|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
|
|
2010-10-20 23:14:19, szerda
|
| |
| |
Kedves Maroka!
Köszönöm a szép kommentet. Én is készítettem egy szép gyertyát szeretteinkért.
Sok szeretettel. puszilak, Dr.Rochlitz Szilveszterné Ági
A MINDENSZENTEKI FÉNYEK.
...... ..............
Térdet hajt a novemberi alkonyat.
A szél kisöpri a sírok közt az utakat.
Ünnepre készül ez a fáradt őszi nap.
Hófehér keblű krizantémok,
Átölelik a gyertyafényes sírokat.
Csend ül az akácfák alatt.
Halkan beszél, ki szólni akar,
Méltóság és tisztelet,
Ez jár a halottaknak.
Megkövetni élőknek a múltat.
Üdvözölni a halott barátokat.
Gyújts egy szál gyertyát magadnak,
Majd imádkoznak érted a halottak.
Hófehér lelked világítsa
A gyertyafényed, hogy
Az életed igaz emberként éljed.
Kísérjenek utadon
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Halottak napjára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-10-20 22:38:59, szerda
|
| |
| |
Kiss Tibor - Most múlik pontosan /Juhászné, marikától kaptam
Engedem had menjen
Szaladjon kifelé belőlem
Gondoltam egyetlen
nem vagy itt jó helyen
nem vagy való nekem
Villámlik mennydörög
ez tényleg szerelem.
Látom, hogy elsuhan
felettem egy madár
tátongó szívében szögesdrót
csőrében szalmaszál
Magamat ringatom,
még ő landol egy almafán
az Isten kertjében
almabort inhalál
Vágtatnék tovább veled az éjben
Az álmok foltos indián lován
Egy táltos szív remeg a konyhakésben
Talpam alatt sár és ingovány
Azóta szüntelen
őt látom mindenhol
Meredten nézek a távolba
otthonom kőpokol
szilánkos mennyország
folyékony torztükör
szentjánosbogarak fényében tündököl
Egy indián lidérc kísért itt bennem
Szemhéjain rozsdás szemfedő
A tükrökön túl fenn a fellegekben
Furulyáját elejti egy angyalszárnyú kígyóbűvölő
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-10-20 22:22:34, szerda
|
| |
| |
Kedves Maroka!
Köszönöm a megemlékezést. Mindenkinek van halottja, sajnos.
Én ezt hoztam Neked, hogy méltóan meg tudjunk emlékezni halottainkról S.Kati
....
Alex Tamás - Emlékdal
Videó link Link
Úgy múlik el az életünk . . . Szabó Gyula előadásában
Videó link: Link
Zámbó Jimmy - Csak a jók mennek el . .
Videó link Link
Vangelis - Prelude
HIBÁS VIDEÓ BESZÚRÁS!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Halottak napjára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-10-20 21:46:40, szerda
|
| |
| |
Kedves Maroka!
Köszönöm a gyertyát, amit eltávozott szeretteimért gyújtottál!
László Istvánné Erzsi !!
...... ........... ........... ............
Ezt a gyertyát pedig én küldöm a te eltávozott szeretteidért !
Nyugodjanak békében,soha nem feledjük őket !!!!!!!
Köszi szépen a viszont megemlékezést |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Halottak napjára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-10-20 21:33:38, szerda
|
| |
| |
Nagyrabecsülésem és Tiszteletem jeléül, Czakóné, Ági
Emlékezzünk közösen,
Szeretteidre, Szeretteimre, Barátainkra,
Akik már nem lehetnek velünk e Földi Világban.
Az Örök Világosság Fényeskedjék Nekik!
HIBÁS VIDEÓ BESZÚRÁS!
Köszi a csodálatos összeálítást |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Halottak napjára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-10-20 21:11:55, szerda
|
| |
| |
Halottak napján
...... ........... ........... ......
Temető-kertekben gyertyák gyúlnak,
sírok egymás mellett domborulnak.
Mely szeretteink testének hona,
ma virágba borul, e szent napra.
Urunk Istenünk lelküket óvja,
túlvilági örök boldogságban.
Szívünk emlékezik a napokra,
mikor velünk ébredtek hajnalban.
Szülők, nagyszülők, s a gyermekek,
Istenünk szólított, elmentetek!
Emlékben itt maradtok örökre,
és találkozunk, fenn a mennyekben!
Temető-kertekben gyertyák gyúlnak,
emlékek, Virágok tornyosulnak.
Gyermek szívek, kik korán kihunytak,
s húltak a rút halál karjába.
Gyermek szívek ébredjetek újra,
legyen öröm Urunk országában!
Hol angyalok álomba ringatnak,
anyai szívek könnyben gyászolnak.
Temető-kertekben gyertyák gyúlnak,
sírok egymás mellett domborulnak.
Ma ünnep van a holtakat áldva,
népes család, e csonka világban.
Nagy Erzsébet
Szarvas
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Halottak napjára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-10-20 20:22:57, szerda
|
| |
| |
Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd
Látjátok feleim, egyszerre meghalt
és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.
Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,
csak szív, a mi szivünkhöz közel álló.
De nincs már.
Akár a föld.
Jaj, összedőlt
a kincstár.
Okuljatok mindannyian e példán.
Ilyen az ember. Egyedüli példány.
Nem élt belőle több és most sem él,
s mint fán se nő egyforma két levél,
a nagy időn se lesz hozzá hasonló.
Nézzétek e főt, ez összeomló,
kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz,
mely a kimondhatatlan ködbe vész
kővé meredve,
mint egy ereklye,
s rá ékírással van karcolva ritka,
egyetlen életének ősi titka.
Akárki is volt ő, de fény, de hő volt.
Mindenki tudta és hirdette: ő volt.
Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt,
s szólt, ajka melyet mostan lepecsételt
a csönd, s ahogy zengett fülünkbe hangja,
mint vízbe süllyedt templomok harangja
a mélybe lenn, s ahogy azt mondta nemrég:
,,Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék",
vagy bort ivott és boldogan meredt a
kezében égő, olcsó cigaretta
füstjére, és futott, telefonált,
és szőtte álmát, mint színes fonált:
a homlokán feltündökölt a jegy,
hogy milliók közt az egyetlenegy.
Keresheted őt, nem leled, hiába,
se itt, se Fokföldön, se Ázsiába,
a múltba sem és a gazdag jövőben
akárki megszülethet már, csak ő nem.
Többé soha
nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya.
Szegény a forgandó tündér szerencse,
hogy e csodát újólag megteremtse.
Édes barátaim, olyan ez éppen,
mint az az ember ottan a mesében.
Az élet egyszer csak őrája gondolt,
mi meg mesélni kezdtünk róla: ,,Hol volt...",
majd rázuhant a mázsás, szörnyü mennybolt,
s mi ezt meséljük róla sírva: ,,Nem volt..."
Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra,
mint önmagának dermedt-néma szobra.
Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.
Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.
Márai Sándor: Halotti beszéd
Látjátok, feleim, szem' tekkel mik vagyunk
Por és hamu vagyunk
Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek.
Össze tudod még rakni a Margitszigetet? ...
Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat
A halottnak szakálla nőtt, a neved számadat
Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak
Elporlanak, elszáradnak a szájpadlat alatt
A ,, pillangó ", a ,, gyöngy ", a ,, szív "- már nem az, ami volt
Amikor a költő még egy család nyelvén dalolt
És megértették, ahogy a dajkaéneket
A szunnyadó, nyűgös gyerek álmában érti meg
Szívverésünk titkos beszéd, álmunk zsiványoké
A gyereknek T o l d i - t olvasod és azt feleli, o k é
A pap már spanyolul morogja koporsónk felett:
,, A halál gyötrelmei körülvettek engemet "
Az ohioi bányában megbicsaklik kezed
A csákány koppan és lehull nevedről az ékezet
A tyrrheni tenger zúgni kezd s hallod Babits szavát
Krúdy hárfája zengi át az ausztrál éjszakát
Még szólnak és üzennek ők, mély szellemhangokon
A tested is emlékezik, mint távoli rokon
Még felkiáltsz: ,, Az nem lehet, hogy oly szent akarat ..."
De már tudod: igen, lehet ... És fejted a vasat
Thüringiában. Posta nincs. Nem mernek írni már.
Minden katorga jeltelen, halottért sírni kár
A Konzul gumit rág, zabos, törli pápaszemét
Látnivaló, untatja a sok okmány és pecsét -
Havi ezret kap és kocsit. A Mistress s a baby
Fénykép áll az asztalán. Ki volt neki Ady?
Mi volt egy nép? Mi ezer év? Költészet és zene?
Arany szava?... Rippli színe? Bartók vad szelleme?
,, Az nem lehet, hogy annyi szív ..." Maradj nyugodt. Lehet.
Nagyhatalmak cserélnek majd hosszú jegyzékeket.
Te hallgass és figyelj. Tudjad, már él a kis sakál
Mely afrikai sírodon tíz körmével kapál
Már sarjad a vadkaktusz is, mely elfedi neved
A mexikói fejfán, hogy ne is keressenek
Még azt hiszed, élsz? ... Nem, rossz álom ez is.
Még hallod a hörgő panaszt: ,, Testvért testvér elad ..."
Egy hang aléltan közbeszól: ,, Ne szóljon ajakad ..."
S egy másik nyög: ,, Nehogy ki távol sír e nemzeten ..."
Még egy hörög: ,, Megutálni is kénytelen legyen."
Hát így. Keep smiling. És ne kérdjed senkitől, m i é r t?
Vagy: ,, Rosszabb voltam mint e z e k ? ..." Magyar voltál, ezért.
És észt voltál, litván, román ... Most hallgass és fizess.
Elmúltak az aztékok is. Majd csak lesz, ami lesz.
Egyszer kiás egy nagy tudós, mint avar lófejet
A radioaktív hamu mindent betemet
Tűrd, hogy már nem vagy ember i t t, csak szám egy képleten
Tűrd, hogy az Isten tűri ezt s a vad, tajtékos ég
Nem küld villámot gyújtani, hasznos a bölcsesség
Mosolyogj, mikor a pribék kitépi nyelvedet
Köszöni a koporsóban is, ha van, ki eltemet
Őrizd eszelősen néhány jelződet, álmodat
Ne mukkanj, amikor a b o s s megszámolja fogad
Szorongasd még a bugyrodat, rongyaidat, szegény
Emlékeid: egy hajfürtöt, fényképet, költeményt -
Mert ez maradt. Zsugorin még számbaveheted
A Mikó-utca gesztenye fáit, mind a hetet,
És Jenő nem adta vissza a Shelley-kötetet
És már nincs, akinek a hóhér eladja a kötelet
És elszáradnak idegeink, elapadt vérünk, agyunk
Látjátok, feleim, szemtekkel, mik vagyunk
Íme, por és hamu vagyunk
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Halottak napjára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-10-20 18:49:35, szerda
|
| |
| |
Szia Drága Marokám!
Nagyon szépen köszönöm az őszinte soraidat és a videót!
Hidd el,hogy nagyon jól esett a lelkemnek,hogy ilyen Barátom van Nekem! Köszönöm
Istennek,hogy utamba hozott téged hűséges Barátnőm!Legyen nagyon szép és boldog
napod! Puszi Pappné, Erzsike
Válasz a Ning oldalon |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Barátaimtól elismerés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
2010. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
304 db bejegyzés |
| e év: |
3087 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3178
- e Hét: 8979
- e Hónap: 42133
- e Év: 275880
|
|
|
Offline
