Regisztráció  Belépés
bzsuzsanna.blog.xfree.hu
"Az emberek kevésbé szégyellik bűneiket, mint gyengéiket és hiúságukat!" - La Bruyere L. Burda Zsuzsanna
1943.02.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
Minden öröm amit oszthatunk!
  2010-01-28 20:54:15, csütörtök
 
  Ma festeni voltam a Kozma - Galériában. Nem voltunk sokan de elegen ahhoz, hogy jólérezzük magunkat. Ilyenkor mindig egy jó beszélgetés is kialakul. Imádom ezt a hangulatot, amit csak ebben a galériában érzek. Kurucz Béla László műterme volt egykor. Alig volt nap, hogy ne odavezetett volna az utam minden délelőtt. Bélával lehetett mindenről beszélni, azután jó volt nézni a képeit ahogyan megszülettek a keze alatt.. Most az Árpádházi Királyok otthona a lenti Kongresszusterem.
Béla szíve vágya teljesült, kár, hogy csak a halála után 6-évvel. De legalább úgy lett amint szerette volna. Ez a Kozma -Családnak köszönhető gesztus.
Az a szép az egészben, hogy aki oda egyszer feljön mindig visszavágyik! Van lelke ennek az egésznek. Talán nekem többet is mond az épület mint másoknak. Hajdan ott kezdtem iskolába járni. Még apácák tanítottak, leányiskola volt. Azt is betudom határoln hol állt a katedra, és hol ültem az iskolapadban. Jó erre emlékezni.


 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
A szobában 15 fok van
  2010-01-25 10:41:50, hétfő
 
  Ezek a délelőtti órák így telnek. 15 fokról kezdem fokonként felfűtteni a lakást. Vegyes-kazánnal vívom a harcot. Nehéz fizikai munka mire végre eljutok addig, hogy 60 fokon áll a termosztát.
Délre a lakásban már akár 20 fok is előfordul. Mindez rettenetesen drága pénzbe kerül. Ilyen még nem volt, hogy a nyugdíjamból 15 q fát vagy ugyanennyi szenet kapok. A hideg napokon éppen egy hónapig elég. Miből is kell megélnem? Rezsit fizetnem? Lassan már én magam sem tudom, hogy felkelek- e még holnap.
15-éves koromtól dolgozok, 55-évesen már 35-év 200 nap volt a ledolgozott nyugdíj időm. Ekkor elmehettem annó nyugdíjba. 11.000.-Ft- megállapított járulékért. Elmentem de dolgoztam tovább, ma is teszem a dolgomat / Hazámért, a Nemzetért/ kell - e valakinek az áldozat? Mindig fizettem a nyugdíjjárulékot, vagy levonták. Annak éppen nyoma veszett, vagyis ezek után a befizetések után már nem kaptam nyugdíjat, Sehova sem számították be az illetékes hatóságok.. Ezzel ugye nem vagyok egyedül. Aki a megélhetése miatt két állást töltött be, annak két jövedelemből vonták le a járulékot. Amikor nyugdíjba ment csak az egyiket számították. Miért? Hol van a másik befizetés?

Ezek a gondolatok foglalkoztattak, amikor a reggeli műsorban a tv-ben, a kétoldali nyugdíj vitát hallgattam. Azon is gondolkodok, hogy miért vita-tárgya az, ami reális lenne, ha hagynák.Ha olyan nagy teher a nyugdíjasok jogos járandóságát fizetni, miért harcolnak a voksaikért?
Ez mind kérdés marad bennem, bennünk.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Játszani jó, álmodni szabad...
  2010-01-24 21:32:15, vasárnap
 
  Több napja nem írtam, semmi sem tökéletes körülöttem ez gátolja gondolataimat. Sok van mit kitörölnék az emberiség terheiből. Nem sorolom fel, a listával nem jutnék előre. Ünnepek!
Ez a fogalom is mássá vált, értelmét megváltoztatta. Kultúra!? De mennyire. Ugye mennyire más?
A Himnusz ugyanaz! Értéke növekedett! Hála Isten!

Játszottam szavakkal, gondolatokkal, melyek mindig vidámságot adnak. Valakinek írtam - Valakitől kaptam az ihletet!!!

ártatlan vers

nem tudom
védeni
magam

e világi
életem
parttalan

úszok az
árral
szemben

kapaszkodó
kinyújtott
kezedben

fehér éjszaka
álmodjunk
szépet

amikor megtagadsz
élnem
már vétek.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Hideg napok!
  2010-01-20 20:40:36, szerda
 
  Fúj a szél

Falevél,
fúj a szél.
Átsuhansz,
vágyat adsz.
Felrepülsz!
Elkerülsz.
Hátra arc,
áthaladsz
városon,
Hegyfokon
hópehely
arcokon...
Didergő
falevél
útrakél,
Földet ér.
Elsárgult
Falevél,
fúj a szél
fúj a szél.

Jól illik a mai naphoz ez a régen írt versem. Ez is mutaja, hogy semmi sem véltozik, csak ismétlődnek a dolgok.

Hideg napok adta lehetőségek, elmélkedés, gondolkodás. A gondviselés majd teszi a dolgát és meghozza az új tavaszt. Még egy kicsit várnunk kell, hiszen január közepe van. Mindenki türelmetlen, sok hó esett e télen, hideg napok: jöttek még hidegebbek. Számoljuk a csekkeket, mert arra is több az időnk mint a pénzünk, hogy miből és mikor és hova osszuk azt a kevéskét.
Azon már nem tünődök. Mások fizetésért fogyasszák a tűnődést!!! Majd írok még egy verset, az mindig megvigasztal. Meg én is fogyasztom égetem magam.


 
 
1 komment , kategória:  Általános  
Áprilisi napsütésben...
  2010-01-19 14:47:18, kedd
 
  Már másodszor kezdem az írást, a rendszer kiléptet időkorlátra hivatkozva. Nem tudom miről beszél?
Sajnálom a mondanivalómat de nem ismétlem újra.A hólapátolásból visszatértem a tavaszi napsütésbe. Ragyogó idő. Ilyenkor Sopronba teleltem amikor még megtehettem mindezt. A Lővérek csendje mindig kihozta belőlem az alkotásra való hangulatot.
A Főszerkesztő Farkas János ( aki helyettesíti most még Katát) mondta is, hogy olvasta a blogomba, hogy belehaltam a hólapátolásba. "Gondoltam a szerk összejövetelre majd csak összeszedi magát" mondta János. Így lett. Ismeri a kreavitásomat, amig élek mozogni tudok, dolgozok, alkotok. Ahova hívnak oda elmegyek, de csak oda!

Most Velembe kaptam meghívást, hogy kicsit pihenjek, felújítsam magamat. Gyönyörű felvételeket láttam a Velem-i télről, a madarak etetéséről, viselkedésükről amikor védik az etetők adta védelmet.
Azt gondolom most fejezem be mert a rendszerben hiba mutatkozik, többször már nem lenne erőm leírni. Majd folytatom.


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nem jó ilyenkor egyedül...
  2010-01-18 10:21:05, hétfő
 
  Amikor ennyi hó esik le a Földre mint az éjszaka. A lépcsőn sem lehetett lemenni amig le nem lapátoltam a havat, azután nagy a kert az udvar, a kazánházig hosszú az út. Az utcai is 25 méter hosszú ami a telekhez tartozik, a kocsibejáróig. Zsákutca, mindenki itt fordul meg az autójával, máshol nem lehet. A hó-eke úgy jött be mintha autópályán száguldana. Logikátlanul tolta az árokparton a havat. Így rajtunk nem segített. A lakott oldalon magasan áll a hó. Ezt is lapátolhattam magam.
Elkeserítő a lelketlenség ami az emberekben meghonosult.
Rosszul lettem az egyórás lapátolás közben, letettem a lapátot a ház sarkánál, a kaput is nyitvafelejtettem. Lefeküdtem egy kicsit, vizet ittam. alig lettem jobban. Mentem begyújtani a kazánba mert kihültem. Látom a kapumat becsukta valaki, A hólapátolást befejezte, ami nekem már nem sikerült a telkem hosszában. Nem tudom ki volt, de köszönöm Neki!
Valamelyik testvérem talán? Ők a szomszédjaim, bár eddig nemfordult elő, mindent magam oldottam meg. Talán a születésnapom közeledte a rosszulétem oka? Talán segítség kellene, talán átkellene értékelni az életemet.
Talán még lesz tovább, még érdemes küzdeni? Vagy meg kellene néha állni egy kicsit?

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Miért veszitek el a hitünket?
  2010-01-17 21:15:24, vasárnap
 
  Két hete, hogy nem tudok Budapestre utazni. Amikor esik a hó azért, amikor nem akkor nem indulnak a buszok, a vonatok, vagy csak gyérítve. Ha 24 C-lenne persze + fokban mérve, nem lenne baj. Az idén már voltam helyzetben, hogy én indultam, a vonatom nem. Fáztam, szomjaztam, éhes voltam és elkeseredett. Most ezeken okulva nem indultam el. Menni kellene, megbizásom van, újságot kellene szerkeszteni, javítani, és indítani de nem jutottam el a célig.

Mindenkiben gyűlik a keserűség, olyan mint egy belobbant seb, mindig nagyobb lesz. Kinek jó ez? Megint miért kell minket embereket bosszantani. Már mindenbe belefáradtunk, vagy ez benne a talány? Direkt!
Meddig még? Én csak a hétköznapjaimat szeretném élni, csendesen, zökkementesen. Valaki nem hagyja, valakik nem engedik. Mikor lesz szebb, és mikor jobb és mitől. Ki ad erre választ?
Én itt elpanaszolom de ettől semmi sem változik!?

Karsai Klárinéninek gratulálok a Kultúra Díjhoz. Már egy- év óta örülhetett vol,ha Ő kapta volna az elmúlt évben. Mennyi Radnóti-díjas versmondó került ki a keze alól, KI Mi TUD kitüntettje., irodalmárok, és verselők. A hátamögött csak "Vas Lédinek" hívták a diákok, mert szigorúan követelte Az" édes-anyanyelvet" Köszönjük Klárinéni, hogy vagy!

Milyen szép lenne ha mindenki szeretné a hazáját az "ÉDES HAZÁT" Mennyi energia vész el semmittevéssel., a szakadatlan küzdelemben, az árral szemben-úszással. Ezeket az energiákat összegyűjtve építhetnénk e csodálatos kitartó Nemzetünk -gyermekeink, unokáink jövőjét.
Talán ha nem lenne politikai harc, hatalmi harc ,talán akkor. Ki éri meg, hogy így legyen? Kinek érdeke, hogy jó legyen? A "Kisalföldben" láttam az egyik politikai cikk kísérő "hölgy figuráját" inkább tigrisképét, amint a hatalommal fenyeget i ellenfelét. A másik hatalmat.

Azt gondolom nekünk "EMBEREKNEK" semmi sem lenne fontosabb mint a jólmegérdemelt BÉKE!
Legyen munkánk, gyermekeink lássák a jövőképet, mert azt hangoztatják: "Nincs jövő" Kölcsey Himnuszát hallgatva arra gondolok, hogy még nagyon sokat kell szenvednünk, hogy másként alakuljon a Nemzetem sorsa.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ott fenn...
  2010-01-10 21:23:09, vasárnap
 
  Arra gondoltam amikor leírtam a címet, hogy fenn az égben!? Ott döntik el az időjárást, a hóesést, a zivatart, a szelet, viharokat, meg minden mást is.
Amikor napokig esett a hó, tudtam, hogy melegszik az idő, mert a hónak el kell olvadnia. Az eső ehhez hozzásegített. Azután azt is tudtam, hogy hamarosan nagy szél jön, hogy felszáradjon a Föld. Már itt van! Könnyű az időjárást követni, csak figyelni kell a fordulatokat, meg logikus is, hiszen évezredek óta pontosan így követik egymást a természet napszámosai.
Amikor nagyobb útra indulunk, fohászkodunk az Istenhez, a Mindenhatóhoz, hogy amig úton vagyunk kísérjen minket a szerencse, a jobb időjárás. Általában ez is így történik, csak nem figyelünk rá, utólag már erre már nincs időnk.Sajnos! Pedig hálássak lehetnénk.!
Én szeretem a hóesést, szeretem a szelet, persze módjával. Májusban az esőt, langyos csendes esőt. Van egy emlékem a szélről.:- Egy kapcsolatom éppen véget ért, búcsúztunk a természetben ,álltunk egymással szemben és sirattuk azt ami elmúlt, hogy véget ért. Akkor vettem észre, hogy fúj a szél, forró nyári Nap, forró szele. Fújta a ruhánkat, a hajunkat, égette - perzselte bőrünket a forróság. Arra gondoltam, hogy milyen gyönyörűen búcsúzhatok attól a szerelemtől, ami már nincs. Nem is éreztem már fájdalmat, keserűséget. Csak a csodát éltem meg, azóta is gyakran jut eszembe ez a forró nyári szél, ami megvigasztalt.
Milyen kedves -szép éppígy a hóesés ,ha "Valakinek" fogjuk a kezét, még akkor is ha csak emlékezünk, csak gondolatban tesszük.

Hóesésben, Szerelmesen ( írtam ezt a verset)

Szitáló hóesésben mentünk.
Köszöntöttük együtt a telet.
Lassan lett fehér a város,
mi jókedvűen mindenen nevettünk.

Kerültük a holnap ítéletét.
Nem tudtuk még mi lesz a neve.
Te és én voltunk egy hangban.,
zenében, versben és egy közös dalban.

Figyelnünk kell a csodákra, mert vannak, csak gyarló-módon elmegyünk mellettük.Azután tehetünk is érte, hogy csodák pedig legyenek. Bennünk van a lehetőség, adni kell másoknak, és el kell fogadni ha egy mosolyt küldenek felénk.Ráadásul semmibe sem kerül.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Hull a hó!
  2010-01-07 14:49:06, csütörtök
 
  1959 telén, 15-évesen a Jánossomorjai, akkori "ZAMAT" gyárban a régi Franck-gyárban dolgoztam, mint diákmunkás..
Tél volt akkor is mint éppen most. Ültem a tizedes-kávégépnél, és kiszolgáltam a gépet, vagyis betöltöttem a tizedes /rud/ pótkávét. Kinéztem az ablakon és láttam, hogy nagy pelyhekben hull a hó. Persze az ember 15-évesen nem "sztahanovista" így én sem voltam az, ezért az ablakon át néztem a hóesést ami egy verset indított el bennem. Ez volt az egyik első versem amelyet a megyei újságunk közölt.

Hull a hó!

Hulló hó
oh, de szép!
Táncoló
hópihék.
Csillagok
hulljatok!
Kis pihék
szálljatok!
Hófehér,
most a Tél.
Fehéren
táncra kél!
Ezüstös
csillagok!
Csillogón
Hulljatok!

Burda Zsuzsanna, 1959 .február
Épp ily szépnek látom a lehulló hópelyheket a szobám melegéből az ablakon át.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Egy kiállitás margójára...
  2010-01-07 14:34:08, csütörtök
 
  2008. október 11-én nyitottam meg Bánk András belső-építész, tervező / festőművész- fotós kiállítását Jánossomorján.
Bánk András, Hefkó Mihály Ibly Miklós, Ferenczi Noémi díjas belsőépítész tervező- művész munkatársa, így barátok is voltak. Mindketten Budapesten éltek, dolgoztak.
Bánk András a Jászságból került fel pestre, de a szíve mindig is a jászságé maradt.
Az újévi nagy rendrakás folyamán, kezembe került a kiállítás kapcsán írt versem, Bánk András -hoz.

Egy kiállítás margójára...


A kiállításon ültem merengve,
Nézelődők, bámulók között.
Gondolataimban
mélyen elmerülve,
válogattam képeid között.
Vissza-vissza rémlett
a sok-sok tarka kép!
Mikor kisgyermek..
az ember...
vagy felnőttkorba lép.
Elsuhant előttem Anyám,
ezüstös fény haján
Hosszasan néztem
két dolgos kezét...
Vágyakozást láttam:
"a felhők, a Nap is
másként....a napnyugta
sem olyan...
Más, ahogyan a Jászság felett
az idő rohan."


Szeretem Bánk András fotóit! Több alkotását láttam. Nagyon jól érzékeli a lencse ablakán át tűnő világot. Jó egészséget kívánok itt, ezúton is Nekied. Köszönöm, hogy eljöttél András a Magyar Galériába megnézni az én kiállításomat.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
2009.12 2010. Január 2010.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 12 db bejegyzés
e év: 235 db bejegyzés
Összes: 1996 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 206
  • e Hét: 1528
  • e Hónap: 8368
  • e Év: 108845
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.