Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Magyar Anya
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/19 oldal   Bejegyzések száma: 183 
Böjte Csaba áhítata 2010.03.28
  2010-03-31 01:23:57, szerda
 
  Nagyböjti triduum a Szent István Bazilikában Budapesten ( HANGANYAG)



Link




 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Diafilm: Az érem két oldala
  2010-03-31 01:18:53, szerda
 
  Diafilm: Az érem két oldala



Link




 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A leghívebb magyar
  2010-03-31 01:13:04, szerda
 
  Siklósi András: II. Rákóczi Ferenc, a leghívebb magyar

Siklósi András - HunHír.Hu

Nagy emberek életére visszagondolni mindig hálás feladat, a nemzet óriásaira emlékezni pedig kitüntető megtiszteltetés.
A magyarok több ezer éves históriája szerencsére jócskán bővelkedik kiemelkedő, európai mércével mérve is meghatározó egyéniségekben. Nimród, Atilla, Árpád, Szent László, Hunyadi János és Mátyás, a költő Zrínyi Miklós, Bethlen Gábor, Széchenyi, Kossuth, Petőfi, Mindszenty bíboros tetteire és művére a világ bármely nemzete büszke lehetne. Velük teljesen egyenrangú, örökké vonzó, serkentő példánk Rákóczi fejedelem is. Ha elfogadjuk, hogy Széchenyi István a legnagyobb, akkor Rákóczi Ferencet joggal nevezhetjük a leghívebb, leghűségesebb magyarnak; bár ilyen kiválóságok közt értelmetlen, s koruk, hivatásuk, küldetésük különbözősége miatt lehetetlen is a patikamérlegen történő összehasonlítás.

Természetesen most nem vállalkozhatom, hogy Rákóczi útját részletesen bemutassam és elemezzem. Csupán arra teszek kísérletet, hogy írói arcélét felvillantsam, népünk életében játszott sorsdöntő szerepét megrajzoljam, jellemét, bátorságát, erkölcsi tisztaságát, lelki jóságát, haza- és nemzetszeretetét kiemeljem, a kortársaimnak szóló szellemi üzenetét közvetítsem - a bőven csordogáló források alapján.

Petőfi Sándor a róla költött (Rákóczi című) remek versében így szólítja meg:

,,Hazánk szentje, szabadság vezére,
Sötét éjben fényes csillagunk,
Oh Rákóczi, kinek emlékére
Lángolunk és sírva fakadunk!"

Jeles népi írónk, Féja Géza, többek közt a következőket írja:

,,Elsőrangú ítélőképességét és széles látókörét mindvégig megőrizte. Mindig csúcsról nézte az életet és az eseményeket, nem akadt meg érzelmek kátyúiban, széles tér volt neki az élet, s a maga természetes helyére tett mindent. Nem hevítették elfogultságok, indulatok, szellemi elsőbbsége fensőbbségében, tántoríthatatlan igazságszeretetben s tárgyilagosságban nyilatkozott meg. A magyarországi háborúról írt emlékirata tökéletes mű; még egyszer feltámadt benne szellemének ősrétege, a vezérlő fejedelem öntudata, vallomásaiban azonban már egészen elszakadt a földtől..."

Rezik János, eperjesi tanár patetikus fohászában ekképp lelkendezik: ,,Élj, Ferenc fejedelem, hazánk gyöngyszeme! Élj, égi küldött! Ragyogj, mint Hajnalcsillag, a nap s a dél előfutáraként. Annyi forró küzdelem után hozd vissza, felséges fejedelem, a béke és nyugalom napfényes delét!"

II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én született Borsiban, Felső-Magyarországban, vagy másképpen a Felvidéken. Igen előnyös családfáról származott, ereiben a Zrínyiek és Rákócziak vére keveredett. Férfiágon ükapja Rákóczi Zsigmond, dédapja I. Rákóczi György, nagyapja II. Rákóczi György, édesapja I. Rákóczi Ferenc volt (aki fia világra jötte után pár hónappal meghalt), valamennyien erdélyi fejedelmek. Nőágon nagyapja a császár elleni összeesküvésért lefejezett Zrínyi Péter, a költő Zrínyi öccse, édesanyja pedig Zrínyi Ilona, a bátor amazon, akinek második házassága révén Thököly Imre, a kuruc felkelő lett a gyermek Rákóczi mostohaapja. A kis Ferencet 12 éves koráig anyja neveltette; korán részt vett a vitézi portyákon, elkísérte Thökölyt a hadjáratokba, végigélte Munkács várának közel 3 éves osztrák ostromát, szóval a megpróbáltatások, nélkülözések során alaposan megedződött, és elleste a hadi mesterség fortélyait, amit később Zrínyi elméleti munkáiból is tovább tökéletesített. A Porta befolyása ekkorra már jelentősen meggyengült, s területeink java mentesült a török iga alól, de nemsokára a még elvetemültebb Habsburgok megszállása alá került. Ahogy Thököly mondta: ,,Rabságba veti országunkat a német, mihelyt felszabadítja!" . Azaz tovább folytatódott hazánk ,,két pogány közti" őrlődése. Kapzsi, telhetetlen idegenek grasszáltak mindenütt, gátlástalanul fosztogatták, sarcolták a népet, aki elképesztő nyomora ellen lázadásokkal, alkalmi felkelésekkel tiltakozott. De az általános, össznemzeti szabadságharcra néhány évet még várni kellett.

A serdülő, kamaszodó Ferenc a császár foglyaként 1688-ban átmenetileg a bécsi udvar ,,védőszárnyai" alá került, s többféle iskolában szigorú, garantáltan magyarellenes, lélektelen papok nevelték, azzal a nem titkolt céllal, hogy írmagostul kiirtsák belőle a hazafiságot, a rebellis szellemet, s engedelmes alattvalót, császári hivatalnokot faragjanak belőle. Legfőbb ellensége Kollonich bíboros volt, azaz kijelölt gyámja, vagyonának ,,kezelője". Egyik elfogulatlan jezsuita tanára az alábbiakat jegyezte fel naplójába: ,,A fiatal Rákóczi 3-4 évvel látszik idősebbnek koránál. Arca barnáspiros, sötét a haja is, melyet nem rövidre nyírva, hanem hosszan, vállaira omló fürtökben visel. Egész valójában semmi középszerű nincs. Szavai, járása, magatartása mind méltóságteljesek, fejedelemhez méltóak, minden kevélység nélkül; amilyen nemes, olyan emberséges, jóllehet tekintélyét mindig megőrzi." Egy másik tanítója szerint: ,,Ez a kis hős méltó a részvétre és szeretetre."
Családjától, Julianna húgától, édesanyjától teljesen elszakították, csupán levelezéssel tarthatta velük a kapcsolatot. Jó úton járt afelé, hogy végleg elvesszen a magyarság számára. A dolognak mégis volt annyi értelme, hogy tudásban, műveltségben, nyelvismeretben gyarapodott, horizontja tágult, s ezt később is mindig hasznosította. Zsenge ifjúkorában nagy utazást tett Itáliában: Bécsújhelyből indulva felkereste Velencét, Ferrarát, Bolognát, Firenzét, Genovát, Torinót, Milánót, Nápolyt, Rómát, s XII. Ince pápát is meglátogatta. 1694-ben nagykorúsították, majd visszatért Magyarországra, ahol Sáros megye örökös főispánja lett. Feleségül vette a 15 éves Sarolta Amália hessen-rheinfelsi hercegnőt, akitől 3 fia született: az első pár év múlva meghalt, a második József s a harmadik György azonban szerencsésen felnőtt. Birtokain tartózkodva összebarátkozott Bercsényi Miklós ungi főispánnal, később Aspremont tábornaggyal (a sógorával) és Batthyány Ádámmal.

1697-ben kitört a hegyaljai jobbágyfelkelés, ezt azonban Rákóczi még ellenezte, sőt a látszatát is el akarta kerülni a gyanúsíthatóságnak. Ám környezete nem hagyta nyugodni, kezdett öntudatra ébredni, s levelet küldött XIV. Lajosnak, a francia Napkirálynak. Azonban elárulták, ezért 1701-ben ,,összeesküvés" vádjával letartóztatták, s a bécsújhelyi börtönbe hurcolták. Fél év után külső segítséggel sikerült megszöknie és Lengyelországba menekülnie. Podolinban, Krakkóban és Varsóban múlatta az időt, megismerkedett Helena Sieniawska hercegnővel, kivel hosszú évekig rejtett szerelmi viszonyba bonyolódott. Közben itthon elfogatóparancsot adtak ki ellene, s a fejére tízezer forint vérdíjat tűztek. Rákócziban egyre inkább érlelődött a terv, hogy változtasson hazája nyomorúságán.

1703-ban Törökországban meghalt Zrínyi Ilona. Esze Tamás a tiszaháti kuruc talpasok élén felkereste Rákóczit, hogy jöjjön haza, mert valamennyien őt óhajtják vezérüknek. Az ország legelőkelőbb, leggazdagabb embere rövidesen az önként hozzásereglő legszegényebbek mozgalmának élére állt, kibontotta a ,,Cum Deo pro Patria et Libertate" (Istennel a hazáért és a szabadságért!) jelszóval ékesített zászlót, és átlépte a határt, mint Caesar a Rubicont... ,,Bátorított és erősített az a szándék, hogy megérdemeljem a nép bizalmát és szeretetét." - mondta. A híres Brezáni kiáltványban az egész országot fegyverbe, felkelésre szólította a képtelenül adóztató, hatalmaskodó idegen birodalom ellen, s egyúttal felszabadítást ígért a harcban részt vevő jobbágyoknak. De tömegesen csatlakoztak hozzá középnemesek, sőt főurak is, valamint ukránok, tótok, ruszinok; hamarosan egész Felső-Magyarország kuruc kézre került, egymást érték a lelkesítő győzelmek. Vele küzdöttek olyan kiválóságok, mint Ocskay László, Vay Ádám, Károlyi Sándor, Vak Bottyán, Forgács Simon, Béri Balogh Ádám, Radics András, Bezerédj Imre, Ráday Pál (ő volt a titkára és gyakorta társszerzője) stb.

A politikai-katonai teendők mellett kezdett kibontakozni Rákóczi irodalmi tehetsége is. Ekkortájt írta Buzgó ének-ét és Alázatos imádság-át, majd 1704-ben latinul és franciául kibocsátotta, a külföld meggyőzése végett, a Recrudescunt című kiáltványát (,,Megújulnak a dicsőséges magyar nemzet régi sebei."), melyben cáfolhatatlan, alapos indoklását adta a szabadságharc szükségességének. (A törvényeket megszegő hatalommal szemben az ellenállás nem lázadás, hanem jog. ,,Az Isteni Gondviselés elküldött engem puszta hazámba fegyverért, szabadságért kiáltó szózatnak. Meghallotta ezt a kiáltást mindenki, a szabadság neve megmozgatta a nemes szíveket, sereglettek és fegyvert fogtak a szabadság visszanyerésére. De ez a szózat nem volt abban a helyzetben, hogy a katonáknak zsoldot, ruhát, fegyvert és lovakat adjon. A néptől kellett tehát kérnünk, hogy adni tudjunk neki. De ugyanez a nép volt katona is, mégis adókkal kellett terhelni, kényszeríteni kellett, hogy eleséget szállítson, ne hagyja abba a föld művelését, és ugyanakkor elviselje a háború fáradalmait.")

A gyulafehérvári országgyűlésen a székely, magyar és szász rendek Erdély (utolsó) fejedelmévé választották (beiktatására csak 1707-ben került sor Marosvásárhelyt), majd a lengyel trónt is felajánlották neki; ezt azonban többször is szerényen elutasította; mert ,,...sem célszerűnek, sem becsületemmel megegyezőnek nem tartottam idegen ország koronájáért és önhasznomért hazám ügyét cserben hagyni, kitévén azt a legnagyobb veszélynek, tudniillik a németek jármának, hogy szabadságának még amaz árnyékát is elveszítse, amely addig megmaradt."

1705-ben tartotta Rákóczi a Gyömrői beszéd-ét (,,Nincs veszedelmesebb egy szabad nép kormányzásában, mint a titkolózás, amely sok gyanúra és bizalmatlanságra ad lehetőséget...- Nem kívánok birodalmat, nem kincset tűletek, s nem egyebet: az igaz, bátor magyar szívet, hogy az magaméval összekapcsolván, veletek éljek és haljak! - Megteszek minden tőlem telhetőt, ha a nemzetnek nyugalmat szerezhetek vele. De ha ez nem sikerül, eljött az ideje annak, hogy üdvünket inkább nagylelkű halálban keressük, mintsem hogy magunkra vegyük a németek igáját. - Mert arra szövetkeztünk és esküdtünk, hogy nem tesszük le a fegyvert, amíg a szabadságunkat vissza nem szereztük."), majd a szécsényi országgyűlésen vezérlő fejedelemmé választották. Ekkor született A szegénylegény éneke (1706) és a Responsio-ja, melyet a vallási békétlenség, főként a jezsuita túlkapások ellen írt. (,,Nem tűrhetők az országban olyanok, akik hazai kenyeret esznek, és az ellenség parancsát követik!")

Az egész háború csúcspontja az 1707-es ónodi országgyűlés, ahol megtörtént a Habsburg-ház trónfosztása (,,Eb ura fakó! József nékünk nem királyunk!"), ill. az általános adózás (köztereh) bevezetése. Néhány képviselő ugyanitt durván megsértette becsületében, s a közpénzek elsikkasztásával vádolta. Rákóczi könnyekkel küszködve, ám önérzetesen válaszolt: ,,Édes nemzetem! Ezt érdemlettem tőled bujdosásim után? Életemet, véremet, mindenemet éretted felszentöltem, feleségemet, gyermekimet, szerencsémet megvetettem, sőt ami több, az édes eleim is a virágzó előbbi szabadságodnak helyrehozásáért mindeneket kockára vetvén, véröket, hitüket feláldozták. Nem tűröm, nem szenvedem, magammal koporsómba viszem: mert te tudod, Istenem, hogy igaz szívű vagyok, és privát javat nem kívánok! Ne szenvedd, édes hazám, rajtam ezt a gyalázatot!" (Ezzel a többséget sikerült meggyőznie, s a renitenseket helyben felkoncolták.) Ugyanakkor figyelmeztette az urakat is az egyszerű nép őszintébb megbecsülésére: ,,Vigyázzunk nagyon, mert ahogyan mi fellobbantottuk a tüzet az ellenség ellen, ugyanúgy ellenünk is támadhat ugyanaz a tűz!"

A kuruc had hiányosan felszerelt, képzetlen, alultáplált volt, s bizony önmagában a fogyatkozó lelkesedés nem óvhatta meg mindig a vereségektől (pl. Nagyszombat, Trencsén stb.). Ezért írta meg Rákóczi 1708-ban a Hadakozó embernek tanító scholája című traktátusát, és katonái előtt számos beszédet is mondott (pl. a huszti gyűlésen s a kállói hadiszemlén). A sárospataki országgyűlésen elhatározták a harc rendületlen folytatását, a megalkuvás és a felemás béke elutasítását. A nehézségek viszont egyre szaporodtak; sem a franciáktól, sem az oroszoktól (Nagy Péter cár), sem a törököktől nem kaptak mást hitegetésen kívül, így esélyeik egyre romlottak, s az 1710-es romhányvadkerti csatavesztés már a végső bukást vetítette előre. Rákóczi ekkor írta meg Egy igaz magyarnak hazája dolgai felől való elmélkedése című politikai művét, majd ismét Lengyelországba indult támogatást szerezni. Azonban 1711-ben a teljhatalommal megbízott Károlyi Szatmárban békét kötött a labancokkal, majd a majtényi síkon letette a fegyvert (pontosabban a zászlókat), mert nem vállalta a további kilátástalan véráldozatokat. (Áruló volt-e vagy reálpolitikus? - ebben ma is megoszlanak a vélemények. Nem tisztem most ezt a vitát eldönteni. Csupán megjegyzem, hogy 1849-ben kísértetiesen megismétlődött mindez Görgeivel Világosnál.) Ezzel végetért a magyar história leghosszabb (8 esztendős) szabadságharca. Csekély eredménnyel, hisz elmaradt a jobbágyfelszabadítás, veszendőbe ment a belső megújulás s a gazdasági fejlődés, azaz lényegében minden maradt a régiben. Megkezdődött a kurucok életfogytig tartó keserű bujdosása.
Rákóczi 1713-ban Franciaországba ment, csatlakozott hozzá Zay Zsigmond s Mikes Kelemen, a tehetséges íródeák, jóval később pedig Bercsényi is. Az általános európai rendezésből (ez volt az 1714-es rastatti béke) hazánkat egyszerűen kihagyták, mint azóta is annyiszor! 1715-ben, III. Károly nyomására, a pozsonyi országgyűlés Rákóczit és a hűségesküt megtagadó híveit hazaárulónak nyilvánította, fő- és jószágvesztésre ítélte. Párizs is megalázta, felszínességével taszította a fejedelmet, ezért egy vidéki kolostorba vonult vissza, ahol szinte szerzetesként élt, és hozzákezdett a Confessio (Vallomások) latin nyelvű lejegyzéséhez. Ebben az 1716-19 közt készült 3 részes szubjektív vallásfilozófiai, önéletrajzi ,,versprózában" Szent Ágoston-i magasságokba szárnyalt. Az 1717-ben franciául írt Memoires-jaival (Emlékiratok) együtt ez a barokk utáni, felvilágosodás előtti irodalmi munkásságának vitathatatlan fő műve, a saját idealizmusának s egyben szabadságharcának megkerülhetetlen, európai rangú tükörképe. Ilyen sorok találhatók benne: ,,Ki a világ előtt fejedelem, a te színed előtt por és féreg vagyok...- Mert ki lehet ellenem, ha te velem vagy, és ki lehet mellettem, ha te elhagysz?"

1717-ben a szultán hívására kíséretével egyetemben Törökországba utazott; előbb Gallipoliban, majd Drinápolyban, Jeniköjben, végül 1720-ban Rodostóban telepedett meg. (Bercsényi szójátéka szerint: ,,Rodostó - ostorod".) A Porta is csak ámítgatta, tapasztalatait, szolgálatait elfogadta, de még a maga és társai megélhetését is alig biztosította. Nem sok reménysége, bizodalma maradt: ,,... szinte már azt sem tudom, élek-e még, vagy csak azért vagyok a világon, mert elfelejtettek eltemetni. Ugyanis az a szomorú tapasztalatom, hogy a lelki és testi halálon kívül van politikai halál is. Már semmi, de semmi nem köt ehhez a világhoz. Senki nem veszi hasznomat, és amikor magam sem látom hasznát személyemnek, kétszeresen szerencsétlen vagyok." A zágoni Mikes szerint: ,,A bujdosásban is bujdosnunk kell."Szekfű Gyula, a neves történész írta a számkivetett fejedelemről: ,,A száműzetés keserűsége csak a földi vándorlás legvégén, a halál kapujában vált meg tőle. Szomorúság volt osztályrésze, nagyobb szomorúság, mint amit a sors egyéb száműzöttekre szokott kimérni. Nem elég, hogy a hazától, a nemzet közösségétől elszakadt, utolsó évtizedeiben a keresztény világ vigasztalását, a nyugati műveltség áldását (??! - S. A.) is nélkülöznie kellett. Végtelen egyedülvalóság feküdte meg lelkét embertelen súllyal, senkitől tanácsot, senkitől útmutatást nem remélhetett. Mindent saját magából, saját gondolat- és érzésvilágából kellett merítenie."

1721-ben Meditáció-i sorozatát vetette papírra, majd 1725-ig befejezte állambölcseleti munkáit, közben szorgalmasan levelezett sokakkal. Mindkét fiának sikerült megszöknie a bécsi fogságból, s közülük György több hónapig nála vendégeskedett, de valójában fiaiban is csalódott, akik nem örökölték sem képességeit, sem áldozatkészségét és kitartását. 1732-ben elkészült II. Rákóczi Ferenc politikai és erkölcsi végrendelete, melyben egyéb intelmei mellett leszögezte: ,,A fejedelmeknek törvényes hatalmuk van, amelyet a nép szabad és egyhangú beleegyezése adott nekik és tart fenn." 1735. április 8-án, 59 éves korában halt meg a ,,szegénység édesura". Szívét a francia Grosbois-ba küldték kézirataival együtt, testét pedig Rodostóban temették el, majd átvitték Konstantinápolyba (Szent Benoit templom), Zrínyi Ilona hamvai mellé, végül 1906-ban nagy pompával mindkettőjük földi maradványait a kassai Dómba szállították.

Rákóczi egész életével a Habsburg-birodalomtól különváló, önálló, független, központosított új Magyarország felépítésén fáradozott, mind diplomáciai és katonai, mind pedig gazdasági-társadalmi és kulturális téren. Tollal és karddal harcolt a szabadságért, a nemzeti összefogásért és egységért. Államférfi, hadvezér, művelődéspolitikus, diplomata, író, társadalmi és vallási bölcselő volt egyszemélyben. Már kortársai is nagy tisztelettel övezték a ,,haza atyjának" karizmatikus egyéniségét, valóságos Rákóczi-kultuszt teremtve ezzel. Nála a személyes sors s a nemzeti ügy tökéletes összhangban volt; kizárólag népe fölemelkedésével együtt akart boldogulni, s nemes küldetésének bukása okozta önnön tragédiáját is. Mindvégig vallási toleranciára, a felekezeti viszályok kiegyenlítésére törekedett, kerülte a zsarnokságot, a fölösleges erőszakot; ha szükséges volt, büntetett ugyan, de kegyes és igazságos volt, mértékletes és méltóságos. Mélységes hit, törhetetlen hazafiság, vitézi morál, továbbá emberszeretet, hűség, bölcsesség, kötelességtudás és önzetlenség jellemezte. Ugyanakkor elemző, önfeltáró, vívódó és szenvedélyes alkat volt. Messze előre látta, hogy az egyes társadalmi osztályok közti éles ellentéteket fel kell oldani, sőt azt is, hogy a közép-európai (ha úgy tetszik: kárpát-medencei) népek csupán együtt vihetik valamire, mert a gyűlölködés és marakodás csak a pusztulásukhoz, elsöprésükhöz vezethet. (Bizony nem ártana megszívlelni ezt azoknak a vaksi, hazug és barbár ,,demokratáknak" sem, akik azt hiszik, hogy szabadok és boldogok lehetnek olyan áron, ha egy másik nemzet torkát szorongatják, vagy életterét fondorlattal összezsugorítják.)

A kuruc világnak Rákóczi volt az éltető magja, fáradhatatlan motorja. Tüneményes alakja ő a magyar történelemnek. Szabadságharca, hagyatéka feltüzelte, megtermékenyítette a lelkeket, melyekből pompás mesék, mondák, dalok és művészeti alkotások fakadtak. Diadalok öröme, kudarcok bánata, remény és lemondás árad belőlük, az igaz ügyért küzdők iránti rajongó szeretet s a szabadságunkat eltipró ellenség dühös megvetése tör föl századok óta. Riadó kürt és kesergő tárogató dobban meg szívünkben, egy daliás kor gyönyöre és gyásza vibrál idegszálainkon. Rákóczi fejedelem emléke állócsillagként tündököl a Hadak Útján, örök világosságot és példát sugároz minden árva, szenvedő, sötétben botorkáló magyarnak. Csak fel kell emelni csüggedő fejünket, hogy szembenézzünk vele!



Megjegyzés: Szomorúan olvastam, hogy kiváló harcostársunk, a HunHír.Hu rendszeres fórumozója, Markó Zoltán (alias saman) néhány napja váratlanul elhunyt. Igazán fiatal volt még, nagy kár, hogy ilyen korán magához szólította a Magyarok Istene. Személyesen is gyakran találkoztam vele Szegeden, a verőcei Magyar Szigeteken és más nemzeti rendezvényeken. Sokszor beszélgettünk egy-egy kupa sör mellett népünk égető gondjairól. Mindig akadt néhány hozzám intézett biztató, elismerő szava is. Immár ezt is nélkülöznöm kell, pedig a sors nem adott annyi önzetlen barátot, hogy bármelyiküktől könnyű szívvel megválhassak. Hiányozni fogsz kedves Sámán, mégis remélem, hogy nyughatatlan lelked odafönt elnyeri az örök békességet és üdvösséget. Emlékedet megőrzöm, és imádkozom érted Boldogasszonyunkhoz, aki még egyetlen becsületes magyar hazafit sem hagyott soha cserben. Együtt érzek gyászoló családoddal, s mindazokkal, akiknek jelentettél valamit. Bízom benne, hogy aggódásod, küzdelmed nem volt fölösleges, s előbb-utóbb mindnyájan kivívjuk a szabadságot és az emberibb életet. Legyen számodra könnyű a föld, s Jézus Urunk szentséges Világossága fényeskedjen neked!


II. Rákóczi Ferenc: Ima a hazáért

Hozzád fordulunk a megpróbáltatásnak
e nehéz napjaiban, népeknek
és seregeknek Ura és Istene.

E nemzet küzd jogaiért és igazságáért,
s Hozzád emeli esdő tekintetét,
mert egyedül tőled várhatja
szabadulásának óráját.

Vitéz hőseink vére áztatja
Hazánk szent földjét,
s az özvegyek zokogásaiba
ártatlan gyermekek és szomorú anyák
könnyei vegyülnek.

E könnyek árja törjön föl az égre,
és ostromolja meg
irgalmasságodnak trónusát!
Ne hagyd elveszni azokat,
akik Benned bíznak,
s a meggyötört szívek sebére
öntsd könyörületed balzsamát!

Üdvözítő Istenember, Jézus,
ki egykor vérkönnyeket hullattál
a veszendő Jeruzsálem felett,
tekints kegyesen
a mi sanyargattatásunkra,
s oltalmazd ezt a szép hazát,
melyet első szent királyunk
Szűz Anyád, Mária, pártfogására bízott.

Boldogságos Szűz Anya, Mária,
ne feledkezzél meg a te népedről,
szegény Magyarországról,
melynek oltalmazója és pártfogója lettél!

És ti, szent királyaink,
akik a kereszt jelével
és a Boldogságos Szűz képével díszített
zászlóinkat erős karokkal
vezéreltétek győzelemre,
legyetek szószólóink Istennél,
hogy közbenjárástok a Mindenható
szívét könyörületre lágyítsa irántunk,
most és mindörökké.
Ámen.



Link
 
 
0 komment , kategória:  MAGYAR TÖRTÉNELEM  
Ady tévedései és igazságai
  2010-03-31 01:02:37, szerda
 
  Ady tévedései és igazságai (14. rész)


Link


Ady tévedései és igazságai (15. rész)


Link


Előző részek itt:


Link




 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
Szájzár a holokauszt ügyben
  2010-03-31 00:46:17, szerda
 
  Szájzár a holokauszt ügyben

Nemzeti Hírháló

"Sem a gyűlölködés, sem a problémákról való hallgatás nem hozhat megoldást!" BGS

,,Üldözik a zsidókat, mert azt mondják, gazemberek. - Üldözzék a gazemberséget! S jaj a zsidóknak, ha azok..." Karinthy Frigyes

Véleményem szerint értelmes ember nem tagadhatja a nácik, a bolsevikok, a fasiszták vagy más nevet viselőknek az emberiség (fajok, nemzetek, államok, hívők, stb.) ellen elkövetett bűneit.

Ami a holokausztot illeti, az előzmények ismerete, valamint az okok feltárása adhat némi magyarázatot (de nem felmentést) a probléma vizsgálatához.

A téma iránt érdeklődőknek javaslom elolvasásra Herzl Tivadar: "A zsidó állam" c. művét, mivel a pesti születésű szerző definiálta a zsidó fajt és leírta annak okát, hogy miért szükséges nekik önálló állam. Ha létezik a téma megértéséhez autentikus szerző, akkor ő az!

Idézek néhány gondolatot tőle:

"Elnyomás és üldözés által nem vagyunk kiirthatók. A történelem egyetlen népe sem bírt ki annyi küzdelmet és szenvedést, mint mi. A zsidóheccek nyomán mindig csak a férgese hullott le a zsidóság fájáról. A zsidókérdés mindenütt megvan, ahol zsidók nagyobb számban élnek. Ahol nincs, oda magukkal hurcolják a bevándorló zsidók. A zsidókon való felülkerekedés eme lehetetlensége csak erősíti, és elmérgesíti a gyűlöletet. A nép körében napról napra, óráról órára nő az antiszemitizmus, és még tovább kell nőnie, mert okai továbbra is fennállnak és nem küszöbölhetők ki. A távolabbi ok az, hogy a középkorban elveszítettük asszimilálódó képességünket, a közvetlen ok pedig az, hogy túltermelésünk van középintelligenciában, amelynek nincs elhelyezkedési, sem emelkedési lehetősége, nevezetesen nincs egészséges levezetődése és nincs egészséges emelkedése. Lefelé felforgatókká proletárosodunk el, minden forradalmi pártnak az altisztjeit mi szolgáltatjuk és egyidejűleg félelmetesen nő pénzhatalmunk."

Tehát Herzl világosan leírja, hogy a zsidóság egy jelentős része - más népekhez nem tud és nem is akar, alkalmazkodni. Megvilágítja azt is, hogy a kapitalizmus és a kommunizmus közös gyökerét éppen a zsidó nemzet adja. Elismerem, hogy sok tisztességes zsidó gondolta a kommunizmust, valóban kommunizmusnak. Azt hitte, hogy valóban a közösségi érdek fog dominálni. Ám a magyar lélektől még a közösség érdekében történő erőszak is idegen. Ha valaki meg akarja érteni a holokauszt tagadásának a kialakulását, annak meg kell értenie a zsidóság sajátos helyzetét, s azt is, hogy a megvalósult zsidó állam miért nem a béke szigete, az antiszemitizmust miért éppen a zsidók egy meghatározó rétege gerjeszti? De meg kell érteni azt is, hogy egyetlen áldozat is áldozat, s a számháború csak azok érdeke, akik káoszt akarnak és antiszemitizmust, vagy helyesebben anti judaizmust. Az antiszemitizmussal és a holokauszttal kapcsolatos számháborút tehát csak a tudás és a korrektül bizonyított álláspont szüntetheti meg.
A nemrégen megszavazott BTK módosítás - sajnálatosan - nem ezt, segíti elő! Logikátlan, provokatív és torz szülemény!

A magyar országgyűlésnek nevezett alsóház a kettős mérce szerint alkotott törvényt e témakörben. Azért van erre - a szájzár jellegű szabályozásra - szükség, mert vannak, akik tagadnak számokat és tényeket a zsidó holokauszt kapcsán? Ám ezzel szemben vannak olyan képviselők is az alsóházban, akik nem hajlandók tudomásul venni a nemzetellenes szocialisták vagy bolsevik brigantik bűneit, vagy az 56'-os forradalmunkat ellenforradalomnak nevezik! Az már közismert, hogy a hatmillió zsidó áldozatot emlegetők erőteljesen csúsztatnak, hiszen a szám nem felel meg a valóságnak. A Jad Vachem (hitelesebbnek tűnő) adatai (kőbe vésve) mintegy másfél millióval kevesebb áldozatra utalnak. Hasonló - eltérő -, számadatok publikálása vezetett a "számháborúhoz", és ingatta meg a közvéleményt a valós események korrekt megítélésében. Bár arról nincsen tudomásom, hogy bárki is tagadta volna, hogy a történelemben igenis voltak szörnyűséges népirtások. (még az ószövetségben is olvashatunk ilyet)

Nézzük csak a törvény szövegét: A Btk. új, 269/C paragrafusa alapján "aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".

Katyn-t, a Gulágokat, a délvidéki partizán mészárlásokat, valamint az örmények, a mexikói őslakosok, az írek vagy a kurdok "megtizedelését", illetve azok tagadását vajon miért nem tartalmazza a BTK új törvénye?

Tegnap találkoztam Reiner Péter barátommal, aki zsidó származása ellenére nem örvendezett a holokauszttagadás büntetőjogi tiltásán, sőt azt a megjegyzést tette, hogy: "megalázták őseinket is ezzel". Egyetértek vele, mert a jelenlegi ál-képviselőknek minden "döntése" megalázó rájuk. A folyamatos bűnpártoló tevékenységük miatt, de minden egyéb esetben rossz fényt vet - még a véletlenül jó cél érdekében meghozott - döntéseikre is. Nem a politikának, hanem a tudománynak kellene a különböző népirtásokkal foglakoznia, hiszen éppen azon okból van zavar a kérdésben, mert a politika beleavatkozik a történelemtudomány munkájába!

Nekem persze egyszerű, hiszen több alkalommal leírtam már a véleményemet a náci tettekről, a bolsevik őrületről, a globalista mészárlás napi gyakorlatáról, s így nem rettegek a hatalomtól, s az általa irányított bíróságok döntéseitől. Azonban ez a módszer alkalmatlan a cél elérésére.

Sokkal egyszerűbb lett volna a büntetőjog eszköztára helyett: egy nemzetközi bizonyító eljárást kezdeményezni a valós tényekről, mellőzve a számháborúsdit! Ebben az eljárásban össze lehetne vetni a valós bizonyítékok tömegét a nemrégen felszabadított orosz levéltári adatokkal, a kikényszerített vallomásokat a koncentrációs tábor tényleges lehetőségeivel, valamint az ásatások során előkerült csontok tömegével. Mindezt, szigorúan objektív, tudományos és abszolút pártatlan alapon.

Én magam nem vagyok a kérdésben szakértő, ám Reiner Pétert mindenképpen ajánlanám a tudományos munka pártatlanságának felügyeletére, hiszen családtagjai is odavesztek - tehát érintett - de azért is, hogy ne csak egyoldalú vélemények alakuljanak ki, hanem végleg elejét lehessen venni a további pro és kontra bizonyíték áradatnak. Ebből a munkából persze ki kellene az olyan személyiségeket zárni, akik már elkötelezték magukat a végeredmény mellett így vagy úgy. Nem a BTK módosítás hiányzott tehát, hanem az egyértelműen tudományos megközelítés, amely minden - jogos vagy jogtalan - kételyt eloszlat! Az idő múlásával ugyanis nem csak az emlékezet homályosul, hanem új bizonyítékok is előkerülhetnek, amely ezt a sajnálatos ügyet egyértelműen lezárhatná, s a zsidóság új generációjának nem egy állandó bizonytalanító "suttogópropagandával" és nem egy holokauszttagadók elleni szájzártörvénnyel, hanem az egyértelműen bizonyított tényekkel kellene találkoznia. Ugyanezt szeretném elérni végre a magyar holokauszt kapcsán is, amelyet Titó partizánjai, a Szovjetunió hadserege és az NKVD, valamint a Rákosi-féle ÁVO és ÁVH követett el - magyar állampolgárokkal szemben (beleértve a svábokat, a cigányokat, a szlovákokat és a zsidókat is), válogatás nélkül.

Dr. Bene Gábor S.

Zsidó cenzúra - videó :



Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Óvodásokból szörnyetegeket
  2010-03-31 00:39:25, szerda
 
  Óvodásokból szörnyetegeket

Szerző: Szencz Dóra

Férfi, nő, anya, apa - egy tavalyi kormányrendelet értelmében e szavakat és
jelentésüket gyakorlatilag száműzni kell a nevelésből. A nemi sémák
eltüntetése katasztrofális identitászavarokat okozhat.


A kormány a tavalyi év végén rendeletet adott ki, amellyel módosította az
óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló jogszabályt. Előzetesen
egyetlen szakember véleményét sem kérték ki a változtatással kapcsolatban.
Valószínűleg azért, mert előre tudták, hatalmas felháborodást fog
kiváltani.


A rendelet lényege, hogy a következő nevelési év kezdetéig úgy kell
módosítani az óvodai nevelési programokat, hogy a jövőben az óvónők
tudatosan kerüljék a nemi sztereotípiák erősítését. Hogy megértsük, mit
jelent ez valójában, és mekkora súlya van, meg kell ismerni a pszichológia
azon modelljeit, amelyek a személyiség kialakulásával, illetve a nemi
identitás és a nemhez igazodás törvényszerűségeit leírják.


Az egyik legelismertebb pszichológus, Atkinson könyvéből kiderül, az
emberek elenyésző kivétellel a két nem valamelyikében születnek, és a
legtöbb gyermek elsajátítja a nemi identitást, vagyis annak biztos érzését,
hogy ő fiú vagy lány.


A társadalmak formális szabályokkal és informális normákkal is
meghatározzák, hogyan viselkedjék egy nő és hogyan egy férfi, mely
szerepeket kell vagy megengedett betölteniük, illetve, hogy milyen
személyiségjellemzőkkel helyénvaló rendelkezniük. A szakirodalom
hozzáteszi, ezek a normák kultúránként változhatnak, de minden társadalom
igyekszik fiaiból maszkulin, lányaiból pedig feminim felnőtteket nevelni.


Freud szerint a nemi identitás kialakulása és a nemhez igazodás, vagyis a
kultúra által a nemhez megfelelőnek tartott viselkedések és tulajdonságok
elsajátítása azzal kezdődik, hogy a gyermek felfedezi a nemek közötti
biológiai különbségeket és a saját nemének megfelelő szülővel azonosul.


A szociális tanuláselmélet is az utánzás és az azonosulás folyamatait
hangsúlyozza, de itt az a megfigyeléses tanuláson és nem a belső
konfliktusok feloldásán nyugszik. Vagyis a gyerekek figyelemmel kísérik,
hogy a felnőtt férfiak és nők másképp viselkednek, és hipotéziseket
alkotnak arról, melyik a helyénvaló számukra.


A férfias és nőies viselkedés modelljét a szülők szolgáltatják. A kicsik
azért igazodnak nemükhöz, mert a kultúra a nem alapján osztogatja a
jutalmakat és büntetéseket. Az anyák megjutalmazzák lányukat az
öltözködésért, a táncolásért, a babával játszásért, de bírálják a tárgyak
szétszedését, a futkosást, ugrálást és a mászást. Ugyanakkor fiaikat a
szülők megdicsérik az építőkockával való játékért, de bírálják, ha babával
játszanak, segítséget kérnek vagy akár segítségre ajánlkoznak.


A szociális tanuláselmélet szerint a kortársak azonban sokkal inkább
erőltetik a nemi sztereotípiákat, mint a szülők. A fiúk például különösen
bírálják egymást, ha azt látják, hogy a másik lányos tevékenységet végez.
Mindemellett nagyon fontos szerepet játszanak a nemi sztereotípiák
megerősítésében a gyermekkönyvek és televízióműsorok.


Egy kutatás során öt-hat éves gyerekeknek olyan filmeket játszottak le,
amelyekben a szokásos nemi szerepeket felcserélték, például az orvosok nők,
az asszisztensek férfiak voltak. Amikor később a filmről kérdezték őket, a
szereplők foglalkozását sokszor újracímkézték, vagy is a női szereplőt
asszisztensként, a férfit orvosként azonosították. A hat-hét évesek 90
százaléka úgy véli, hogy kell legyenek nemi szempontú kötöttségek a
foglalkozások megválasztásában.


A kognitív fejlődéselmélet azt mondja ki, hogy a nemi identitás döntő
szerepet játszik a nemhez igazodásban. Vagyis az a motívum, hogy saját nemi
identitásának megfelelően viselkedjék - és nem az, hogy külső jutalmat
kapjon -, készteti a gyerekeket arra, hogy nemüknek megfelelően
viselkedjenek. Önként vállalják a feladatot, hogy magukat és kortársaikat
is nemükhöz igazítsák. A gyerekek a nemüknek megfelelő viselkedést erkölcsi
követelménynek tekintik, és büntetést kívánnak azoknak a gyerekeknek, akik
eltérnek a nemüknek megfelelő viselkedéstől. A nemiséma-elmélet szerint a
kultúra a gyerekeket arra bátorítja, hogy a világot a nemek szemüvegén
(nemi séma) keresztül nézze, így például az a gyerek, aki először megy
bölcsődébe, olyan játékot válasszon, ami a nemének megfelel. A tanárok és a
szülők nem közvetlenül tanítják a nemi sémákat, a ,,lecke a kultúra
mindennapjainak gyakorlatában van csendben elrejtve".


A könyv egy olyan példát említ, amelynek során egy tanár egyenlően kívánja
a két nemhez tartozó gyerekeket kezelni. Ennek megfelelően a fiúkat és a
lányokat váltogatva állítja a sorba az ivókútnál. A tanár úgy véli,
megtanítja a gyerekeket a nemek egyenlőségének fontosságára, de közben nem
veszi észre, hogy akaratlanul a nem fontosságát is elsajátíttatja velük. A
diákok ugyanis megtanulják, hogy mindegy, hogy egy tevékenység láthatóan
nem kapcsolódik egyik nemhez sem, a férfi-nő különbséget akkor is
figyelembe kell venni. A gyerekek képesek lesznek a nem szemüvegét magukra
is vonatkoztatni, ezért énképüket ennek megfelelően fiússáguk és
lányosságuk köré szervezik.


A könyv hangsúlyozza, hogy még a különböző nyelvek személyes névmásainak
megtanulása is a nem szemüvegének használatát követeli (kivéve a magyart,
amelynek nyelvtani szerkezete semmiféle különbséget nem tesz a nemek
között, amit kutatók a magyar nyelv ősi, a matriarchátus korából származó
eredetével magyaráznak).


A kormány tavaly kiadott rendeletével tulajdonképpen azt akarja elérni,
hogy a nemi sémák eltűnjenek, vagyis a magyar kultúra és oktatás ne
befolyásolja a gyermekek nemi identitásának kialakulását. Ez a
gondolkodásmód nem más, mint az úgynevezett genderideológia, aminek
fogalmát sokan először hallják, és nem is sejtik, hogy ez a nézet milyen
rohamosan terjed a világban, és milyen sunyi módon férkőzik be az állami
intézményekbe, iskolákba és óvodákba Magyarországon is.


A Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján az ,,esélyegyenlőség" fülre
kattintva egyből beletekinthetünk a Gender Intézet tevékenységébe, valamint
a gender mainstreaming kézikönyvbe. Ebben leírják, hogy az Európai
Bizottság 2000-ben akcióprogramot hirdetett a nemek közötti egyenlőségről,
a ,,férfiak szerepe a nők és férfiak esélyegyenlőségének elősegítésében, a
szülői, ezen belül az apaszerep új értelmezése a munka, a karrier és a
magánélet összeegyeztetésében" témakörben. Hozzáteszik, hogy a minisztérium
a program megvalósítása során az európai keretstratégia három területén
szeretne előrelépést elérni, ezek közül az egyik a hagyományos, megrögzült
nemi szerepek és sztereotípiák oldása és átalakítása.


XVI. Benedek pápa évzáró beszédében hívta föl a figyelmet erre az
ideológiára, mert szerinte az súlyosan veszélyezteti az emberi természetet,
a házasságot és családot.


Eredetileg a ,,gender" fogalmat az angol nyelvben a társadalmi nem biológiai
nemtől való megkülönböztetésére használták, amely mögé olyan pozitív
kezdeményezések sorakoznak, amelyek a nők egyenjogúságáért vagy a
homoszexuális hajlamú emberek hátrányos megkülönböztetése ellen küzdenek.
Ám idővel a szélsőséges gender-feministák, a melegszervezetek és az
úgynevezett gendermainstreaming ideológusok eltorzították a fogalmat, és
egy olyan mozgalmat kezdek el képviselni gender-ideológia néven, ami egy
teljesen új ember- és társadalomképet szeretne kialakítani. A gender
mainstreaming szerint a nem a társadalom terméke, és az ember pénisztől és
vulvától függetlenül semleges lénynek születik, csupán a család és
társadalom elvárásai nevelik őt férfivá és nővé. Az emberek alapvető joga
és képessége, hogy maguk határozzák meg nemüket, szexuális kapcsolataik
formáját. Az utódok létrehozatalának pedig nem egyetlen útja a hagyományos
házasság. A gender-ideológia kimondja, a nemek közötti egyenlőség
elérésének feltétele a férfi és női nem, illetve a házasság és család
megszüntetése.


Tomka Ferenc világít rá egy tanulmányában bővebben a gender-ideológia
szörnyűségeire. A gender szerint az anyaság rabszolgává teszi a nőket,
megakadályozza szakmai és társadalmi kibontakozásukat, ezért biztosítani
kell, hogy az anya hamar megszabadulhasson a gyermek és a család okozta
terhektől, ennek érdekében például meg kell rövidíteni a gyest és a gyedet.
Az ideológia további célja a nemek teljes átstrukturálása, vagy is, hogy ne
két nem létezzen, hanem hat, így ne férfiakról és nőkről beszéljünk, hanem
heteroszexuális és homoszexuális nőkről, heteroszexuális és homoszexuális
férfiakról, valamint biszexuálisokról és transzvesztitákról.


A gender-ideológia képviselői először az ENSZ által 1995-ben Pekingben
megrendezett női világkonferencián kaptak nagyobb nyilvánosságot. A
találkozó dokumentumából kiiktatták az apa, anya, feleség, férj
kifejezéseket, mert ezek túlhaladott, konzervatív nézeteket sugallnak. A
nem fogalmát kicserélték a genderre, amely semmilyen nemhez nem kötődik, és
tetszés szerint megváltoztatható. A konferencián használták először a
homofób, illetve heteroszexista kifejezést azokra az emberekre, akik nem
értenek egyet a nemek átstrukturálásával. 1995-ben az ENSZ, 1996-ban pedig
az Európai Unió is elkötelezte magát a gender mainstreaming elmélet
mellett.


Tomka leírja, 2008. február 13-án az EU szabályozta, hogy a munkatársak ne
használjanak nemekre utaló kifejezést, például a tanárnő vagy tanár helyett
mondjanak tanerőt, nehogy sértő legyen a kifejezés azokra, akik sem
férfinak, sem nőnek nem érzik magukat.


2008. szeptember 3-án az Európai Parlament olyan döntést hozott, hogy a
tankönyvekből, számítógépes játékokból, marketingből, plakátokról száműzni
kell a sztereotip férfi és női magatartásformák megjelenítését, tehát ne a
nő varrjon, főzzön a képen, hanem a férfi, s ne a férfi vezesse a motort,
hanem a nő. Több kötelező iskolai tárgy részévé tették a gender
mainstreaming elméletet, Angliában például egyes iskolákban megtiltották,
hogy használják az apa vagy anya szavakat, mert ez diszkriminatív. Sok
óvodában bevezették, hogy a fiúkat lányos, a lányokat fiús játékokra
tanítsák, hogy így nemi identitásukat kiegyensúlyozottá tegyék.


,,Németországban kiemelkedő a folyamat. Berlin, München, Hamburg városokban
például tanácsadófüzetet adtak ki középiskolai pedagógusok számára
leszbikus és meleg életformák átadásának módjáról, hogy miként lehet ezeket
vonzóvá tenni biológia, etika, történelem, társadalmi ismeretek vagy akár
nyelvi órákon" - írja a tanulmány. Tomka a legmegdöbbentőbb adatként közli,
a Német Családügyi Minisztérium alá rendelt Egészségügyi Felvilágosító
Központ kiadott egy brosúrát 1-3 és 4-6 éves gyermekek szülei számára. Az
első elemzi, milyen jelentős a kisgyermekek számára a simogatás, és
felszólítja a szülőket, hogy rendszeresen simogassák, csókolgassák
gyermekeik nemi szerveit. Nyúljanak bele a lányok hüvelyébe és simogassák
azt, így irányítsák őket a gyönyörszerzés ilyen formái felé.


A második - sok egyéb hasonló ötlet között - kijelenti, jó, ha a gyermek
már kisgyermekkorban megtanulja az önkielégítést, valamint ha megtanulja
azt, hogy a szülők nem csak a heteroszexuális kapcsolatot tartják
normálisnak. A témával szinkronban jelentek meg játékos és énekes füzetek
is gyermekek számára, amelyek segítséget nyújtanak, hogy a nemi
testrészekről énekelhessenek.


Magyarországon is egyre jobban befészkeli magát számos területre a
gender-ideológia, 2009 januárjában a volt szocialista országok közül
hazánkban alakult meg először az UNIFEMért Magyar Nemzeti Bizottság,
amelynek első konferenciája a nők és férfiak esélyegyenlőségén alapuló
költségvetés külföldi tapasztalatairól és magyarországi adaptációjának
lehetőségeiről szólt. A konferenciát Dobrev Klára, az egyesület elnöke,
Gyurcsány Ferenc felesége nyitotta meg. A rendezvényen elhangzott, hogy
Magyarországon elengedhetetlen a gender szakértelem fejlesztése és
kiterjesztése az államigazgatásban, annak érdekében, hogy a nők és férfiak
társadalmi egyenlősége megvalósuljon az élet valamennyi területén.


A nemi sztereotípiák erősítésének elkerülésével a jövőben az óvodásoknak
felolvasott mesében nem apának és anyának, hanem egyes és kettes szülőnek
kell hívni a szüleit, és ha a kislány túl sokat babázik vagy mindig
szoknyában jár masnival a hajában, rá kell szólni, hogy ez nem helyes.


A magyar óvodáknak nyár végéig kellene elkészíteniük az új programot a
módosított kormányrendeletnek megfelelően, de a legtöbb intézmény, ha
egyelőre nem is hivatalosan, de tiltakozik ellene. Egyetlen esély maradt
óvónők és szülők számára: a remény, hogy az új kormány véget vet ennek az
embertelen gyakorlatnak, amely a hanyatló Róma perverzitását is felülmúlja.




Link
 
 
0 komment , kategória:  ERKÖLCS  
Demszky-féle fizetett hirdetés
  2010-03-31 00:35:16, szerda
 
  Demszky-féle 1990-ben megjelent fizetett hirdetés

A Magyar Hírlap-ban jelentette meg Demszky Gábor ezt a fizetett hirdetését 1990-ben az önkormányzati választások apropójából, minden "földi jót" ígérve a választópolgároknak, hogy bekerüljön a főpolgármesteri bársonyszékbe.

Az eltelt húsz év alatt egyetlenegy ígéretét sem valósította meg, Budapestet tönkretette, úgy hazudott, mint Gyurcsány vagy Kóka, többek között a 4-es metró építésével ámította a "bunkó" rászavazókat, miközben tevékenységével több kárt okozott Budapestnek, mint egy szőnyegbombázás!

Volt képe, - minden év március 15-én, a Petőfi szobornál, hazudozni és vicsorogni a hallgatósága előtt, bár az utóbbi időben a tojászápor hatására kellő távolságot tartott az összegyűltektől, és nagyszámú fekete esernyős védőlegényekkel körülvéve biztosította szerepének végigjátszását.

Most a korrupciós ügyek miatt szorul a hurok a nyaka körül, perek sokaságával fenyegeti a piszkos ügyeinek kiteregetőit, külön kiemelve, hogy eddig még minden pert megnyert.

Javaslom Demszkynek, hogy most - a változatosság kedvéért - perelje be önmagát, sorozatos hazugságai, munkaköri kötelezettségének elmulasztása, Budapest elhanyagolása és a választópolgárok megtévesztése miatt. Én is tanúskodom mellette, de több ezer jelentkezőre is számíthat.

Biztos lehet abban, hogy ezt a pert is megnyeri, ha pedig mégsem, akkor fizetem az ügyvédi és a perköltségét is! Ha kell, akkor közjegyző előtt hitelesített "ígérvényt" is átadok számára.

Feltételezem, hogy az alábbi fizetett hirdetését elolvasván, lesz bátorsága feljelenteni magát vagy a szamurájok példáját követve önbíráskodáshoz folyamodni.

Merthogy: ritkaságnak számít, hogy egy ilyen hazug, ígérgetős, világjáró, saját vagyonának gyarapításán kívül semmi maradandót nem produkáló, közel 300 milliárd forintnyi adósságot összehozó senkiházi,- 20 évig bitorolja a főpolgármesteri helyet és még a fenyegetőzéstől sem riad vissza.

(Prof. Dr. Bokor Imre)
a Justitia Bizottság elnöke

Az olvashatóság megkönnyítése érdekében mellékelem a fizetett hirdetés gépelt anyagát.

HÖLGYEIM ÉS URAIM! FŐVÁROSI POLGÁROK!

Az a megtiszteltetés ért, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége budapesti önkormányzati listáján társaim bizalmából az első helyre kerültem. Ha az a hatalmasabb megtiszteltetés érne, hogy Önök is megajándékoznak a bizalmukkal, nem lehetetlen, hogy rám hárulna Budapest főpolgármesterének nagyszerű és megrendítő felelőssége.

A főváros közszolgálata olyan sokágú, annyiféle érdek, tudás és tapasztalat együttműködését igényli, hogy ezek egyeztetését szerencsésebb politikusra bízni, akinek ez a mestersége.

Jön a tél, nehezedik az élet, az én első gondom az lenne, hogy városunkban senki se fagyoskodjon, senki se éhezzen. Aki beteg, kapja meg a gyógyszerét.

A főváros tartalékait arra mozgósítanám, hogy a szegénység ne súlyosodjon megalázó nyomorrá. A lakbérüket, közüzemi díjaikat önhibájukon kívül ideiglenesen fizetni nem tudó családok adósságát enyhíteném.

Jön a tél, a még szennyesebb füstköd, meg kell védenünk a tüdőnket, gyerekeink agyát az aggasztó károsodástól. Ennél életbevágóbb közérdek nincsen.

Vezetésem alatt - ha ehhez hozzásegítenek - Budapest elöljárósága gyors és erélyes intézkedéseket fog tenni a levegőszennyezés csökkentése érdekében. Azonnal tehermentesíteni fogom a legszennyezettebb levegőjű útvonalakat. A törvény minden erejével meg fogom akadályozni a zöldterületek beépítését.

Szabad polgárok nem akarnak félni. Sem a hatóságtól, sem a bűnözőktől. Azon leszek, hogy a budapesti rendőrség civilizált legyen és hatékony.

Igyekeznék a város energiáit a környezetbarát tömegközlekedés fenntartására és fejlesztésére fordítani. Megkülönböztetett figyelmet fordítanék a közellátás és közszolgáltatások megbízható működésére.

Ha Önök megválasztanak polgármesterüknek, több szellemi forrásból merítenék. Támaszkodnék a választott elöljárók hozzáértésére. A fővárosiak akaratát közvetlenül kifejező polgári kezdeményezésekre, kisebb-nagyobb népszavazásokra szakmailag egyaránt indokolható városfejlesztési tervek között. Azon lennék, hogy a fővárosi és kerületi önkormányzatok a feladatok megosztásában úgy egyezzenek meg, hogy a kisebb-nagyobb városnegyedek a maguk önálló életét élhessék, hogy a város önkormányzatának arca legyen.

Támaszkodnék a fővárosi tisztviselői karra, amelynek szakmai színvonala és keresete reményem szerint nőni fog, létszáma azonban nem. Dolgos politikusnak tartom magamat. A szókimondás, a gondos munka és némi humor megkönnyíti az együttműködést velem. Hálával fogadnám a megszólaló közvélemény minden használható gondolatát városunk ügyeiről. Szellemi Tanács kezdeményezését tervezem, hogy a város legjobb elméi együtt gondolkozzanak a városi politikával és adminisztrációval, mert csak magáról szabadon gondolkodó város tud vagyonosodni és bölcsen költeni.

Nemhogy nem sértődnék meg a sajtóbírálattól, de éppenséggel igényelném a legteljesebb sajtónyilvánosságot, hogy minden pesti és budai polgár tájékozott legyen városa dolgai felől, s hogy Önök hölgyeim és uraim, ne csak a lakásukat, de az egész várost is sajátjuknak érezhessék.

Megérdemeljük budapestiek, hogy városunk félelemtől mentes, nyílt, szabad és otthonos hely legyen Európa közepén.

Demszky Gábor


Forrás: Nemzeti hírháló


 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Dr. Bakos Batu : Öngyilkosság?
  2010-03-31 00:29:05, szerda
 
  Öngyilkosság?

Gróf Teleki Pál szobrát Budapesten 2004-ben nem engedték felállítani. Az auschwitzi kiállításon állítólag egész alakos képe van a holokauszt okozói között. 1941. április 3-án holtan találták szobájában. A hivatalos közlemény szerint öngyilkos lett. Azóta is folytatódnak a találgatások, megölték, vagy tényleg öngyilkos volt? Halála mindenesetre sorsfordító volt a magyar történelemben, a háború nélküle indult, vele valószínűleg nem. A németekkel az eddigi ellenkezés együttműködésre változott. Elképzelhető, hogy meggyilkolták, s az öngyilkosság látszatát keltették azok, akiknek ellenkezése nem tetszett, s együttműködést szerettek volna.

Az öngyilkosság érvei - a történészek többsége ezt vallja - elsősorban Hóman Bálint összeállításán, Horthy levelén, a hivatalos orvosi közleményen, egyéniségének elemzésén, s az események sodrásán alapszanak. Úgy tüntették fel, hogy a lelkiismeretes, erkölcsös államférfit egyéni és nemzeti nehézségei megtörték, s a maga, valamint nemzete becsületét akarta tettével megmenteni, mert más eszköze már nem maradt.

A hír vétele után azonnal elkezdődtek az ellenkező találgatások. Shvoy tábornok, Werth vezérkari főnök, Nagybaconi Nagy Vilmos, rendőrségi emberek mind gyilkosságra gondolnak. Nem engedélyezik a nyomozást, bizalmas emberei nem láthatják a holtat. Nem engednek közelébe törvényszéki orvos-szakértőt. Nem tisztázzák sem a helyet, sem a halál pontos okát. Mindez érthetetlen akkor, ha nincs valami takargatni való a hivatalos változatban.

Hóman elkötelezett németbarát volt. A Legfelsőbb Honvédelmi Tanács ülésén történteket is hamisan adta elő. Az eseményeket, s Teleki egyéniségét úgy rakta össze, hogy belőle az öngyilkosság következzék. Horthy Hitlerrel levelezett az ügyben, de a teljes anyag ma sem ismert, sőt emlékirataiban is hallgat róla. Az a búcsúlevél, amire hivatkozik, hamis.

A hivatalos orvosi közlemény szakértők szerint képtelenségeket tartalmaz. Bakay nem volt törvényszéki orvos, a másik aláíró pedig annak a rendőrségnek az embere, ami nem engedélyezte a nyomozást. Náray leírja, hogy Kemény, aki látta az elhunytat a Nádor téri lakásban szívlövést tapasztalt, míg a Sándor-palotában halántéklövésről adnak ki leletet, s az exhumálás sírásója a tarkócsont hiányáról beszél. Az inas ugyancsak tarkóról beszél.

Oka sem volt az öngyilkosságnak. A Tanácsban végeredményben csak Teleki akarata valósult meg. Werthtel is meg tudott egyezni. Ismerte a londoni táviratot, de az angol követ bizalmas közlését szintén. Tudta, hogy a németek átvonulnak az országon. Éjjel gyónt, reggel áldozni készült, meglátogatta beteg feleségét, s kizárt dolog, hogy magára hagyta volna. A grafológus az írás alapján határozottan állítja, hogy nem lett öngyilkos, valami másra készült, levelét ezért nem dátumozta meg. Megöletése viszont sokak érdekében állt, s ez még akkor is így van, ha - ez a legvalószínűbb - nem a németek ölték meg.

Dr. Bakos Batu



 
 
0 komment , kategória:  MAGYAR TÖRTÉNELEM  
Továbbra is fűt a Golf-áramlás
  2010-03-31 00:26:39, szerda
 
  Továbbra is fűt a Golf-áramlás

A globális klímaváltozás egyelőre nem gyengíti a Golf- (Észak-Atlanti-) áramlást: az továbbra is fűti Európa nyugati partvidékét, a világ legnagyobb pozitív hőmérsékleti anomáliáját létrehozva.

Európa tengeri fűtése ellenáll az éghajlatváltozásnak. A Golf-áramlat nem gyengül a globális felmelegedés hatására - derítette ki az amerikai űrkutatási hivatal (NASA).

Eddig a kutatók attól tartottak, hogy az áramlat és vele együtt Európa fűtése előbb-utóbb megszűnik. Josh Willis, a NASA Jet Propulsion Laboratory fejlesztési központjának kutatójának friss megállapítása műholdas adatokon és bójás méréseken alapult. Előbbiek leolvassák a tengerszintet, amelyek árulkodnak az áramlatokról. Ezen kívül néhány éve 3000 úgynevezett Argo-bója szolgáltat folyamatosan adatokat a világtengerekből 2000 méteres mélységig. A Golf-áramlatról ez volt az eddig leghosszabb adatsor.





Willis megfigyelései egy Észak-Portugália és New York között az Atlanti-óceánon húzódó vonalra összpontosítottak. Ezen a vonalon az áramlás 75-ször annyi vizet szállít északra, mint amennyi az Amazonasból a tengerbe ömlik. A Der Spiegel online kiadásának tudósítása szerint a bójás adatok alapján 2002 és 2009 között nem változott a szállított víz mennyisége - olvasható Willis megállapítása a Geophysical Research című szaklapban. Sőt, az 1993-ig visszamenő műholdas adatok szerint még húsz százalékkal erősödött is az áramlat.

A Golf-áramlat határozza meg Európa éghajlatát. Az áramlás hatására Európa nyugati partvidékén mintegy 10, de néhol akár 15 Celsius fokkal enyhébbek a telek: ez a legnagyobb pozitív hőmérsékleti anomália a Földön. Az áramlás mérséklő hatása a kontinens belseje felé egyre csökken, de mivel a földrész rendkívül tagolt, egészen Kelet-Közép-Európáig (így nálunk is) érezhető. Európa távfűtése a Mexikói-öbölben ered, a meleg tengervíz a szelek és a Föld forgása révén jut el északra. Közben lehűl, és sűrűsége megnő. Végül valahol az Atlanti-óceán északi részén lesüllyed, és visszatér délre. Ha a tengervíz az éghajlatváltozás miatt felmelegszik, a víz sűrűsége csökken, ezáltal északon kevesebb víz süllyed le, veszélyeztetve ezzel az áramlatot - ettől tartottak legalábbis a kutatók. Az utóbbi években egymást érték a hírek, amelyek szerint a Golf-áramlat jelentős vízmennyiséget vesztett.

,,Ezek a hírek valószínűleg a kedvezőtlen időpontokban történt méréseken alapultak" - fejtette ki Willis. Az északra szállított víz mennyisége ugyanis erőteljesen ingadozhat, a hét végén akár kilencszerese lehet a hét eleji adagnak. A Golf-áramlat rövid kihagyásainak tehát nincs jelentőségük. Aggódni csak akkor kellene elkezdeni, ha hosszan tartó szünet állna be a meleg víz utánpótlásában.





Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Lillus segítséget kér/ videó
  2010-03-31 00:15:24, szerda
 
  Lillus segítséget kér :



Link




 
 
0 komment , kategória:  ERKÖLCS  
     1/19 oldal   Bejegyzések száma: 183 
2010.02 2010. Március 2010.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 183 db bejegyzés
e év: 1858 db bejegyzés
Összes: 22851 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 6738
  • e Hét: 26552
  • e Hónap: 93799
  • e Év: 2223327
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.