Belépés
maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget" Antal Mária
1951.01.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
vörös iszap áradása miatt bekö
  2010-10-06 23:46:48, szerda
 
  A ,,vörös iszap áradása miatt bekövetkezet emberi és anyagi károk" c írásaimhoz
Ötvenentúlról kommentek

Léna: hát ilyeneket olvasok most: "Van azonban az ajkai gyár tározójánál egy súlyosabb veszély. Ezek az almásfüzitői zagytárolók. Európa legnagyobb timföldgyára működött itt. még a második világháború előtt kezdték építeni. Egészen 1992-ig üzemelt, akkor leállt az egyik meghatározó üzemrész. Véglegesen 1997-ben zárták be a gyárat. A zagytározók azonban ott maradtak. Ezek közül a legnagyobb mérete 792x590 méter, átlója pedig 941 méter. A tározókban felhalmozott vörös iszap mennyisége mintegy 20 millió köbméter. A vörös iszap mára már veszélyesebb, mint ,,újkorában". Történt ugyanis, hogy egy cég - valamely furmányos módon - engedélyt kapott arra, hogy a VI. számú tározóba egyéb veszélyes vegyi hulladékot rakjon le. Így gyakorlatilag olyan ,,mix" jött létre, amelynek toxicitása sokszorosan meghaladja a vörösiszap eredeti - nem kicsi - szennyező képességét. A helyzetet súlyosbítja, hogy a tározót mindössze egy gát választja el a Duna medrétől. Igaz, ennek koronamagassága meggátolta eddig az iszap kimosódását árvíz esetén, ám ez a helyzet nem megnyugtató."
....az emberi nem törődőmség és ,hanyagság csimboraszója,,...gondolom a tulajdonosok nem a tározó mellett laknak,,,....és még a következményeket sem ismerjük teljes egészében,...szörnyű tragédia..:-((( Részvétem ezeknek a szegény embereknek..:-(((((
"Zacher Gábor toxikológus szerint ez a szerencsétlenség is tanulságul szolgálhat, hogy mennyire nem vagyunk felkészülve egy kémiai katasztrófára. Mint mondta, nem emlékszik arra, hogy akár csak az elmúlt tíz évben lett volna olyan katasztrófa-gyakorlat, ahol kémiai balesetet szimuláltak volna."
_________________________________________________________________________
Éva: vörösiszap...mintha az ország vére folyna...! Borzasztó!
Nem rég jártam a környéken, békés és szép volt! Hihetetlen, döbbenet!
______________________________________________________________________
44István: Szegény magyar hazánk:nagyon ránk jár a,, rúd",az árvíz után amit még ki sem hevert a nép és most még ez is.Vajon mi következik még?
És most beindul a katasztrófa turizmus,mint már annyi helyen ebben katasztrófákkal sújtott kis országunkba. És a felelősök? Lehet hogy ennek is a kisember lesz az oka,mondjuk a gátőr.
__________________________________________________________________________
Kalács: Rettenetes dolog. Éveknek kell majd eltelnie mire felmérhetö lesz az a katasztrófa amit emberi hanyagság okozott. Ez olyan környezeti károkat okozhat, mint a Mexikói öböl beli olajkút robbanás.
_________________________________________________________________________
Sajnos nagykatasztrófa érte a szülőfalumat és a mellette lévőt.Nagyon magam alatt vagyok.A szívem szakad meg értük.A sok ismerős és barát,mindenki elvesztette otthonát és az életük romokban. A gyűjtésben én is részt veszek.Vigyázz nagyon magadra. .Puszi. Marosán Marika.
______________________________________________________________________-
 
 
1 komment , kategória:  Katasztrófa  
A 13 aradi vértanúk névsora
  2010-10-06 21:58:20, szerda
 
  A 13 aradi vértanú:

- Szomszédok 38. - Emlékezés az aradi vértanúkra




Aulich Lajos (1792-1849): Császári tiszt volt, a Sándor gyalogezred alezredese, 1848-ban honvédezredes, 1849-től tábornok. Görgey híve volt, 1849. augusztus 11-ig hadügyminiszter.

Damjanich János (1804-1849): Szerb határőrcsaládból származott, a radikális polgári reformok híve volt. A délvidéki sikeres harcok elismeréseként tábornokká nevezték ki. Csapataival nagy sikereket ért el a tavaszi hadjárat során, stabil katonai tudása volt. Világos után ő is letette a fegyvert a cári csapatok előtt.

Dessewffy Arisztid (1802-1849): Középbirtokos nemes, 1839-ig a császári hadseregben szolgált, de 1848-ban belépett a Sáros vármegyei nemzetőrségbe. 1849-ben tábornoki kinevezést kapott. A temesvári csata után hadosztályát török földre akarta átvezetni, de Karánsebesnél Liechtenstein osztrák altábornagy rábeszélésére letette a fegyvert.

Kiss Ernő (1799-1849): Császári tiszt volt, a Hannover huszárezred ezredese. 1848. október 12-én tábornokká és a bánsági sereg főparancsnokává nevezték ki. December 22-én altábornaggyá, 1849. január 9-én országos főhadi parancsnokká léptetik elő.

Knézich Károly (1808-1849):Tiszt volt a császári seregben, 1848-ban századosként részt vett a délvidéki harcokban. 1849 márciusától a tavaszi hadjárat során dandárparancsnok ezredesi rangot kapott, majd később Kossuth kinevezte a felső-tiszai tartalék hadtest parancsnokává.

Lahner György (1795-1849): Volt császári tiszt, majd 1848-ban a 3. honvédzászlóalj parancsnoka. 1848 októberében ezredes, hadfelszerelési és fegyverkezési felügyelő lett. 1849 januárjától a nagyváradi fegyvergyár vezetője, a szabadságharc hadiiparának irányítója volt.

Lázár Vilmos (1815-1849): Volt császári tiszt, 1848-ban százados, később ezredesi rangban dandárparancsnok az északi hadseregnél. Betegsége következtében csak 1849 nyarától vett részt a harcokban. Karánsebesnél tette le a fegyvert. A börtönben írott visszaemlékezései 1883-ban megjelentek.

Leiningen-Westerburg Károly (1819-1849): A magyar szabadságharc német származású honvédtábornoka előbb császári tiszt volt, majd az 1848-as harcok idején Damjanich parancsnoksága alatt szolgált. Kiváló katona volt, minden csatában kitűnt személyes bátorságával. Németül írt naplóját és leveleit később kiadták.

Nagysándor József (1804-1849): 1823-tól a császári hadseregben szolgált, 1844-ben huszárkapitányként vonult nyugalomba. 1848-ban a magyar kormány szolgálatába állt, a Pest vármegyei lovas nemzetőrséghez került. Kitűnt a szolnoki, a tápióbicskei, az isaszegi és a váci csatákban. Nagyváradon csatlakozott Görgeyhez, majd később követte őt Világosra is, bár nem volt a híve.

Pöltenberg Ernő (1813-1849): Császári tiszt, majd kapitány volt a Sándor-huszároknál. 1848 nyarán Magyarországra helyezték, kitüntette magát a kápolnai csatában. 1849 áprilisában ezredes lett, június 2-án pedig tábornok. Görgey bizalmasaként ő közvetítette a cári hadsereggel folytatott tárgyalásokat a fegyverletételről.

Schweidel József (1796-1849): Császári tiszt volt a Sándor-huszároknál. Ezredét a forradalom kitörése után Bécsből hazavezette. Buda visszafoglalása után Pest hadiparancsnoka.

Török Ignác (1795-1849): Az 1848-49-es évi szabadságharc alatt Komárom erődítési munkáit irányította, s 1849 márciusáig ő volt a vár parancsnoka. Budán, majd Szegeden dolgozott.

Vécsey Károly (1807-1849): Császári tisztként őrnagyi rangot ért el. 1848 decemberétől tábornok, 1849-ben váradi várparancsnok lett. A világosi fegyverletétel idején Temesvárt ostromolta, majd augusztus 21-én ő is letette a fegyvert a cári csapatok előtt.

- Aradi Vértanúk Emlékére és Tiszteletére
Videó link Link

- Balogh Márton - Az aradi tizenhármak balladája
- Lilaszív-A 13 Aradi vértanú!
Videó link Link
Jaj, de búsan süt az őszi Nap sugára
Az aradi várbörtönnek ablakára
Szánja azt a tizenhárom magyar vitézt
Ki a tömlöc fenekén a halálra kész

Seregünkben volt mindegyik generális
Diadalmas győzedelmes száz csatán is
Bátran néznek szeme közé a halálnak
Hiszen véle szemközt nem csak egyszer álltak

Elítélték sorba mind a tizenhármat
Szőttek - fontak a nyakukba ezer vádat
Elnevezték felségsértő pártütőknek
Mert a magyar szabadságért harcra keltek

Uram Fia az ítélet akasztófa
Mintha gyáva útonállók lettek volna
Mintha méltók nem volnának egy lövésre
Katonákhoz, férfiakhoz illőbb végre

Aradi vár, aradi vár, halál völgye
Tizenhárom magyar vitéz temetője
Mindannyian együtt lesznek fenn az Égben
Vértanúk ők árva hazánk szent ügyében

- Az aradi vértanúink emlékére; REQUIEM
Videó link Link

- Kormorán egy: Kik érted haltak. videó
Link

 
 
0 komment , kategória:  Október 06  
Kivégzik a 13 aradi vértanút
  2010-10-06 21:51:40, szerda
 
  Kivégzik a 13 aradi vértanút (1849)
Arad, október 6. - Ezen a napon az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharcban szerepet vállaló 13 honvédtisztet gyilkolnak meg Haynau parancsára.




Az aradi vértanúk azok a honvédtisztek, honvéd tábornokok, akiket az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban való részvétel miatt a Habsburg uralom emberei elfogtak és kivégeztek. Összesen tizenhat honvédtisztet végeztek ki Aradon, de mivel tizenhármat egy napon öltek meg, erre a napra emlékezünk. Mindannyian császári tisztek voltak a szabadságharc kezdetén, annak végén egy altábornagyi, tizenegy vezérőrnagyi, egy tábornoki rangot viselt. A magyar sereg a szabadságharc végén Világosnál az oroszoknak tette le a fegyvert, ami sértő volt a császári oldal számára. Az üzenete így nem az volt, hogy a forradalom elbukott, hanem az, hogy már nem lehetett tovább folytatni, miután a Habsburgok segítséget kértek az oroszoktól.

Az oroszok először nem akarták átadni a vértanúkat, végül megtették, az osztrákok a ,,súlyosabb lelki erővel bíró" kötél általi halált írták elő. Négyen kegyelemben részesültek, őket lőpor és golyó általi halállal sújtottak. Kiss Ernő nem vett részt a harcokban, Dessewffy és Lázár a császár csapatai előtt tette le a fegyvert, míg Schweidel csak egy csatában harcolt, jobbára viszont
Videó linkadminisztratív feladatokat látott el. ,,a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol." - ezt a később hazánkban többeknek népszerű uralkodóvá lett Ferenc József mondta a kivégzést végrehajtató Julius Jacob von Haynau tábornoknak. A lőpor és golyó általi halálos ítéleteket október 6-én reggel fél hatkor hajtották végre. 12 katona tüzelt, Kiss Ernő kivételével mindenki a földre került. Őt csak a vállán találták el, ezért közelebb mentek és újra lőttek. A kötél általi halálos ítéleteket hat óra után hajtották végre. Vécseyt végezték ki utoljára, ő már nem tudott elbúcsúzni senkitől, így Damjanichhoz lépett, és megcsókolta kezét.

1849 augusztusa és 1850 februárja között Aradon még további három honvédtisztet végeztek ki: Ormai Norbert a honvéd vadászezredek parancsnokát - őt szokás az első aradi vértanúnak is nevezni -, Kazinczy Lajos honvéd ezredest, Kazinczy Ferenc fiát - őt szokás a tizenötödik aradi vértanúnak nevezni, valamint Ludwig Hauk alezredest, Bem tábornok hadsegédét. Lenkey János honvéd vezérőrnagy szintén az aradi várbörtönben halt meg, őt nem végezték ki, mert a börtönben megtébolyodott.

1849. október 6-án Budapesten végzik ki a felelős magyar kormány vezetőjét, gróf Batthyány Lajost. A feleségével töltött utolsó látogatáskor a felesége egy tőrt csempészett be neki, amivel súlyos sebeket ejtett a nyakán, ezért az akasztását golyó általi halálra változtatták.

A hadbírósági eljárás
Az elítélteket nem vádolták meg el nem követett cselekményekkel, de az ítéletek már az eljárás előtt készen álltak - így nyugodtan nevezhetjük koncepciós pernek a történteket.
Az oroszok kegyelemért folyamodtak az elfogott tábornokok érdekében, de csak egy valaki kapott kegyelmet, a harcokban legaktívabb tábornok, Görgei Artúr.1849 júliusában Haynau kiáltványt adott ki, melyben a fő hangsúlyt az országgyűlés és az Országos Honvédelmi Bizottmány vezetőinek megbüntetésére helyezte. A fegyverletétel után Haynau négy kategóriába sorolta a hadbírósági eljárás alá vonandókat: 1.) a magyar hadsereg tábornokai, 2.) az OHB és a Szemere-kormány tagjai, az 1849. április 14-ei trónfosztási határozatban részt vevő képviselők, illetve a kormánybiztosok 3.) a honvédseregben szolgált volt császári királyi tisztek. 4.) mindazon tisztek, polgári hivatalnokok és papok, akik 1849. április 14. után a magyar kormány érdekében kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki.
Az eljárások 1849. augusztus 25-én Kiss Ernő altábornagy ügyével kezdődtek, másnap Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Knézics Károly, Láhner György, Leiningen-Westerburg Károly gróf, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác vezérőrnagyok és Lázár Vilmos ezredes pere következett.
Külön, 1849. szeptember 3-án kezdte el tárgyalni a hadbíróság Vécsey Károly gróf vezérőrnagy, volt császári királyi őrnagy ügyét. Erre Grünne gróf, Vécsey esküdt ellensége biztatta Haynaut.
A vádlottaknál két határnapot vettek figyelembe. Egyrészt 1848. október 3-át, tehát annak a királyi manifesztumnak a kibocsátását, amely feloszlatta a magyar országgyűlést, törvénytelennek minősítette Kossuth és társai ténykedését, az országot a haditörvények alá helyezte és Jellasicsot nevezte ki teljhatalmú királyi biztossá (érdekesség, a rendelten nem szerepel a felelős magyar miniszter ellenjegyzése, így az valójában nem volt legitim intézkedés). A második dátum 1849. április 14., a magyar függetlenség kimondásának és a Habsburg-Lotharingiai-uralkodóház trónfosztásának napja volt. Azok a tisztek, akik ezt követően szolgáltak, felségsértés bűntettében voltak elmarasztalhatók. A felségsértés vádja ugyanilyen kétes alapokra épült. I. Ferenc József ugyanis nem volt magyar király, hiszen nem koronáztatta meg magát, nem adott ki koronázási hitlevelet, nem esküdött meg az ország törvényeire. V. Ferdinánd 1848. december 2-ai lemondása után a magyar trón jogilag üres volt.

 
 
0 komment , kategória:  Október 06  
Halálos iszap: szavak helyett
  2010-10-06 21:37:49, szerda
 
  Halálos iszap: szavak helyett kép, videó
2010.10. 5. 21:07 Hír 24

Megnézhető az alábbi linken
Link

 
 
0 komment , kategória:  Katasztrófa  
iszapkatasztrófa harmadiknapja
  2010-10-06 21:20:32, szerda
 
  iszapkatasztrófa harmadik napja
FN.hu-összeállítás2010. október 6. 19:40

A szennyezés elérte Győr-Moson-Sopron megyét. A katasztrófavédelem emberei gipsszel próbálják megvédeni Marcal folyót. A lakosságot Devecseren és Kolontáron beengedik a lezárt utcákba, összeszedhetik a megmaradt holmijukat. Az fn.hu kiderítette: már évek óta folyamatosan szennyezi a MAL a Torna-patakot.

Már kívülről tisztítják a házakat
Az utcák és járdák takarítását követően elkezdődhet a lakóházak külső tisztítása a vörösiszappal elöntött területeken. Jelenleg három magasnyomású eszközzel dolgoznak, később még 12-t állítanak munkába.
Bővebben az alábbi linken
Link

Rólunk beszél Amerika
A címlapján, a fejléc alatt közölt fotóval harangozta be a magyarországi vörösiszap-tragédiáról szóló beszámolóját szerdai számában a The New York Times. A vezető amerikai lapok is beszámolnak a történtekről.
Bővebben az alábbi linken
Link

Amire szükségük van az iszapömlés áldozatainak
Különösen állatbefogadókra, takarókra, vízre, gumicsizmára van nagy szükség. Az adományokat gyűjtőpontokon várják országszerte, de akár egy telefonhívással is segíthet az iszapömlés áldozatain. Birkát, kutyákat, macskákat és szárnyasokat (pulyka, csirke, stb.) mentettek ki a vörösiszapból. Az állatmentők ideiglenes befogadók jelentkezését várják. A kimentett kutyák és macskák nem kóbor állatok, mindegyiknek megvan a gazdája, csak a kitelepítés miatt gondot okoz az elhelyezésük. A sérült kutyák kezelését az állatvédők vállalják, csupán az ideiglenes befodásukhoz várnak segítőket.
- Az Állatvédelmi őrszem és a Rex Kutyaotthon Alapítvány munkatársai - a katasztrófavédelmi hatóságokkal egyeztetve - hétfőn éjjel egy szennyeződött birkát, valamint két kutyát és négy macskát szállítottak Budapestre. A maró vegyszer hatására súlyos bőr és szemsérüléseket szenvedett állatokat megfürdették, majd intenzív terápiában részesítették őket. Másnap további hat kutyát és három macskát sikerült megmenteniük.
Bővebben az alábbi linken
Link

Együttérez az EP
Együttérzéséről és az Európai Parlament teljes támogatásáról biztosította Magyarországot az Ajka körzetében bekövetkezett iszapömlés miatt Jerzy Buzek, a testület elnöke.
Az EU segítséget ajánlott
Az Európai Unió aggódik amiatt, hogy a Magyarországon kiömlött mérgező vörös iszap más országokban is környezeti katasztrófát okozhat. Ezért kész segíteni.
Bővebben az alábbi linken
Link

Egy ember még életveszélyben
A vörösiszapömlés Győrben ápolt három sérültje közül egy állapota életveszélyes. Az idős ember testfelülete több mint hetven százalékán sérült meg a vegyi égés következtében. A budapesti Honvédkórházban már csak egy ember van az intenzívosztályon abból a kettőből, akiket az iszapömlés miatt szállítottak be.
Bővebben az alábbi lnken
Link

 
 
0 komment , kategória:  Katasztrófa  
Aradi vértanuk-ra emlékező
  2010-10-06 19:35:31, szerda
 
  Szia Marokám!
A mai napra kívánok nagyon kellemes napot, fogadd tőlem szeretettel az Aradi vértanuk-ra emlékező összeállítást!!
Sok szeretettel ölellek! Czakóné Czakóné, Ági

...... .......


Az aradi vértanúk azok a honvédtisztek, akiket a szabadságharc bukása után az 1848-49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.
Valamennyi aradi vértanú a szabadságharc kezdetén aktív, vagy kilépett császári tiszt volt, a szabadságharc végén a honvéd hadseregben közülük egy altábornagyi, tizenegy vezérőrnagyi és egy tábornoki rangot viselt.[1] Lázár Vilmos ezredest azért kezelték tábornokként, mert a szabadságharc végén a tábornokokhoz hasonlóan önálló seregtestet irányított.
Kossuth Lajos 1890-ben, az egyetlen fonográfon is rögzített beszédében Aradot a magyar Golgotának nevezte.[2]
Ugyanezen a napon végezték ki az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost, Pesten

...... ........... ............


Emlékoszlop a kivégzések helyén Aradon

Az aradi vértanúk kultusza és legendája már a kivégzés napján elkezdődött, hiszen - a szemtanúk elbeszélése alapján - már egy-két órával a kivégzéseket követően tömegekben zarándokoltak a kivégzés helyére a gyászolók. Mindenki sírt, imádkozott, és ezen a napon minden boltot, nyilvános helységet bezártak. A vértanúk emlékének megörökítésére, köztéri szobor, vagy emlékmű felállítására csak a kiegyezés után lehetett gondolni. Barabás Béla jogász, volt országgyűlési képviselő 1929-ben megjelent emlékirataiból ismert, hogy édesapja volt az első, aki egy kiszáradt eperfát és egy keresztet vitetett ki a kivégzés helyszínére. Az eperfa ágaira ragasztott cédulákra írták fel a tizenhárom vértanú nevét. 1871-ben a vértanúk emlékének ápolását felvállaló Aradi Honvédegylet egy emlékkővel helyettesítette a kiszáradt eperfát. A vesztőhelyen ma látható obeliszket 1881-ben állították fel
 
 
0 komment , kategória:  Október 06  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2010.09 2010. Október 2010.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 304 db bejegyzés
e év: 3087 db bejegyzés
Összes: 47466 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 465
  • e Hét: 4055
  • e Hónap: 24738
  • e Év: 227651
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.