Regisztráció  Belépés
aranyrozmaring.blog.xfree.hu
,,-Ne legyetek kishitűek! Mert tudom, hogy ezen múlik minden." Tóth Juli
1971.03.23
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
Hősök napja
  2010-05-30 11:36:39, vasárnap
 
  Wass Albert:: Gyertyaláng
(részlet)

Emlékszobor. Aranyló nevek rajta:
mögöttük izzó, vérpiros csaták,
mögöttük sajgó, megtört életek:
síró gyermekek és síró anyák...

Emlékszobor... ennyi maradt csupán
belőlük, és a tűzből, mely vezette
a milliókat messze golgotákra,
és feszítette millió keresztre.

Sok régi ház hiába várja őket,
s fehér csöndjével sok fehér falu...
üzenetet nem hoz többé felőlük
fehér felhők közt a vándordaru.

Nem járnak többé esténként csodálni
kalászhullámon tékozolt csodát...
bús hazájuk elvégzett csodáit
magukkal vitték s most őrzik tovább.


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Tóth Juli: Túl a folyón
  2010-05-27 10:26:16, csütörtök
 
  Tóth Juli: Túl a folyón

,,A Duna nem lehet határ,
Csak a két partot egybeölelő kar."
/Nehéz Ferenc/

Szállj üzenet repülj,
át a vén Dunán!
Hol imám, szavam értik,
ott az én Hazám!

Légy te a híd,
hogy összeköss
messzi partokat!
Múltnak jelennek
karcsú íve,
emlékek szótlan hídja,
öleld át a puha
csillámhabokat!

Akkor is szállj üzenet,
ha fáj, törött a szárnyad,
és szívedbe fagyott már,
a megkövült bánat!
Vigyél írt sebekre:
Testvérnek, Barátnak!

Ködön át és vízen át,
reményből épül délibáb.

Szállj, a végtelen időből
onnan, hol népek sorsa eldől!
Hogy nyílhasson új virág:
Bizalom - hűségből!

Vidd a hírt lobogva!
S a rozsdássá lett láncokra
feltörnek múltból
tűnt szavak:

Hiába borul rá
felhő sötét árnya,
nem fonja át az élet
örök szomorúsága!

Hisz, a gondolat szabad!
 
 
0 komment , kategória:  Verspróbálkozásaim  
Az anya és gyermeke
  2010-05-27 09:59:53, csütörtök
 
  Szász Károly: Az anya és gyermeke (1883.)

Kis gyermek édes anya ölben.
Hogy' játsz', enyelg a kis bohó!
Kedvének anyja is hogy' örvend,
És mindkettő oly boldog, oh!
Madár nem örvend úgy fiának,
Kis bimbajának rózsa nem;
Nem fér közéjök gond, se bánat...
- Oh, tartsd meg őket, istenem!

Rózsát ha csak szellők is rázzák:
Már széthull a virágszirom;
Pajkos gyerek a fecske házát
Leszúrja - s palotája rom.
A boldogságnak oly kevés kell
hogy menten semmivé legyen,
A legparányibb érintéssel...
- Oh tartsd meg őket, istenem!

Anya, csak örvendj gyermekednek!
Gyermek, anyádnak csak örülj!
Angyalok védnek titeket meg
Látatlanúl lengvén körül.
Bár boldogságtok öntudatlan,
Van egy szem, ott az égbe' fenn,
Mely örömét találja abban...
- Megtartod, úgy-e, istenem!

(Forrás: Vasárnapi Ujság 1883. jan.7.)
 
 
0 komment , kategória:  Anyáknapja  
Szávay Gyula: Könnyező kövek
  2010-05-19 10:13:30, szerda
 
  Szávay Gyula: Könnyező kövek


Sziklavágásban fut a vonatunk,
Fenn napsütésben ég a kőtömeg,
S nézem, nézem a sziklafalakat:
Könnyeznek a kövek.

Hogyan? hát még akiknek kőszívük van,
Azok is tudják, hogy mi az a könny?
S nagy, mozdulatlan némaságuk árnyán
Kiserked szemükön?

Az emberkönny szégyenlős, titkolózó,
Nem is látják tán, csakis a falak, -
S könnyei ez őszinte kőfalaknak
Itt méltán hullanak...

Szivárgásukhoz bánatosan fut fel
Sárga virágú bársonyos moha.
,,Ne sírj, ne sírj, nézd, virágod is lesz már,
Ne mondd, hogy nincs soha".

S nap égeti, szellő törölgeti,
De hasztalan, a hulló könnyeket, -
A szikla sír, sír, - mint a férfiszív, mely
Egy megkövült fájdalmat rejteget.

(Forrás: Debreczeni Szemle 1912.jan.7.)
 
 
2 komment , kategória:  Vers  
Múzeumi séta
  2010-05-18 16:28:02, kedd
 
  Nemes Nagy Ágnes: Múzeumi séta
(részlet)

Én már csak ezt szeretem, a múzeumot. A tárgyak, a levegő alig-poros tisztaságát, a tárlók üvegfényeit. Ahogy ott ül a sarokban a két teremőr-öregasszony, ősz hajuk tartóshullámba rakva, az egyik óvatosan kávét hörpöl termosz-kupakból.

Nem nézek én ott semmit. Ne hidd, hogy nézek. Semmit. Bánom is én, kelta baltanyél, középkori csempe, kép, absztrakt szobor, nem nézek semmit. Csak a levegő, tudod.

Vagy mégis nézek? néztem? túlsokat, ma már fölösleges? Hisz látom most is, ott szemben a falra akasztva megigazulásaim sorát, a kéket, a réz-szinűt, a foltot, a hajlatot, éji lovashadak barna-sötét rohanását

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Word Internet Day
  2010-05-18 10:45:28, kedd
 
  MÁJUS 18. - AZ INTERNET VILÁGNAPJA

WORLD INTERNET DAY
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Dsida Jenő
  2010-05-17 10:18:12, hétfő
 
  Nemes Nagy Ágnes: Dsida Jenő
(részlet)

Ha felmegyünk a házsongárdi temető domboldalára Kolozsvárt, ott, a sok évszázadra emlékező, méltóságos sírkövek között, ott, a nagy törzsű, nagy lombú fák félsötétjében, amely csak foltokban engedi át a napfényt, amely növeli, burjánoztatja az árnyékkedvelőket: mohákat, páfrányokat, repkényeket, ott, abban a fölhabzó sűrű-zöldben rátalálhatunk erre a sírfeliratra:


Megtettem mindent, amit megtehettem,
kinek tartoztam, mindent megfizettem.
Elengedem mindenki tartozását,
felejtsd el arcom romló földi mását.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Pósa Lajos: Elfáradva
  2010-05-13 17:05:43, csütörtök
 
  Pósa Lajos: Elfáradva

Nem vagyok én, csak vándorló,
Mint a szegény katángkóró.
Meg-megfog egy tüskebokor...
A szél megint messze sodor.

Nehéz, nehéz, ez az élet,
Ha a sziv már nem remélhet,
Ha szigetnek hűse, lombja
Nem hí csöndes nyugalomra.

Kimerültem, elfáradtam,
Egy pehely is teher rajtam.
Már a babért sem kivánom,
Elklésebb e dőre álom!

Mért hittem a diadalban?
Megcsalódtam önmagamban.
Csalódtam a jó istenben,
Elhagyott a küzdelemben.

Óh, te Erős, a magasban!
Mért bántottál szakadtalan?
Egy féregnek sok volt ennyi...
Tán még lenn se pihenem ki!

Szólalj meg, te vén temető,
Van-e benned jó pihenő?
Megnyugodni lesz-e módom?
- Jaj, ha benned is csalódom!

 
 
1 komment , kategória:  Vers  
Szavak
  2010-05-11 09:55:33, kedd
 
  Magyari Lajos:
Szavak
Sütő Andrásnak

Egymilliószor megverve, megáldva,
a szavak fellegvárába bezárva,
élve hűségvizen, jóság-kenyéren,
szándékaidban örök tettenérten,
égre rúgtatva, hol csillagszilánkok
megsebzik és szétszabják az álmot,
a mélybe lebukva, le, gyökerekre,
a kínok pörgő korongján pörögve,
és győztesen mégis, mégis birtokolva,
e birtoklásért indulva birokra,
hol szelíd harcon, csak magad sebezve,
születik már a dolgok égi rendje:
a lét odabékül lassan a kezedhez,
csak minden percét nevén nevezd meg,
és rád hallgat a dolgok szétbogárzó nyája
- nincsen szükséged dobra, lármafára -,
mert megőrzik e világot, korokon át,
nyelvünk szavai, hű sorkatonák.
 
 
1 komment , kategória:  Vers  
Ahol a szarvas inni jár,
  2010-05-10 10:20:43, hétfő
 
  Kányádi Sándor
költő, író

1929. május 10-én született az erdélyi Nagygalambfalván

Kányádi költészetére a változékony változatlanság jellemző: változatlan a népköltészetben gyökerező hang és a megtartó közösséghez fűződő hűség; a változékonyság a stílusban, a szemléletmódban, a tematikában és a műfajváltásokban fedezhető fel. Nagyívű fejlődése nemcsak esztétikai jelenségként érdekes, nemcsak egyediségében jellemző, hanem egy közösség változó sorsát, vágyainak, reményeinek alakulását is példázza.


Ahol a szarvas inni jár,
moccanatlan a nyír s a nyár:
még a fűszál is tiszteleg,
mikor a szarvas inni megy;
megáll akkor a patak is,
egy pillanatig áll a víz:
s ő lépked, ringatja magát,
agancsa égő, ékes ág.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
2010.04 2010. Május 2010.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 15 db bejegyzés
e év: 249 db bejegyzés
Összes: 951 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 18
  • e Hét: 237
  • e Hónap: 2050
  • e Év: 35375
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.