2010-10-16 21:48:30, szombat
|
|
|
Ma egy kicsit hervadt voltam, a tegnap esti somorjai kiruccanás után. De erről később.
Készítgettem a Mosonvármegyét, s a M1-es csatornán ragadt le a tévé. Aztán felkaptam a fejemet, Szigethy Gábor professzor úr hangját hallottam meg, aki nekem tanárom volt fél évig az ELTÉn. És ott volt a Liteában Budán, az '56-os könyvem bemutatóján. Mezei Máriáról beszélgettek. Bejátszások jöttek, s a végén az utolsó szereplés Veszprémben, Babits verset mondott, a Zsoltár gyerekhangra címűt. Szelíd, alázatos vers. Gyönyörű. Volt néhány perc értelme az életnek.
S élveztem a közszolgálatiság ízét, a hosszú snitteket, a nyugalmat. Rájöttem, hogy a kereskedelmi tévék folyamatos futásban vannak, kapkodásban. S idegesítenek, mert maguk is idegesek.
Többször kell a magyar egyre kapcsolnom. |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|