Regisztráció  Belépés
mami7090.blog.xfree.hu
A szeretet mindent eltűr, mindent elvisel, a szeretet nem szűnik meg soha Nagyházi Miklósné
1944.02.17
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
Angyali szárnyakon
  2010-12-27 20:41:00, hétfő
 
  Eliza Beth: Angyali szárnyakon

Angyali szárnyakon libben a szeretet,
Megsimít, átölel, fűti a szívedet.
Elfújja gondodat, ismeri vágyadat,
Boldogan teljesít ünnepi álmokat.

Lelkedet öltöztesd színarany köntösbe,
Nyílj ki a világra, ki árva, fogadd be!
Szívemből kívánom: Az egész világon
Legyen békés és boldog a karácsony!
 
 
1 komment , kategória:  Grafománia  
Boldog Karácsonyt
  2010-12-24 10:33:28, péntek
 
  Áldott, Békés és szép Karácsonyt kívánok Minden kedves látogatómnak.





Ha a házamat fenyőágakkal, gyertyákkal, égőkkel és csilingelő harangocskákkal díszítem fel, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszletrendező.
Ha a konyhában fáradozom, karácsonyi süteményeket sütök kiló számra,ízletes ételeket főzök, és az evéshez csodálatosan megterített asztalt készítek elő, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint szakácsnő.
Ha a szegénykonyhán segédkezem, az öregek otthonában karácsonyi énekeket éneklek,és minden vagyonomat segélyként elajándékozom, de a családom felé nincs bennem szeretet, mindez semmit sem használ nekem.
Ha a karácsonyfát csillogó angyalkákkal és horgolt hópelyhekkel díszítem fel, ezernyi ünnepen veszek részt, a templomi kórusban énekelek, de nem Jézus Krisztus a szívem titka, akkor nem értettem meg, hogy miről szól a karácsony.
A szeretet félbeszakítja a sütést, hogy a gyermekét megölelje.
A szeretet hagyja a lakásdíszítést, és megcsókolja a házastársát.
A szeretet barátságos az időszűke ellenére is.
A szeretet nem irigyel másokat házukért, amiben jól kiválasztott karácsonyi porcelán és odaillő asztalterítő van.
A szeretet nem kiált rá a gyerekekre, hogy menjenek már az útból, hanem hálás érte, hogy vannak, és útban tudnak lenni.
A szeretet nem csak azoknak ad, akiktől kap is valamit, hanem örömmel ajándékozza meg épp azokat, akik ezt nem tudják viszonozni.
A szeretet mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.
A szeretet soha el nem múlik.
A videojátékok tönkremennek, a gyöngysorok elvesznek, a számítógépek elavulnak.
De a szeretet ajándéka megmarad.

(Kor. 1,13 karácsonyi változata....)
 
 
0 komment , kategória:  ünnepek  
Közeleg szép karácsony
  2010-12-22 21:44:11, szerda
 
  Lászlóffy Aladár: Közeleg szép karácsony

Mint a fehér angyalszárnyak,
fehér tollas fenyőágak
suhognak a téli tájon,
közeleg a szép karácsony.

Minden házban ünnepelnek,
boldog ilyenkor a gyermek,
szívünk meleg, mint a bársony,
mikor eljön a karácsony.

Velünk jön a gyertya fénye
a szeretet ünnepére,
ragyog könyvön és kalácson
melegével a karácsony.

Elnémulnak mind a hangok,
mikor szólnak a harangok,
ember embernek ne ártson -
ezt üzeni a karácsony.



 
 
2 komment , kategória:  vers  
Anya csak egy van . . . . . .
  2010-12-19 20:20:37, vasárnap
 
  Levélben kaptam, hogy küldjem tovább, akinek minél több embernek. Úgy gondoltam, ide teszem, talán itt még többen el tudjátok olvasni.


ANYA CSAK EGY VAN ÉS A GYEREK SEM PÓTOLHATÓ

Valamikor a Karácsony előtti utolsó napon a
szupermarketbe siettem megvenni a maradék ajándékokat.
Amikor megláttam a sok embert, panaszkodni kezdtem magamnak:

"Egy örökkévalóságig fogok itt rostokolni, és
még annyi más helyre kell mennem. " A Karácsony kezd egyre
idegesítőbbé válni minden egyes évvel. Mennyire szeretnék
csak lefeküdni és átaludni az egészet."

Végül is át tudtam magam fúrni a játékosztályra
és el is kezdtem átkozni az árakat, azon tűnődve, hogy a
gyerekek tényleg játszani is fognak ezekkel a drága
játékokkal? Amíg nézelődtem a játékosztályon, észrevettem
egy kisfiút, aki olyan ötéves forma lehetett, egy babát
szorítva a mellkasához. Csak a haját simogatta a babának és
olyan szomorúan nézett. Aztán a kisfiú odafordult a mellette
álló idős hölgyhöz:- "Nagyi, biztos vagy benne, hogy nincs
elég pénzem, hogy megvegyem ezt a babát?"

Az idős hölgy ezt felelte:

- " Tudod te is: nincs elég pénzed, hogy megvedd
ezt a babát, kedveském."

Aztán megkérte a fiút, hogy várja meg . Hamar el
is ment. A kisfiúnak még mindig a kezében volt a baba. Végül
elindultam felé, és megkérdeztem tőle, kinek szeretné adni
ezt a babát?

- "Ezt a babát szerette volna a húgom leginkább
és ezt akarta a legjobban most Karácsonyra. Nagyon biztos
volt benne, hogy a Télapó elhozza neki."

Azt válaszoltam, hogy talán télapó tényleg el is
viszi neki, de a kisfiú sajnálkozva válaszolt.

- "Nem, Télapó nem viheti oda neki, ahol most
van. Oda kell ahhoz adnom anyukámnak, és így ő odaadhatja a
húgocskámnak, amikor odamegy."

"A húgom Istenhez ment, hogy vele legyen. Apa
az mondja, hogy Anya is el fog menni Istenhez hamarosan,
úgyhogy azt gondoltam, el tudná így vinni a húgomhoz."

Ezután mutatott egy nagyon kedves kis fotót
magáról, amelyen éppen nevetett.Aztán azt mondta nekem:

- "És még azt is akarom, hogy Anya elvigye neki
ezt a képet is, így soha nem fog engem elfelejteni."
"Szeretem anyukámat, és azt kívánom, bárcsak ne kellene
elhagynia engem, de apa azt mondja, hogy el kell mennie,
hogy a húgommal legyen.

Aztán ismét a babára nézett a szomorú szemeivel,
nagyon csendesen. Gyorsan a pénztárcámhoz nyúltam, és
kivettem belőle pár papírpénzt és megkérdeztem a fiút:

- "Mi lenne, ha megszámolnánk a pénzed, hátha
mégis elég?"

Oké - mondta. "Remélem, van elég."

Én hozzáadtam némi pénzt a fiúéhoz, anélkül hogy
látta volna, majd elkezdtük a számolást. Elég pénz volt a
babára, még egy kicsivel több is. A fiú ezt mondta:

- "Köszönöm Istenem, hogy adtál elég pénzt."

Aztán rám nézett és hozzátette:

- "Megkértem tegnap Istent mielőtt lefeküdtem
aludni, hogy segítsen, legyen elég pénzem, hogy megvehessem
ezt a babát, így anyukám neki tudná adni a húgomnak.
Meghallgatott! Még szerettem volna annyi pénzt is, hogy
vehessek egy szál fehér rózsát anyukámnak, de azért ezt már
nem mertem kérni Istentől. De mégis adott nekem eleget, hogy
megvehessem a babát és a fehér rózsát. Tudod, anyukám
szereti a fehér rózsát."

Pár perc múlva az idős hölgy visszajött, majd
távoztak.

Teljesen más hangulatban fejeztem be a
bevásárlást, mint ahogy elkezdtem. Sehogy se tudtam kiverni
a kisfiút a fejemből -

Aztán eszembe jutott egy helyi újság cikke két
nappal ezelőttről, amelyik említett egy részeg embert, aki
ütközött egy másik kocsival, amelyben egy fiatal nő és egy
kislány volt.

A kislány azonnal meghalt, az anya kritikus
állapotban van. A családnak el kellett határoznia, hogy
kikapcsolják-e az életfunkciók fenntartását szolgáló gépet,
mert a fiatal hölgy soha sem tudna felkelni a kómából, amibe
esett.Ez a család lenne a kisfiú családja?

Két nappal azután, hogy találkoztam a kisfiúval,
megakadt a szemem egy újságcikken, amely arról tudósított,
hogy a fiatalasszony elhunyt . Nem tudtam megállítani
magam, hogy ne vegyek egy csokor fehér rózsát, majd ezzel a
ravatalozóba mentem, ahol a fiatalasszony ki volt téve a
látgatóknak, akik így megtehették az utolsó búcsújukat a
temetés előtt.

Ott feküdt a koporsóban, egy csokor fehér rózsát
tartva a kezében a fotóval, a baba a mellkasára volt
helyezve. Sírva hagytam el a helyet, úgy érezve, hogy az
életem örökre megváltozott. Az a szeretet, amit ez a kisfiú
érzett az anyukájáért és a húgáért - még a mai napig is
nehéz elképzelnem. És a másodperc törtrésze alatt mindezt
egy részeg ember elvette tőle.

Most két választásod van:

1) Elküldöd az ismerőseidnek ezt az üzenetet

2) Kitörlöd, és úgy teszel, mintha meg sem
érintette volna a szíved.

Ha úgy döntesz, hogy elküldöd, talán ennek
köszönhetően nem fog valaki részegen vezetni.

3) Azért küldöm el, hogy Te is bőghess egy jót!




 
 
0 komment , kategória:  történetek  
Advent negyedik vasárnapja
  2010-12-18 23:00:56, szombat
 
  Szép Advent 4. vasárnapját!

A szeretet akkor él, ha minden nap igaz
néhány szép pillanat az évekre nem vigasz.
Akit sokszor megbántottál, talán ma megbocsát,
de ha elfújtad a gyertyát, őrizd meg a fényt tovább.





És lesz-e még
hogy fölfakad
a borulat,
s küld-e a nap
egy sugarat,
mint vért a seb,
vagy megfulladt
a köd alatt?

És lesz-e még
Lángja elég
hevitni, mint
valaha rég
e földi lét
fagyát s az ember
vak életét
valaha még?

/Babits/
 
 
0 komment , kategória:  vallás  
A legszebb művészet
  2010-12-16 19:58:41, csütörtök
 
  Sík Sándor: A legszebb művészet

A legszebb művészet tudod mi,
Derült szívvel megöregedni.
Pihenni, hol tenni vágyol,
Szó nélkül tűrni, ha van, ki vádol.


Nem lenni bús, reményevesztett,
Csendben viselni el a keresztet,
Irigység nélkül nézni végig
Mások erős, tevékeny éltit.



Kezed letenni ölbe
S hagyni, hogy gondod más viselje.
Ahol segíteni tudtál régen,
Bevallani nyugodtan, szépen,
Hogy erre most már nincs erőd.
Nem vagy olyan, mint azelőtt.


S járni amellett szép vidáman,
Istentől rád szabott igában.
De ezt a békét honnan vesszük?
Onnan, ha ezt erősen hisszük,
Hogy teher, amit vinni kell,
Az égi honra készít fel.


Ez csak a végső simítás
A régi szíven, semmi más.
Ez old fel minden köteléket,
Ha a világ még fogna téged.


Az Úr nem szűnik meg tanítani,
Ezért kell sok harcot vívni,
Idősen is, míg csendesen a szív
az Úrban megpihen és kész vagy
az Ő kezéből venni, hogy minden Ő -
S te sem vagy semmi.
S akkor lelked kegyelmes atyja
A legszebb munkát is megadja.


Kezed imára kulcsolod -
ez mindennél dicsőbb dolog.
Áldást kérsz szeretteidre -
Körülötted nagyra és kicsinyre.
S ha majd munkád betellett,
S a végső óra elközelgett,
Engedsz az égi szent hívásnak,
Enyém vagy, jöjj, el nem bocsájtlak.
 
 
0 komment , kategória:  Reményik Sándor  
A fekete lufi
  2010-12-15 21:52:25, szerda
 
  Egy néger kisfiú nézte a léggömbárust a vásárban. Az árus jó üzletember lévén eloldozott egy piros lufit, amely felszállt a magasba, és egy sereg reménybeli fiatal vásárlót vonzott oda.
Aztán felengedett egy kéket, majd egy sárgát és végül egy fehéret is. Egymás után felszálltak a magasba, mígnem eltűntek a szem elől. A kis néger egy darabig álldogált egy fekete léggömb előtt, majd megkérdezte:
- Uram, ha elengedné a feketét is, az is felszállna olyan magasra, mint a többi?
A léggömbárus megértően mosolygott rá. Eloldotta a fekete lufi zsinegét, és miközben az felszállt a magasba, így szólt:
- Kisfiam, nem a színe, hanem ami belül van, az emeli a magasba.
/Tanulságos történetek/


 
 
0 komment , kategória:  történetek  
A szeretet határai
  2010-12-13 21:36:27, hétfő
 
  "Míg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ és vonalakat karcolt az autó oldalára.
Haragjában, a férfi megfogta a gyermek kezét és többször ráütött, nem ismerve fel, hogy a francia kulccsal üti.
A kórházban a gyermek elveszítette az összes ujját a törés miatt. Mikor a gyermek meglátta az apját, szemében fájó tekintettel kérdezte: "Apa mikor fognak visszanőni az ujjaim?"
Az apa felismerve tettének súlyát, szólni sem tudott.
Visszament az autójához és többször belerúgott.
Saját cselekedetétől feldúlva leült az autó elé és a karcolásokat nézte.
A gyermek azt írta:"SZERETLEK APA!"
A tárgyak használatra vannak, az emberek szeretetre! A probléma a mai világban az, hogy az EMBEREK VANNAK HASZNÁLVA ÉS A TÁRGYAK SZERETVE!
Legyünk óvatosak és tartsuk emlékezetünkben ezt a gondolatot:
A tárgyak azért vannak, hogy használjuk, az emberek pedig hogy szeressük őket!
Légy ura érzelmeidnek:
- vigyázz a gondolataidra, szavak lesznek belőlük,
- vigyázz a szavaidra, cselekedetek lesznek belőlük,
- vigyázz a cselekedeteidre, megszokások lesznek belőlük,
- vigyázz a megszokásaidra, szenvedély lesz belőlük,
- vigyázz a szenvedélyedre, rabsággá és végzeteddé válhat!
A harag és a szeretet nem ismernek határt. Válaszd a szeretetet, hogy szép és kedves életed legyen!"
/Tanulságos történetek/
 
 
0 komment , kategória:  történetek  
Advent harmadik vasárnapja
  2010-12-12 08:27:24, vasárnap
 
  Az ádventi várakozás hasonlít a megemlékezéshez, de valójában mindennél távolabb áll tőle. Valódi várakozás. Pontosabban úgy, ahogy a szeretet mindennél valóságosabban vágyakozik az után, akit magához ölel és örök újszülöttként a karjai között tart.





Reményik Sándor: Kegyelem


Először sírsz.
Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
Körömszakadtig maradék-erőd.
Akarsz, egetostromló akarattal -
S a lehetetlenség konok falán
Zúzod véresre koponyád.
Azután elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
Szótalanul, gondolattalanul
Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:
A bűn, a betegség, a nyomorúság,
A mindennapi szörnyű szürkeség
Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!


S akkor - magától - megnyílik az ég,
Mely nem tárult ki átokra, imára,
Erő, akarat, kétségbeesés,
Bűnbánat - hasztalanul ostromolták.
Akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe véled,
S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.


Akkor - magától - szűnik a vihar,
Akkor - magától - minden elcsitul,
Akkor - magától - éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától - friss gyümölcs terem.


Ez a magától: ez a Kegyelem
 
 
0 komment , kategória:  vallás  
Sziget - Szeretet
  2010-12-09 19:00:37, csütörtök
 
  Volt egyszer nagyon régen egy sziget, ahol emberi érzések éltek: a Vidámság, a Bánat, a Tudás , Büszkeség és még sok más, így a Szeretet is.

Egy napon az érzések tudomására jutott, hogy a sziget süllyed, ezért valamennyien előkészítették hajóikat és elhagyták a szigetet.


Egyedül a Szeretet akart az utolsó pillanatig maradni.


Mielőtt a sziget elsüllyedt, a Szeretet segítségért imádkozott. A Gazdagság egy luxushajón úszott el a Szeretet mellett. Megkérdezte: - Gazdagság, el tudnál vinni magaddal?


- Nem, nem tudlak! A hajómon sok aranyat, ezüstöt viszek, itt nincs már hely számodra!


Így hát megkérdezte a Szeretet a Büszkeség, aki egy csodaszép hajóval közeledett:


- Büszkeség, kérlek! El tudnál engem is vinni?


- Nem Szeretet, nem tudlak elvinni! Válaszolt a Büszkeség, mert itt minden tökéletes, és Te esetleg árthatnál a hajómnak!


Hát, a Szeretet megkérdezte a Bánatot is, aki éppen előtte hajózott el:


- Bánat, kérlek, vigyél el magaddal!


- Oh Szeretet, mondta a Bánat - én olyan szomorú vagyok, de egyedül kell maradnom a hajómon!


A Vidámság is elhúzott a Szeretet mellett, de olyan elégedett és boldog volt, hogy meg se hallotta szeretet kérését.



Hirtelen megszólalt egy hang:


- Gyere Szeretet, én elviszlek téged!


Aki megszólalt, egy öregember volt. Szeretet olyan hálás volt és olyan boldog, hogy elfelejtette megkérdezni az öreg nevét. Amikor földet értek, az öreg elment. A Szeretet úgy érezte, sokkal tartozik neki, ezért megkérdezte a Tudást:


- Tudás, meg tudod mondani, ki segített nekem?


- Az IDŐ volt- mondta a Tudás.


- Az IDŐ?- kérdezte a Szeretet. Miért segített rajtam az IDŐ?


A Tudás válaszolt:


- Mert csak az idő érti meg, milyen fontos az életbe a SZERETET!!!
Forrás:http://www.tanmesek.eoldal.hu
 
 
0 komment , kategória:  történetek  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
2010.11 2010. December 2011.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 15 db bejegyzés
e év: 351 db bejegyzés
Összes: 3234 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 42
  • e Hét: 1443
  • e Hónap: 12020
  • e Év: 167393
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.