|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 28
|
|
|
|
|
|
2010-12-26 23:38:52, vasárnap
|
| |
| |
Cigányintegráció: elfogyott a türelem?
2010. december 26. 23:57:09
,,Nyugat-Európa lassan kiábrándul a multikulturális társadalom eszméjéből"
Politikai és rendszerhiba is szerepet játszik a sikeresnek nem mondható romaintegrációban. Elsősorban Magyarországon kell egy felülről centralizált stratégiát megalkotni, s ez vezethet el a sikeres uniós programokig. Póczik Szilveszter szerint hazánknak minden tapasztalata megvan ahhoz, hogy vezető szerepet vállaljon a cigányok integrációs folyamatában. Összeurópai problémáról van szó - állítja az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa. Az MNO tabutémát is érintett: a cigányság egyes köreiben is megjelentek etnocentrikus, hovatovább rasszista színezetű csoportok és indulatok.
- Magyarország készül a január 1-jétől esedékes EU-elnökségre. Több kiemelt terület is van, amelyeknek Budapest hangsúlyt adna, ám e percben minket főleg a romaintegrációs program izgat. Mit kell tudnunk ezzel kapcsolatban?
- A Roma Integráció Európai Évtizede 2005-2015 elnevezésű program, amely magyar kezdeményezésre indult, elvileg már 5 éve fut, de ha megnézzük a programmal kapcsolatos nagyszámú elérhető dokumentumot, akkor csupán háttéranyagokat látunk, operacionális stratégiai programnak azonban nyoma sincs. Ideje volna, hogy megélénküljön a munka. A problémafelvetések mellé gyakorlati megoldásokat kellene állítani, ezeknek azonban még a vázlata is hiányzik. A magyar elnökség időszakára hárul a feladat, hogy 2011 első felében egy európai szinten megfelelő, kivitelezhető, hosszú távú, fenntartható romaintegrációs stratégiát dolgozzon ki, illetve kezdje el ennek a megvalósítását. Ez volna a hazai szakpolitika elvárása is.
- Nyilvánvalóan már nem csak hazai gond a cigányok integrációs folyamatával kapcsolatos problématömeg.
- Valóban. Megszületett a felismerés, hogy a romaintegráció nem csak Magyarországon és a kelet-európai államokban halaszthatatlan feladat. Miután ezek az országok az Európai Unió tagjai lettek, szerkezeti és szociális problémáik - bár ez a régi tagállamokat váratlanul érte - uniós szinten is lecsapódnak. Az utóbbi években romákkal kapcsolatban lejátszódott negatív események Francia- és Olaszországban - meg máshol, hiszen forr a katlan Svájcban és Hollandiában is - világossá tették, hogy a problémát európai szinten kell kezelni. Ha nem ez történik, akkor az eddig kizárólag kelet-európai cigányprobléma hamarosan nyugati-európai is lesz, miközben a nyugat-európai tagállamoknak az illegális bevándorlással és következményeivel is küzdeniük kell.
- Olyan elementáris volt ez a felismerés, hogy egyes államok az eddig kötelező, politikailag korrektnek nevezett gondolkodást is félredobták? Olaszország és Franciaország konfliktusba került az unióval és nemzetközi emberi jogi szervezetekkel a cigányokat és táboraikat érintő intézkedéseik miatt.
- Későn jött a felismerés. Dél-Európa minden uniós országa szenved az illegális bevándorlástól, de a legfejlettebbek is számos nehézséggel küszködnek, hiszen a korábban munkaerőként legálisan bevándoroltak mára letelepedtek, de elfogyott a munka, miközben újabb és újabb, de egyre alacsonyabban képzett csoportok kéredzkednek befelé. Sokuk kulturális okokból sem képes, vagy nem akar integrálódni, még a második generációban sem, de él, sőt visszaél a szociális juttatásokkal. Nyugat-Európa lassan kiábrándul a multikulturális társadalom eszméjéből, legalábbis annak dogmatikus változatából, amely nem engedte megfogalmazni a valós feszültségeket. Ez a kijózanodás bár elkésett, mégiscsak jó hír: megkezdődött a feladatok és megoldások újragondolása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy - ahogy az előbb említett országok tették - átléphetők volnának az emberi jogi korlátok. A probléma kezelése egyik esetben sem volt korrekt. Miközben folyik a vita a kritikák megalapozottságáról és a feladatokról, a legfontosabb az a felismerés, hogy valóságosan létező problémáról van szó, amelyre valóságos megoldást kell találni, és a problémákat, köztük a romák integrációját lehetőleg keletkezésük helyén kell megoldani. Ezért is nehezedik egyfajta nyomás a régi tagállamok részéről az új kelet-európai tagokra a cigánykérdés megoldása kapcsán.
A magyar kezdeményezés abból indul ki, hogy a helyzetet a régi tagállamok pontosan megértették, de ez csak remény. Most, hogy Magyarország adja a következő uniós elnökséget, esély van arra, hogy a magyar és az összeurópai problématudatosság összeér, de a legfontosabb kérdés a finanszírozás. A lépéskényszerrel kapcsolatos felismerés pénzügyi környezete a válság miatt kedvezőtlen, jóllehet az integrációval kapcsolatos feladatok rendszere és összetettsége az innovatív megoldásokon túl jelentős anyagi beruházást is igényel.
- Hazánk évtizedek óta küzd azért, hogy elősegítse a cigányok integrációját. Milyen magyar tapasztalok állnak rendelkezésre, amelyeket át tudunk adni az elnökség ideje alatt és be tudunk emelni az uniós romastratégiába?
- Európai szintű, hosszú távon fenntartható, megvalósítható és hatékony operatív stratégiára van szükség, amely túlmutat a deklarációk és a konferenciatermek szintjén. A romákkal kapcsolatos probléma összeurópai, így a megoldásnak is annak kell lennie. Magyarországot több száz éves tapasztalata predesztinálja arra, hogy vezető szerepet játsszék a romaintegrációs munkában. Ennek a tapasztalattömegnek vannak pozitív és negatív aspektusai is: az integrációnak voltak és vannak eredményei, de jelentős kudarcai is.
- Melyek ezek? A nyilvánosságban főleg a kedvezőtlen tapasztalatok jelennek meg.
- Történelmi tapasztalataink szerint az integráció távolról sem kilátástalan, bár nagyon magas absztrakciós szintről nézve annak tűnhet. A Mária Terézia időszakától máig meg-megújuló integrációs nekirugaszkodásoknak köszönhetően jelentős cigány tömegek illeszkedtek be a társadalmi munkamegosztásba, majd váltottak identitást is, úgyhogy már nem azonosíthatók ,,integrált" cigányokként: asszimilálódtak. A kommunista időszakban lezajlott integráció eredményeként a cigányság szociális tekintetben igen differenciált, etnikai tekintetben viszont egységesedő csoporttá, lassanként nemzetiséggé vált. Akkor zajlott le az a hétmérföldes verébugrás, amelynek során a cigányok, ha csak időlegesen is, beilleszkedtek a modern ipari termelés ritmusába. Ez - belülről nézve - hétmérföldes ugrás volt az előző nemzedék életviszonyaihoz képest, de figyelembe véve az ezzel járó feszültségeket és a változás lassú ütemét, csak verébugrásnak látszott a többségi társadalom szemszögéből. Gyökereiben akkor jött létre az a réteg - vállalkozók, humán értelmiségiek, szociális területeken dolgozó szakképzettek, nemzetiségi politikusok stb. -, akiket ma integrált vagy integrálódóban lévő cigányoknak látunk.
A tömeges integrálatlanság mögött is dinamikus mozgások működtek. Hogy csak néhány mozzanatot említsek: az ország a 19. század második feléig intenzív cigánybevándorlási célterület volt; a mélyszegénységben élő magyarok nagy számban asszimilálódtak a cigányságba; a gazdasági rendszerváltás pedig az integrálódók legnagyobb részét visszalökte a putrik világába... A rendelkezésre álló tapasztalatok elvileg tehát az integráció ügyének erőteljes képviseletére sarkallhatják Magyarországot, de tudni kell, hogy hazánk a rendszerváltás óta nagyon rosszul sáfárkodott mind a tapasztalataival, mind a cél érdekében mozgósítható szellemi és anyagi erőforrásaival.
- Rendszerhibáról vagy politikai hibáról van szó?
- Mindkettőről. A probléma körül kialakított eszmevilág, finanszírozási és igazgatási rendszer nem előre, hanem hátra mozdította az integrációt, azt viszont igen hatékonyan. A roma értelmiség erősen átpolitizálódott, érdekcsoportokhoz csatlakozott, belharcokba bonyolódott, ideológiai tévutakon bolyongott, zsákutcákban vergődött. Miközben egyes megélhetési polgárjogi harcosok konfliktusokat gyártottak és rasszistának gyalázták a többségi társadalmat, a rászorulók családostul belecsúsztak az afrikai szegénységbe. Az integráció körül bábáskodó számos civil szervezet politikai csoportok klienseként tevékenykedett, a nekik juttatott források nem támogatásra szoruló csoportokat, hanem az integráció ügyétől idegen célokat, egyéni és csoportérdekeket szolgáltak. Ezek a források egy olyan réteget gazdagítottak, amely - sikeres lévén - erre nem volt rászorulva. A kormányszinten tervezett és irányított munkaügyi és segélyezési rendszer is számos negatív kísérőjelenséget, az integráció ellen ható mozzanatot mutatott fel, csakúgy, mint a szemellenzős oktatási koncepciók. A téves koncepciók és az ezek propagálására, kivitelezésére létrehozott szervezetek igen sok kárt okoztak és élezték a cigányok és a többségiek közötti ellentéteket.
- Rögtön egy példa: nemrégen Mohácsi Viktória az Egyesült Államokban járt, és egészen elképesztő vádakat fogalmazott meg Magyarországgal szemben.
- Nem tisztem, hogy jelentőségükben megkérdőjelezhető egyéni megszólalásokat bíráljak, de általánosságban elmondható, hogy a külhoni médiákban rendkívül negatív kép rajzolódik ki Magyarországról, nyugat-európai újságírók azzal az elképzeléssel érkeznek hozzánk, hogy - nem viccelek - itt élőben tanulmányozhatják a grasszáló fasizmust. Ezt az elképzelést sajnos hazai nyilatkozók is igyekeznek táplálni, de számos tényszerű jelenség is közrejátszott benne: a 2006 utáni időszak példátlan jogsértései, ezekre válaszul a szélsőjobboldal erősödése, a cigányok ellen elkövetett gyilkosságsorozat stb. Ilyen háttér előtt nehéz elmagyarázni, hogy Magyarország jogállam, ahol az emberi és kisebbségi jogok rendelkezésre állnak, ezekhez nem kell kivívni, de folyamatosan és következetesen biztosítani kell a jogokhoz való hozzáférést. Tehát nem jogszerző, hanem jogvédő tevékenységre van szükség.
- A romák integrációja olyan probléma, amely nem oldható meg és kezelhető egyik napról a másikra, ugyanakkor látszik, hogy a Balog Zoltán vezette államtitkárság nem sepri a bajokat a szőnyeg alá, hanem a megoldásokat keresi.
- Ahhoz, hogy európai szinten sikeres romastratégia jöhessen létre, és ebben Magyarország érdemei szerint programadó szerepet játszhasson, elsősorban idehaza kell működő stratégiai koncepciót tervezni, építeni és működtetni. Ehhez a korábbi tapasztalatokat is felhasználó, de vadonatúj eszköz- és intézményrendszerre van szükség. Elsősorban ezt kell a politika alakítóinak megértetnie.
- Ezzel elérkeztünk az Ön által korábban másutt többször emlegetett megaprojekthez.
- Igen, átfogó, minden részletkérdésre kiterjedő, több nemzedéken átívelő megaprojekt kell. Nem lehet megelégedni papírra vetett tervezetekkel, kívánságlistákkal. Szigorúan centralizált, központi, állami szintről vezérelt folyamatokra, társadalmi szervezőmunkára van szükség. Ehhez megfelelően képzett, céltudatos szakemberek és célfinanszírozás szükséges. A jelenlegi pályázati rendszereken alapuló finanszírozás, amelyben az egyes pályázók keresnek maguknak feladatot, nem folytatható. Olyan rendszer kell, amely meghatározza a feladatokat, és a feladathoz találja meg a megfelelő embereket, akiket eredményesség függvényében, elszámoltatható módon honorál. Az integráció feladata független intézményi és irányítási szerkezeteket követel, amelyek lenyúlnak a települési önkormányzatokig, a rászorulók által lakott lakónegyedekig, sőt az ott lakó családokig. Ha ez nem valósul meg, akkor nem lesz sikeres az integráció. Mindebben persze fontos szerepe lehet a civil szervezeteknek. Prognosztizálható, hogy lesznek érdekcsoportok, amelyek komoly ellenállást fejtenek majd ki, hiszen eddigi formájukban rájuk egy ilyen új szerkezetben elvileg nincsen szükség, de számukra is fel kell kínálni a hasznos munka lehetőségét.
- Itt megint arról van szó, hogy az államnak, a társadalomnak milyen feladatai vannak a romák integrációjával kapcsolatban. Adódik a kérdés: magának a cigány kisebbségnek mit kellene tennie a saját felemelkedése érdekében?
- A társadalmi integráció - most a cigányok integrációjáról beszélek - egy tájékozott és képzett miniszteri rangú államtitkár kezében van, aki személyében egészen biztosan tudatában van a probléma súlyának. Kérdés, hogy a szükséges, történelmi súlyú politikai döntéseket más érdekek ellenében mennyiben tudja érvényesíteni. Magyarországon minden szinten súlyos pusztítást végzett a gazdasági és társadalmi rendszerváltás egésze, benne az utóbbi évek elhibázott politikája és a jelenlegi válság is. A társadalmi következmények számszerűen mérhetők.
A leszakadó rétegek integrációjához szükséges szolidaritás, támogató közhangulat fogyóban van. A polgárok - a véleményformáló középosztályi polgárok is - türelmetlenné váltak, húsz év ideológiai papolása után határozott kormányzati lépéseket és eredményeket várnak. Másrészt elvárják, hogy az érintett társadalmi csoportok, köztük a többszörösen hátrányos helyzetű cigány csoportok, a társadalom egészére kiterjedő öngondoskodás szellemében maguk is önállóan akarjanak tenni saját boldogulásukért, és ne csak a többségi társadalom segítő (segélyező) kezére várjanak. Ehhez azonban előbb helyzetbe kell hozni őket, mivel egyfelől önmaguktól már képtelenek a kezdeményezésre, másfelől egy megmerevedett társadalmi-gazdasági környezet veszi körül őket, amelyben elbuknak a legjobb kezdeményezések is.
- Ön türelmetlenséget említ. Érdemes megnézni az interneten az önmagukat ,,rajoknak" nevező cigány fiatalok fotóit. Olykor ökölbe szorított kezükben kardok és más harceszközök láthatók, szövegeik pedig bátran nevezhetők rasszistának.
- Ez nem meglepő. Tévhit, hogy csak a többségi társadalom tagjai lehetnek rasszisták. Jóllehet a sajtó elsősorban a cigányellenes közhangulatról és egyes politikai csoportok cigányellenes megnyilvánulásairól beszél, tudatosítani kell, hogy a cigányság egyes köreiben is megjelentek etnocentrikus, hovatovább rasszista színezetű csoportok és indulatok. A világhálón is, meg az úgynevezett ,,magas kultúra" művelői körében is találunk magyarellenes kirohanásokat. Ezek némelyike kimeríti a közösség elleni uszítás fogalmát. Az utóbbi évek fejleményeit figyelve egyre többször fordul elő, hogy cigányok válnak rasszista indíttatású bűncselekmény felbujtóivá vagy elkövetőivé. Ha azt látjuk, hogy Magyarországon az etnikai konfliktusok kiéleződtek, az még inkább az integráció szükségszerűségét húzza alá, hiszen minél szélesebb integrációs felületeket és felemelkedési utakat kínál egy társadalom, annál kisebbek bármiféle agresszív ellentársadalom, szélsőséges ideológiai és uszító szubkultúra esélyei.
- Soros György milliárdos nem is olyan régen Magyarországon járt és az úgynevezett harlemi programmal kereste meg a kormányt. Ez a típusú gondoskodás, integrációs modell hozzáilleszthető-e a magyar vagy az európai sajátosságokhoz?
- Minden építő kezdeményezésre oda kell figyelni, az ilyen programok esetében mégis sok a kérdőjel, hiszen ezeket nem lehet minden további nélkül egyik helyről a másikra átültetni. Bár az USA színes bőrű és Magyarország cigány lakosságának integrációs problémái igen hasonlónak látszanak, mégis merőben mások a társadalmi viszonyok, egyáltalán nem biztos, hogy a meglévő kulturális, szellemi, lelki előfeltételek egybevágnak az ottaniakkal. Míg ott a legtöbb probléma nagyvárosi környezetben mutatkozik, Magyarországon a gondok a városoktól távoli kistérségekben a legsúlyosabbak. A szegénység minősége sem ugyanolyan. A Harlem-program csupán egyetlen nagyváros egyetlen lakónegyedében sikeres lokális projekt. Magyarországon nem ilyen, hanem egységes vezérelvekre és szervezeti elemekre felépített, átfogó országos esélykiegyenlítő pedagógiai és iskoláztatási program kell. Nekünk nincs időnk kísérletezgetni.
- Pedig az oktatásban való részvétel kulcsfontosságú az integráció szempontjából. Milyen irányba kellene még elindulni?
- Azok a nemzedékek, amelyek már kikerültek az iskoláztatás időszakából és mára nyilvánvalóan elveszítették szakmai ismereteik jelentős részét is, már nem terelhetők vissza az oktatási rendszerbe. Számukra másodlagos, szociális munkaerőpiacot, helyesebben szólva munkaerő-irányítási és gazdálkodási rendszert kell létrehozni. Vagy a munkát kell elvinni hozzájuk, vagy őket kell odavinni a munkához. A helyi szervezésű közmunkák nem hatékonyak, azonban vannak még az árvízvédelmen kívül is olyan területek, amelyek képesek lennének felszívni a képzetlen munkaerőt, hiszen a hazai 30 százalékkal szemben Nyugat-Európában a képzetlenek átlag 70 százaléka dolgozik. Ezeket a foglalkoztatási lehetőségeket meg kell találni, a ma feketemunkaként kriminalizált munkavégzést pedig ki kell fehéríteni úgy, hogy ellenőrizhetővé váljék, a munkavállaló védelmet élvezzen, de mindez ne járjon jelentős adó- és járulékfizetési kötelezettséggel. Az embereket a megélhetéshez elegendő munkajövedelemhez kell juttatni, és az is elvárható, hogy erre a rendszerre alapozva megfelelő egészségbiztosítással rendelkezzenek, és nyugdíjat is kapjanak, amikor befejezik életük aktív időszakát.
- Azért ezeknek a rétegeknek más problémáik is vannak, nem csak a munkanélküliség és az azzal kapcsolatos problématömeg.
- De mennyi! Például meg kell őket szabadítani a bűnözés fenyegetésétől is. Társadalmunk jelentős része azt hiszi, hogy csak az etnikumok között léteznek bűncselekmények, az elkövetők többnyire cigányok, a sértettek pedig a többségi társadalomhoz tartoznak. Ez azonban féligazság, a valóság más. Különösen a halmozottan hátrányos, leszegényedett közösségekben az elkövetők és az áldozatok egyaránt cigányok, csak számos okból igen alacsony a feljelentési hajlandóság és a cigány bűnelkövető cigány áldozata ritkán lesz médiaszenzáció. Ezért intenzív bűnmegelőzésre volna szükség. Első lépésként megnyugtató, hogy újra lesznek körzeti megbízottak, de hosszabb távon a bűnmegelőzésnek is egy átfogó integrációs projektbe kell majd beágyazódnia.
Lippai Roland
Forrás: mno.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-26 23:31:46, vasárnap
|
| |
| |
2010-12-26. 19:40
Borítja a bilit Földesi-Szabó?
Nagy leleplezésre készül Földesi-Szabó László. A Blikk információi szerint az Egymásért, Egy-Másért Alapítvány hét évre elítélt elnöke kitálal, nyilvánosságra hozza mindazt, amit a bíróságon titoktartási kötelezettsége miatt nem tehetett meg.
Ha valóban beváltja ígéretét, és eljuttatja a sajtóhoz vallomását, sokan bajba kerülhetnek, hiszen több ismert politikus is így vagy úgy, de pénzügyi kapcsolatban állt a csempészetért és sikkasztásért perbe fogott alapítvánnyal.
- Én személy szerint tudok néhány olyan magas beosztású emberről, akiket kellemetlenül érinthetne ügyfelem azon vallomása, amelyet a titoktartási kötelezettsége alól való feloldása után tett volna. Nem tudni miért, hiába kérvényeztük, a bíró még csak kísérletet sem tett arra, hogy az NBH a teljes felderítés érdekében feloldja a titoktartást - fejtette ki a Blikknek Berényi András, Földesi-Szabó László ügyvédje.
Úgy tudjuk, a bíróságról ítélethirdetés közben kisétált, és azóta is szökésben lévő Földesi-Szabót három országban keresik a hatóságok nagy erőkkel. Svájcban azért, mert üzlettársa, J. R. apjának svájci érdekeltségei vannak, amelyeket az alapítvány szolgálatába is állítottak korábban. Thaiföldön azért, mert az általuk törvényellenesen az országba hozott élelmiszerek 90 százalékát itt szerezték be, komoly kapcsolatrendszert kiépítve.
A harmadik ország, ahová esetleg távozhatott, Izrael lehet, ahol üzlettársa korábban közel fél évig bujkált, majd a veszély elmúltával hazajött. A Blikk megkérdezett egy az ügyben korábban érintett rendőrtisztet is, aki szerint Földesi-Szabó nem tudja majd büntetlenül nyilvánosságra hozni a titkos információkat. Ha ezt tervezi, mások is keresni fogják a hatóságokon kívül.
Mint azt megírtuk, csütörtökön hét évre ítélték az alapítvány volt vezetőjét, aki ítélethirdetés közben lelépett.
(Blikk nyomán)
http://kuruc.info/r/2/71643/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-26 23:29:50, vasárnap
|
| |
| |
2010-12-26. 21:01
Kontinuitás és diszkontinuitás az "orbáni forradalom viharában"
Valamikor a '80-as években divatba jött a történészek körében a ,,kontinuitás és diszkontinuitás" fogalmainak használata.
Hogy miért nem találtak megfelelő magyar kifejezést e két szörnyűséges idegen szó helyett, most ne feszegessük, mindenesetre tény, hogy a kutatók arra akarták ráirányítani a figyelmet a ,,kontinuitás és diszkontinuitás" fogalmainak használatával, hogy egy-egy mégoly pusztító forradalmat követően, a jelentős változások mellett figyelemreméltóan sok az állandóság is.
Így többek között megfigyelhető a korábbi uralkodó osztályok bizonyos köreinek hatalomátmentése, vagy a korábbi államforma új köntösben történő újjászületése. Gondoljunk például arra, hogy az abszolutizmus ellen fellázadt angol forradalmárok végül Cromwell Olivér személyében maguk fölé emeltek egy minden korábbi királynál hatalmasabb uralkodót (igaz, protektornak nevezték, nem királynak). De eszünkbe juthat az is, hogy a királyság intézményét leromboló francia forradalom hullámain a csúcsokra jutott Napóleon is császárrá koronáztatta magát, illetve eszünkbe juthat Lenin vagy Sztálin, akik mindketten méltón nyerték el a ,,vörös cár" elnevezést. De a régi, állítólag lerombolt rendszer számos eleme még a legpusztítóbb forradalmak után is tovább él - figyelmeztetnek a történészek.
Mármost a Fidesz ,,kétharmados forradalma" semmiképpen sem tekinthető pusztítónak, mindamellett el kell ismerni: számos kedvező, a magyar nemzet érdekeit szolgáló változás történt tavasz óta. Gondolok itt legfőképpen a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadására, a Trianon-emléknap bevezetésére, az IMF-fel történő tárgyalások megszakítására, a rabló magánnyugdíjpénztárak megszüntetésére, az élősködő bankok, áruházláncok és biztosítók megadóztatására. Mindezek talán apró lépéseknek tűnnek , de hát az ,,adott nemzetközi viszonyok" a ,,realitások" figyelembe vételével ennyit lehetett elérni, mondják legalábbis a fideszes ,,forradalmárok". De bárhogy is nézzük, kétségtelen, hála Istennek van ,,diszkontinuitás" a gyurcsányista és az orbánista rendszer között.
De nézzük meg, mi a helyzet a ,,kontinuitással" a ,,kétharmados forradalom" után. Az alábbiakban csokorba gyűjtöttem azokat a jelenségeket, amelyek a ,,régi és az új rendszer" közötti folyamatosságról árulkodnak. Íme:
1. A ,,régi rendszerben" bebörtönzött politikai foglyot, Budaházy Györgyöt az ,,új rezsim" sem hajlandó szabadon engedni, és az ellene felhozott vádak is ugyanazok voltak régen is, mint most.
2. Akár csak a gyurcsányista ,,ancien regime", ugyanúgy a fideszes ,,forradalmi rendszer" is szeretné elhallgattatni az egyik legnépszerűbb, az igazság kendőzetlen kimondása mellett elkötelezett hírportált: a Kuruc infót. A weboldalunk ellen felhozott vádak (rasszizmus, antiszemitizmus, gyűlöletkeltés") ugyanazok napjainkban is, mint a Gyurcsány-rezsim uralma idején.
3. Mind a ,,forradalom" előtt, mind azt követően az ország irányítói ellenségesen viszonyulnak a Magyar Gárdához, ráadásul mindkét ,,elit" ugyanazokat a kifogásait hangoztatja a szervezettel szemben.
4. Mind a ,,régi", mind az ,,új rendszer" urai egyforma áhítattal, hasonló retorikával hódolnak a hazánkat felvásárló cionista vezető réteg előtt hanuka-, holokauszt- és egyéb ünnepségeken. Az ,,antiszemitizmus" (valamint az ahhoz kapcsolt ,,rasszizmus és gyűlöletkeltés", mely szavak jelentését tavasz óta is ugyanazok határozzák meg, mint korábban) mind a ,,forradalom" előtt, mind azt követően továbbra is az egyik legsúlyosabb bűn Magyarországon.
5. Az úgynevezett holokauszt tagadását tiltó jogszabályt a "régi rendszerben" hozták meg, de az ,,új rendszer" idején is megtartották - igaz, némi kiegészítéssel.
6. Mind a ,,forradalom" előtt, mind azután a hazánkat irányító ,,elit" Izrael feltétlen szövetségesének és barátjának tekinti magát. (Valójában persze inkább Izrael csatlósai vagyunk, amit sem a ,,forradalom" előtt, sem azután nem tanácsos bevallani, mert aki megteszi, az alaposan megnézheti magát.)
7. Az ,,ancien regime" vezetői ugyanúgy, ahogy a fideszes "forradalmárok" egyformán hajlandók magyar katonák életét feláldozni Afganisztánban - vagy bárhol másutt - a Világbirodalom érdekében zajló hódító háborúban.
8. Mind a ,,régi", mind az ,,új rendszer" irányítói ugyanazzal a retorikával hirdetik, hogy hazánk számára a Cionista-Amerikai Birodalom keretein kívül nincs élet. Magyarán: mindkét rendszer urai egyaránt nélkülözhetetlennek tartják Magyarország NATO- és EU-tagságát, és egyformán érvelnek a ,,globalizáció előnyei" mellett.
9. Sem a bukott ,,gyurcsányisták", sem pedig a diadalmaskodó ,,orbánisták" nem tartják szükségesnek a Magyarországot fojtogató adósságszolgálat felfüggesztését, és egyformán bolondoknak tartják azokat, akik szeretnék valamiképpen kiszabadítani hazánkat az adósságcsapdából.
10. Ha némiképpen különböző retorikát használnak is a ,,forradalom" előtti és utáni rendszer vezetői a nemzetközi pénzügyi intézményekkel kapcsolatban, a ,,régi és új elit" között teljes az egyetértés abban, hogy a nemzetközi pénzoligarchiával (IMF, Világbank stb.) szorosan együtt kell működnünk. (Vagyis lényegében el kell fogadnunk a diktátumaikat.)
11. Miképp a ,,forradalom" előtt, úgy a ,,forradalom" után sem lehetséges használni a ,,cigánybűnözés" szót, de a tiltás rávilágít a ,,kontinuitás" egy újabb jelére, nevezetesen arra, hogy a bűnöző cigányok ellen hatékonyan fellépni egyik rendszer sem képes. (A kisebb bolti lopások terén azonban az ,,orbánista" rezsim kétségkívül felmutathat némi eredményt.)
12. Mind a forradalom előtt, mind azután ugyanazok a ,,vezető" médiumok hintik az ,,Igét", mint korábban, és ugyanúgy zajlik a legtöbb tévécsatornán keresztül a keresztény- és magyarellenes propaganda és az erkölcsi züllesztés, mint a ,,tavaszi fordulat" előtt. (Hogy a fideszes médiacenzorok az új törvény adta lehetőségekkel élve a züllesztő és magyarellenes médiumokra, vagy pedig a kevés számú hazafias újságra és hírportálra sújtanak-e le - esetleg mindkettőre -, az még egyelőre a jövő zenéje.)
Mármost, még ha elfogadnánk is, hogy 2010 tavaszán békés forradalom történt a szavazófülkében, a történettudomány bikkfanyelvén szögezzük le: amennyiben egy forradalmat követően a kontinuitás jelenségei messze számosabbak, mint a diszkontinuitásra utaló jelek, akkor vagy csak színjáték volt a meghirdetett ,,forradalom", vagy pedig az új rendszer vezetői képtelennek bizonyultak véghezvinni az átalakítást.
Perge Ottó
http://kuruc.info/r/7/71647/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-26 23:27:02, vasárnap
|
| |
| |
A Hírtv legújabb "tényfeltáró" műsora:
A Hírtv szerkesztői Szentestén sem voltak restek Budaházy Györgyről hazudozni.
Ismerjük már elhíresült tényfeltárásukat, elég ha csak arra a bizonyos Tesco-s
felvételre gondolunk, amit legújabb, Szentestén leadott műsorukban ismét bemutattak.
http://www.youtube.com/watch?v=ynJIU2QSCsc&feature=player_embedded
http://www.youtube.com/watch?v=zlzbWqof0t8&feature=player_embedded
http://szentkoronaradio.com/belfold/2010_12_26_a-hirtv-ujabb-tenyfeltarasa-budaha zyrol?utm_source=feedburner&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed%3A+atisztam agyarhang+%28Szent+Korona+R%C3%A1di%C3%B3+%2B+Magyar+Jelen%29
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-26 23:15:20, vasárnap
|
| |
| |
http://www.magyarhirlap.hu/kulfold/zsido_vezeto_latogat_hetfon_budapestre.html
Zsidó vezető látogat hétfőn Budapestre
2010-12-24
Moshe Kotlarskyt befolyásos embernek tartják
Rövid látogatásra Budapestre érkezik hétfőn a világ legnagyobb zsidó szervezetének tartott, több mint négyezer rabbi munkáját koordináló nemzetközi Lubavicsi Oktatási Központ vezető rabbija, Moshe Kotlarsky - közölte az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH).
Kotlarsky először jár Magyarországon: New Yorkból irányítja a szervezetet, amelynek világszerte 1500 kirendeltsége van. Vendéglátója Oberlander Báruch, a magyar Chábád Lubavics Mozgalom vezetője és Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija. A vallási vezető látogatásának célja a nemrég újra felavatott óbudai zsinagóga megtekintése és tárgyalás a közösséggel.
MTI/MH
********************************
Mé'? Nektek nem hiányzott? Majd súg valamit Viktornak... A kérdés:
hallgatni fog-e Kotlarskyra, vagy nem. Merthogy nem véletlenül jön
pont ő - az biztos. Lehet, új imaházakra lesz szükségük. Kerületenkint
kettőre.
De nem viszi magával az In-Kalosokat - az várható. Bár ott is fél(het)nek...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-26 18:54:18, vasárnap
|
| |
| |
Ön miként értékelné a 2. Orbán kormány idei teljesítményét?
A nemzet javát szolgálta - kiváló!
bar 7 / 4%
A nemzetgazdaságot érintő kérdésekben kiváló, de nemzetstratégiát tekintve rossz.
bar 1 / 0%
Társadalmi kérdésekben tévúton jár, teljesítménye közepes.
bar 5 / 3%
Teljesen lerombolta az ország tekintélyét - elégtelen.
bar 4 / 2%
Elszámoltatást ígért, még hozzá sem kezdett - elégtelen.
bar 56 / 35%
Színház az egész, értékelhetetlen.
bar 87 / 54%
Összes szavazat: 160 db
http://nemenyi.net/default.asp#Szavaz
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-26 18:40:39, vasárnap
|
| |
| |
Feledheti-e az áldozat a gyilkosát
Feledhetjük e azt, hogy népi demokráciában éltünk ? Ugye nem . Arccal nyugat felé néztünk bambán, beöltöztetve katonaruhába két évig, és vártuk a nagytőkéseket, nyugati kapitalistákat . De nem jöttek... Közben elmúlt a demokrácia hazánkban, megszűnt az egyenlőség hamis varázsa, a munka, a biztonság, minden amire addig neveltek bennünket a marxista tanok . Hirtelen véget ért a szocialista piacgazdaság, és elnyelt bennünket a nyugat .
Kivonultak ünnepélyesen az oroszok is, miután meggyőződtek arról, hogy semmi hebehurgya lázadás sem zavarja meg ezt a megrendezett rendszerváltást . Megrészegültünk a szabadságtól, repkedtünk mint a pacsirta a nyitva hagyott kalitka ajtón keresztül a fény felé, majd amikor megéhezett, visszaakart menni újra a rács biztonsága mögé . De valakik elvitték onnan a kalickát, és egy üvegbúra alá szorítottak bennünket, elhitetve velünk azt, hogy szabadok vagyunk . Ugyanúgy odaszórták a kenyérmorzsákat, de már nem kellett tisztogatnunk magunk körül semmit . Mienk lett a világ, legalább is az a kicsi, amit láthattunk belőle .
Nyugaton ugyanekkor sem mentek haza a NATO katonák, továbbra is védték a békét a gonosz ellen, sőt ők is elkezdték demokráciának nevezni magukat egy idő után . Ugyanúgy ott állomásoznak Németország területén a győztesek, vagy bármilyen más támaszponton a világ különböző pontján . Érdekes volt megélni ezt a változást jézusi korban nyugaton . Azt hittem rosszul hallok . Kezembe adták az Állatfarm című könyvet, amire nem akartam egyből ráismerni, majd az 1984-et ami egy meghaladott kommunizmust ábrázol, amit mostanában kezdek tisztán látni hatvan felé közeledve .
Már láttatja magát a Nagy Testvér, de érdekes módon eltűnt közben a bolsi diktatúra, s a kitaposott út egyenesen a pénzoligarchiához vezet . Demokratikus választásokat tartanak, ahol a demokratikus ellenzék pár százalékkal veszít, a népakarat által megválasztott demokratikus többségtől, de a játékszabályok nem engedik azt, hogy valamelyikük akár kétharmados többséget szerezzen, mert az diktatúrához vezet . Pedig nem volt 45 évig érzékeny erre a nyugat, amikor a Hazafias Népfront 98 %-al nyert minden választáson a szakszervezet segítségével . Persze maradtak a kulisszák mögött a Központi Bizottság nagyorrú megmondói, akik valahonnan messze távolból kapták az üzeneteket .
Megszűnt a virtuális egyensúly a Szovjetunióval, amint a Mór elvégezte feladatát, a Mór mehetett . És itt nem Jókairól volt szó ! Eleget bohóckodtunk atomfegyverek árnyékában . Egyszer az oroszok foglalták el az erdőt, majd jött az USA, és kiverte a ruszkikat onnan, majd megint jöttek a szovjetek, s helyre állt az egyensúly megint, de a végén 45 év múlva, jött az erdész és kizavart mindannyiunkat az erdőből ! Azóta privatizálták az erdőgazdaságot, ott vadászgatnak nagy egyetértésben az orosz nagykutyák ugyanúgy, mint az amcsik . Műveleti terület, mondják... miközben az erdész munkanélküli lett .
Furcsa világ ez . Annak idején menekültként fogadott be a nyugat, mert akkor még a demokráciának nevezett kelet, politikailag nem volt megfelelő . Menedéket kaptam, de most ijedten látom, amint ugyanazok a nagyorrúak, megint csak a demokráciáért küzdenek, minden stratégiailag fontos olajkitermelő ország területén .
Tényleg hülye vagyok már teljesen ? Hát nem mondta Bush elnök az imént, hogy a gonosz tengelye a népi demokratikus Korea, de a demokratikus Dél Korea az OKÉ . Mi a baja a néppel ? Mennyire elcsépelt szó ez a demokrácia . Egyik oldalon jó, a másikon nem . Ki érti ezt kérem ? Ki mondja meg azt, hogy mikor jó a demokrácia ? Mint a szocializmus is csak akkor jó ha nemzetközi, mert a nemzeti szocializmus nem jó, mondták . Talán azért nem mert működik...
Addig vertek bennünket magyarokat innen is meg onnan is, míg fellázadtunk . Az Antant legyőzött, a kisantant szétszedett minket, ellopta hazánk kétharmadát, s a kommunizmusban is folytatódott a magyarverés . Eközben itthon, a sajátjaink vertek bennünket addig, amíg fellázadtunk 1956-ban . Nekimentünk az ÁVO-soknak, még a ruszkik is elcsodálkoztak ekkora merészség láttán, mert ők is kaptak néhány Molotov-koktélt akkor . Ez volt a mérce . Ennyit bír ki egy ember ha megalázzák, megverik és éheztetik állandóan . Erre a szintre szeretnék lezülleszteni a világ összes társadalmát, szociális etetőket működtetnek, mert senkinek a munkájára sincs már szükség, hiszen néhány nagyvállalat képes megtermelni nagyban, (monopolizálva a mezőgazdaságot), mindent amire szükség van .
Ez lenne a modern Állatfarm ? Benne a disznók jól élnek, miközben mindenki más éhesen gürizik . Netán a ,,Big Brother" szánta ezt nekünk ? Miért gondoljuk, hogy a 2/3-os népakarat számítani fog most ? Világkormányt alakítottak 1989-ben, amikor megszüntették a bolsi kis testvért . Azóta dollárban számolunk mindenért, bár napjainkban a deregulált $ összedőlni látszik a kapzsi bankárok ügyködései miatt . Megalakult már a világhadsereg (NATO), velük kergetjük egy jó ideje a terrorista kecskepásztorokat a messzi sivatagban . Világrendőrség is alakult, amit az azonosító nélkül bevetett droidok gyilkos indulatai látattak velünk már 2006-ban .
Nem szabad feledni, hogy volt egy hazánk, amit elvesztettünk a közénk férkőző árulóink miatt, akik megtanulták nyelvünket, úgy foglalták el a Kárpátmedencét, hogy észre sem vettük . Tönkre tettek bennünket a háborúk során, de ezzel magukat, sőt egész Európát is elveszejtették . Biológiai, népesedési fegyverhez nyúltak, faji vonalon . Mivé lett a fehér ember civilizációja ? Mindenütt erőszakosan keverik a fajokat . Feketék, sárgák, nagyorrúak, kevésbé feketék, nem annyira sárgák, szőkék, barnák keverednek, belőlük majd egy kicsit vágottszemű, sárgásbarna bőrű, göndörhajú, nagyorrú, büdös gyerek lesz a végén .
Ők fogják belakni majd a világot a korcskutya biztonságával . Eltünnek nemesített népcsoportjaink, akik ezeréves lélekemelésben vettek részt, egyházpolitikai meggondolásból . Megszünnek ezzel a vallások, nemzetek, nyelvek, kifejlett kultúrák . Eltünnek örökre, ha hagyjuk istent játszani ezeket a sötétben bujkáló, aljas, burzsoá, fasiszta, kapitalista, soviniszta pénzoligarchákat . Ami jó volt nyugaton megszünt, lerontották az ő életszinvonalukat is 1989-ben . Egyedül Jézus Krisztus maradt meg nekünk, Isten egyfia . Ő a mi üdvözítő világosságunk, megmentőnk, üdvözítőnk, megváltónk, akinek születésére emlékezünk ezen a szent karácsonyon . |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-26 18:25:48, vasárnap
|
| |
| |
Még csak rátette a kést a média nyakára a Fidesz
Hírszerző bullet 2010. december 21. 06:22
Frissítve: 2010. december 21., kedd, 15:01
Új korszak következik a magyar sajtó történetében a Fidesz által kezdeményezett új médiatörvény elfogadását követően. Ezentúl nemcsak a kereskedelmi rádiók és tévék, hanem a teljes haza média, az írott és internetes sajtó hatósági felügyelet alá kerül, amely tíz- és százmilliós bírságokat vethet ki olyan szabályokra hivatkozva, melyek nem adnak egyértelmű kapaszkodott arra vonatkozóan, hogy mi számít jogsértésnek. Cikkünkben a törvény mellett és az ellene szóló érveket gyűjtöttük össze, igaz, az előbbiből viszonylag keveset találtunk. Médiatörvény-kisokos a Hírszerzőn.
A véleménynyilvánítás és a szólás, valamint a sajtó szabadságának megóvására hivatkozik az előszavában a parlament által a hétfőről keddre virradó reggel megszavazott médiatörvény, amely a nemzetközi és a hazai szakmai és érdekvédelmi szervezetek, a médiajogászok, az ellenzéki pártok szakpolitikusai szerint jelentős mértékben korlátozza a média szabadságát.
A Cser-Palkovics András, Rogán Antal és Menczer Erzsébet fideszes képviselők által jegyzett, az Országgyűlés elé november 22-én beterjesztett törvénytervezet legjelentősebb újítása, hogy a rádiókon és televíziókon felül a nyomtatott sajtót, illetve az internetes hírportálokat is hatósági felügyelet, ellenőrzés alá helyezi. A törvény hatályba lépését követően a tartalmi kérdésekkel foglalkozó Médiatanács több tízmilliós büntetéseket vethet ki a jogsértő újságokra, hírportálokra, százmilliókra bírságolhatja a jelentős piaci súllyal rendelkező kereskedelmi rádiókat és tévéket, továbbá teljesen új alapra fekteti a közszolgálati médiumok irányítását és finanszírozását.
A hétfőn elfogadott törvény annak a több hónapja tartó jogalkotási folyamatnak az egyik legfontosabb állomása, melyet még júniusban kezdeményeztek a kormánypártok képviselői. Ennek keretében már a nyáron módosították a korábbi médiatörvény és az alkotmányt, hogy a média- és hírközlési felügyeletet össze lehessen vonni. Külön parlamenti határozatot alkottak a közmédiumok vagyongazdálkodásának központosítása érdekében, majd októberben elfogadták a sajtó jogait és kötelezettségeit rögzítő ,,médiaalkotmányt", amely egységesítette az elektronikus, a nyomtatott és az internetes média szabályozását.
Szükség van-e új médiatörvényre?
A szakemberek és a parlamenti pártok médiapolitikusai abban egyetértenek, hogy hatályban lévő törvények elavultak, a szabályokat hozzá kell igazítani a tartalomszolgáltatás és a műsorszórás területén az elmúlt évtizedekben bekövetkezett radikális változásokhoz.
Az Európai Unió már 2005-ben elhatározta, hogy 2012-ig át kell állni a jobb kép- és hangminőséget jelentő, több csatorna sugárzására alkalmas digitális műsorszórásra. Mivel a tagállamoknak össze kell hangolniuk a ,,frekvenciagazdálkodásukat", meg kellett teremteni az átállás jogszabályi feltételeit.
Ugyanakkor az internestes médiaszolgáltatások megjelenése jelentős hatással van a hagyományos médiumokra. Megjelent a különféle médiumok összeolvadása: szinte mindegyik nyomtatott újságnak, tévének, rádiónak van már internetes portálja, hódítanak az okos telefonok, a videómegosztók. Leegyszerűsítve: előbb-utóbb lezajlik a televízió és az internet összeolvadása, új hirdetési technikák alakulnak ki, a technológia fejlődése sokkal nagyobb teret biztosít a közönségnek az interaktivitásra, elmosódnak a professzionális és ,,amatőr" újságírás (lásd blogok) határai. Átalakulóban van a médiapiac.
A törvény ellen tiltakozó MSZP-s képviselők
Fotó: Bánkuti András
A szakemberek szerint a rendszerváltás után többször módosított 1986-os sajtótörvény és az 1996-os, csak a rádiókra és tévékre vonatkozó médiatörvény fogalmai idejemúltak, köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. A korábbi hatóság, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tevékenységét, jogállását - tehát az 1996-os törvényt - rendszeresen bírálta az Alkotmánybíróság. A testület béna kacsaként viselkedett a szomszédos országokba áttelepülő, de Magyarországon is fogható csatornákkal, a műsorszolgáltatási díj fizetését hanyagoló rádiókkal szemben. Tavaly a Danubius és a Sláger Rádió frekvenciájáról szóló döntés bebizonyította, hogy a testület pártok által delegált tagjai csak akkor jutnak közös nevezőre, ha a mögöttes üzleti érdekek is ezt diktálják.
Ennek jegyében indult meg az utóbbi években a szabályok átírása: 2007-ben az akkori kormánypártok és az ellenzék elfogadta a digitális átállásról szóló törvényt - melynek jegyében egy éven belül megszűnik a földfelszíni analóg tévésugárzás -, majd hozzáláttak az új médiatörvény kidolgozásához. Ám az MSZP és a Fidesz közötti nézetkülönbségek miatt tavaly tavasszal a folyamat megtorpant, a közösen kidolgozott tervezet elbukott.
Korszerű mégis rossz?
A hétfőn szavazásra bocsátott törvény-tervezet új, korszerű fogalomkészletet vezet be, fokozottan figyel a kiskorúak védelmére, igyekszik hazacsábítani a külföldre települt csatornákat, évekre előre garantálja a közszolgálati médiumok állami támogatását, hogy ne fordulhasson még egyszer elő az, hogy a pénzek visszatartásával az aktuális kormány ellehetetlenítse valamelyik köztévét, rádiót vagy a nemzeti hírügynökséget.
Ugyanakkor Európában példátlan módon, nemcsak a szórakoztatásra - és a lehető legnagyobb nézettségre - törekvő kereskedelmi tévéket, rádiókat, hanem az írott és a nyomtatott sajtót is hatósági felügyelet alá helyezi, amely a törvényt bírálók szerint politikailag kiszolgáltatott helyzetbe hozza az orgánumokat. Végső soron korlátozza az sajtószabadságot.
A Médiatanács tagjai
Fotó: Túry Gergely
A hazai és nemzetközi civil- és szakmai szervezetek, a három ellenzéki párt, és a médiumok többsége által kritizált javaslat - illetve az alapokat lefektető médiaalkotmány - betarthatatlan gumiszabályokat alkotott. A legfurcsább rendelkezés szerint a média nem sértheti egyik kisebbség vagy ,,bármely többség" (!), egyház, vallási közösség érdekeit. Tevékenysége nem irányulhat ezen közösségek nyílt vagy ,,burkolt" (!) megsértésére.
Bár ezen passzusok egy része már szerepelt a korábbi sajtó- és médiatörvényben is, korábban a magukat sértve érző egyének, a közösségek tagjai a bíróságokon próbálhattak érvényt szerezni az igazságuknak, kérhettek kárpótlást, a médiumok pedig ügyvédeik révén megvédhették magukat, kifejthették az álláspontjukat a bíró előtt. Az új szabályok szerint viszont a jövőben az új médiahatóság, a Médiatanács döntheti el kinek van igaza, mi minősül jogsértésnek, és legfeljebb csak utána, a fellebbezést követően kerülhet az ügy bírósági szakaszba. Ráadásul az ügyeket a közigazgatási bíróságok fogják tárgyalni, tehát nem azokhoz a bírókhoz kerülnek az esetek, akik az elmúlt években a sajtópereket tárgyalták és jelentős tapasztalatra tettek szert.
Tehát a törvény komoly hatalommal ruházza fel a Médiatanácsot, melynek elnökét és tagjait kilenc évre nevezik ki, illetve választják. Bár az október közepén megválasztott tagok nyilatkozataikban azt hangsúlyozták, hogy kinevezésüket az Országgyűlés szavazta meg kétharmados többséggel, nem hagyható figyelmen kívül, hogy mindannyiukat a Fidesz jelölte, az elnök, Szalai Annamária pedig korábban a párt parlamenti képviselője volt.
A Médiatanács eddigi tevékenysége sem ad okot a derűlátásra. Az elnök Népszabadságoz küldött helyreigazítási kérelme, a napilap fotósának kitiltása a testület nemzetközi megfigyelőkkel folytatott tárgyalásáról, egy biztonsági őr jelenléte az említett egyeztetésen bizalmatlanságra ad okot.
Lehet-e bírságolni a sajtót?
Koltay András, a Médiatanács tagja a Hírszerzőnek adott múlt heti interjújában azt mondta, a tervezet bírálói félreértik és félreértelmezik a törvény alkotóinak szándékát, ugyanis nem céljuk a média politikai megrendszabályozása. (Koltaynak a javaslat kidolgozásában játszott szerepéről itt olvashat részletesen.) A médiajogász szerint sokkal inkább az emberi és személyiségi jogokat gyakran semmibe vevő bulvársajtóval, a gyűlöletkeltő médiumokkal szemben kívánnak fellépni.
Koltay András, a Médiatanács tagja
Fotó: Túry Gergely
Koltay úgy véli, hogy az elmúlt évek tapasztalati, az ORTT bénasága azt mutatja, hogy a pár milliós bírságok hatástalanok, nincs visszatartó erejük. A kereskedelmi tévék és rádiók - hiszen csak ők voltak eddig megbírságolhatók - jogsértő műsoraikkal többet kerestek, mint amennyit végül büntetésként befizettek. Ez Koltay szerint pont a szabályokat betartó orgánumokat hozza nehéz helyzetbe a versenyben, a minőségi újságírás háttérbe szorulásához vezet, ezért kellenek a szigorú szabályok és a nagy bírságok.
Csakhogy a bírságok könnyedén tönkretehetik az adott kiadót. Ugyanis a javaslat szerint a jogsértő országos napilapot és internetes sajtóterméket akár 25 millióra, a hetilapokat akár tízmillióra büntethetnék. A nagy piaci részesedéssel rendelkező rádiókra és tévékre 200 millió, a kisebbekre pedig 50 millió forint bírságot vethetnének ki. Ha egy súlyos jogsértést elkövető tévé vagy rádió a jövőben visszaesőnek számít, akár még a nyilvántartásból is törölhetik, és mivel a kötelező regisztráció nélkül nem lehet Magyarországon sugározni, ez az adott médium megszüntetését jelentheti. Ám, hogy mi minősül súlyos jogsértésnek, a törvénytervezet nem bontja ki, ezt az - mint fentebb láttuk - teljesen egyszínű Médiatanács feladata és lehetősége lesz eldönteni.
A legfurcsább, hogy az eredeti tervezetben a fellebbezésnek a bírságra nézve nem lett volna halasztó hatálya, azt azonnal be kellett volna fizetni. Magyarországon a perek rendszerint elhúzódnak, ami oda vezethet, hogy mire az adott újság javára dönt a bíróság, a befizetett bírságok terhe alatt már rég tönkrement a sajtóorgánum kiadója. Ezért L. Simon László, a kulturális és sajtóbizottság fideszes elnöke Pálffy István KDNP-s képviselővel együtt december 1-én beterjesztett egy módosítót, mely szerint a per végéig nem kell befizetni a bírságot. Ám az alkotmányügyi bizottság nevében Balsai István elnök beterjesztett egy módosító idnítványt, amely vissza akarta hozni a ház elé az eredeti megoldást, a bírságok azonnali befizetését. Ám az alkotmányügyi bizottság javaslata kedden hajnalban végül egyetlen szavazatott sem kapott.
Önszabályozás vagy önkorlátozás?
Az egyes médiumokat tömörítő érdekvédelmi szervezetek az utóbbi években maguk is felismerték, hogy a legelemibb emberi jogokat, a szakmai alapvető normáit semmibe vevő orgánumokkal szemben fel kell lépni, mert ez a mindenkori hatalmat ellenőrző sajtó hitelességét ássa alá. Két éve a Független Médiaközponttal közösen néhány újságíró megpróbált létrehozni egy átfogó szakmai önszabályozó szervezetet, de a lapkiadók ellenállásán, a széttartó érdekeken elbukott a kezdeményezés.
Az új törvény lehetővé teszi, hogy a sajtó szervezetei átvegyék a Médiatanács egyes feladatait: a kiadók, szerkesztőségek ezentúl maguk gondoskodhatnak a médiaalkotmány szabályainak betartásáért. A Médiatanács ezért szerződést köthet a sajtó egyes szervezeteivel (az internetes szféra esetében például a Tartalomszolgáltatók Egyesületével), sőt még anyagi támogatásban is részesítheti őket, hogy hatékonyan tudják ellátni a feladatot.
Kézben tartják a médiát
Fotó: Bánkuti András
Csakhogy a médiahatóság bármikor - egyoldalú döntéssel - visszaveheti ezeket a jogosítványokat, ha úgy látja, hogy az önszabályozó szervezetek nem teljesítik a kötelezettségeiket. Koltay András szerint erre azért van szükség, mert jogállamban nem engedhető meg, hogy civil szervezetek hatósági jogköröket gyakorolhassanak - ez alkotmányellenes lenne. Ez igaz, csakhogy az alapvető problémát a hatóság léte jelenti, azaz a törvényalkotóknak eszükben sem volt megvárni, hogy a sajtó tegyen még egy próbát a közös, mindenki által elfogadható szakmai normák kidolgozására.
Mi sem igazolja jobban a rohamtempót, mint az, hogy a beterjesztők - illetve a kormánypárti többség - mindössze négy hetet engedélyezett a vitára, az ellenzéki módosítók nagy többségét pedig figyelmen kívül hagyták.
Közszolgálat vagy pártszolgálat?
A tervezet benyújtása óta Szalai Annamária több nyilatkozatában is azt hangsúlyozta, hogy az államtól járó fix összeg törvénybe foglalásával megszűnik a közmédiumok függése a mindenkori kormánytól. Ez valóban így van, hiszen az új médiatörvény évekre előre rögzíti, hogy a két tévének, a rádiónak és az MTI-nek összesen évi 64,5 milliárd forint jár, amit ha nem utal át a kormány, akkor a hatóság elnöke levonhatja az állam jegybanknál vezetett számlájáról.
Bár ebben az értelemben a közszolgálati orgánumok kormánytól való függősége megszűnik, teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek a médiahatóság elnökétől és az általa a közös vagyonalap élére kinevezett vezérigazgatótól. Ugyanis a törvény szerint ez az alap fogja végezni januártól a műsorszámok előállítását, intézi a közmédiumok megrendeléseit, vásárlásait, "tájékoztatási és egyéb tevékenységét", dönti el, hogy mire ad pénzt és mire nem. Nemcsak a gyártás koncentrálódik ennél a szervnél, de az alap veszi át a médiumok munkatársait is, a 49 alkalmazottra zsugorított részvénytársaságok vezérigazgatói teljesen eszköztelenek maradnak.
Mi lesz veled MTV?
Fotó: Horváth Szabolcs
Régi álom az egymással versengő, gyakran hasonló műsorokat gyártó, az állami támogatásokat pazarló közmédiumok összevonása, vagy legalább a párhuzamosságok kiküszöbölése. Ezt már a Gyurcsány-kabinet korábbi médiaügyi szakértője, Sarkady Ildikó is felvetette - elnyerve az akkori ellenzék, a Fidesz támogatását.
A terv most fog megvalósulni: a hírműsorok gyártása januártól a közös hírcentrumban zajlik majd, melyet az MTI vezérigazgatója, Belénessy Csaba - illetve a jobboldalinak tartott Lánchíd Rádiótól érkezett hírigazgató - felügyel majd. Aggodalomra adhatnak okot Belénessy nyilatkozatai, aki az elmúlt hetekben kifejtette, a közszolgálati hírgyártásnak nem az a dolga, hogy ellenséges legyen a kormánnyal. Ugyanakkor csak remélni lehet, hogy a múlt heti londoni botrány nem válik gyakorlattá: a kormányfő stábja ugyanis eltanácsolta Orbán Viktor angliai tárgyalásáról a baloldalinak tartott Népszabadságot, és azt javasolták, vegyék át az MTI tudósítását.
Csak remélni lehet, hogy nem ez lesz a gyakorlat, mert intézményesített garancia nincs: bár az alapvető közszolgálati normákat tartalmazó - a jövőben a Médiatanács által kidolgozandó - kódexet a médiumok kuratóriuma kérheti számon, ebben is biztosított a kormánypártok többsége.
Kinek áll érdekében?
Furcsa, hogy miközben az írott és az internestes sajtó példátlan ellenőrzés alá kerül, a kereskedelmi tévék és rádiók kereszttulajdonlási és reklámozási lehetőségeit bővíti a törvény.
Míg a korábbi rádiózásról és televíziózásról szóló jogszabály szerint a napi műsoridőnek legfeljebb 15 százaléka lehet klasszikus reklám, az új törvényben már nincs ilyen korlát. Igaz, továbbra is előírás marad, hogy egy órányi műsoridőből 12 percet - azaz 20 százalékot - lehet reklámozni, de ez nem terjed ki a tévés vásárlásra (pl. TV Shop), a politikai hirdetésre és a műsor-előzetesekre.
Szalai Annamária, az új médiahatóság elnöke
Fotó: Dudás Szabolcs
Eddig a filmeket - leszámítva a sorozatokat - legfeljebb 45 percenként lehetett reklámblokkal megszakítani, most ez 30 percre fog csökkeni. Míg korábban nem lehetett két óránál több vásárlási műsort sugározni naponta, most ez három órára fog növekedni.
Az új médiatörvény legjelentősebb újítása, hogy januártól engedélyezi a termékelhelyezéseket és bevezeti az osztott képernyős hirdetés fogalmát. Ezentúl a tévécsatornák nem lesznek kötelesek kitakarni a műsorvezető pólóján lévő márkajelet, a Való Világ szereplői pedig nyugodtan a kamera felé fordíthatják a kólásüvegen lévő címkét. Az osztott képernyős reklámot eddig is alkalmazták - így a Forma 1-es közvetítés során a képernyő egyik részében időnként reklámok futottak - a változás mindössze annyi, hogy ezentúl a törvény külön engedélyezi ezt a megoldást, és beleszámítja a reklámidőbe.
Talán ezek a passzusok azok, melyeket a törvényt botrányosnak tartó médiajogászok is elfogadnak. A Koltayhoz nyílt levelet intéző Polyák Gábor - akit tavasszal a korábbi államfő és az akkori miniszterelnök közösen jelölt az ORTT élére - szerint helyes a liberalizáció, mert máskülönben nem lehet hazacsábítani az utóbbi külföldre ,,szökött", a szabályozás alól magukat kivonó csatornákat.
Átmeneti rendelkezések
Végül az már csak hab a tortán, hogy a törvény egyik átmeneti rendelkezése az utolsó pillanatban fékezheti le a három éve kétharmados parlamenti többséggel elfogadott digitális átállást. 214-es paragrafus leszögezi, hogy a 2010. december 31-e előtt a közmédiumokkal kötött sugárzási szerződések újra kell tárgyalni, és három hónapon belül a feleknek új megállapodásra kell jutni.
Veszélyben a sugárzás
Fotó: Horváth Szabolcs
Ez főleg azért furcsa, mert a köztévék analóg sugárzása csak 2011 végén áll le, így nem lehet tudni, hogy egy fél évig hogyan fogja majd az adást az két millió ember, akinek nincs még megfelelő digitális készüléke. A szerződések felbontása egyébként a francia tulajdonban lévő Antenna Hungáriát hozhatja nehéz helyzetbe, amely az utóbbi két évben kötött 12 éves megállapodást írt alá a digitális sugárzásról a közmédiumokkal. Végül egy zárószavazás előtt beterjesztett módosító indítvány az Európai Unióval közösen 2011-re időzített digitális átállás végső határidejét 2014-re tolta.
http://hirszerzo.hu/belfold/20101220_megszavaztak_mediatorveny_parlament#utm_sour ce=hsz_weekly&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2010_12_26&utm_ content=top |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-26 18:04:35, vasárnap
|
| |
| |
A karácsony ünnepéről őszintén
2010. 12. 23. csütörtök. - 22:44
Tény és való kedves olvasó, hogy mára a karácsony valódi értelme a nyugati (azaz letűnő, lenyugvó) "civilizációban" kezd elveszni és kezd egy ajándékozási, materiális alkalommá válni. Jobb esetben a szeretet ünnepeként, a családi együttléten van a hangsúly. Sokan egyszerűen nagy evés-ivást látnak: végre ehetem a halászlevet meg a sok édességet, ihatom a bort, pálinkát... Silány hozzáállás.
Elkötelezett nemzeti oldaliként hogyan is kellene hozzáállnunk a karácsonyhoz úgy, hogy ne találjunk ki álrítusokat, álünnepeket, hűek maradva a hitünkhöz, vallásunkhoz -ami történetesen a kereszténység és azon belül is célszerűen a római katolikus-, de a nemzeti öntudatunkban sem essen csorba?
Egyszerűen nem kell mást csinálnunk, mint megváltoznunk. Olyannak kell lennünk, mint ahogy azt Jézus Krisztus tanította és az átöröklődött hagyományt kell fenntartani és a karácsonykor pedig magát a Megváltót kell várni közénk, befogadni magunkba. Ennyi, nem több. Persze megtisztítva sok-sok sallangtól és eredetijében kell a ragyogását követni. Az viszont megengedhetetlen, hogy a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntsük...
Nem tartjuk szerencsésnek mindenféle álünneppel helyettesíteni Jézus Krisztus urunk születésének ünnepét. Gondolunk itt arra, hogy Fény ünnepe és Téli napfordulókat tartanak egyesek úgy, ahogy az ősmagyarok is tarthatták. De itt a gond a feltételes móddal van, hogy tarthatták és ha tartották, akkor sem tudjuk, hogy hogyan. Onnantól pedig, hogy nem egy baráti összejövetelként, nem pusztán azt éljük meg, hogy a fény "megszületik" és ennek nyilvánvalóan van egy metafizikai síkja is, hanem álrítusokat követünk, sajnos hozzájárulunk a káosz növeléséhez.
Barcsa Gábor
(Szent Korona Rádió)
. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-26 17:54:00, vasárnap
|
| |
| |
http://index.hu/video/2010/12/21/sunazhato_lesz-e_orban_viktor/
Szégyellték magukat a Fidesz helyében
http://index.hu/video/2010/12/21/szegyelltek_magukat_a_fidesz_helyeben/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 28
|
|
|
|
2010. December
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
736 db bejegyzés |
| e év: |
3186 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3598
- e Hét: 9330
- e Hónap: 20441
- e Év: 173937
|
|
|
Online
