Regisztráció  Belépés
irmus.blog.xfree.hu
"Az élet nem arról szól hogy várjuk a vihar elvonulását, hanem arról hogy megtanuljuk hogyan kell táncolni az esőben." Tóthné Irmus
1962.08.06
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/9 oldal   Bejegyzések száma: 80 
Fiatalokhoz
  2010-10-31 16:41:59, vasárnap
 
  Fiatalokhoz

Te kedves fiatal, ne bántsd az öreget,
Aki születésed óta fogta a kezedet.
Vigyázott a te szép életedre,
Jobban, mint a szeme fényére.
Ő is volt olyan szép fiatal, mint te vagy
Ő is elbírta a terhelt kosarakat.
Ő már dolgozott éppen eleget,
Hogy megöregedett, Isten akarta ezt.
Ő adta neki ezt a sok szép évet,
Ami már eljárt a feje felett.
Kedves fiatal, tiszteld Isten akaratát
Ne mérjél az öregnek keserű poharat.
Mert ha megéred, azt kaphatod vissza,
Amit te most mérsz az öreg poharába.
Adjál inkább szeretetet, add, míg van kinek,
Mert utána hiába hullatod fájó könnyedet.
Hiába zokogsz, nem hallja meg senki,
Te kedves fiatal, szeresd az öreget!
Mikor megéhezel, a kenyeret kezedbe veszed,
Az első karéj kenyér, az öreget illeti.
Ő adta kölcsön, mikor gyermek voltál,
Most add meg hát neki, hogy ne tartozzál!
A második karéj kenyeret, jaj, meg ne edd,
Add kölcsön a te gyermekednek.
Mert ha eljön a te öreg napjaid neked,
Legyen mit megadni a te gyermekednek.
A harmadik karéj kenyér lehet csak a tied.
Amit jó étvággyal csak így eheted meg,
Így élhetsz, igaz, tiszta szívvel.
A lelkiismereted így nem feketedik el,
Így lehet életed igazi és szép.
Ami hidd el, öreg és gyermek nélkül, semmit sem ér.
Fogjad hát mindkettőjük kezét, hogy boldog legyél.
forrás: internet
 
 
0 komment , kategória:  Verses  
Emlékezem...
  2010-10-31 16:26:11, vasárnap
 
 


Link
Horváth M. Zsuzsanna
Emlékezem...

Mit mondhatnék nincs szavam,
elbúcsúzni nem tudtam.
Szíved nem ért, ajkad néma,
emlékezem most a jóra.

Fagyos a föld ami betakar,
a mélybe zár, hangtalan.
Bánat járja át a szívem,
érted kiált szüntelen.

Messze jársz, nem hallod,
hideg föld az otthonod.
Betakarlak sok virággal,
rózsával és tulipánnal.

Hiányod fáj úgy sajog,
elmentél egy hajnalon.
Találkozunk majd tudom,
átölel még két karom.

Most búcsúzom siratlak,
örökre szívembe zártalak.
Halk sóhaj az ajkamon,
szeretlek, hiányzol nagyon.
 
 
1 komment , kategória:  Emlékezés  
Olyan jó volna messze menni
  2010-10-30 15:26:21, szombat
 
  Wass Albert: Olyan jó volna messze menni

Egy őszi este útra kelni,
elűzni minden kósza álmot,
szivárvány-fátylat,délibábot...
Olyan jó volna messze menni.

Ha majd szívem a csendbe döbbent,
nem várni több találkozóra,
mosolytalanra,búcsúzóra...
Jobb volna úgy: nem sírni többet.

Az árvaságot elfeledni,
eltemetni egy tarka álmot,
fájdalmakat,szomorúságot...
Jobb volna úgy: ne tudja senki.

Egy alkonyatba útra kelni,
magammal vinni minden szépet:
szerelmes szókat,halk emléket...
Olyan jó volna messze menni.
 
 
0 komment , kategória:  Wass Albert  
Október vége
  2010-10-29 19:12:10, péntek
 
  Október vége

Lassan bizony októbernek vége,
és az évszak halad tél felé.
Még hörpintünk a bágyadt napsütésbe.
s minden korty a szomjas emberé.

Látod ma már ajándék a napfény,
a melengető langyos levegő.
Szélcsend ül rá fáradt vállaimra,
s már feldíszítve vár a temető.

Kimegyek a halottak napjára,
mécsest, gyertyát, virágot viszek.
Megtisztelni, akik eltávoztak,
mert él a lelkük, én ebben hiszek!

Gyertyafények pislognak az éjben,
mint égnek tükre, sírkertünk olyan.
Csillagként világít sok fény lenn,
az égi otthon s földi egyben van.

Emlékezem, míg a mécsest nézem,
élőn táncol most a kicsi láng.
Bár eltávoztak rokonaim régen,
az emlékük bennem él tovább!

Tovább él a lelkük fenn a mennyben,
ahonnan a sorsunk figyelik.
Ők lesznek tán jövőnk nemzedéke,
sok közülük újra születik...

A fáradt test megpihen a földben
hús a földhöz, csont a kőhöz tart.
Visszaadjuk maradványunk rögnek,
testünket mely kiállt sok vihart.

Ősz virága, elmúlás virága,
díszíti a kedves hantokat.
Anyaföldünk e fájó szegletjén,
feltámasztunk emlék-arcokat.

Még egy napra ismét köztünk élnek,
úgy feléled az emlékezet.
Szinte érzem, sok elhunyt családtag,
mellettem áll, ím megérkezett...

És e napon megnyílnak a kapuk,
az idők síkján visszaléphetünk.
Úgy gondolnánk elfeledtük őket,
de ráérzünk, mindig szeretünk!

Örökké szeretünk, sorsnak vándorai,
nem halunk meg, mert az élet él.
Csak fáradt testünk, földnek ajándéka,
egyedül az, ami elalél...!

Szuhanics Albert
Link



 
 
0 komment , kategória:  Szuhanics Albert versei  
Mindent itt hagyunk!
  2010-10-28 17:37:15, csütörtök
 
  Mindent itt hagyunk!

Milyen mohó is az ember,
midőn felnőtté válik,
amit kapott, amit szerzett,
óvja, védi halálig.

Pedig múló, amiért küzd,
gazdagság, rang, kényelem,
növekedjen bankbetétje,
pénze: egyre több legyen.

Van olyan is, aki úgy jár,
mint szegény, hajléktalan,
szánalmat kelt, pedig pénze,
milljós bankbetétje van.

De van, aki elégedett
azzal, ami van neki,
tudja: javát másvilágra,
soha át nem mentheti.

A temetők - szavak nélkül -
hirdetik, hogy mik vagyunk,
porból lettünk, s idő múltán,
ismét porrá változunk!

Csupán mezítelen lelkünk,
jut a halál-kapun át,
boldog: ki itt, lelki szegény,
dús gazdag lesz odaát!

Pecznyík Pál
Celldömölk
2010. X. 26.
 
 
2 komment , kategória:  Pecznyík Pál  
Béke poraikra!
  2010-10-28 17:08:31, csütörtök
 
 


Link
Béke poraikra!

Őszirózsa-szálak
milliónyi szirma,
Olyan mintha némán,
könnyek nélkül sírna.

Vén hantok szépülnek,
Holtak napja közel.
Felsóhajt egy szellő,
talán lelkük jön el...

Szívünkben őrizzük
emlékeink által,
Szeretteink lényét
ki nem húnyó lánggal.

Őket már a mennyben
angyalok vezetik.
Örök világosság,
fényeskedjék nekik!

Puha csend vigyázza
poraikat s álom.
Lehunyt szemeikre
örök béke szálljon!

Táncolnak a fények,
viasz-, s könnyek folynak,
Mécsláng az emlékük,
pedig köztünk voltak!

Sorsunk a körforgás,
Krisztus a kereszten,
Megszülettünk, élünk
és elmegyünk csendben...

Debrecen, 2010. 10. 17.
Szuhanics Albert
 
 
0 komment , kategória:  Szuhanics Albert versei  
Emlékezés szeretteinkre
  2010-10-28 15:44:34, csütörtök
 
 


Link
Emlékezés szeretteinkre

Hiányuk még mindig fáj
Sokakat elveszítettem,
Kiket nagyon szerettem.
Hiányuk még most is fáj
Mindegy hány év telt el már.
Bennem mindegyikük nyomot hagyott.
Nekem itt is élnek, nem csak ott.
Tanultam tőlük sokat
Megkönnyítve ezzel napjaimat.

Itt vannak körbe, velem
Egyiküket sem nélkülözhetem.
Ők az életem részei
Szeretetük most sem síron túli.
Tudom, segítenek, ha kell
Érzéseik, szellemük most is átölel.
Itt vannak velem a lelkemben ők
Mutatva a szebb utat, a jobb jövőt.
Életük nem volt céltalan, mert
Hitemben ők erősítenek minduntalan.

Egy ünnepnapjuk van itt a Földön
Én a többit is velük töltöm.
Érzem, ők is szeretnek
Csalódni bennük nem lehet.
Hiányuk még mindig fáj
Mindegy hány év telt el már.
 
 
0 komment , kategória:  Emlékezés  
Humor
  2010-10-28 14:27:21, csütörtök
 
  Móricka hazafelé az anyjának könyörög egy pöttyös labdáért.
Az anyjának nincs kedve megvenni, de azt ígéri a gyerekeknek,
hogy ha hazaérnek, azt játszanak, amit akar.
Otthon Móricka azt kéri, hogy játszanak papás-mamást.
A mama belegyezik, mire Móricka így szól:
- Öltözz asszony. Megyünk és veszünk a gyereknek egy pöttyös labdát!
_______________________________________________

Sikeres ember az, aki:
4 évesen: nem vizel a gatyájába.
12 évesen: vannak barátai.
16 évesen: van jogosítványa.
18 évesen: szexel.
35 évesen: sok pénzt keres.
60 évesen: szexel.
70 évesen: van jogsija.
75 évesen: vannak barátai.
80 évesen: nem vizel a gatyájába.
_______________________________________________

Móricka megkérdi a mamáját:
- Anyu, van a ribizkének lába?
- Nincs.
- Akkor mégis katicabogarat ettem.
_______________________________________________

Kérdezi a skót a szomszédját:
- Mi volt nálatok az éjszaka, láttam, hogy percenként elaludt a lámpa, majd utána rögtön visszajött?
- Olvastam, és rájöttem, hogy lapozni sötétben is tudok.
_______________________________________________

MAGYARORSZÁGON VAGYUNK.

Nyugdíjas nénike megkapja a nyugdiját. Előveszi a csekkjeit. Hat darab
van neki. Összeadja őket, forintra megegyezik a nyugdija összegével.
Gondolkodik, hogy most mit csináljon.

Megszámozza a csekkeket, elővesz egy dobókockát. Dob egyet, kettest
dob. Előveszi a kettes számú csekket, megnézi.

17.000.- Ft....... félreteszi. Újra dob. Hatos. Előveszi a hatos számú
csekket. 12.500.- Ft......... ezt is félretesz.
A többi csekket befizeti.

Két hét múlva kapja a felszólítást a szolgáltatóktól, hogy nem fizette
be határidőre a pénzt. Kérik, hogy 8 napon belül fizesse be a pénzt,
mert késedelmi kamatot számítanak fel.
Gondolkodik mit is csináljon.
Elővesz papirt, tollat, borítékot és két levelet ir.Ez állt a levelekben:

Tisztelt Szolgáltató!
Ezúton tájékoztatom Önöket, hogy ebben a hónapban sorsoláson vettek
rész, de sajnos nem nyertek.
Kérem próbálkozzanak a jövő hónapban is, hátha szerencsével járnak.
Sok sikert kiván Önöknek : egy magyar nyugdijas.

Ui.Nem csak a nyugdíjas.......
____________________________________________

Szőke nő egy gyerekkel a karján bemegy a gyerekorvoshoz:
- Szeretném megméretni a kisbaba súlyát! - mondja.
- Sajnos, a babamérlegünk elromlott, de van egy másik módszer: az anyuka megfogja a babát, feláll a felnőttmérlegre, majd leteszi a kisbabát és megmérjük az anyuka súlyát külön is, a kettő különbsége adja meg a kisbaba súlyát.
- Ó, ez nálam sajnos nem fog működni - mondja a szőke. - Én nem az anyukája vagyok, hanem a nagynénje.
_____________________________________________







 
 
0 komment , kategória:  Viccek  
Négykezes
  2010-10-25 15:24:01, hétfő
 
  Négykezes

Kombinéd fekete,
s mily fehér a tested.
Kettesben töltöthetjük
ezt a bársony estet...

Fekete kávéval
kínálsz meg kedvesen.
Holdsugár mélázik
hófehér testeden...

Forró és illatos
a kávé, s a tested.
Fekete és fehér
gyönyörök keresnek...

Meglelnek engemet
a fekete éjben.
Tűzvörös csókjaid
bennem égnek..., mélyen...

Fekete zongorán
melynek fája ében,
Fehér billentyűkön
egy dalt játszol nékem...

Kombinéd fekete,
hófehér a karod.
Játszhatnánk négykezest,
ha te úgy akarod...

Debrecen, 2010. 10. 25.
Szuhanics Albert
 
 
1 komment , kategória:  Szuhanics Albert versei  
Őszi örömök
  2010-10-25 15:20:19, hétfő
 
  Kis István Mihály: Őszi örömök

Elmúlt a nyár, elköltözött,
gólya, fecske integet;
a meggyérült lombok között
Néhány veréb csipeget.
Kandikálnak száraz ágak,
felhők közé kéredznek;
néne kicsi kályhájának
tűzrevalót képeznek.
Milyen múló is az élet,
ma még vagyunk, és holnap?
Boncolgatom ezt a képet,
versem alá témának.
Oly sok költő - a legjobbak -
tűzte már a tollára,
azért mégis - az újabbak -
tűznék a vár fokára.
Tán a vár fokára mégsem
kapaszkodok hiába,
az ősz megfog újra engem,
s írnék róla falára.
Vörös-bársony szőnyegével
telehinti az utat,
bús, gomolygó fellegével
már a tél felé mutat.
Traktor vonta ekék után
sötét barázdák nyúlnak,
dolgos munkáskezek nyomán
a szántók elsimúlnak.
Réti széna illata már
beköltözött a színbe;
varjúcsapat sírja, hogy kár,
a szántó közepibe.
A reggelek oly hidegek,
talán a hó ér ide;
szorgos népek készítenek
tűzrevalót télire.
Bármily rémség közeledik
ősz után, tavasz előtt,
az én szívem örvendezik:
unokát vár vagy kettőt!
Iskolába a sok gyermek
mikulásra készül már,
kikötése mindegyiknek:
karácsonyra havat vár!
Sok szép dolog van az őszben,
de ceruzám rövidül,
annyit írok elmenőben:
tücsök már nem hegedül!

 
 
0 komment , kategória:  Verses  
     1/9 oldal   Bejegyzések száma: 80 
2010.09 2010. Október 2010.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 80 db bejegyzés
e év: 1043 db bejegyzés
Összes: 8407 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1448
  • e Hét: 6963
  • e Hónap: 19300
  • e Év: 466163
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.