|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
|
|
2010-12-02 22:35:04, csütörtök
|
| |
| |
Aranyosi Ervin: Hóember születik
Hófehér hópihék szállingózva hullnak.
Bokrok, fák, háztetők fehérbe borulnak.
Az utat, a járdát vastag hó takarja.
Csak szél úrfi játszik, itt-ott felkavarja.
Lám, nyílik egy ajtó, vidám ricsaj támad,
apró gyereksereg indul a világnak.
Ők még óvodások, várták már a havat,
remélik, hogy könnyű, puha, s könnyen tapad.
Felöltöztek szépen. Kesztyű, kabát, sapka.
Sál került nyakukba, csizma lábaikra.
Kell is a védelem, kinn a nagy hidegben.
Vidám várakozás csillog a szemekben.
Ovo néni is jön, - együtt szőttek tervet,
- hogy egy hóemberbe “életet lehelnek".
Apró kesztyűs kezek havat markolásznak,
próbálják formálni. Kesztyűs kézzel bánnak,
a friss. puha hóval, ami összetapad,
s láttán a sok ovis mosolyra is fakad.
Apró hó gömböcskék vannak a kezükben,
s rögtön huncutságok járnak az eszükben.
Megdobom a Jancsit, - gondolja Juliska
a Pirit, a Petit, - hosszú lesz a lista.
Repül a hógolyó, s jön a válasz rögtön,
hó csatában bátor a nagyobb, s a pöttöm.
A szemek csillognak, arcok kipirulnak,
hóból készült golyók egyre szállnak, hullnak.
A nagy hó csatának sose lenne vége,
de a hóembert is építsük meg végre!
- Szól az ovo néni - s egy hógolyót görget.
Hó, amerre elmegy, már nem lepi a földet.
A golyóra tapad. Nő az “istenadta",
nem kis hógolyó már, hanem egy nagy labda.
- Gyertek, segítsetek, alig bírom tolni!
S lám a kis lurkóknak nem kell többször szólni.
Tolják, kerekítik, át sem érné karjuk.
- Megnő a hóember, ha nagyon akarjuk!
Kész van az első gömb, - Ez lesz majd a lába,
ezen jön jövőre velünk iskolába.
- Gyúrjuk meg a törzsét, induljon a henger!
Újabb gömbbel bővül az épülő hóember.
Törzsére nagy fej kell, - Hóember ezt kapja!
- Nehogy rácsússzon a nagy vödör kalapja!
Sárgarépa az orr, fekete szén szemek,
ügyesen felrakják, apró, kesztyűs kezek.
Szájat is rajzolnak, hogy tudjon beszélni.
De míg karja nincsen, addig nem fog élni.
Gyúrnak neki azt is, törzséhez tapasztják.
- Jaj, a cirok seprűt, az ajtónál hagyták.
Az is előkerül és nagy sikert arat.
Kell, hogy a hóember söpörje a havat.
Elkészült a nagy mű, szépen körbeállják,
titokban a fiúk Őt is megdobálják.
De nem árt meg neki, sőt, mintha nevetne,
úgyis az a vágya, hogy gyerek lehetne.
A délelőtt elszállt, ebéd várja őket,
beterelik szépen a “hó-építőket".
Be nem áll a szájuk, annyi volt az élmény.
Kint meg egymagában füstölög a kémény.
A hóember körülnéz, - nem alussza álmát,
birtokba veszi a havas birodalmát.
Reménnyel szívében a holnapot várja.
Ha lesz még elég hó, neki is lesz párja.
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: tél képekben és versben |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-02 21:11:05, csütörtök
|
| |
| |
Pajor Zsolt Én és a Mikulás
Csizmámon fénylik a boksz,
Szívem a torkomban énekel.
Lázas készülődéstől fáradtan,
Várom a Mikulást jöjjön el.
Pirossá hevült arcomat
párás ablakhoz nyomom,
Neki tanult versikémet
Magamban halkan mormolom.
Mintha csengettyű szólna,
Szarvasai patáit hallanám,
Ám szemeim hiába keresik.
- Elfelejtett engem talán?
Szomorúság környékez meg.
- Nem voltam elég jó?
- Lerobbant a szánja?
- Kevés neki a fehér hó?
Ismerős csengettyű cseng,
Az ajtóban valaki áll.
Kicsi szívem nagyot dobban,
Érzem, hát mégis ide talált.
Rohanok, sarkig nyitom az ajtót,
Piros pozsgás arc rám nevet,
Önfeledten hasához bújok,
Mégis eljött, mégis szeret.
Bekísérem, szavalok, nevetek.
Szinte szalad velem az idő,
Puttonyából megszámlálhatatlan
Csomag és játék kerül elő.
Lassan indul, még megsimogat,
Köszöni, hogy jó gyerek vagyok,
Búcsúképpen a szakállára még
Egy gyermeki csókot nyomok.
Elsiet, hisz várják őt máshol,
Sok ezer még a jó gyerek.
Én rohanok az ablakhoz boldogan,
Hisz a Mikulás mégis SZERET
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Télapó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-02 20:47:44, csütörtök
|
| |
| |
Csinos Hóember
...... ...........
Tovaillant november
Beköszöntött december,
S jött vele egy új ember,
Répaorrú hóember
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: tél képekben és versben |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-02 18:28:44, csütörtök
|
| |
| |
/Ancsuboszi_adventi naptár_ december 05/
A második vasárnapi angyala száll le a mennyekből, kezében egy nagy serleget hoz. Az angyal szeretné megtölteni az aranyserlegét, hogy tele vigye vissza a mennybe. De mit tegyen a serlegbe? Játékot? Ajándékot? Törékeny, finom szövésű ez a serleg, a Nap sugaraiból készült. Nem tehet bele kemény, nehéz dolgokat. Az angyal észrevétlen végigmegy a világ összes házán és lakásán, mert valamit keres. Tiszta szeretetet minden ember szívében. Ezt a szeretetet teszi a serlegébe, s viszi majd vissza a mennybe. Mindazok. akik a mennyben élnek, fogják ezt a szeretetet, s fényt készítenek belőle a csillagoknak. Ezért olyan jó felnézni a hunyorgó, ragyogó csillagokra. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Advent |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-02 18:19:37, csütörtök
|
| |
| |
Waldinger Ágnes: Téli örömök
Leesett az első hó,
Gyerekeknek nagyon jó.
Előkerül a sok szánkó,
Lecsúsznak a domboldalról.
Hóembert is építenek,
Nagyon boldog a sok gyerek.
Hógolyóznak, sikítoznak,
Jégkristályok megcsillannak.
Korcsolyázni úgy szeretnek,
Boldogságtól elrepülnek.
/Ancsuboszi_adventi naptár_ december 04/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: tél képekben és versben |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-02 18:13:55, csütörtök
|
| |
| |
Kiss István Mihály: Téli emlék
Csilingelő lovasszán-zenére ébredtem ma reggel.
Míg aludtam, az utca kövére borult a hólepel.
Az este még sétáló utamon lágy szellő fújdogált,
hajnalban már északról kavargón hópihék hada szállt.
Készítek hát kandallóm gyomrába tűzifa-reggelit,
átrendezem télies formába lakásom termeit.
Deszkazsalu behajtva őrködik a szoba melegén,
egy vékonyka napsugár megtörik az ablak üvegén.
Pattogó parázs vöröslő fénnyel idézi a múltat:
Boldogult apám szerető kézzel simítja arcomat.
Kemence fűtés közben meséli karácsony szépségét;
Hétköznapok gondjaiban éli hite reménységét.
Barátságos langyos már a szoba, pillám nehezedik;
Fotelom tűz mellé tolom oda,
álom közeledik
/Ancsuboszi_adventi naptár_ december 03/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: tél képekben és versben |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-02 18:09:18, csütörtök
|
| |
| |
Ancsuboszi
Minden napra egy kis öröm, egy kis ajándék mindenkinek. Szeretettel készítettem Nektek, hogy Szentestéig minden Angyalka megnyithasson egy napi kis ajándékdobozt.
Adventi naptára
December 01 ajándék
December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz - utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi.
December 02. ajándék Üveg gömbök
Egy legenda szerint a Türingiában lévő Lauschában, ahol már 1597 óta folyik üveggyártás, egy helyi üvegművesnek nem volt pénze arra, hogy megvásárolja a karácsonyfa díszítéséhez akkoriban használt almát, diót, de mivel azt szerette volna, hogy gyermekei egy szépen feldíszített fa körül ünnepeljék a karácsonyt, a díszeket üvegből készítette el. Az új díszek nagy sikert arattak a városban, az üveggömbök új divatot teremtettek. Hogy valójában így történt-e, azt sajnos nem tudjuk pontosan. Az első írásos bizonyíték szerint 1848-ban készült először üveggömb. Évről évre egyre vékonyabb falú és formájú díszeket ( csillagot, madarat, gomba) fújtak a mesterek.
December 03. ajándék
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Advent |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-02 17:37:36, csütörtök
|
| |
| |
Árnyék a múlt
Nagy Erzsébet
Szarvas
Olykor árnyék a múlt, mely követ,
ha berobban, szikrát lövell.
Szél fújja ott künn a fák lombját,
vihart idéz fájó lélek arcán.
Szilánkok sebzik könnyek útját,
mely lehull a kimondott szó jogán.
Szemedben a kegyelem és végzet,
a tövis, viruló rózsa helyett.
Álarc fedi arcom, s nézem,
torz tükörben felvillanó képet.
Mit vétett, hogy oly nagyon szenved?
Hogy felette pallós némán reszket.
A szó gyilkos, dühöng a légben,
majd a csend leül hittel.
Burok, mely bűnödben is ölel,
bérbe adja tested, s a lelked,
eszmékbe ölt igazság felett!
Olykor árnyék a múlt, mely követ,
rögök, puszták sötét síri csendben.
Lágy dallamok, s kitárt karom,
nevek zúgnak, vétlen tilos harcok.
Felnövő nemzetben itt vagyok,
benne vagy te is, a tudós nagyok!
Árnyék, mely folyton-folyvást követ,
és lám a kő, a kezemben reszket.
Repülne, s én lökném a célba,
hogy tiszta legyen az élet útja. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-02 17:33:13, csütörtök
|
| |
| |
Karácsony estéje
Ismeretlen költő
ó gyermekek öröme,
Itt a szép karácsony.
A játékok özöne
Gyertya-fényes fákon.
Águk erre-arra ring,
S mintha csengne-bongna mind,
Itt dió, ott alma ring...
Nemcsak alma meg dió,
Egyéb is van rajta,
Ami kedves, ami jó,
Mindenféle fajta.
Itt könyvek, ott baba int,
Kis Jézuska hozta mind,
Épp most járt itt, csingiling. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Karácsonyi üdvözlet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-02 17:31:30, csütörtök
|
| |
| |
Evangelium 2010-12-02
Imádság:
Jöjj el, Úr Jézus, akire a népek várakoznak, s akire mi is várakozunk!
Örvendeztess meg minket isteni jelenléteddel! Nagy szükségünk van arra, hogy
fényt hozz bűnös életünk sötétségébe. Saját erőnkből képtelenek vagyunk
arra, hogy legyőzzük a sötétséget. Nehezen tudjuk megkülönböztetni a világ
csalóka fényeit a te világosságodtól, amely most még oly erőtlennek látszik.
Jézus, legyél Te bennünk a Fény! Növekedjél bennünk Te, az igazi fény! És
add, hogy Téged, az igazi fényt sugározzunk a világba!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
2010. December
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
340 db bejegyzés |
| e év: |
3087 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 538
- e Hét: 7228
- e Hónap: 19904
- e Év: 253651
|
|
|
Offline
