Regisztráció  Belépés
naca1022.blog.xfree.hu
"..Leginkább a pillangóhoz hasonlítok. Ha megpróbálsz birtokolni, kisiklok a kezeid közül. Ám ha szabadon engedsz, örökké hozzád repülök majd.." . Naca
1969.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Hazafiság...
  2010-01-23 16:26:41, szombat
 
 
NINCS MÁS MEGOLDÁS!!!!!

Tételezzük fel, hogy:
a központi kormányzat mindenkinek ad kb. 1.000.000 Ft-ot.
. Ha ezt a pénzt elköltjük a Sárkány Centerben, vagy a Józsefvárosi
piacon, a pénz Kínába kerül.
. Ha benzint veszünk rajta, akkor az araboké lesz.
. Ha komputert veszünk, akkor Indiába és Hong Kong-ba kerül
. Ha gyümölcsöt, zöldséget vásárolunk, akkor Hollandiáé, Spanyolországé,
Olaszországé, Egyiptomé, vagy Iráné lesz.
. Ha kis fogyasztású és jó autót veszünk, akkor Japánba, Németországba,
Spanyolországba kerül.
. Ha semmire sem jó elektronikus faszságokra költjük, akkor a pénz
Taiwanra vándorol, és nem segíti a magyar gazdaságot.

Az egyetlen lehetséges mód, hogy a pénzt itthon tartsuk Magyarországon,
ha kurvákra, jó magyar borra és pálinkára költjük, mert ezek garantáltan
hazai termékek.

Én ehhez tartom magam!
Csak hát nehéz az asszonnyal megértetni, hogy mindezt merő hazafiságból
teszem!
 
 
0 komment , kategória:  Vicces  
Egészségünk
  2010-01-23 16:24:58, szombat
 
 
Az égő csipkebokor valójában ezerjófű?

A Szent Biblia a következőképen írja le Mózes találkozását az égő
csipkebokorral (Mózes II. 3. 1-5.):

1. Mózes pedig őrzi vala az ő ipának Jethrónak, a Midián papjának juhait
és hajtá a juhokat a pusztán túl és juta az Isten hegyéhez, Hórebhez.
2.És megjelenék neki az Úr angyala tűznek lángjában egy csipkebokor
közepéből, és látá, hogy íme a csipkebokor ég vala; de a csipkebokor meg
nem emésztetik vala.
3. S mondá Mózes: oda megyek, hogy lássam e nagy
csudát, miért nem ég el a csipkebokor.
4. És látá az Úr, hogy oda méne
megnézni, és szólítá őt az Isten a csipkebokorból mondván : Mózes, Mózes.
Ez pedig monda: Imhol vagyok.
5. És monda: Ne jöjj ide közel, oldd le a
te saruidat lábaidról, mert a hely, amelyen állasz, szent föld.

A Biblia tehát két csudáról tesz itt említést: arról, hogy a csipkebokor lángra
kapott, meggyulladt, de nem égett el. Csodák nagyon ritkán fordulnak elő
és ha igen, akkor is csak addig nevezhetők csodáknak, amíg nincs rájuk
valamiféle, elfogadható magyarázat. Talán nem járunk messze a
valóságtól, ha itt is helyet kap egy lehetséges magyarázat. Azt nem kell
különösebben bizonygatni, hogy a csipkebokor azonos a vadrózsával (Rosa
canina L.)
Ezt igazolja a Magyar Értelmező Kéziszótár is, amely ezt írja:
Csipkebokor: a vadrózsa cserjéje. A népnyelv a vadrózsa termését nevezi
csipkebogyónak, amelyből kiváló zamatú lekvárt (hecsedli) készítenek a
háziasszonyok. De hogyan gyulladhat meg egy csipkebokor? Ha valaki
megpróbálna egy élő, leveles,sőt esetleg virágzó csipkebokrot
meggyújtani, az bizony nem igen sikerülne neki! Elképzelhető, hogy nyári
zivatar alkalmával villám csap egy bokorba, de ez is csak nagyon elvétve
okozhat tüzet.
A harmadik lehetőség, hogy a Bibliában említett esemény
nem rózsabokorral, hanem valami más növénnyel történt meg! Ismerünk egy
vadnövényt, amely nálunk és Európa több, melegebb éghajlatú országában
előfordul. A neve: nagy ezerjófű (Dictamnus albus L., kőrislevelű
ezerjófű, erősfű), amely Kis-Ázsia dombvidékén is ismert. Mészkedvelő
növény, a száraz tölgyesek, sziklás, pusztafüves réteken, sziklagyepeken
találja meg a legkedvezőbb termőhelyeit. Nálunk a Magyar Középhegység
egész területén előforduló, védett növény. (Természetvédelmi értéke: 5000
Ft.) A nagy ezerjófű, rendszerint 50-60 cm. magas bokrot nevel, de
előfordulnak az egy métert megközelítő példányok is A levelei páratlanul
szárnyaltak (a kőrisfa leveleihez hasonlóak) , fényesek, bőrszerűek, sok
illóolaj járatot tartalmaznak. A növény a szára, bimbói és termése
(öthasábú tok) nagy, bordó mirigyektől érdes tapintású. Nagy, rózsaszínű
(ritkán fehér) virágai végálló fürtökben állnak, szirmai bordóval
erezettek, május-júniusban nyílnak. Meleg estéken, de különösen késő
tavaszi- kora nyári záporok után bódító citromillatot árasztanak, amelyet
a mirigyszőrei választanak ki. Ha égő gyufát közelítünk hozzá, a növényen
sercegő láng lobban végig. (Csapodi István: Védett növényeink, 1982.)
Ezt a kísérletet a kiváló botanikus, Ch. Linné leánya is sikerrel kipróbálta.
A növényt régebben a népi gyógyászatban is hasznosították: izzasztószert
készítettek belőle, a füves asszonyok váltóláz és hasmenés ellen
javallották, sőt nyavalyatörés (epilepszia) és köszvény ellen is
hatékonynak tartották. Érintésre - az érzékeny bőrű növénygyűjtőkön -
lassan múló kiütéseket, allergiás tüneteket okoz. Könnyen elképzelhető
tehát, hogy a Biblia égő csipkebokra valójában a nagy ezerjófű lehetett.
A forró, égető napsütésben az öngyulladás bizonyára gyakori jelenség.
De a Bibliában olvasható a csipkebokorról még egy megállapítás, még pedig
az, hogy: "nem emésztetik vala", vagyis hogy az égő csipkebokor nem
enyészik, nem pusztul el! A láng csupán fellobban, de a bokor életét nem
veszélyezteti, vagyis az élet: örök...


A naspolya nem csak gyümölcs

Kis termetű fa vagy többnyire tövétől ágas bokor, amely a kertekben
kettős célt is szolgálhat: ízes gyümölcse akkor fogyasztható, amikor nem
vagyunk bőviben a gyümölcsnek, ezért joggal soroljuk a gyümölcstermő
növények közé. De besorolhatjuk a díszcserjék társaságába is, hiszen
molyhos, lándzsás levelei, sűrű lombja, csinos alakja, valamint 3-5 cm
átmérőjű, május közepén nyíló fehér virágai erre is jogot adnak. A
családi ház kertjében, a hétvégi kertekben mindenesetre érdemes legalább
egy naspolyabokrot telepíteni. A naspolya hazája Közép-Ázsiában, a
Kaukázus déli lejtőin van. A Balkán-félsziget országaiban vadon terem, de
a kertekben szívesen ültetik. Melegigényes növény lévén a
Kárpát-medencénél északabbra nemigen merészkedik. Német vendégeimtől
gyakran kérdezem, hogy ismerik-e a "mispel"-t, de többnyire tagadó
választ kapok tőlük. Ezek után nehéz volna megnyugtató választ adni arra,
hogy a jó öreg Linné Károly miért adta a naspolyának a "germanica"
speciest. Rendszertanilag a lágymagvú almástermésűek közé tartozik,
Vagyis az almának, a körtének és a birsnek a rokona, annak ellenére, hogy
a magjai kemények és nehezen csíráznak. Még azt se tudjuk teljes
bizonyossággal, hogy mióta termelik nálunk a naspolyát. Annyi azonban
kétségtelen, hogy az első magyar gyümölcsfaiskolai árjegyzék, amelyet
Bodor Pál 1812 szeptemberének 1. napján, Kolozsvárott jelentetett meg (és
amely nem kevesebb, mint 34 almafajtát és 22 körtefajtát ajánlott a
nagyérdemű vásárlóknak!) az egyéb gyümölcsnemek kategóriájában a
"naspolyát" is felsorolja. Ennek ellenére a mai napig indokolatlanul
mellőzött és mostoha gyümölcs maradt. Hogy honnan származik a neve?
Minden valószínűség szerint a latin mespila szóból, illetve annak
elolaszosodott nespula változatából. A Schlágli-magyar szójegyzék
(1400-1410) 1553. tétele is nespula néven említi. Számos népies neve
közül a leggyakoribb a lasponya és a miszpolya.

Termesztése

Aki naspolyát akar a kertjében ültetni, az föltétlenül oltványt
vásároljon. Lehet ültetni magról kelt vagy sarjból fejlődött csemetét is,
ezek azonban jóval kisebb gyümölcsöket hoznak, fájuk pedig többnyire
tövises, akár csak a vad-körte és a galagonya. A faiskolákban naspolya-,
körte-, alma- vagy birsalanyra szokták szemezni, illetve oltani, de
előfordul, hogy a galagonyát választják alanynak azért, hogy a bokor kis
termetű maradjon. A csemete a faiskolában két év alatt cseperedik
kiültethető növénnyé. A naspolya a meleg tájak szülötte, nálunk se
szereti a hideg fekvést. Legjobban a napos, félárnyékos helyeken érzi
magát, épületek, falak északi oldalára ne ültessük. A téli hideget
viszont jól elviseli, és a kora tavaszi fagyok se szoktak kárt tenni a
későn nyíló virágokban. Gyökérzete sekélyen terjed, ezért nincs szüksége
mélyrétegű talajra. Különben se válogat a talajokban, de legszebben a
kissé nyirkos, tápdús talajokban fejlődik. Sovány, száraz területen
föltétlenül öntözni kell. A rendszeres trágyázást az én kertemben bőséges
terméssel hálálja meg. A naspolya virágai öntermékenyek, nincs szükségük
más fajta vagy más egyed virágporára ahhoz, hogy a virágból gyümölcs
fejlődhessék. Ez nagy előny, mert ily módon a naspolya társ nélkül is
ültethető. Egy átlagos család számára elegendő is egy bokor termése annál
is inkább, mert egy kifejlett, egészséges naspolyabokor 40-50 kg
gyümölcsöt képes teremni. Fajtái a gyakorlatban nem ismertek, jóllehet
Mohácsy Mátyás: A gyümölcstermelés kézikönyve című korszaknyitó művében
megemlíti a Nottinghami, a Hollandi és a Házi naspolyát. Ezeket azonban
manapság már hiába keresnénk a faiskolai lerakatok kínálatában. Ezért
egyszerűbb, ha igényünket arra korlátozzuk, hogy a naspolya gyümölcse
nagy legyen. A naspolya nem igényel sok gondoskodást, nincs is vele baj,
mert rendszeresen terem. Egy dolgot azonban föltétlenül meg kell
jegyezni: a naspolya vesszőit nem szabad megmetszeni. Aki ugyanis
bekurtítja a vesszőket, az a termést vágja le a bokorról, mert a naspolya
termőrügyei a vesszők csúcsán állnak. Nemegyszer találkoztam olyan
kertbaráttal, aki a naspolya terméketlenségére panaszkodott.
Kérdezgetésem eredménye mindig az volt, hogy ő bizony tavasszal úgy
akarta a naspolyabokrot termőre bírni, hogy az őszibarackhoz hasonlóan
metszette meg. Az idősebb naspolyabokrokat is csak ritkítani szabad,
tehát szükség esetén a nagyon sűrűn álló ágakat tőből fűrészeljük ki, és
semmiképpen se feledkezzünk meg a sebek gondos kezeléséről! A naspolya
jól tűri az ifjítást is, ezért a nagyon idős, felkopaszodott, felnyurgult
bokrokat érdemes megifjítani. Erre lombfakadás előtt, tavasszal kerüljön
sor. Ügyeljünk arra, hogy a koronát alkotó, megmaradó 5-6 vázág
egyenletesen helyezkedjék el, és megközelítően azonos erősségű legyen. A
vázágak végén föltétlenül maradjon egy egyéves vessző, amely a
továbbnövekedést biztosítja. Betegségek és kártevők a naspolyát nem
szokták megtámadni. Ennek az okát abban kereshetjük, hogy a növény minden
része sok csersavat tartalmaz.

Felhasználása

A naspolya különleges alakú gyümölcse utóérő, vagyis a fáról leszedve még
nem fogyasztható. Lippai János, a Posoni kert-ben erről így ír:
"A noszpolyafa gyümölcseit, minek előtte meglágyul, akkor szedik: de jobb,
ha a fáján hagyják, hogy egyszer vagy kétszer megcsípje a dér, s édesebb
leszen. Ha elébb leszedik, s szalmára rakják, úgy is meglágyul, és akkor
eszik őtet nyersen, mert főve nem láttam". A 17. század kertészének bölcs
tanácsát ma is jó szívvel fogadhatjuk meg. A naspolyát október
végén-november elején ajánlatos leszüretelni. A kemény, élvezhetetlen
gyümölcsöket egy rétegben rakjuk ki a padláson vagy a kamrában. Nedves,
párás helyen a penészesedését úgy előzhetjük meg, hogy a helyiségben a
hordók kénezéséhez használatos kénlapot égetünk el. Az se baj, ha fagy
éri őket. December végére - ha szerencsénk van, akkor karácsonyra - a
gyümölcsök fokozatosan megpuhulnak, színük sötétebbre vált. Ízük édes,
kellemes, jellegzetes. A naspolya igen tápláló gyümölcs. Nagy értéke,
hogy a naspolya akkor válik élvezhetővé, amikor szerény a
gyümölcsválaszték, hiszen a déligyümölcsön kívül karácsony és újév táján
csak a saját termelésű téli alma, a téli körte és a felaggatott
csemegeszőlő kerül a család asztalára. Az ünnepnapok gyümölcstálját a
naspolya is színesíti, sőt még a karácsonyfára is fel lehet függeszteni
-ahogy régen a dióval és az aranyalmával gyakorolták. Lekvárt, sőt zselét
is lehet belőle főzni, mert sok pektint tartalmaz. Fája nagyon szívós, az
esztergályos- és az asztalosiparban megkülönböztetett értéke van. A
faszobrászok is sokra értékelik.A bokor kérge és a levelei is jelentős
mennyiségű csersavat tartalmaznak, ezért régebben cserzésre használták. A
kéreg főzetét a népi gyógyászatban vérzések csillapítására, a magvak
főzetét pedig vesekő elhajtására alkalmazták.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2009.12 2010. Január 2010.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 2 db bejegyzés
e év: 62 db bejegyzés
Összes: 474 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 67
  • e Hét: 700
  • e Hónap: 2329
  • e Év: 26535
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.