Regisztráció  Belépés
zozhyka.blog.xfree.hu
Legyek álmod és megfejthetsz,legyek rózsa és szerethetsz!Legyek az út és elviszlek,legyél igaz és elhiszlek! Zozhyka ...
2010.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/23 oldal   Bejegyzések száma: 220 
Február végén
  2010-02-28 21:57:41, vasárnap
 
 



Bár még mondják a rossz időt a hétre,azért a kertek alatt már csak-csak kopogtat a tavasz.Tudok már visszatért gólyákról,és kibújt hövirágokról.Bízva abban,hogy a holnap kezdödő hónap meghozza a tavaszt a jó időt,s ezálltal a hangulatunk is jelentősen javul majd,február hónapra bezárom a naplóm.Folytatás holnap!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A kötél
  2010-02-28 21:51:50, vasárnap
 
 



Ez egy történet a hegymászóról, aki szeretett volna feljutni a legmagasabb hegycsúcsra. Erre a nagy útra sok évi felkészülés után indult el.
De mivel a dicsőséget saját magának akarta, úgy döntött, hogy egyedül mászik fel a csúcsra.
...tovább.
Elindult felfelé. Telt az idő és késő este lett. Ahelyett hogy éjjeli sátrát elkészítette volna, folytatta a mászást, mindaddig, hogy besötétedett.

Sűrű éjszaka terült a hegytetőre. Az ember körül minden fekete volt.
A napot és a holdat nehéz felhők takarták be és semmi sem látszott.

És ahogy így mászott felfelé, éppen egy pár lépésre a csúcstól, megcsúszott és nagy gyorsasággal esni kezdett. Csak fekete pontokat látott és érezte a nagy erőt ami borzasztóan húzta lefelé. Ezekben a félelmetes percekben életének minden szép és csúnya pillanatai lejátszódtak a szeme előtt.

A teste a levegőben lógott... Csak a kötél tartotta.
Abban a pillanatban csak azt tudta kiáltani: Istenem segíts!

Elgondolkodva azon hogy milyen közel van a halálhoz, hirtelen megérezte, hogy milyen erősen húzza az a kötél amivel meg volt kötve.

Az égből váratlanul egy mély hang hallatszott:

Mit akarsz hogy tegyek?

Ments meg, Istenem!

Tényleg hiszed, hogy megmenthetlek?

Persze, hogy hiszem!

AKKOR VÁGD EL A KÖTELET AMIVEL MEG VAGY KÖTVE...

Egy pillanatra csend lett.
Az ember úgy dönt, hogy teljes erejével kapaszkodik a kötelébe.

A mentőcsapat meséli, hogyan találták meg másnap az elhunyt és megfagyott hegymászót. A teste lógott a kötélen, amihez oly görcsösen ragaszkodott.

CSAK HÁROM MÉTERRE A FÖLDTŐL...

És te? Mennyire ragaszkodsz a kötelékedhez?

Elengednéd?

Soha ne kételkedj abban, ami Istentől jön.
Soha ne mondd, hogy elfelejtett vagy elhagyott.
Soha ne gondold, hogy nem gondoskodik rólad.
Jegyezd meg hogy mindig jobbján tart Téged.

Ha ez az üzenet a Te számodra áldás oszd meg azokkal akit szeretsz

Isten áldjon
 
 
0 komment , kategória:  Szép történetek  
Mecseki népmondák 15.
  2010-02-28 20:27:19, vasárnap
 
  Hármaskereszt mondája

Az Abaliget-Orfű összekötő út mentén a Millennium évében felújított Hármaskeresztnél megállva csodálatos panoráma tárul a látogatók elé. Már régóta csak egy kereszt áll ezen a helyen mégis Hármaskeresztnek hívják. Valamikor valószínűleg kálvária volt ezen a helyen. A hagyomány szerint a kereszteket az a Mattenheim József állíttatta, aki 1768-ban a barlangban járt. Állítólag tizenöt gyermeke született a molnárnak, de születésük után egymás után meghaltak. Már a nyolcadikat temette el, amikor fogadalomból emeltette a kálváriát. A török időkben innen adtak tűzjeleket egymásnak a falu lakói.
 
 
0 komment , kategória:  Mecsek  
Tubes
  2010-02-28 20:23:44, vasárnap
 
 



A Tubes a Közép-Mecsek legmagasabb csúcsa. A 611 méter magas hegyet a Dömörkapu gerince köti össze Pécs lankáival, keleti irányban meredek lejtőkkel folytatódik az 599 méter magas Misina hegyig. A két hegy közti kúp az 581 méter magas Kis-Tubes. E hegyek a Mecsek hegység növénytársulásokban egyik leggazdagabb területét alkotják.

A Tubes 2005 novemberétől szerepel gyakran a híradásokban, miután környezetvédők, helyi szervezetek és értelmiségi csoportok nyomására a kormány lemondott arról, hogy NATO radart építsen a közeli Zengő hegyre és új helyszínül a Tubest jelölte meg. Pécsi környezetvédők és civil szervezetek erőteljesen tiltakoznak e helyszín ellen is, a Pécsett 2007 márciusában az ügyről rendezett helyi népszavazás azonban az alacsony részvétel miatt eredménytelen maradt.

Alapkőzete a triász kori szürkés anizuszi mészkő, amely sziklapadok formájában, illetve a gerinc közelében és a völgyekben gyakran felszínre bukkan. Déli lejtői meredekek, rajtuk kevés talajt hagy az erózió.

A Tubes-Misina-Tettye több több hazai jogszabályok, illetve nemzetközi egyezmények által védett lepkefaj élőhelyei. Közülük a kipusztulás közvetlen veszélye által fenyegetett az először 1860-ban Pécs környéki sziklagyepeken talált díszes csuklyásbagoly lepke (Cucullia formosa Rogenhofer), fokozottan védett a magyar téliaraszoló vagy Anker araszoló lepke (Erannis ankeraria). Pécsi környéki élőhelyein kipusztulás veszélyezteti a magyar tavaszi-fésűsbagoly lepkét (Dioszeghyana schmidtii). Fokozottan védett státuszra jelölték a keleti mustárlepke (Leptidea morsei) magyarországi állományait - populációja a Tubes északi oldalán él - miután az elmúlt 20 évben az egyedszám 75 százalékkal csökkent.

A lepkéken kívül a Natura 2000 védettségi listáján szereplő rovarfaj a területen a fűrészlábú szöcske (Saga pedo) és a Cordulegaster heros hegyi szitakötő.

A Tubes-Misina gerinc növénytani szempontból a Mecsek egyik leggazdagabb területe, mészkedvelő tölgyesekkel, karsztbokorerdőkkel, sziklafüves lejtőkkel, sziklafelszíni pikkelypáfrány társulásokkal. Nagyon ritka növénytársulása a gyöngyvessző cserjés (a Misina alatti gerincen).

Nevezetességei:
* János-kilátó: 22 méter magas körpanorámás kilátó, amelynek felső kilátószintje 16 méter magasan van. Közadakozásból, a Tubes Kilátó Alapítvány tevékenységének köszönhetően épült, 2001. szeptember 15-én adták át. Korábban már állt itt egy 1910-ben terméskövekből épült, 32 lépcsős kilátó, amely tervezőjéről, Rauch Jánosról kapta a nevét 1918-ban. 1981-ben, mikor a tubesi katonai torony épült, lerombolták.
* Kanta-vár - kedvelt pécsi kirándulóhely a Tubestől keletre és a Misinától északra, várrom, amelyhez népmondák kötődnek. Közelében van a Kantavári forrás és a kantavári barlang (ez ma már nem járható).
* Kis-tubesi kilátó: a Kis-Tubes csúcs nyugati oldalán álló, 1959-ben Kiss Tibor tervei alapján épült betonkilátó.
* Lapis: pihenőhely, turistautak találkozási pontja a Tubes északi oldalán, 530 méter magasan. Itt található a millenniumi erdész emlékmű, a Csörgey Titusz-emlékkő és egy 1928-ban Raab Gyula által állított fakereszt. A lapisi vadászház 1956-ban megsemmisült, helyén az emlékmű áll. A Lapishoz felvezet a mecsek-háti műút is.
 
 
0 komment , kategória:  Mecsek  
Rockenbauer Pál
  2010-02-28 20:15:06, vasárnap
 
 



Rockenbauer Pál az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának földrajz-biológia-kémia szakáról érkezett a televíziózás világába. Egykori pályatársa, Kelemen Endre szavai szerint az MTV székházában, a Szabadság tér 17. szám alatt úgy ,,csináltak televíziót", hogy nem voltak elődeik, nem leshették el a szakma fortélyait senkitől, így a műsor tanította a gazdáját.

Életének első és egyetlen munkahelye a Magyar Televízió lett. Az első pillanattól ő szerkesztette a természettudományos műsorokat. Kitűnő érzékkel választotta ki jól beszélő szereplőit és hatásos illusztrációit. A meghívott szakemberek sorra tapasztalhatták, hogy Rockenbauer Pál személyében olyan partnerre találtak, aki komoly tudással, szakmai háttérrel rendelkezett. Kelemen Endre meglátása szerint Rockenbauer Pál egyik titka kreativitásában volt, hiszen nemcsak szerkesztő, hanem műsorvezető, riporter, rendező és író is volt.

1965-ben ,,Levante vizén" címmel Rockenbauer Pál rendezte az első magyar expedíciós filmsorozatot. A forgatócsoport egy nyarat töltött a Székesfehérvár nevű magyar duna-tengerjáró kereskedelmi hajó fedélzetén, bekalandozva a Földközi-tenger keleti medencéjét. (Az úti élményeit megírta könyv formájában is, címe: Szívességből a Mediterránban).

1968-ban Szabados Tamás kollégájával - aki szinte minden Rockenbauer Pál rendezte film operatőre volt - eljutott az Antarktiszra, ahol a dél sarki nyár rövid néhány hónapja alatt több kutatóállomást is meglátogatott. A tengerparthoz közeli Mirnij nevű szovjet állomásról repülőgéppel eljutott a kontinens belsejében lévő (szintén szovjet) Vosztok állomásra, majd a hazafelé úton néhány napra meglátogatta a Bellingshausen (belga) állomást is. Itt is utifilmet forgattak, de az úton szerzett élményeit is megírta, a könyv címe: Csipetnyi Antarktisz.

A pihenést soha nem ismerte, szinte megállíthatatlanul készítette, rendezte az egyre újabb filmeket. Az 70-es évek elején Dr. Balogh János akadémikus szerkesztette 13 részes ,,A napsugár nyomában" című ökológiai-természetvédelmi filmsorozat rendezőjeként ismét bejárta a fél világot: forgattak Ausztráliában, Új-Guineában, a korallszigeteken, a Hawaii-szigeteken, Dél-Amerikában, az Antarktiszon (tehát ismét eljutott oda!) és az Amazonas-medencében is.

1974-ben került sugárzásra a televízióban (akkor még csak ,,A" Magyar Televízió létezett kis hazánkban!) Magyarország kisvasútjairól szóló filmsorozata. Szinte az utolsó pillanatban, bezárásuk előtt nem sokkal sikerült megörökítenie ezeket a mára szinte teljesen eltűnt műszaki emlékeket.

,,Jöjj és nézd a Kilimandzsárót" címmel 1976-ban készített egy utifilmet, amelyben az expedíció tagjaként meg is mászta Afrika egyik legmagasabb hegyét.

Az Afrika-expedíció után kezdődött Rockenbauer Pál életének az a korszaka, amiért szinte minden kéktúrázó a szívébe zárta ezt a világcsavargó televízióst. Több éves előkészítő és szervező munka végén 1979 júliusának utolsó napján indult egy kicsi csapat élén az Országos Kéktúra bejárására. A következőkben Nagy Lászlónak a Magyar Turista 2004/8. számában megjelent cikkéből idézek hosszan:

,,A Tokaj-Eperjesi hegyvidék (ismertebb nevén a Zempléni-hegység) 893 méteres magasságú Nagy-Milic hegycsúcsának két keresztező határnyiladéka által bezárt apró tisztásán 1979. július 31-én hajnalban tízfőnyi filmes csapat ébredezett kicsiny sátortáborában. Lassan kezdtek készülődni, hogy előreláthatólag 75-80 nap alatt bejárva, filmet forgassanak az Országos Kéktúra teljes útvonaláról. Azonban ahhoz, hogy ez az egyedülálló vállalkozás egyáltalán e pillanatig eljuthasson, sok idő és előkészület kellett. A megvalósulás gyökerei évekre nyúlnak vissza.

Rockenbauer Pál a hetvenes évek közepére már országosan és nemzetközileg is elismert úti- és természetfilmes rendező. Saját bevallása szerint is számtalan és teljesen jogos »fejmosást« kapott, hogy az addig szép számmal bemutatott egzotikus vidékek mellett, a magyarországi tájak szinte teljesen háttérbe szorultak.

A mulasztás pótlására éppen kapóra jött a természetjáró televíziós munkatárs, Peták István ötlete, miszerint az országos kék jelzés mentén gyalogolva filmet kellene forgatni az útvonalról. A gondolat felvetése és elfogadása után az alapvető rendezőelvről hosszasan vitatkoztak, s végül is fél év elteltével Pali vetette fel a film szellemiségét alapvetően meghatározó ötletet: a Kéktúra majd 1100 kilométernyi hosszúságú ösvényét turistaként kell egyhuzamban végigjárni és végigforgatni! Az akkor megszokott (és mai is alkalmazott!) autós-szállodás televíziós módszerektől ez a dramaturgia olyan távol állt, hogy nem tartották egészen normálisnak a lassan összeálló csapat tagjait.

A még csecsemőkorú Natura szerkesztőség keretén belül kezdték meg a sorozatot előkészítő rendkívül aprólékos munkát. A film szerkesztését Peták István, a rendezői és forgatókönyvírói feladatokat pedig Rockenbauer Pál látta el.

Az eredetileg évszakos bontás helyébe az egészében történő bemutatás lépett. Ez számos technikai és szervezési nehézség elé állította az alkotókat, de mégis ez a nagyszerű megoldás nyújtotta a film máig átütő erővel kiérezhető céljait. A Kéktúra nemes hagyományának propagálása és a leíró jellegű tájbemutatás mellett (tökéletes dokumentarista keresztmetszetet nyújtottak az 1970-es évek végének vidéki Magyarországáról), a személyes példamutatás is fontos cél volt a forgatás során, ezért is alakult ki a gyalog(os) film gondolata. Egyszerre akartak hitelesek lenni a hazai természetjárás felé, s nyitni a már akkor is nagy számú autós »országjárók« irányába, hátha lesz néhány száz ember, aki kedvet kap a bakancsos és hátizsákos túrázáshoz.

Az előkészületek során felvették a kapcsolatot az útvonalon fekvő települések vezetőivel, a helyi lokálpatriótákkal, az országos és megyei természetjáró szervezetekkel, és egy-egy kiemelten fontos látnivaló miatt nagy tekintélyű szaktudósokkal is. Az adatok összegyűjtése és rendszerezése után 1978 őszén Rockenbauer Pál és asszisztense, Sáfrány József - aki mára neves természetfilmes alkotóvá vált - előzetesen bejárta a teljes útvonalat. A korábbi ismeretek és a terepszemle feljegyzései alapján, hihetetlen precizitású, szinte menetrendszerű forgatókönyv készült, amelyet nagy pontossággal igyekeztek a forgatás ideje alatt betartani. Ez persze nem jelentette azt, hogy a kellő rugalmasság teljes egészében hiányzott volna, hiszen maga a vándorlás adta érdekességek és élmények gyakran visszaköszönnek a filmkockákról.

A forgatókönyv készítése közben a hazai természetjárás körülményei miatt fellépő gyakorlati feladatokkal is meg kellett küzdeniük. A turistafelszerelések beszerzése a hetvenes évek Magyarországán önmagában is komoly kihívást jelentett, nem beszélve a hetente egyszer beiktatott melegvizes fürdővel rendelkező szállások lefoglalásáról. (A csapat maga cipelve kenyerét és házát, nagyrészt végigsátorozta az Országos Kéktúrát.) A hátizsákok tartalma is problémát okozott, hiszen a személyes holmikon kívül a filmezés számtalan kellékét is vinni kellett, amelyeket igyekeztek igazságosan szétosztani.

Végül a hosszúra nyúlt, kemény munkát hozó előkészületek után, azaz 25 évvel ezelőtt tízfőnyi csapat vághatott neki a Nagy-Milic Fűzér felé meredeken lejtő oldalának, hogy hosszú vándorlás után 1979. október 14-én érkezzen meg a Kéktúra nyugati végpontjára. S, bár úgy tűnhet, hogy csupán csak végig kellett gyalogolni a túrát (bár ez önmagában is értékes teljesítmény!), bizony a 76 nap kemény munkával telt el, hogy végül a néző azt kapja, amit ma a filmkockákon lát.

Az akkor forgatni kezdett pergő képek bizony jóval többet nyújtanak egy országjáró film által bemutatható természeti vagy kulturális látnivalóknál. A tájakat és bennük az embert hozzák egész közel a nézőhöz, olyannyira hitelesen és igaz emberséggel tárva elénk mindezt, hogy mi magunk is úgy érezzük, ott baktatunk a csapattal hegyeken és völgyeken keresztül. Ezzel pedig - hiába a mindenre kiterjedő gondos előkészületi munka - csakis Rockenbauer Pál egész csapatra kisugárzó egyéniségének varázsa tölthette meg a filmet, hiszen az ő világlátását, szellemiségét hordozza és tükrözi minden egyes képkocka. 1996-ban pedig méltó elismerésként a film és a teljes stáb is Magyar Örökség díjat kapott.

Negyedszázada Rockenbauer Pál rendező, Peták István szerkesztő, Sáfrány József rendezőasszisztens, Szabados Tamás és Stenszky Gyula operatőrök, Tubai László segédoperatőr, Faludi Sándor hangmérnök, Heincz László világosító, Petres Pál technikus és Tolnai Ferenc (aki önként csatlakozva a mérőkereket tolta) a zempléni hegyek legmagasabb csúcsáról indulva megmutatták nekünk, hogy hogyan kell valójában a szó legnemesebb értelmében hazát látni. Jómagam is arra biztathatok mindenkit, hogy próbálja meg elsajátítani ezt a látásmódot, és ezzel a szellemi táplálékkal is gazdagítva hátizsákját, járja be a Kéktúrát, valamint hazánk számtalan turistaútját!"

A fáradhatatlan Rockenbauer Pál még ennyivel sem érte be, a kéktúrás filmsorozat országos sikere után újabb nagy fába vágta a fejszéjét: 1982-ban utifilmet forgatott egy pamíri hegymászótúráról, ,,Kecskeméttől a Pamírig" címmel. R. P. maga is rendelkezett hegymászó gyakorlattal, ezen az expedíción a túra többi tagjával együtt megmászta a Kommunizmus-csúcsot. Ezen a túrán készült a címfelvétel is.

Újabb év, újabb utifilm: 1984-ben már Közép-Amerikában forgatott filmet ,,Magyar búvárok kubai vizeken" címmel.

Ezután életének a kéktúrázók szempontjából újabb fontos mérföldkövéhez érkezett:
7 évvel az Országos Kéktúrát bemutató ,,Másfél millió lépés Magyarországon" után, 1986-ban ismét útra kelt a filmes stábbal és Velemből, a kéktúra akkori nyugati végpontjáról elindultak dél felé, hogy maguk választotta úton előbb a Dél-dunántúli Kéktúra nyugati végpontját: Kaposvárt, majd onnan ezen az úton végigmenve Szekszárdot érjék el ,,Még egymillió lépés..." megtétele után.

Egy új, hosszú távú vándorutat akart létrehozni az országos és a dunántúli kék túra vonalának összekötésével. Az útvonalról készült filmet, utolsó nagy alkotását már csak halála után mutatták be. A sorozat egyik legmegkapóbb része az a Baranya megyei szakasz, mely a zengővárkonyi öreg szelídgesztenyést mutatja be.





Rockenbauer Pál 1987. november 26-án halt meg Katalinpuszta mellett. Hamvai kívánsága szerint a Mecsek hegység lábánál, a fent említett zengővárkonyi több száz éves szelídgesztenyésben nyugszanak, egy nagy nyers, vörös márványkő alatt. Emlékét a természetjárók őrzik, miközben az 561 km-es Emlékutat, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra ösvényeit járják.

A Naszály lábainál, Katalinpuszta felett a kéktúra ösvényétől mindössze néhány száz lépésre egy kopjafa őrzi Rockenbauer Pál emlékét. Kéktúrázó, ha arra jársz, állj meg egy percre az oszlopnál és emlékezz arra az emberre, aki mára már legendássá vált útján készült dokumentumfilm-sorozattal megismertette mindenkivel az Országos Kéktúrát!




 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek  
Harem
  2010-02-28 20:05:35, vasárnap
 
 
Sarah Brightman Harem, TV special live Saját videótáramba teszem ezt!
feltöltve: 2008-12-18 20:25:51
feltöltő: zozyka
nézettség: 873
szavazatok: 2
kommentek: 0
kulcs: Amelia, Gregorian, Harem, Brightman, Sarah,
kategória: felnőtt
leírás: Enjoy!!

URL:  

Küldöm ismerőseimnek!
Tetszik a videó! Szavazok rá!


 
 
0 komment , kategória:  Kedvencek  
Turista étkek
  2010-02-28 19:59:13, vasárnap
 
 



Nagyon nem mindegy, hogy miként válogatjuk össze ételeinket, főleg, ha hosszabb, több napos túrára indulunk. Rövid távú kirándulásoknál persze mindez nem olyan kritikus, elég egy-két szendó, a gyerekeknek valami ropogtatni való és megfelelő mennyiségű folyadék.

Tehát először nézzük, mi az, ami nélkül el sem indulhatunk:
Mivel akár hidegben, akár melegben gyalogolunk, izzadni fogunk, ezért elengedhetetlenül fontos, hogy elég folyadékot vigyünk magunkkal (még akkor is, ha az utiterv alapján feltételezhető, hogy valahol fel tudunk tankolni). Sokan a "háziborra" és a "guggolós páleszra" esküsznek, de ne higgyünk nekik. Az alkohol dehidratálja a szervezetet, úgyhogy ezektől csak szomjasabbak leszünk... Ez nem azt jelenti, hogy egy jó havas kis túra elején bűn meghúzni a flaskát, de csak melegedés céljából. ;-)

Tehát:
Víz, tea (esetleg meleg, ha van termoszunk és hidegben kirándulunk), limonádé. Mindenképp érdemes kerülni az édes üdítőket, mert - főleg, ha gyerek is van a csapatban - csak viribölés lesz belőle és a szomjat nem oldja eléggé. Gyakorlott túrázók a tiszta vízre vagy a gyengén citromosra esküsznek. Lehet csomagolni lefőzött kávét is, bár sokan ódzkodnak a kihűlt kávé ízétől; ők nem álltak még holt kimerülten valami elhagyatott hegy tetején...

Meleg időben úgy 1,5-2 liter folyadékot célszerű személyenként számolni, hűvösben ennek a fele is elég lehet.

Ha csak egy napos útra indulunk, nem érdemes az ételből nagy gondot csinálni: elég, ha az ember gyárt egy rakás szendvicset (minél több zöldséggel, száraz felvágottal, sajttal, s minél kevesebb gyorsan romló szendvics alapanyaggal), s úgy csomagolja el, hogy menet közben is könnyen hozzáférhető legyen. Ugyanide érdemes berakni valami rágcsát (tökmag, szotyi, pogi, stb.), főleg ha gyerekek is jönnek. A kifáradt, kedvetlen és éhes gyereknél jó hangtompító lehet egy nápolyi szelet, amely némileg elodázza a felesleges és dühítő "mikor megyünk már haza" típusú kérdéseket.

Ha több napra indulunk, célszerű komolyabban átgondolni, hol szállunk meg, mit akarunk főzni, be tudjuk-e szerezni a szükséges anyagokat menet közben (van-e bolt, ahol vásárolhatunk), stb. Itt fontos lehet a "miben főzünk" is. Vagyis ha gulyást szeretnénk összedobni a haverokkal valami szép helyen, semmiképp se a villásnyársat vigyük magunkkal!
Nem érdemes extra étkeken törnünk a fejünket; a legegyszerűbb kaja is finom lesz kint a szabadban, egy jó fárasztó túra után. A tábortűz illata, a pattogó fa zaja, a parázs fénye felejthetetlenné tehet egy egyszerű krumplilevest is...
Természetesen ilyenkor hatványozottan kell figyelnünk arra, nehogy romlott anyagokat használjunk fel!!!
 
 
0 komment , kategória:  Túradolgok  
Prága,Csehország
  2010-02-28 19:55:55, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Napi tájkép  
Az erdő fohásza
  2010-02-28 19:49:53, vasárnap
 
 
Az erdő fohásza Saját videótáramba teszem ezt!
feltöltve: 2009-09-17 11:51:58
feltöltő: arevka
nézettség: 3938
szavazatok: 11
kommentek: 0
kulcs: természet, fák,
kategória: kreatív
leírás: Saját készítésű videó.

URL:  

Küldöm ismerőseimnek!
Tetszik a videó! Szavazok rá!


 
 
0 komment , kategória:  Természet  
Búcsú a téltől
  2010-02-28 19:45:01, vasárnap
 
 



Ébred a nap szórja sugarát,
vörösen izzik a horizonton át.
Bárányfelhőkel játszik a szél,
búcsút int végre a borongós tél.

Nem lesznek ködös hajnalok,
csak tiszta égbolt, virág illatok.
Harmat csepp hintázik az ágon,
nyugalom csend honol a tájon.

Szerelemről mesél a kis patak,
kanyarogva folyik a fák alatt.
Virágkoszorú borítja a fákat,
a lepkék a virágokra szálnak.

A szívünkben ébred a szerelem,
az új tavasz hozza el nekem.
Emlék marad csupán a fagyos tél,
szerelmes szavakkal elringat a szél.

Szabados István
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
     1/23 oldal   Bejegyzések száma: 220 
2010.01 2010. Február 2010.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 220 db bejegyzés
e év: 567 db bejegyzés
Összes: 568 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 26
  • e Hét: 459
  • e Hónap: 2358
  • e Év: 38074
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.