|
2010-11-18 18:01:24, csütörtök
|
| |
| |
/Konsztantyin Mihajlovics Szimonov : Várj reám
Várj reám, s én megjövök, hogyha vársz nagyon !
Várj reám, ha sárga köd őszi búja nyom !
Várj, ha havat hord a szél, várj, ha tűz a nap!
Várj, ha nem is jön levél innen néhanap !
Várj, ha nem vár senki ott haza senki már,
És ha unszol bárki is, hogy nem kell várni már!
Várj reám, s én megjövök, fordulj mástól el,
Bárhogy súgja ösztönöd, hogy feledni kell !
Ha lemondtak rólam már lányom és apám,
S jóbarát rám egy sem vár, te gondolj néha rám !
Borral búsul a pohár, s könnyet ejt szemük,
Várj te változatlanul, s ne igyál velük !
Várj reám, óh átkelek minden vészen én !
Aki nem várt, majd rám nevet: szerencsés legény !
Nem tudhatja senki sem, csak mi ketten azt,
Hogy te voltál ott én velem, hol halál maraszt.
S te mentettél meg. És hogy ? Egyszerű titok:
Várni tudtál rám, ahogy senki nem tudott.
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: versek |
|
|
|
|
|
Offline
