|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
|
|
2010-12-02 15:11:26, csütörtök
|
| |
| |
Mire jó az ,,új alkotmány"?
A sorozat harmadik része.
A magyar állampolgárok az alkotmany.postr.hu internetes felületen egyénileg is elmondhatják véleményeiket a készülő új alkotmányról. Szájer József - az Orbán Viktor miniszterelnök által az alkotmány-előkészítésben segítő társadalmi bizottság felkért vezetője - sajtótájékoztatóján elmondta: az állampolgárok összesen hét témában szólhatnak hozzá az új alkotmány előkészítéséhez. Nos én úgy látom, hogy néha a jó szándék is képes a visszájára fordulni, mert bizony olvashatunk ott olyan javaslatokat, amitől égnek áll az ember haja.
Az már egészen biztos, hogy a liberalizmus elfajzásának isszuk a levét régóta. A szélsőségesen ateista és magyarellenes szabadelvűség tette tönkre azt, amit a bolsevikrablók még meghagytak a közvagyonból és az államból. A most következő, 5 szakasznyi igen profi aljasságot, mint javaslatot olvastam a fenti portálon. No ez még elintézné a maradék államunkat, sőt a joghagyományunkat is! Vajon véletlen-e, hogy ilyen javaslatok születnek?
No nézzük a címet és az öt szakaszt, s a reflexióim kék színnel következnek!
Alkotmány:
Hallott-e valaki arról, hogy megszállás alatt nem hozható érvényes törvény?
Mi pedig megszállva voltunk: 1949-ben, de még 1989-ben is, sőt ma is - egy speciális pénzügyi megszállás alatt van az ország -, ám én remélem, hogy ezt sem a javaslattevő, sem az egyszerű olvasó nem érzi!
Ám a magyar közjog nem nevezi alkotmánynak a törvényt, mert a törvény naponta változtatható, az igazság és a természetjog pedig: mint alkotmány- változtathatatlan!
Ráadásul a törvényt a törvényhozás alkotja, az alkotmányt pedig az Isten, illetve a természet! Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés is csak helyreálltja a jogfolytonosságot! Ez utóbbit, pedig a civilek alkotják, ezért nem lesz olyan addig, amíg a pártok diktálnak Magyarországon!
AKKOR EZ MITŐL IS LENNE ALKOTMÁNY?
1.§ Magyarország: köztársaság.
Ki tudja önök közül, hogyan született az 1946 évi I. törvény, az un. harmadik "köztársasági" törvény? Íme:Vorosilov megzsarolta a miniszterelnököt : hogy minden élelmiszer elvisznek az országból, ha nem szavazzák meg - ezek szerint ez, egy jó, alaposan kizsarolt köztársaság! Létezik e még egy ilyen precedens Európában? Higgyék el nem vagyok királypárti, de bolondgombát sem ettem!
2.§ A Magyar Köztársaságban az egyénnek veleszületett joga van szabadságához, magántulajdonához és boldogsága kereséséhez. Mindenki önmagáért felel.
Ez nagyon szépen hangzik!
De tessék már megmondani: ezt a "jogot" mivel kényszeríthetem ki?
Mert naponta szabadon emelik a kenyér, a tej, a villany és a gáz árát.
Lassan mindenemet elviszi a bank, a boldogságot pedig összetörték a rám leselkedő gondok! Dolgoztam, mint egy barom egész életemben! S most ÖNGONDOSKODÁST kér tőlem a hatalom, de még a Seres úr ,,alkotmány" javaslata is.
4.§ A polgárok adóbefizetései kizárólag az állam honvédelmi, nemzet- és közbiztonsági, valamint igazságszolgáltatási feladataira fordíthatók.
Tehát: csak az afganisztáni kalandra lehet költeni, - de mit is keresünk ott? - Lehet a pénzt költeni továbbá a gyanús nemzetbiztonsági hivatalra - akik terrorizmussal riogattak minket, de csak hazafias terroristákat fognak! - Lehet költeni a közbiztonságra - amelyről tudjuk, hogy minden, csak éppen nem a mi biztonságunk!
Egyébként, ma van az évfordulója a tanár úr értelmetlen agyonverésének!
Imádkozzunk egyet a lelki üdvéért. Ja és lehet költeni az igazságszolgáltatásra: ahol a magyar bírák bizalmi indexét 60 %-ban mérte a Gfk 2010 februárjában. Velük szemben a tűzoltóké:97%!
Én inkább nekik adnék, mert az ő átlagfizetésük lényegesen alacsonyabb.
Ja, hogy a bírók és ügyészek tartják bent Budaházyt, bizonyítékok nélkül?
Az persze más, akkor megértem, hogy a hatalom (le) fizeti őket!
5.§ A sajtó szabad. Az Országgyűlés nem hozhat törvényt a média működéséről
Szóval szerinte szabad a sajtó? (vajon hol él ez az ember?)
Milyen érdekes nemrégen még egészen mást hallottam egy nemzetközi vizsgálat kapcsán. De azt szerintem önök is érzik, hogy nálunk csak a reklámok szabadok.
De ne is korlátozza őket senki, mert a kicsi gyerekeim akkor nem fogják megtudni soha, hogy milyen az a hüvelygomba!
Csak azt nem értem, hogy hol van ilyenkor a sokszor hangoztatott: NÉPSZUVERENITÁS?
Vagy mondják már ki nyíltan, hogy nincs is értelme az Országgyűlésnek, mert már csak az Unió egy kicsiny gyarmata vagyunk!
Sajnálom Seres Lászlót, mert lehet, hogy jót akart:
Dr. Bene Gábor S.
ui: de az is lehet, hogy jól takart!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-02 15:09:26, csütörtök
|
| |
| |
Mire jó az ,,új alkotmány"?
A sorozat második része.
Már elindultak a viták az ,,új alkotmány" kérdésében a modern világ eszközrendszerein is, azzal a meglepő felkiáltással, hogy mindenki hozzászólhat! Valóban van rá lehetőség, de a hozzászólások zöme kb. olyan, mintha én szólnék hozzá jogászként az űrkutatás fejlesztési kérdéseihez, vagy az atomfizikához.
A most indított sorozatban megpróbálom tájékoztatni az olvasókat arról, hogy a ,,webalkotmány" vitákon milyen gondolatokat próbálok átpréselni, s ha érkezne rá észrevétel, vagy valaki korrekt vitában próbálná érveimet megcáfolni, akkor arról ne csak azon kevesek értesüljenek, akik képesek a tengernyi hozzászólást és véleményt átolvasni, hanem önök is. (Elnézést, ha ismétlem önmagam!)
A hozzászólások egyébként sokszor jó szándékúak, de nincs mögötte tárgyi tudás. Vannak azonban abszolút tudatlan és rosszindulatú hozzászólók is, akiknek vagy a szereplési vágy, vagy a magyar hagyományok gyűlölete az egyetlen motivációja.
A ,,webalkotmány" vita tehát, egy újabb figyelemeltereléssé vált, talán a létrehozó szándék ellenére is.
A második hozzászólásom, az alkotmányvédelemmel kapcsolatos véleményekről:
Először a felvetések közül önkényesen kiválasztott pár mondatot járok körül. ,,Az alkotmány és a benne lefektetett alapelvek védelme elengedhetetlen minden demokratikus ország, így Magyarország számára is." Ezzel tökéletesen egyetértek, hiszen az alkotmányos államberendezkedés pártján állok. Azonban a jelenlegi alkotmány először is nem alkotmány, mert nálunk az, csak szerves jogfejlődés eredményeképpen jöhetett volna létre. Lásd egy amerikai professzor - Donald. S. Lutz - tanulmányát, amely szerint minden alkotmányos állam az előző szuverén államiságával tartja a jogfolytonosságot! (Ma a kivételek, csupán mi vagyunk ez alól!)
Ne tessenek a franciákra hivatkozni, hiszen nekik a ,,vérszerződés" a nagy forradalmuk volt, s ők onnan kezdték újra az alkotmányos életüket. Az amerikaiak csupán 223 éve hozták létre az alkotmányukat (1787-ben), amely sok szempontból támaszkodik az európai alkotmányfejlődésre, de a népszuverenitás elméletet tette magáévá, ami sajnos nem képes a jelenlegi demokráciák hiányosságait teljes mértékben megoldani. (erről is ír Donald S. Lutz tanulmányában)
,,Olyan intézményekre és garanciákra van szükség, amely egy biztos, stabil vázat ad az alkotmány számára." Ezzel a mondattal is egyetértek, csak éppen másutt látjuk a stabil vázat és az intézményeket, garanciákat! Én, most a hagyományos magyar közjogi gondolkodásban látom a jövőt, önök pedig abban az idegen jogrendben, amely mellett az ország rablóprivatizációja megtörténhetett! Miután szerintem magának a ,,kerekasztalnak" sem volt semmiféle felhatalmazása, se törvények, se államforma, se alkotmányosság vonatkozásában, így az, ami ott történt, az csupán egy un. puccs volt - az évezredes, magyar, jogfolytonos államunkkal szemben. Bár nem vagyok királypárti, de az a sommás jogi álláspontom, hogy ma is egy alkotmányos királyság van hazánkban, a köztársaságról ugyanis nem döntött a nép soha!
,,Az alkotmánybíróság a rendszerváltás óta meghatározó szerepet játszott a jogállamiság megteremtésében, és ezáltal az alkotmány és a jogállamiság védelmének legfontosabb szereplőjévé vált."
Az alkotmányvédelmet persze nem most kellene kezdeni hanem akkor, amikor az igazi alkotmányunkat kiiktatták a jogrendből. Az AB szerepe pedig inkább dicstelen, hiszen ők akadályozták meg a kommunista rendszer bűnöseinek felelősségre vonását, a közvagyon és a működő gazdaság szétlopását! A diktátorként ,,uralkodó" miniszterelnökök hatalmi tébolya ellen viszont nem tettek semmit! A jogtalanságra épült ,,jogállamot" pedig inkább nem kellett volna védeniük, hanem a valódi alkotmányosságért kellett volna szót emelniük! A következő mondattal ismét egyetértek: "Jogköre és tevékenysége európai összehasonlításban is jelentős, egyes vélemények szerint a világ egyik legnagyobb hatalmú alkotmánybírósága." De ezzel én nem dicsekednék, mert ez az alkotmányos állam felszámolására tett kísérlet, amelyet már a kádári korszakban elkezdtek építeni, hiszen az első elnököt - Sólyom Lászlót -, ők nevezték ki. Az AB ,,komoly függetlenségét" nem értem, hiszen őket is pártképviselők választják, tehát eleve nem lehetnek függetlenek! Ráadásul az értelmiségnek, de főleg az alkotmányhoz értő jogászoknak éppen az lenne a feladata, hogy a magyar alkotmányosságot képviseljék.
Ám manapság, csak sóhajtozni tudunk: legyen úgy, mint régen volt! Csakhogy ahhoz, komoly közjogi harcot kellene vívnunk, mint ahogy Rákóczinak, Battyányinak, Horthynak és a ,,pesti srácoknak" is ezt kellett tenniük! Nekünk most egy új kiegyezést kellene tető alá hozni! Olyat, amely nem temeti maga alá a nemzetet, s ehhez új és felkészültebb ,,deákferencekre" lenne szükség. Olyanokra, akik meghallgatják a kossuthi érveket, s nem hajítják ki a Kasszandra levél gondolatait a fejükből!
Elemezzünk ki még röviden, néhány mondatot a felvetésekből:
,,Magyarországon az alkotmány létrehozása és módosítása az Országgyűlés feladata, mivel a magyar parlament 2/3os többség esetén rendelkezik az alkotmányozás jogával"
Csakhogy ez sem igaz! Az alkotmány a magyar közjogi hagyomány szerint isteni igazság jogelvei, vagy a természetjog változtathatatlan igazságának elvei. Azokat az elveket pedig semmilyen 2/3-ad nem változtathatja meg, legfeljebb visszaadhatja végre a nemzetnek az önbecsülését, s alkotmányát!
,,Az országgyűlés mellett alkotmányozási jogosítvánnyal bíró intézmény az Alkotmánybíróság, amely aktív szerepével, alkotmányértelmezései révén nemcsak a törvényhozási kontroll, de az alkotmányozás önálló szereplőjének tekinthető."
Azon állítás, hogy az AB az OGY mellett alkotmányozási jogosítvánnyal bír, nem is értelmezhető. Sőt szerintem jogi nonszensz. De mindig az erősebb kutya teszi dolgát, csak ne tegyünk úgy, mintha ez rendben lenne. A hagyományos magyar joguralmi államban ilyen intézmény nem volt!
,,Az alkotmányos rendszer kialakulásában fontos szerepet játszott a rendszerváltás"
Sajnos ellenkező a valós helyzet! Az un. rendszerváltás, fontos állomása volt a magyar alkotmányos rendszer elhallgatásának a társadalom és a szakma előtt, s ezzel az aktussal egy nyugati típusú chartális ál-alkotmányt kaptunk ismét, az 1998. XXXI. törvénnyel módosított, 1949. évi XX. törvényt!
,,A magyar alkotmánybíróság külön áll a hatalmi ágak rendszerében." Hogyan állna külön, amikor ugyanazok választják meg, akiket ellenőriznie kellene?
,,A kormány, a parlament, a köztársasági elnök, a Legfelsőbb Bíróság és az önkormányzatok számára is hatalmi egyensúlyt biztosít, azonban ez nem eredményezett eddig kormányozhatatlansághoz." Ha persze csak a kormányozhatóság lenne az egyetlen mérce az AB tevékenységének a vonatkozásában, akkor még dicsérhetnénk is. De amit megtett, az is kifogásolható, pl. a népszavazás jogának jelentős szűkítése az alkotmány vonatkozásában, ám amit nem tett meg (pedig kötelessége lett volna!) az végképpen elárulja, hogy az AB tagjai csak olyan személyek lehetnek, akik nem akarják a joghagyományt folytatni, de kiszolgálják a pénzhatalmat.
,,Fontos az alkotmányszöveg viszonya a népszavazások eredményeivel. Jelenleg hazánkban nem lehet népszavazást tartani az alkotmány rendelkezéseiről, vagy a költségvetésről sem. Kérdés, hogy egy olyan országban, ahol a legfőbb hatalom elméletileg a népé, elegáns-e egy ilyen szabályozás."
Az utolsó mondathoz nem szükséges kommentár, hisz magáért beszél. Ám annyit hozzáteszek, hogy ez nem elegancia kérdése, hanem a legitimitásé!
Jó reggelt magyarok! Nemzetféltő szeretettel: Dr. Bene Gábor S.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-02 15:07:46, csütörtök
|
| |
| |
Mire jó az ,,új alkotmány"?
A sorozat első része.
Már elindultak a viták az ,,új alkotmány" kérdésében a modern világ eszközrendszerein is, azzal a meglepő felkiáltással, hogy mindenki hozzászólhat! Valóban van rá lehetőség, de a hozzászólások zöme kb. olyan, mintha én szólnék hozzá jogászként az űrkutatás fejlesztési kérdéseihez, vagy az atomfizikához.
A most indított sorozatban megpróbálom tájékoztatni az olvasókat arról, hogy a ,,webalkotmány" vitákon milyen gondolatokat próbálok átpréselni, s ha érkezne rá észrevétel, vagy valaki korrekt vitában próbálná érveimet megcáfolni, akkor arról ne csak azon kevesek értesüljenek, akik képesek a tengernyi hozzászólást és véleményt átolvasni, hanem önök is. (Elnézést ha ismétlem önmagam!)
A hozzászólások egyébként sokszor jó szándékúak, de nincs mögötte tárgyi tudás. Vannak azonban abszolút tudatlan és rosszindulatú hozzászólók is, akiknek vagy a szereplési vágy, vagy a magyar hagyományok gyűlölete az egyetlen motivációja.
A ,,webalkotmány" vita tehát, egy újabb figyelemeltereléssé vált, talán a létrehozó szándék ellenére is.
Az első hozzászólásom:
Szeretettel köszöntöm a vitaindítót és minden hozzászólót, érdeklődőt!
Egyrészről nagyon örülök az eszmecserének, de el is vagyok szomorodva, látván, hogy mennyire elfelejtődött - az elmúlt majdnem 60 esztendőben -, magyar közjogi hagyomány! Ráadásul ez nem tűnik fel még a jogász szakmának sem!
A valódi magyar alkotmány ugyanis nem az, amit lassan 60 éve annak hívnak!
A magyar alkotmányt nem csak 1949-ben, de 1989-ben is helyettesítették. Mivel? Egy teleírt, de a néplélektől és az igazságos természetjogi elvektől fényévre lévő füzettel, amit a hatalom sem tartott be.
A magyar alkotmány nemcsak történeti - jogtörténeti - hanem történelmi is, tehát nagyon régi. Szerintem 1159 éves, hiszen akkor mutatkozott meg először az államalkotó akarat, s akkor kötöttek szövetséget a szabadon választott képviselőink először. (legalábbis Anonymustól így tudjuk!)
Ezen hosszú idő alatt, az alkotmányunk egy szerves jogfejlődésen ment át, s a legkicsiszoltabb jogrendet hozta létre a kor szintjén. (nem mintha nem lettek volna hibái, de a diktatúrát soha nem engedte, bár az iskolában mást tanítottak egykor, de önök tudhatják, hogy mennyi mindenről derült már ki a hazugság!)
Mit gondolnak, miért nem lehet erről a közbeszédben hallani? Talán nem ez az érdeke a politikai osztálynak? Vagy nem érdeke a világ jelenlegi (láthatatlan) hatalmi bázisának? Valószínű, de nekünk azért ugye szabad tudnunk róla?
Az elején tisztázzuk: nem vagyok királypárti! A Szent Korona ugyanis nem a KIRÁLYSÁG, hanem az igazságos és méltányos JOGURALMI állam biztosítéka! (aki szeretné tudni, hogy mi a különbség a jogállam és a joguralmi állam közt, annak elküldök egy könyvet a neten, csak jelentkezzen be a következő e-mail címen: drbenegabor@gmail.com)
Aki tehát, a jelen ál-alkotmányból akar új alkotmányt csinálni, az bizony rossz úton jár. Mert ebből csak egy másik ál-alkotmányt lehet gyártani, amely persze lehet jobb is, de rosszabb is mint az előző, de csak alaptörvény vagy esetleg sarkalatos törvénycsomag lehet! DE ALKOTMÁNY SOHA, mert ahhoz évszázadok kellenének.
Csodálom egyébként, hogy a jogász kollégák nem foglalkoznak ezzel az alapvetően fontos kérdéssel, s ajánlom a következő link olvasását: www.nemzetihirhalo.hu/index.php?lap=public&iro=beneg#cikk
A valódi megoldást én, az un. ,,Jogfolytonosság" kimondásában látom, amely a jelenlegi Rákosi-kádár korszakkal való jogfolytonosság fenntartása helyett, a hagyományos magyar történelmi államok sorával állítaná vissza a jogi kapcsolatot! Hiszen ma a Rákosi-kádár korral vagyunk jogfolytonosak , s nem az utolsó szuverén, magyar állammal!
Ezzel persze lenne egy kis gond, hiszen jelenleg a magyar államnak nincs szuverenitása! Erről ugyanis ,,lemondott" akkor, amikor megszavazták képviselőink a Liszaboni Szerződést elsőnek Európában! (szép kis dicsőség, mondhatom! Persze akkor a Nullum crimen sine lege elvét is áttörték, de ne menjünk bele, mert túl hosszú a történet!)
A vitaindító kolléga úgy véli, hogy az államformáról nem, csak a kormányformáról kell beszélni, s nagy körültekintéssel kell eljárni. Meg kell gondolni a prezidenciális rendszer bevezetését! Ebben egyetértünk! A magyar közjogi hagyományoktól már az is alapvetően idegen, amit ma tapasztalunk! Az pedig, hogy egy kézbe kerüljön az államfői és a kormányfői poszt, teljesen ellentétes a közjogi hagyományainkkal. Bár az államfőből már így is paprikajancsi lett, s bevezettek egy Alkotmánybíróság nevű ,,jogalkotó" testületet, amely szintén idegen a közjogi hagyományainktól és ellenőrzi azt a hatalmat, amely megválasztja!(?)
A munkához és a körültekintéshez szeretnék hozzájárulni azzal, hogy arra kérek mindenkit: tájékozódjon, pillantson egy kicsit vissza, ne higgyen nekem, de gondolja át, hogy a diktatúra után az un. ,,váltáskor", vajon miért söpörték le az asztalról az MDF első gondolatát, az Alkotmányozó Nemzetgyűlést? Talán attól féltek, hogy valaki a valódi alkotmányt szeretné visszaállítani? Hiszen nem is hatálytalanította senki! Sőt, nincs is erre lehetőség! A történelmi alkotmányosságunk ma is érvényes, csak el van hallgatva! A jelenlegi ál-alkotmány megszállás alatt készült (mind a 49-es, mind a 89-es!), így teljesen illegitim! (tehát törvénytelennek is számít!)
Ja, hogy a gyakorlatban azt használják! Valóban! S ez, ad is neki egy kis legitimitást (de facto) azaz ténylegesen. De ez csak azért van, mert a (de jure) érvénytelenségről nem szerzett tudomást a társadalom! Azaz folyamatosan hazudnak nekünk ebben a kérdésben! Ebben az alapvető és legfontosabb kérdésben! A jelenlegi jogrend tehát a folyamatos hazugságon alapul, így ez: egy hazugságrendszer, amelyet csak a jogfolytonos fejlődésbe való visszakapcsolódás tudna igazságrendszerré változtatni!
Jó reggelt magyarok! Nemzetféltő szeretettel: Dr. Bene Gábor
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-02 13:50:54, csütörtök
|
| |
| |
Közlemény
2010. Enyészet havának (november) 27-28. napján tartott Szent Korona Értékrendet Továbbadó Szeren hét megye és Budapest tizenhárom kerülete képviseletévvel létrejött a
Szent Korona Értékrendet Szolgálók Nemzeti Egysége.
A Nemzeti Egység célja, hogy összehangolja mindazok munkáját, akik elismerik és elfogadják a jelenlegi világválságból egyetlen kivezető útként a Szent Korona Értékrend szellemi (ideológiai), jogi és gazdasági gondolkodási módját (paradigmáját), és ezért az azt hatalomra juttató önvédelmi feladat elvégzésére egymással egységre lépnek.
A megosztottság nélküli egységet vitathatatlanná teszi az a tény, hogy a területi képviseletet vállalók azoknak a pártoknak, szervezeteknek a tagjaiból és támogatóiból kerültek ki, amelyek elfogadják a Szent Koronát, mint nemzetünk felemelkedésének irányt mutató értékrendet (Jobbik, Magyar Gárda, Fidesz, Magyarok Szövetsége, MAREVOSZ, PAJZS).
A megosztottság felszámolásának kezdetét jelenti az is, hogy dr. Morvai Krisztina asszony, a Jobbik EU Parlamenti képviselője nemcsak a résztvevők között volt, hanem a Munkatervet megismerve elfogadta és követendőnek minősítette azt.
Az összehangolt munkát végzők számára természetes feladat, hogy azokkal is ismertessék meg a Szent Korona Értékrendet, akik a hatalmi megosztottság miatt téveszméktől fertőzöttek.
A Szert szervezők bizonyították rátermettségüket, elkötelezettségüket azzal, hogy a jelenlévők elfogadták javaslataikat, kéréseiket, és így az önvédelmi tevékenység összehangolását elindíthattuk.
Tevékenységével
Gligor Kovács Csilla (gkcsilla@gmail.com),
Vavrek József (vavrek.jozsef@gmail.com) és
Fetzer János (fetzerjanos@gmail.com)
bizonyította, hogy alkalmas az összehangoló feladatok végzésére, és szeretettel kérem a Szent Korona minden tagját, hogy fogadják el az ő Szent Korona Értékrendet Szolgálók Nemzeti Egységével összefüggő kérésüket, javaslatukat, meghívásukat, és keressék őket feladatvállalásaikkal az összehangolt munkavégzésben.
Munkájukkal kezdetét vette az irányítás és a végrehajtás kettős egysége.
Azok, akik megélték a gondolkodási mód (paradigma) váltást, és Tanítóvá váltak, elkezdik a településektől induló társadalomépítést a Szent Korona Értékrend iránymutatása szerint.
2011. január 8-én már Munka-összehangoló Szert tartunk mindazok részvételével, akik részt akarnak venni a Szent Korona Értékrendet Szolgálók Nemzeti Egységében az alulról épülő (és nem párt-, vagy szervezet-szerűen fentről lebontott) önvédelmi feladatvégzésben.
Kelt Szegeden, 2010. Enyészet havának 30. napján.
A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:
Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája, aki abban a kegyelemben részesült, hogy a Szent Korona Értékrendet Továbbadó Szeren ismertethette a Teremtő ránk kegyelmezett iránymutatását |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-02 13:46:18, csütörtök
|
| |
| |
Barikád: Kihajított Történeti Alkotmány
2010, november 25 - 22:38 gaudi.jobbik.hu
Lesz új alkotmány, de a XXI. század politikai elitjének nem kell az ezeréves múlt és a Szent Korona eszmeisége. Az 1944-ben megszakadt történelmi jogfolytonosság helyreállításának történelmi lehetőségét 1990 után, 2010-ben újból megtagadta a nagypolitika. A Fidesz- KDNP pártszövetség leszavazta a keresztény államiságot, leszavazta a termőföld külföldiek általi felvásárlásának tilalmát és leszavazta a magyar honvédség - idegen érdekekért folytatott - külföldi háborúkban való részvételnek tilalmát. Úgy tűnik a "Hungaria est semper libera" - Magyarország örökké szabad - elve, napjainkra csak egy utópisztikusan szép emlék marad.
Nagykoalíciós NEM, az ezeréves Alkotmányra
A Jobbik- frakció kivonult a Parlament alkotmány- előkészítő eseti bizottságának munkájából, miután a testület november 16-ai ülésén a nemzeti párt javaslatainak 90 %-át a kétharmados forradalom elsöpörte és leszavazta. A Jobbik 27 javaslatából, összesen három ponttal tudtak egyetérteni a kormánypártok, miszerint: az élethez és emberi méltósághoz való jog a magzati életet is megilleti, az egyszerű bizalmatlanság indítvány alkotmányos lehetőségének biztosítása a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal szemben, továbbá a szavazati jog gyakorlásának lehetősége azon magyar állampolgárok esetében is, akik Magyarországon nem rendelkeznek lakóhellyel. Megjegyezendő, ez utóbbi kérdésben a nemzeti együttműködés kormányának öt delegáltja tartózkodott a szavazáskor. Így az Összegző munkacsoport csak a fent említett jobbikos javaslatokat veszi esetleg a jövőben figyelembe az egységes koncepció kialakításakor.
Salamon László a bizottság KDNP-s elnöke ezek után kijelentette: a Fidesz- KDNP nem marad egyedül az alkotmányozásban, hiszen a társadalom nagy többségének támogatását élvezik. De vajon tudja-e a "társadalom nagy többsége", hogy mire mondott elvileg nemet. Többek között arra, hogy az Alaptörvény kikényszeríthető erővel bíró normatív részében ne kapjon helyet a szuverenitás, azaz, hogy minden jog és hatalom forrása a Szent Korona, amelyet a nép és az államfő közösen gyakorol. A Fidesz- KDNP nemet mondott arra, hogy Magyarország, mint a Szent Korona országa kerüljön meghatározásra továbbá, hogy az Alaptörvény a Történeti Alkotmány sarkalatos törvényein alapuljon.
A Fidesz mellett a Kereszténydemokrata Néppárt is nemmel szavazott Magyarország keresztény államként való meghatározására. Továbbá azon Jobbikos javaslat, miszerint a föld a nemzeti vagyon része, 24 kormánypárti tartózkodással - egyedül Turi- Kovács Béla támogatta -került elvetésre. Ezek után nem meglepő, hogy az ország termőföldjeinek külföldiek részére vonatkozó forgalomképtelensége is az elutasítás sorsára jutott.
Ahogyan az is, hogy az Alaptörvény elvi szinten rögzítse: közhivatal- viselésére csak olyan állampolgár jogosult, aki egyúttal nem állampolgára olyan államnak, amely a nemzetközi egyezményeket és ENSZ határozatokat nem tartja be. Azok után, hogy helikoptereket küldünk Afganisztánba ugyancsak nem okozhat megdöbbenést azon javaslat elutasítása, miszerint: konkrét ország ellen nemzetközi egyezményeknek megfelelő hadüzenet hiányában a magyar honvédség külföldi jelenléte tilos. De ugyanilyen lendülettel szavazták le a mentelmi jog eltörlését, az országgyűlési képviselők visszahívhatóságát, a politikusi álláshalmozást és a közélet megtisztítását a kommunista diktatúra elnyomóitól. Ugyanakkor arról is döntött a bizottság - Fideszes kezdeményezésre - hogy az egy- vagy kétkamarás parlament kérdésében egyelőre ne foglaljanak állást, hanem erről az egységes koncepcióról szóló döntéssel egyidejűleg határozzanak.
Mint ismeretes a héten Salamon László több nyilatkozatában is a kétkamarás parlament mellett érvelt, bár a kormánypárt részéről nem fogadta kitörő lelkesedés a kereszténydemokrata kezdeményezést. Ahogyan Gulyás Gergely fideszes képviselőnek, a választójog kiterjesztésére vonatkozó felvetése sem aratott osztatlan sikert a kétharmados kormánytöbbség körében. Orbán Viktor a kampány során még úgy foglalt állást, hogy az állampolgárságot a határon túliak biztosan megkapják, de "a választójog az egy másik kérdés." Ahogyan Martonyi János külügyminiszter is azt hangoztatta az állampolgársági törvény elfogadásakor, hogy az nem jár automatikusan a választójog megadásával. Érdekes módon Kövér László is hasonlóan vélekedett - "mert nem lehet" - a gyergyószentmiklósi EMI -táborban.
Schmitt Pál pedig a román államfőnél tett októberi látogatása alkalmával, arra bíztatta a romániai magyar közösség tagjait, hogy jó állampolgárokként tartsák tiszteletben a szabályokat, gyermekeiket neveljék rendre, legyenek jó adófizető polgárok, mert ezek alapján várhatják el az őket megillető kisebbségi jogokat. Mindezek fényében talán némi magyarázatot kapunk azon szégyenletes tényre, hogy a Székely Nemzeti Tanács pénteki ülésén, a népviseletbe öltözött 270 székely küldött fogadására a nemzeti együttműködés kormánya részéről az Országgyűlés elnökén kívül, senki nem tette tiszteletét. "Cum Deo pro Patria et Libertate!" szól a KDNP Rákóczi szabadságharcot idéző jelmondata. A nevében kereszténydemokraták pártja az Istennel a Hazáért és Szabadságért jelszó nevében politizál, miközben nemet mondanak a keresztény államiságra és a Szent Korona Országára.
Az ok? "Mi úgy gondoljuk, hogy a Szent Koronának helye van az alkotmányban, de a Szent- Korona tant a XXI. században nem lehet az alkotmány alapjaként elfogadni"- szögezte le Gulyás Gergely fideszes képviselő. Ez annyit jelent, hogy a preambulumban kap majd helyet a Szent Korona - tanra és a kereszténységre való utalás is s így 2011-ben sem kerül sor, az 1944. március 18-án megszakadt történelmi jogfolytonosság - a jelen alkotmányos rendszernek a történelmileg létezett magyarországi alkotmányos rendszerekkel való folyamatosságának - deklarálására. Ugyanakkor az sem elfelejtendő, hogy az alkotmányozás folyamatába a Jobbik javaslatára fogadták be a civil szervezeteket, viszont az elcsatolt területek magyarságának bevonását leszavazták. Ennek ellenére a Jobbik a Magyarok Világszövetségét és a Székely Nemzeti Tanácsot is felkérte véleményének kifejtésére.
Jelkép, szimbólum, szép emlék - ez kell a XXI. század politikájának.
Történelmi napokat élünk, ugyanis a több mint 30 jogászgeneráció által létrehozott és hatálytalaníthatatlan, a Szent Korona- tanon alapuló Történeti Alkotmányunkat a szemünk láttára hajítják ki az ablakon. Magyarország jelenlegi politikai és jogászi felfogásának nem kell az ezeréves múlt, nem kell Mária Országa és nem kell a világon és az európai kontinensen is egyedülálló Történeti Alkotmány. Az évezredes jogi- kulturális- és politikai alkotómunka megbecsülése és figyelembevétele helyett a Köztársasági Elnöki Hivatal magyarázkodásától zeng a sajtó. Ugyanis a Köztársasági elnök nevében egy helyesírási hibáktól hemzsegő, "jó szándékkal is dolgozatnak nevezhető" anyag került az alkotmányozó bizottság elé. "Itt az ideje a megfontolt, szakmai alapokon nyugvó, de céltudatos és felvilágosult cselekvésnek, hogy ne kelljen szembenéznünk az anyanyelv visszafordíthatatlan hanyatlásával." - állt (azóta eltávolították) a Köztársasági Elnöki Hivatal javaslatában.
Szakmai, céltudatos, felvilágosult? Akkor hol marad Magyarország évszázados közjogi tapasztalatok alapján kiforrott Történeti Alkotmánya? A 66 éve elkezdődött "hanyatlás", 2010-ben tovább folytatódik. Talán nem túlzás azt állítani, hogy ha vezetőink nem érzik át ennek súlyát, igazából meg sem érdemlik, hogy az övék lehessen az 1944 óta magára hagyott történelmi pillanat. A székely küldöttek bezzeg átélték ennek súlyát, mikor a Szent Korona előtt letérdepelve, a szívükre tett kézzel tettek esküt Székelyföld autonómiájának megalkuvás nélküli képviseletére. A fősodratú média meghátrálásként értékelte a Jobbik alkotmányozásból való kilépést, amelyre Gaudi - Nagy Tamás a parlamenti bizottság tagja úgy reagált: a munkában mindeddig hat képviselővel (Apáti István, Gyüre Csaba, Murányi Levente, Novák Előd és Nyikos László és jómagam), igen aktívan vettünk részt, de már az első ülésen nyilvánvalóvá vált, hogy csak díszletnek tekintik az ellenzéket.
A politikus szerint, nincs szó meghátrálásról "csupán annak egyértelmű kinyilvánításáról, hogy nem kívánunk asszisztálni a történeti alkotmányosság és történelmi jogfolytonosság elsikkasztásához. Ez a döntés teljesen más alapon áll, mint a MSZP és az LMP pártpolitikai hisztije és kivonulása a bizottságból." Gaudi - Nagy Tamás a kialakult helyzetet közjogi szemfényvesztésnek nevezte, amelyet a kétharmados többség mámorában konokul végig akarnak vinni a saját nemzeti együttműködési rendszerük szabályait is semmibe véve, lényegében egy egypárti alkotmányt a nemzetre oktrojálva.
A Szent Korona-tan, amely a XX. század közepéig a magyar történeti alkotmány alapjaként szolgált a XXI. század elitjének vállalhatatlan. Vajon létezik még egy nemzet a világon, amelyik egy tollvonással kiiktatja és a preambulumba száműzi több évszázados múltját? A költőinek szánt kérdésre válaszolni sem kell. Talán ezért fordulhat elő, hogy az osztrák szomszédok szemrebbenés nélkül bocsáthatják ki a Szent Koronát ábrázoló új százeurós névértékű érmét, a "Habsburgok koronái" című sorozat darabjaként. Még jó, hogy a Szent Korona sohasem képezte egyetlen uralkodóház tulajdonát sem, hiszen a Szent Korona-tan szerint minden hatalom és jog forrása a Szűz Mária oltalmába ajánlott Szent Koronáé, tehát nem a népé és nem az uralkodóé. Ők csak gyakorolják a nem tőlük származó isteni hatalmat, hiszen a Szent Korona a tárgytól elkülönült önálló közjogi személy.
A Fidesz-KDNP tehát színt vallott, hiszen Isten ellen szavaztak, amikor nemet mondtak Magyarország keresztény államiságára, a Haza ellen szavaztak, mert támogatták, hogy a termőföldet a külföldiek is felvásárolhassák és a Szabadság ellen szavaztak, amikor megengedték, hogy idegen érdekekért harcoljanak a magyar honvédek. A fenti bizonyítványt biztosan megmagyarázzák majd az egy- vagy netán két bekezdésnyi preambulumban, de a Szent Korona - tan több évszázados történelembe ivódott értékrendszerére nem tartanak igényt a kormánypártok.
A Történeti Alkotmányt továbbra is úgy emlegetik, mint egy őskonzervatív ereklyét, a Szent Korona egyébként meg jól mutat a Parlamentben, amelyet időnként büszkén mutogatunk a külföldi diplomatáknak, de annak örök isteni törvényeken alapuló hatalmát már nem "trendi" elismerni. A világon egyedülálló módon, csak népünk vezetőinek nehéz megértenie - amit Szent István óta minden generáció feldolgozott - hogy az alkotmány nem pusztán egy írott jogi norma, hanem egy állam erkölcsi, jogi, politikai és kulturális alapvetése is.
Takács Veronika
(az írás a Barikád c. hetilap november 25-i számában jelent meg) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2010. December
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
41 db bejegyzés |
| e év: |
65 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 307
- e Hét: 584
- e Hónap: 9188
- e Év: 45129
|
|
|
Offline
