Regisztráció  Belépés
zozhyka.blog.xfree.hu
Legyek álmod és megfejthetsz,legyek rózsa és szerethetsz!Legyek az út és elviszlek,legyél igaz és elhiszlek! Zozhyka ...
2010.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 45 
Magyar várak: Simontornyai vár
  2010-04-26 12:28:21, hétfő
 
 



A tolnai dombság területén a középkorban széles mocsaras völgyet alkotva kanyargott a Sió, melynek árteréből kiemelkedő egyik szigetén emeltette földesúri szállásul a vár korai magját Döröcske nembeli Salamon fia, Simon báró.

Az 1341-ben királyi kezelésbe került váruradalmat Nagy Lajos juttatta adományként a bizalmas udvari hívei közé tartozó Lackfi főnemesi család kezébe. A főúri család vesztét az okozta, hogy Luxemburgi Zsigmond került a magyar trónra. Zsigmondtól fokozatosan eltávolodtak, majd a törökkel vívott vesztes nikápolyi csata után nyíltan is Nápolyi László trónkövetelő táborához csatlakoztak. Így 1397-ben sorsuk bevégeztetett, a szlavóniai Körös városában az uralkodó hívei rájuk rohantak és meggyilkolták mindkét Lackfit, a birtokaik után Simontornyainak és Csáktornyainak nevezett férfiúkat. Az uralkodó meghálálta a trónja megtartásáért elkövetett gaztettet, így rövidesen Simontornya váruradalmát Kanizsai János esztergomi érseknek és rokonainak adományozta. 1426-tól ismét a királyé, aki zálogba adta a Garai famíliának, kiknek tulajdonában maradt egészen férfiágon való kihalásukig. Fénykora a XVI. század első évtizedére tehető. Ekkor emelték téglából a vaskos öregtornyot, mellette az új kaputornyot, de a palotaszárnyak is reneszánsz homlokzatot kaptak, bábos korláttal ékesítve. Inkább minden kényelemmel ellátott főnemesi rezidenciának, mint várnak számított, így az ország középső területeit viharos gyorsasággal megszálló török csapatok 1544-ben könnyűszerrel elfoglalták. A hosszú török uralom végét Badeni Lajos őrgróf seregének felvonulása jelentette 1686 szeptemberében, mivel a vár kicsiny védőserege meghódolt előttük. A XVIII. század elején tervbe vették felrobbantását, de a Habsburg-hű Styrum-Limburg család kérelmére épségben hagyták. A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcban ismét ágyúdörgéstől, fegyverzajtól vált hangossá a vár tömbje, ami többször is gazdát cserélt a hadiszerencse forgásának köszönhetően.

Miután a harcokban már nem volt többé feladata, előbb bőrgyár működött, majd szükséglakásokat alakítottak ki falai között. Végül az 1974-ben kezdődő régészeti feltárás és helyreállítás óta ismételten látogatható a történelmi viharokban oly sokat szenvedett középkori vár.







 
 
0 komment , kategória:  Magyar várak  
Villányi/Ormánsági mondák 2.
  2010-04-26 12:23:44, hétfő
 
 



Becsali csárda

A Sellyére vezető út mentén, Drávafok és Bogdása határán Somogy és Baranya megye találkozóvonalán állt a Becsali-csárda. Egyik szobája Baranyára, a másik Somogyba esett. A hagyomány szerint a mulatozó betyárok baranyai pandúrok érkezésekor a somogyi szobába léptek át. A pandúrok más vármegye területére nem léphettek.
 
 
0 komment , kategória:  Villányi/Ormánsági mondák  
Első nap a Mecsekben
  2010-04-26 12:14:52, hétfő
 
 



Sajnos csak 12 éves koromban 1982 húsvétján vezetett elöször az útam a Mecsekbe.Azon a húsvéton rokonlátogatásra érkeztünk a rokonokhoz Szászvárra.Apám,anyám és én.A szokásos körök után a vasárnapi napon nagybátyám kivitt az erdőbe a Szászvár környéki hegyekbe.A látvány és az élmény rögtön első látásra nagy hatással volt rám.A Kecske-hát nevezetű helyen voltunk,az Ól-völgy felett,majd a Nyárád részre jutottunk ahol két kis turistaház fogadott minket.Mint kiderült az egyik kis házikót(Nyárádi kunyhó) a nagybátyámék természetjáró egyesülete üzemeltette aminek ő volt a szakosztály elnöke.Így a kulcs nála volt,szabad útunk volt be a házikóba.Amit bent láttam szintén első látásra megragadott,egy rendkivül egyszerű,ízlésesen berendezett,akkor még jó állapotú turistaház fogadott.A későbbi években ez a házikó meghatározó része lett az életemnek,hiszen az ezutáni években mindig eljöttem ide,később már a barátaimmal is.Ez a házikó szolgált a későbbiekben csodás Mecseki turázásaink kiinduló állomásának,ide tértünk mindig vissza,itt aludtunk,buliztunk,söröztünk jókat.De még 1982-ben vagyunk.Szóval azonnal beleszerettem a házba is,és az előtte található páratlan szépségű zöld rétbe is.Innen aztán tovább indulva megnéztük a környék két forrását a Nyomákói kútat és a Balincai kútat (2004-ben épült egy harmadik is: Kata forrás).A környékbeli erdők és tájak is nagy hatással voltak rám.Ez volt tehát az a nap amikor elöször találkoztam a Mecsekkel,ahonnan ki indult ez a nem mindennapi "szerelem" a hegység iránt
 
 
0 komment , kategória:  Mecsek  
Rochester, Minesota, USA
  2010-04-26 12:09:19, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Napi tájkép  
A katasztrófa árnyékában
  2010-04-26 12:06:10, hétfő
 
 



A csernobili atomkatasztrófa 1986. április 26-án történt az ukrajnai (akkor a Szovjetunió tagállama) Pripjaty és Csernobil városok melletti atomerőműben. Ez az eset volt az atomenergia felhasználásának történetében a majaki után a legsúlyosabb katasztrófa. A védőépületek hiánya miatt radioaktív hulladék hullott a Szovjetunió nyugati részére, valamint Európa más részeire és az Egyesült Államok keleti részére. A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyeződtek, kb. 200 000 embert kellett kitelepíteni. A radioaktív hulladék kb. 60%-a Fehéroroszországban hullott le.

A baleset hatására megkérdőjeleződött a szovjet atomenergiaipar biztonságossága, ami évekre lassította fejlődését, a szovjet kormánynak pedig le kellett állnia a titkolózással. Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország a mai napig érzi a katasztrófa hatását, nagy költségeket jelent a területek tisztítása, valamint az áldozatok egészségügyi ellátása. Nehéz megítélni, pontosan hány ember halálát okozta a katasztrófa, mert sokan csak később haltak meg a szövődményekben (például rákban), és vannak, akik még ma is élnek, de nem lehet eldönteni, betegségüket a katasztrófa okozta-e. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 56 közvetlen áldozatot tart nyilván: 47 munkást és 9 gyermeket, akik pajzsmirigyrákban haltak meg; valamint úgy becsüli, hogy kb. 4000 ember fog még meghalni ezzel kapcsolatos betegségekben (a korábbi becslések 30-40 000 többlet halálesetről szóltak, ezt később korrigálták 4000-re; az európai lakosság [közel 100 millió fő] 20%-a statisztikailag rákban hal meg, így a Csernobil miatti halálesetek statisztikailag nem kimutathatók, mely azt jelenti, hogy a természetes ingadozáson belül van ezen esetek száma).

Megjegyzendő, hogy a pajzsmirigyrák korai felismerés esetén közel 100%-os hatékonysággal gyógyítható, és mivel a hatóságok készültek a többlet pajzsmirigyrákos esetekre, ezért mindössze 9 gyermek halálát okozta a többlet sugárterhelés. Nem elhanyagolható azonban, hogy a legfőbb halálozási ok a katasztrófával kapcsolatosan pszichés eredetű volt. A - többségében alaptalan - félelemkeltés egyik jellemző példája az Európában tapasztalható abortuszok számának növekedése, mely a balesetet követő hetekben közel 40 000 többlet művi vetélést jelentett. Ezek a meg nem született gyermekek is a robbanás áldozatai, holott az akkoriban születettek között mutációval, születési rendellenességgel stb. összefüggő többlet előfordulást sehol sem tudtak kimutatni. (Fontos a többlet szó hangsúlyozása, ugyanis még az ipari forradalom előtt is előfordult, hogy gyerekek például nyitott gerinccel születtek, azonban ennek relatív gyakorisága nem volt alacsonyabb a mainál, az akkori eseteket pedig bajosan lehetne a nukleáris ipar nyakába varrni.)

Ezeket az adatokat többek közt a Greenpeace sem tartja pontosnak, 2006-ban a katasztrófa 20. évfordulója alkalmából rendezett kampányukra összefoglalót készítettek az egészségügyi hatásokról, ahol nagyságrendekkel több áldozatról írnak. Fontos megállapítani azonban, hogy a nemzetközi tudóstársadalom egyértelműen a NAÜ eredményeivel és következtetéseivel ért egyet, mivel azokat pontosan dokumentált, hatóságilag hiteles mérések támasztják alá. A zöldszervezetek előszeretettel érvelnek ezen adatok tudatos meghamisításának tényével, azonban a mértékadó folyóiratokban egyértelműen az NAÜ mellett állnak ki a tudósok - a Greenpeace érvrendszere szerint a teljes nemzetközi fizikus, biológus és hasonló szaktekintélyek világméretű összeesküvéséről van szó.





A csernobili atomerőmű (é. sz. 51° 23′ 14″, k. h. 30° 06′ 41″51.3872222222, 30.1113888889) az ukrajnai Pripjaty városa mellett áll, 18 kilométerre Csernobil várostól, 16 km-re Ukrajna és Fehéroroszország határától, Kijevtől 110 km-re északra. Az erőmű négy atomreaktorból állt, mindegyik 1 GW teljesítményű, és a négy reaktor együtt Ukrajna áramtermelésének 10%-át adta a baleset idején. Az erőmű építése az 1970-es években kezdődött, az 1. reaktort 1977-ben adták át, a három következőt 1978-ban, 1981-ben és 1983-ban. Két további, azonos teljesítményű reaktor állt építés alatt a katasztrófa idején. A reaktorok típusa RBMK-1000 volt.

1986. április 26-án, szombaton, hajnali 1:23:58-kor a csernobili atomerőmű 4-es reaktora gőzrobbanás következtében kigyulladt, és robbanások sorozata után bekövetkezett a nukleáris olvadás.

A baleset okáról két, egymásnak ellentmondó hivatalos elmélet született. Az első, amely 1986 augusztusában jelent meg, egyértelműen az erőmű üzemeltetőit okolta. A második, 1991-ben megjelent elmélet szerint az RBMK reaktor tervezési hibájából következett be a katasztrófa, pontosabban a szabályzórudak miatt. Mindkét elméletet támogatják különböző csoportok, köztük a reaktor tervezői, az üzemeltetők és a kormány. Egyes független szakértők szerint egyik elmélet sem igaz teljes egészében.

Egy másik fontos tényező, ami hozzájárult a katasztrófához, az volt, hogy az üzemeltetőket nem értesítették a reaktor egyes hibáiról. Egyikük, Anatolij Sztyepanovics Gyatlov állítása szerint a tervezők tudták, hogy a reaktor bizonyos körülmények közt veszélyes, de szándékosan titkolták ezt a hibát. Ehhez hozzájárult még, hogy a kezelőszemélyzet nagyrészt olyanokból állt, akiket nem az RBMK típusú reaktorokhoz képeztek ki: az igazgatónak, V. P. Brjuhanovnak szénfűtésű erőművekhez volt képesítése és tapasztalata. Főmérnöke, Nyikolaj Fomin szintén a hagyományos erőművekhez értett, Anatolij Gyatlov pedig, a 3. és 4. reaktorok főmérnökhelyettese csak kisebb atomreaktorok területén rendelkezett tapasztalattal, pontosabban a VVER reaktorok kisebb változataival, amelyeket a Szovjetunió atomtengeralattjáróihoz terveztek.

A hibák részletezve:

* A reaktorban igen magas volt a pozitív üregtényező. Ez azt jelenti, hogy ha a reaktor hűtővizében gőzbuborékok keletkeznek, a láncreakció felgyorsul, és ha nem avatkoznak közbe, szabályozhatatlanná válik. Ami még rosszabb, alacsony teljesítménynél ezt nem ellensúlyozták más tényezők, ami a reaktort instabillá és veszélyessé tette. Hogy a reaktor alacsony teljesítmény mellett veszélyesebb, ellentmondott a logikus következtetéseknek és az üzemeltetők nem tudtak róla.

* Még fontosabb hiba volt a szabályzórudak tervezési hibája. Az atomreaktorokban a szabályzórudakat azért teszik a reaktorba, hogy lassítsa a reakciót. Az RBMK reaktorokban azonban a rudak vége grafitból készült, a hosszabbítók (a szabályzórudak végén található 1 méter hosszú rész) üregesek voltak, vízzel megtöltve, a közepe pedig - ami tulajdonképpen az egésznek a lényege, ez nyeli el a neutronokat, hogy lassítsa a reakciót - bórkarbidból készült.

Az első pár pillanatban, amikor a szabályzórudakat a reaktorba illesztették, nem a neutronelnyelő vízzel töltött rész került be, hanem a grafitvég. A grafit neutronmoderátor, ami nem lassítja a reakciót, hanem segíti. A szabályzórudak aktiválásánál tehát az első pár másodpercben a rudak növelték a reaktor sebességét, nem pedig lassították. Erre a kezelőszemélyzet nem számított és nem is tudhatott róla.

* A kezelők nem pontosan úgy hajtottak végre mindent, ahogy kellett volna, részben azért, mert nem ismerték a reaktor tervezési hibáit. Több egyéb szabálytalanság is hozzájárult a baleset bekövetkeztéhez, többek közt az, hogy a biztonsági emberek és az üzemeltetők nem kommunikáltak egymással eléggé.

Az üzemeltetők a reaktor biztonsági rendszerei közül többet is kikapcsoltak, amit szigorúan tilos megtenni, kivéve ha magukban a biztonsági rendszerekben van hiba.

A kormány 1986 augusztusában kiadott jegyzőkönyve szerint az üzemeltetők legalább 204 szabályzórudat eltávolítottak a reaktorból, így csak 7 maradt benne (összesen 211 volt ebben a fajta reaktorban). A reaktor technikai útmutatói szigorúan tiltják, hogy 15-nél kevesebb szabályzórúddal működtessék az RBMK-1000 reaktort.





A katasztrófa

A radioaktív kihullás mértéke

1986. április 25-én a 4. reaktort ideje volt leállítani a rendszeres karbantartási munkálatok céljából. Úgy döntöttek, kihasználják a lehetőséget arra, hogy teszteljék, a reaktor turbinagenerátora képes-e arra, hogy a külső forrásból származó áram hiánya esetén elég elektromosságot termeljen a biztonsági rendszerek (különösen a hűtővízszivattyúk) működtetéséhez. A csernobilihez hasonló reaktoroknak egy pár dízelgenerátoruk van ilyen esetekre, de ezek nem lépnek működésbe azonnal - a reaktort tehát arra akarták használni, hogy pörgesse fel a turbinát, ami ezután leválik a reaktorról, és saját inerciája miatt forog tovább. A teszt célja az lett volna, hogy megtudják, a turbinák képesek-e működtetni a szivattyút, míg beindulnak a generátorok. A tesztet korábban egy másik reaktoron sikerrel végrehajtották (a biztonsági rendszerek kikapcsolása nélkül), és az eredmény negatív lett (a turbinák nem voltak képesek működtetni a szivattyúkat), de azóta történtek kisebb fejlesztések a turbinákon, és emiatt szükségét érezték egy újabb tesztnek.

* 1986. április 25-én, pénteken hajnalban 1:00 órakor megkezdték a 3,2 gigawatt hőteljesítmény csökkentését.
* 13:00 órára a teljesítmény 1,6 GW-ra csökkent, ekkor a reaktorról lekapcsolták az egyik turbinát.
* 14:00 órakor a villamos elosztóközpont értesítette a csernobili Lenin Atomerőművet, hogy a közelgő hétvége ellenére a vártnál nagyobb a fogyasztók energiaigénye. Ezért a teljesítmény további csökkentését megszakították.
* 23:10-kor közölte a Központ, hogy végre lecsökkent a fogyasztók energiafelhasználása, a 4-es blokk lekapcsolható a hálózatról. Így a késedelemtől kissé elfáradt újítók hozzákezdhettek biztonságfokozónak szánt ötletük megvalósításához.

A fiatal villamosmérnökök elsősorban a szivattyúk villamos energiaellátására ügyeltek. Nem vették figyelembe a John Archibald Wheeler és Wigner Jenő által már az 1940-es években Hanfordban felismert veszélyt: az alacsony teljesítményű reaktorüzemeltetés során bekövetkező xenon-mérgezés instabillá teszi a reaktort. Így érkezett el a szombati nap, április 26-a, az ortodox naptár szerint nagyszombat. Húsvétra a szakértők is, a döntéshozók is hétvégi házaikba utaztak. (A legtöbb üzemzavar hétvégi hajnalokon szokott bekövetkezni.)

Bár a teljesítménycsökkenés mértéke csaknem elérte azt a szintet, amit a biztonsági előírások már tiltanak, az üzemeltetők folytatták a kísérletet, és úgy döntöttek, mindössze 200 MW-ra emelik a teljesítményt. A csernobili négyes reaktorban a felszaporodott reaktorméreg miatt a szabályzat szerint megengedettnél jóval nagyobb mértékben kiemelték a legtöbb szabályozórudat. A kísérlet részeként április 26-án hajnali 1:05-kor a vízpumpákat bekapcsolták; az általuk okozott vízmennyiség szintén túllépte a biztonsági előírásokban meghatározott mennyiséget. A vízmennyiség 1:19-kor még tovább növekedett, és mivel a víz is elnyeli a neutronokat, további szabályzórudakat kellett kivenni.

1:23:04-kor a kísérlet kezdetét vette. Az ellenőrzőpanelen semmi nem jelezte a reaktor instabil állapotát, és valószínű, hogy az üzemeltetők közül senki nem volt tudatában a veszélynek. A vízpumpákat ellátó áramforrást elzárták, és ahogy a turbinagenerátor vette át a működtetésüket, a vízmennyiség csökkent. A turbina lekapcsolódott a reaktorról, amiben nőni kezdett a gőzmennyiség. Ahogy a hűtőfolyadék kezdett felforrósodni, gőzbuborékok keletkeztek a hűtőcsövekben. A csernobili RBMK reaktornak magas a pozitív üregtényezője, ami azt jelenti, hogy a víz neutronelnyelő hatása nélkül a reaktor ereje gyorsan nő, működtetése egyre veszélyesebbé válik.

1:23:40-kor az üzemeltetők megnyomták az AZ-5 (,,Vészhelyzet elleni védelem 5") gombot, ami elindította az összes szabályzórúd azonnali visszaillesztését (,,scram"). Nem tudni, hogy ezt azért tették, mert már észlelték a vészhelyzetet, vagy csak azért, mert befejezték a kísérletet és le akarták állítani a reaktort a karbantartás megkezdéséhez. Rendszerint úgy tartják, a váratlan teljesítménynövekedés miatt nyomták meg a gombot, Anatolij Gyatlov azonban, aki a csernobili atomerőmű helyettes főmérnöke volt a robbanás idején, így ír könyvében

,,01:23:40 előtt a központosított irányítórendszerek (...) nem jeleztek olyan változást a paraméterekben, ami igazolhatta volna a scramet. A nyomozóbizottság (...) hatalmas mennyiségű anyagot gyűjtött össze és elemzett ki, és, ahogy a jelentésben leírta, nem tudta eldönteni, miért rendelték el a scramet. Nincs ok arra, hogy az okát keressük. A reaktort egyszerűen ki akarták kapcsolni a kísérlet befejeztével."

Mivel a szabályzórudak visszaillesztése sokáig tartott (18-20 másodpercig), a rudak üreges végei és a hűtővíz ideiglenes eltávolítása miatt a scram növelni kezdte a reakció mértékét. A túlzott energiakibocsátás a szabályzórudak deformálódását eredményezte. A rudak megakadtak, mikor alig egyharmaduk volt beillesztve, és nem voltak képesek leállítani a reakciót. 1:23:47-re a reaktor teljesítménye 30 GW-ra ugrott, a normális teljesítmény tízszeresére. Az üzemanyagrudak olvadni kezdtek, és a gőz nyomása egyre nőtt. Ez gőzrobbanást eredményezett, ami megsemmisítette a reaktor fedelét, összezúzta a hűtőcsöveket és lyukat robbantott a tetőbe.

A reaktort nagy mérete és a költségek miatt nem látták el teljes burkolattal, emiatt a radioaktív szennyezés a légkörbe került. Miután a tető egy része lerepült, az oxigén beáramlása, valamint a reaktor igen magas hőmérséklete miatt grafittűz tört ki, ami nagyban hozzájárult a radioaktív anyagok terjedéséhez és a környező terület szennyezéséhez.

Nem teljesen tudni, pontosan milyen sorrendben történtek az események 1:22:30 után, mert az állomás feljegyzései nem állnak összhangban a szemtanúk beszámolóival. Fentebb a legtöbbek által elfogadhatónak tartott eseménysor áll, eszerint az első robbanás 1:23:47 körül történt, hét másodperccel a scram elrendelése után. Néha felmerül, hogy a robbanás a scram előtt vagy közvetlenül utána következett be (ez volt a balesetet tanulmányozó szovjet bizottság véleménye). Ez azért fontos, mert ha a reaktor jó pár másodperccel a szabályzórudak beillesztése után került kritikus állapotba, a hiba a rudak tervezésében keresendő, ha azonban a scrammal egyidőben történt a katasztrófa, a működtetők a felelősek. 1:23:39-kor Csernobil területén enyhe szeizmikus mozgást észleltek, hasonlót egy Richter-skála szerinti 2,5-ös földrengéshez. Ezt okozhatta a robbanás, de lehet teljesen véletlen is. A helyzetet bonyolítja, hogy a scram gombot egynél többször nyomták meg, és aki megnyomta, két héttel később meghalt sugárbetegség következtében.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Pécsvárad
  2010-04-25 14:25:09, vasárnap
 
 



PÉCSVÁRAD

A Keleti-Mecsek déli lejtőjén, a Mecsek legmagasabb csúcsa, a 682 méter magas Zengő lábánál, a 6-os fő közlekedési út, a Pécs-Bátaszék-vasútvonal mellett fekszik, Pécstől 19 kilométerre. Szerves központja egy kisebb tájegységnek, a Kelet-Mecseknek.





Szent István király alapított itt apátságot, első apátja volt Asztrik, aki a Szent koronát hozta. 1212-ben Várad néven említik, a név kis várat jelent. Pécsvárad (Pechwarad) formában Károly Róbert király említette először 1316-ban.

1258-ban az egyházi fennhatóság alól kikerülni igyekvő városiak elérték, hogy saját bírójuk és önkormányzatuk legyen. 1333-ban említik először városként, 1439-től mezővárosként.

A török hódoltság idején az öt baranyai bírósági székhely egyike volt. A török uralom idején hanyatlásnak indult. Lakosai ebben az időben tértek át a kálvinista vallásra. 1689-ben a pécsváradi apát katolikus németeket kezdett telepíteni a városba.

1778-ban Mária Terézia közalapítványi uradalommá tette a várost, a királyi kamara irányította, feladata a budai egyetem fenntartása volt. 1849-ben megalakult a pécsváradi járás, amely 1966-ig állt fenn.

1909-ben kezdték építeni a Pécs-Bátaszék vasútvonalat. 1912-ben indult meg a személyszállítás.

1947-ben és 1948-ban magyar családok ezreit telepítették kényszerűen a Beneš-dekrétumok rendelkezései alapján Pécsváradra és környékére Albárról, Alsószecséről, Alsószeliről, Érsekújvárról, Felsőszecséről, Felsőszeliről, Galántáról, Garamszentgyörgyről, Hegyétéről, Hidaskürtről, Hontfüzesgyarmatról, Ipolyhídvégről, Ipolypásztóról, Ipolyságról, Királyfiáról, Királyrévröl, Kiskoszmályról, Kismácsédról, Kispakárol, Lévárol, Nádszegről, Nagyfödémesröl, Nagymácsédról, Nemesorosziból, Rétéről és Tardoskeddből.

Pécsvárad 1993-ban kapott városi címet.

2001-ben lakosságának 9,4%-a német nemzetiségű volt.





Pécsvárad műemlékekben, idegenforgalmi nevezetességekben gazdag város. Mai képe is érzékelteti a hajdani királyi alapítású egyházi központ méltóságát. Ezt az évszázados képet meghatározza a Zengő előterében magasló katolikus templom és a vár. Ezek lábánál húzódik a városka, a váltakozva módosabb polgárházakkal és egyszerűbb portákkal, de mindenütt sok kerttel, virággal, gyümölcsössel.

A települést szőlők és szelídgesztenye-erdő koszorúzza. A város országos ritkaságszámba menő látnivalója a 10. századi kápolna Géza fejedelem és István király idejéből, korabeli freskómaradványokkal. A vár, amit Pécsvárad önkormányzata hosszú csatározások után 1996-ban saját kezelésbe vett és a romkert a román, gótikus és reneszánsz monostor emlékeit őrzi. A Nagyboldogasszony-templom 1767-ben épült rokokó oltárokkal, szószékkel és berendezéssel. A Mindenszentek-kápolna a 12. századból, református templom 1785-ből való. A Városházát (A Szentháromság téren) 1857-ben építette neogótikus stílusban Gianone Ágoston svájci olasz származású építész. Nevezetes épület a volt katonai kórház és lovassági laktanya, a gyógyszertár, a Kossuth téri épületegyüttes (kápolna, katolikus, református parókia, régi iskola), a német parasztházak. Szent István bronzszobrát 1969-ban állították, Borsos Miklós alkotása.





Lakossága: kb.4100 fő
Területe: 36,03 km2
Elérhető a 6-os főúton,valamint néhány alsóbbrendű mellékúton.
 
 
0 komment , kategória:  Városaink  
Mondd mit teszel?
  2010-04-19 21:19:06, hétfő
 
 
Mondd,mit teszel? Saját videótáramba teszem ezt!
feltöltve: 2010-04-17 01:56:10
feltöltő: zozhyka
nézettség: 2860
szavazatok: 10
kommentek: 0
kulcs: mondd, mit, teszel, holnap, remény,
kategória: kreatív
leírás: Mondd,mit teszel ha nem lesz holnap...

URL:  

Küldöm ismerőseimnek!
Tetszik a videó! Szavazok rá!


 
 
0 komment , kategória:  Videók  
A leggecibbek 3.
  2010-04-19 21:11:45, hétfő
 
  Egy új sorozat.Úgy gondolom egy kicsit lejáratom a kisembereknek ártó hazai cégeket-bankokat.Próbálok rávilágitani mennyire rosszindulatúak,embertelenek egyesek,és lebeszélni mindenkit,hogy ezekkel a mókusokkal kezdjen.A leírtak részban saját magam átélt dolgok,részben barátokkal,ismerösökkel megtörtént esetek.A véleményemmel,és a leírtakkal nem kötelező egyetérteni.Engem az sem érdekel ha te nem így látod.Van naplód,oda leírhatod a te véleményedet is,ha úgy gondolod.Havonta csak egy ilyen bejegyzést fogok írni,mivel nem nagyon illik bele ez a napló arculatába,mégis úgy gondolom idevaló.

Citibank

Nehéz lenne megállpítani melyik is a leggecibb legalávalóbb,lagalpáribb bank Magyarországon,hisz erre a címre jó eséllyel pályázhat az összes szemét bank.Minden teketória nélkül kilakoltatják manapság az embert,a fizetését letiltják a nehézségekbe ütközik az ember.Teszik ezt mocskos módon minden emberi magatartást fittyet hányva.Nekem most a citibankkal adodtak nehézségeim.Megcsúsztam 4 törlesztőrészlettel,ami durván 34 ezer forint.Ez a bank már akkor embertelen baszogatásba kezd ha csak ezer forinttal csúszik meg az ember.Aztán megértést és segítésnek semmi jelét sem mutatva letiltották a fizetésem majd harminc százalékát.Engem és a többi szerencsétlen ártatlan embert akik többnyire nem saját maguk hibájából kerültek ilyen helyzetbe persze senki és semmi nem véd meg az ilyen szarházi bankoktól.Csak azt tudom ajánlani mindenkinek aki esetleg kölcsönt vesz fel a közeljövőben az ne a Citibanknál tegye!Mert én kevéssel csúsztam csak meg,mégis kiszekáltak mi van azokkal akiknek jelzálog van a kölcsönükön és nem tudnak fizetni?Vajon mire képes ez a moslék bank?Kerüljétek nagy ívben őket!
Persze ez szinte valkamennyi bankra elmondható...

 
 
0 komment , kategória:  Dühöngő  
Mecseki népmondák 20.
  2010-04-16 22:40:51, péntek
 
  Karácsony-tó:





Petőczpusztától dél-nyugatra a völgy kezdeténél az erdőben van egy kis tó. A néphagyomány azt tartotta, hogy a tó vize télen sem fagy be, és annak a lánynak, aki férjhez akar menni, karácsony éjjelén meg kell fürödnie benne.
 
 
0 komment , kategória:  Mecsek  
Villányi/Ormánsági mondák 1.
  2010-04-16 22:34:08, péntek
 
  Új sorozatot inditok,a Mecseki és a Zselici mondák mellett,elinditom a Villányi-hegység és az Ormánság mondavilágának bemutatását is.Én kedvelem ezeket a mondákat,remélem lesznek olyanok akik szintén némi örömüket lelik bennük.

A Villányi-hegység mondavilága szorosan összefügg a természeti környezettel, a hegy különlegességeivel. A meredek hegyen lévő kopár sziklák ihlették a nép fantáziavilágát, hogy magyarázatot adjanak a körülöttük lévő világról.

Az Ormánság mondavilága inkább a néprajzi elemekre irányul, és jól tükrözi a paraszti életforma sajátosságait. A mondák olvasása során életre kelnek a régi korok betyárvilágának mitikus történetei. A mondák közül elsősorban azokat ismertetjük, melyek a turistaútvonalak által érintett települések környékéről szólnak.

Adrainta rejtélye:

Tésenfa déli határrászében, a Drávához közel fekszik az adrainta nevű nádas, bokros rét. Az érdekes hangzású név már az 1863-ben készült térképeken is szerepel. A helybeliek így magyarázzák a név eredetét: A név a "hadra hítta " elnevezésből ered, ugyanis a tatárjáráskor IV. Béla hadra hívta az ide menekült népet. Mások szerint a törökök elől menekültek ide a tésenfaiak. A harmadik változat szerint: kinn a határban hintázó lányokra hirtelen török lovasok csaptak. Nevetve álltak közéjük, és adrainta kiáltással magasra löködték a lányokat. Innen a dűlő neve.



 
 
0 komment , kategória:  Villányi/Ormánsági mondák  
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 45 
2010.03 2010. április 2010.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 45 db bejegyzés
e év: 567 db bejegyzés
Összes: 568 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 38
  • e Hét: 159
  • e Hónap: 3836
  • e Év: 9892
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.