítő intézetek által a Görögországon keresztül az euróra mért csapás - és ezzel a dollár erősítése - is valószínűleg csak rövid ideig működik. Irán megszerzése és betagolása az impériumba esetleg még egy ideig feltartóztathatja az amerikai hatalom hanyatlását. Ne felejtsük el, hogy Amerika eddig mindkét világháborúból megerősödve jött ki, s nagy a kísértés, hogy ez harmadszorra is működni fog.
A hosszú menetelés Irán ellen
Iránt tehát a terrorizmus gyanús országok listájára kellett tenni. Miután Brezinski narancsforradalom taktikája tavaly csődöt mondott, eljött a héják ideje. Obama elnök ez év január 27-én erősen növekvő gondokról beszélt Iránnal és a terrorizmussal kapcsolatban. Két nappal később Clinton külügyminiszter asszony franciaországi látogatásán kijelentette, hogy fokozott nyomást kell gyakorolni Kínára, hogy támogassa az ,,international community" (nemzetközi közösség) szankcióit Irán ellen. Még aznap létrejött a szerződés, amelynek értelmében az USA 6,4 milliárd dollár értékben fegyvereket szállított Tajvannak. Február 7-én a müncheni biztonsági konferencián NATO főtitkár Rasmussen kijelentette, hogy a szervezet biztonsági kérdésekben az egész világot érintő fórummá válik. Márciusban az amerikai hadügyminiszter Gates ellentmondást nem tűrően sürgette meg az Irán elleni újabb szankciókat a legrövidebb időn belül. Áprilisban Obama elnök a washingtoni atomcsúcson Iránt és Észak-Koreát, mint ,,rogue states" (gazember államok) kivéve, színpadias gesztussal minden állammal szemben lemondott az atomfegyver használatának lehetőségéről. Júliusban életbe léptek a legújabb ENSZ-szankciók is Irán ellen, ami várhatóan azzal jár, hogy előre látható eredménytelensége miatt néhány hónap múlva a katonai csapásmérés is jogossá válik. Amerika számára óriási siker, hogy kisebb engedményeket téve irányukban, Oroszország és Kína is megszavazta a szankciókat tulajdonképpeni szövetségese ellen. Ezzel az SCO (a sangháji szerződés) lényegesen leértékelődik. Rasmussen főtitkár már a müncheni konferencián jelezte, hogy a NATO új politikáját ,,nem kell a semmiből kezdeni". 2004 óta ugyanis a NATO már több új szövetségi rendszert hozott létre, amelyek az Irán elleni háborút hívatottak biztosítani.
A NATO új szövetségi rendszerei
Az EAPC (az Euro-Atlanti Tanács) országok, amelyek a NATO országok mellett a volt szovjet köztársaságokat tömörítik, gyakran amerikai katonai támaszpontokkal, de olyan semleges európai országokat is mint Ausztria és Svédország. A ,,Mediterrán Dialógus" országai: Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Mauritánia, Marokkó és Tunézia. Az Istanbul Cooperation Initiative (ICI), azaz az Isztambuli Együttműködési Kezdeményezés résztvevői: Bahrein, Katar, Kuvait, Egyesült Arab Emirátusok (EAE). Golf Coopperation Council (Golf Együttműködési Tanács) tagjai részeben fedik egymást az előző szervezettel: Bahrein, Kuvait, Oman, Katar, Szaudi Arábia és az EAE országok. Ezek a szervezetek nagyrészt tagjai az Operation Active Endeavour-nek (OAE, Aktív Igyekezeti Műveletek), amelyek feladata egy iráni háború kapcsán az ország teljes körű blokádja. Megállapíthatjuk tehát, hogy Irán teljesen körül lett véve, és az ellene felépített katonai bázisokat folyamatosan erősítik.
A ,,megelőző" támadás és következményei
Kritikus szakértők egyetértenek abban, hogy semmiképpen nem marad az iráni atom-létesítmények légi bombázásánál, mert Amerikának gyors sikerre van szüksége. Tehát más katonai sőt civil létesítményeket is bombázni fognak, hogy az országot gyorsan térdre kényszerítsék. Időközben azonban a nagy koalíció némely tagjának megváltozhat az érdeke, illetve az eleve meglévő másfajta érdekeinek a képviseletére vállalkozhat. Ezzel persze Amerika is számol, ezért küldött az állítólag észak-koreaiak által elsüllyesztett dél-koreai hajó ürügyén rendezendő hadi gyakorlatra egy hatalmas hajóhadat a Sárga tengerre, közvetlenül Kína szomszédságába, ami ellen ez utóbbi keményen tiltakozott is. Kína sakkban tartására szolgál a legutóbb Indiával kötött óriási hadi üzlet is. Ha ez ideig-óráig sikerülhet is, a Közel-Kelet Iránon kívül Izraellel, Szíriával és a Libanonnal együtt lángba fog borulni és ez az olajfüggő világgazdaságot teljes káoszba fogja dönteni. Innen túl minden kiszámíthatatlanná válik, csak egy biztos; a nyílt - természetesen ,,átmeneti és jóindulatú" - diktatúra bevezetése. Szinte még nagyobb baj, hogy ezt az agyonmanipulált nyugati átlagpolgár még el is fogja hinni. Az utóbbi húsz év tömegkultúrája Rambótól Schwarzeneggerig arra készítette fel az embereket, hogy a háború az élet szerves, elfogadható részét képezi. Míg 2006-ban még az amerikaiak kétharmada elutasított egy Irán elleni háborút, ma 56%-uk elfogadja. Apokalipszis most?
Vajta Dénes
Nemzeti InternetFigyelő
http://internetfigyelo.wordpress.com/2010/08/06/az-imperium-visszautni-keszul-ava gy-hogyan-sodrodunk-csendesen-de-intenziven-a-3-vilaghaboruba/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2010. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
224 db bejegyzés |
| e év: |
3186 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 336
- e Hét: 1823
- e Hónap: 12934
- e Év: 166430
|
|
|
Offline
