|
2010-12-07 23:15:56, kedd
|
| |
| |
Kedves Honfitársaim!
A tervezett Életvédő Kulturális Kávéházhálózat terve lassan körvonalazódik.
A cél az, hogy a magyar fiataloknak legyen igényes, mégis olcsó, könnyen elérhető szórakozási, művelődési lehetősége, ami nekik szól, az ő nyelvükön. Legyen olyan találkozóhelyük, ahol egymásra találhatnak, hiszen a családtámogatás a párválasztással kezdődik, sőt még előbb.
A kávéházhálózat legfőbb elveit jól áttekinthető, rövid alapszabály rögzíti majd, a leendő márkanév felett pedig az ifjúság jövőjéért elkötelezett szakemberekből álló kuratórium őrködik, de maga a helyi kávéház a helyiek összefogása révén a helyi közösségek, civil társadalom tulajdonában állna (törpebefektetők, akik maguk is érintettek, mert fiaik, lányaik jövőjéért aggódnak) - ilyen alapelvekre gondolok:
közösségi célra (diákkör, korrepetálás, tehetségek bemutatkozása, irodalom, táncház, hagyományápolás, előadások, tényfeltáró és más értékes filmek, stb) az ÉKKH-hoz tartozó kávéház ingyenesen biztosít terembérlési lehetőséget
az intézmények szellemisége a keresztény és magyar értékeket tekinti alapnak
az étel- és italválaszték a magyar konyha termékei, lehetőleg helyi őstermelőktől
az árak olcsóak, az éttermi árak alatt
az egyes kávéházakban nem lehetnek résztulajdonosok áruházláncok és nem lehet többségi tulajdonos nem helyi cég
az alkalmazottak a legrászorultabbak köréből kerülnek ki pl. olyan családokból, ahol a családfenntartó önhibáján kívül elvesztette munkahelyét és ezért a család adósságait nem tudja fizetni, vagy olyan fiatalok közül, akikben van ambíció, alkalmas, de nincs esélye állást találni
dohányzásmentesség, drogmentesség, és az alkoholban a mértékletesség, ízlés és igényesség kulturájának meghonosítása (csak zárójelben jegyzem meg, ettől a norvégok is messze állnak, két véglet jellemző itt)
a kulturális választékban kiemelt a társadalmi problémák és a lehetséges jó válaszok megismertetése, legelsősorban is az emberi élet és személy méltósága a fogantatástól a halálig
az adott kávéház lehetőleg olyan településen, településrészen, városi negyedben valósítandó meg, ahol egyébként rossz a szellemi infrastruktúra
a kávéház hatósugarában nem lehet olyan kilátástalan helyzetben élő személy, vagy család, akin a közösség tudna segíteni, de nem segít!
Tudom, nem könnyű ezeket az elveket teljesíteni, de aki átáll a lelkében ezekre az alapelvekre, onnantól már minden sokkal könnyebb. A leendő kávéházhálózat első reklámjaként ezen a héten egy magyar családot mentettem meg a fizetésképtelenségtől, bár mint kiderült azóta, annyira mélyen vannak, hogy ez csak időleges volt (a Magyar Szociális Fórum információi alapján vettem fel velük a kapcsolatot s fizettem ki igen nagy összegű közvetlen tartozásukat - a Magyar Szociális Fórum civilszervezetek képviselőit tömöríti, én a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete alapító elnökeként vagyok tagja), emellett már többet adok haza minimálnyögdíjas anyámnak és jövedelemnélküli egyetemista öcsémnek, mint amennyit a magyar államtól együttesen kapnak.
Mostmár nemcsak flakonokat gyűjtök, de már ideiglenes adókártyám és részmunkaidős állásom is van itt Észak-Norvégiában. Sőt, átmenetileg irdatlan összeget kerestem, mert a norvég állam által segélyre nem jogosult de itt élő munkanélküliként a "Fedél nélkül" lap norvég változatát jogosult voltam terjeszteni - a végefelé már életveszélyben (4 román és egy magyar (én) kivételével a terjesztők drogosok és nem külföldiek; én viszont a konkurrenciára tekintettel nem a centrumban árultam a lapot, hanem biciklivel hol itt hol ott jelentem meg a városkörnyéken, tömör norvég laminált papírlappal, hogy miért gyűjtök, közepén figyelemfelhívó szemet gyönyörködtető motívummal, mosolyogva köszöntem rá minden bejövőre és a kijövőktől kérdeztem meg, hogy vesznek-e lapot).
A tartalékaim nagyok, de a legnagyobb, az élő emberek, önzetlen Honfitársaim, mint Ti is, akiktől máris egyre több felajánlás érkezik szerte Magyarországból! Szent Lőrinc válaszolta római hóhérainak, akik az Egyház kincsét kérték rajta számon, hogy várjanak kicsit, másnap hozza. Másnap megjelent az özvegyekkel, árvákkal, elesettekkel, és ennyit mondott: Íme, ők az Egyház kincsei! Nos a Haza kincsei azok az embertársaim, akik tesznek egymásért!
Számítok Rátok, a tapasztalataitokra, meglátásaitokra, őszinte kritikáitokra!
Üdvözöllek Titeket a skandináv sarkvidék kulturális életének fővárosából, Tromsø-ből, és kívánok Nektek és Szeretteiteknek áldott bensőséges adventi készületet:
Barna Tibor
etnográfus politológus
Mellékletek:
Cikk norvégiai életemről, Demokrata, 2009. szeptember:
http://www.demokrata.hu/heti-hir/robinson-talan-hazater
Cikk életemről, terveimről a Nordlys tromsø-i lapban, 2010. november:
http://www.e-pages.dk/nordlys_no/2126/demo
(Csatolmány: maga a képes norvég cikk)
http://furaila.xfree.hu/209429 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
