Regisztráció  Belépés
kicsoda57.blog.xfree.hu
"Ne menj előttem! Lehet, hogy nem tudlak követni. Ne gyere mögöttem! Lehet, hogy nem tudlak vezetni. Gyere mellettem és légy a barátom!!!" Sz Jné
1957.08.28
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 52 
Hétfő ujra itt
  2010-05-31 22:33:41, hétfő
 
  szomoru vagyok, ujra hétfő, ujra kezdődik egy vacak hét nekem.
az időjárás nem javul. pedig itt van már a holnapi naptól a junius.
ma egész nap estem össze, nem tudom mi volt velem a baj, lehet, hogy már megártott nekem is ez a sok esős nap.
pedig még csak alkoholt sem ittam ma.
gyenge vagyok és alszom el. esem el.
 
 
0 komment , kategória:  hétfő van  
esős vasárnap délután
  2010-05-30 18:57:54, vasárnap
 
  esős vasárnap délután,
elbujni jó, jó, jó.
ne gyujtsunk lámpát, nézzük az esőt!
köröttünk lágyan fütsön a szivünk.


 
 
0 komment , kategória:  vasárnap van  
szombat van
  2010-05-29 19:25:45, szombat
 
 



már megint nappal egész forróság volt, délutánra egy nagy zuhogó eső mindent eláztatott.
csodajó ez az időjárás!
 
 
0 komment , kategória:  szombat van  
péntek
  2010-05-28 12:29:25, péntek
 
  péntek

 
 
0 komment , kategória:  péntek van  
Májusi vers!
  2010-05-27 21:41:02, csütörtök
 
  Szeretettel:

Május van...
Május van,nyílnak a virágok
gyönyörűnek látom a világot!

Gyönyörű a nappal, a hajnal s az éj is
a leggyönyörűbb az,hogy benne vagyok én is.

Fűszál ha rezzen, -mennyei zene -,
szívem kis harangja megkondul vele.

Virágoknak szirma nyílik-becsukódik
méhecskék rajának zümmögése hallik.

Hangyák indulnak hosszú-hosszú sorba
mennek előre a nagy vándorútra.

Tücsök rejtőzik egy levélernyő alatt,
Rázendít dalára ha leszáll a harmat.

Fü közt egy lepke ide-oda száll
virágok szirmán pihenőt talál.

Fecske szálldos fel az ég felé
még a szívem is megsajdul belé.

Fent a kék ég, lent a tenger sok virág.
Az enyém, enyém e gyönyörű világ!

Hálám,hogy vagyok fogadd érte,
legyen itt a Földön mindörökké béke.
 
 
0 komment , kategória:  Május, anyák napja, szép hónap  
esik, csak esik az eső
  2010-05-25 21:19:29, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  időjárás  
Pünkösdi rózsabokor
  2010-05-23 22:42:43, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Pünkösd nap!  
Pünkösdi rózsa
  2010-05-23 22:36:52, vasárnap
 
  Pünkösd piros rózsája

A pünkösdirózsa — vagy bazsarózsa — neve ellenére nem tartozik a rózsafélék családjába, ám illatos, sok szirmú virágának szépsége a rózsáéval vetekszik. Általában pünkösd táján szokott virágba borulni, idén azonban a hirtelen jött meleg és a késői pünkösd miatt már csak a fás szárú pünkösdirózsa virágai fogják az ünnepi oltárt díszíteni.



A Kínából származó, és egyben az egyik legrégebbi kultúrnövényünk növénytani nevét (Paeonia) a görög mitológia isteneit gyógyító orvosnak, Paion-nak köszönheti. Más források nevét a paean szóra vezetik vissza a nevét, ez diadalmi éneket jelent. Az orvosra utaló név tetszik hihetőbbnek, mert a pünkösdirózsát évszázadokon át elsősorban gyógynövényként termesztették. Gyökeréből készült kivonatával gyógyítottak sárgaságot, vese- és hólyaghurutot, reumát és egyéb betegségeket. Ez annál is meghökkentőbb, mivel a növény egésze mérgező, kivéve a tavasszal és ősszel kiásott gyökérgumókat.

A pünkösdirózsák nemzetségében akadnak lágyszárú évelők és fás szárú, lombhullató cserjék egyaránt. A fajok száma meghaladja a harmincat, a nemesített és keresztezett fajták száma pedig — a virágnemesítőknek köszönhetően — évről évre nő. A virág változatos színekben pompázik és édes illatot áraszt. Az egyszerű virágú fajok szirmai csésze alakot öltenek és körülölelik a feltűnő színű, sárga porzókat. A félig telt virágú pünkösdirózsa szirmai két-három sorban, körkörösen helyezkednek el, míg a telt virágú fajok megszámlálhatatlan szirmok sokaságával, gömb alakban nyílnak.

A pünkösdirózsa sok örömet szerez annak, aki az ültetésen túl megfelelően gondoskodik a neveléséről. Melyek is azok a feltételek, amelyeket ez a növény igényel? Napfénykedvelő, ezért olyan helyre kell ültetni a kertben, ahol fürödhet a napsugarakban. Mélyen megmunkált, tápanyagban gazdag talajban fejlődik a legjobban. Ahol homokos a talaj, ott célszerű komposztot és kevés agyagot a földjéhez keverni, mert ez utóbbi megakadályozza a gyors kiszáradást. A gyökérzóna körül a föld legyen mindig nyirkos.

Nyár végén kell ültetni, hogy a tél beállta előtt elegendő idő maradjon az új gyökérzet kifejlődéséhez. A legtöbb faj télálló, ám ha a fagyosszentek időszakában zord az időjárás, a fiatal pünkösdirózsa hajtásait be kell takarni.

Csak türelmes ember telepítsen fás pünkösdirózsát, mert négy évbe is beletelik, míg teljes pompáját megmutatja a bokor. Nem kedveli, ha bolygatják, ezért a telepítés során olyan helyet kell számára választani, ahol kedvére terjeszkedhet.

A fás fajokat ősszel lehet szaporítani. Ehhez félig elfásodott hajtásokat kell levágni, és homokkal kevert tőzegbe tűzdelni. A gyökeresedés teljes időszaka alatt legyen a föld nyirkos, a hőmérséklet pedig 10 fok körüli. Másik szaporítási módja a gyökérre való oltás, ez azonban kertészeti szakismeretet kíván.

Az évelő, piros pünkösdi rózsa az egyik legkedveltebb falusi virág volt mindig is, és szerencsére most már a városi kertekben is egyre gyakrabban találkozhatunk vele. A föld alatt gyöktörzset fejleszt, amelyből 40-80 cm magas mutatós levelek és mélybordó, illatos virágok fejlődnek. Korai virágzású faj, idén már április közepén virított. A hosszú szárcsúcsokon súlyos virágfejek fejlődnek, ezért ajánlatos a tő mellé karót tűzni, és a szárakat hozzákötözni. Az évelő pünkösdirózsát vaskos gyöktörzsének szétosztásával, feldarabolásával lehet szaporítani. Ennek legkedvezőbb időszaka a szeptember hónap. Éles késsel vágjuk szét a gyöktörzset úgy, hogy mindegyiken legyen néhány szem és elegendő gyökérzet. Ezután fektessük vízszintesen a földbe, és csupán 5 cm vastag földréteggel fedjük. Késő ősszel takarjuk szalmával vagy lombbal, hogy az erősebb fagyoktól megvédjük.

Mind a fás szárú, mind az évelő pünkösdirózsa szaporítható magvetéssel is, de mivel magvai hajlamosak több évig is elfeküdni, eredményesebb a hajtásgyökereztetés vagy a tőosztás.

A pünkösdirózsa gyorsabb növekedéssel és dúsabb virágzással hálálja meg, ha minden tavasszal vékony rétegben érett istállótrágyát szórunk a tövéhez. Vágott virágként sokáig díszlik a vázában is
 
 
0 komment , kategória:  Pünkösd nap!  
Pünkösd ünnepkör
  2010-05-23 22:26:16, vasárnap
 
  A pünkösdi ünnepkör
Áldozócsütörtök
A húsvétot követő negyvenedik nap áldozócsütörtök,
Krisztus mennybemenetelének napja.
Neve onnan ered, hogy az évi egyszeri áldozás határidejéül az egyház ezt a napot szabta.

Sok helyen ez a gyerekek elsőáldozásának napja is.

Mit ünneplünk Pünkösdkor?

Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, mozgó ünnep,

neve a görög pentekosztész 'ötvenedik' szóból ered.

Eredetileg a zsidó nép ünnepe, előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást (ekkor kapta Mózes Istentől a törvényeket kőtáblákon) ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon Sabouthkor.

A keresztény egyházi ünnep története a következő: Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.

"És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk." (Csel 2:1–4)

Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.

A bibliai jelenet 12.századi ábrázoláson

11.századi kódex lap
Franciaország

Pünkösdi népszokások
Magyarországon csakúgy mint Európa számos országában a Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A Római birodalomban május hónap folyamán tartották az ún. Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.

Pünkösdikirály-választás
A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, gyakoriak a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák, küzdelmek. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai a hagyománynak. Legérdekesebb leírása Jókai Egy magyar nábob című regényében olvasható. A pünkösdi király megválasztása után egy évig "uralkodott", azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták.


Pünkösdi király - Németország


Pünkösdölés
"Elhozta az Isten piros pünkösd napját,
Mink is meghoztuk a királykisasszonykát,
Nem anyától lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján hajnalban születtem."

Adománygyűjtő népszokás.Szokás volt pünkösdi királynét is választani a falubéli kislányok közül. A "királynő" feje fölé kendőből sátrat formálnak a többiek, így járják sorba a falu házait, ahol rózsát, virágot hintenek az udvarra. Köszöntőt mondanak, mely tulajdonképpen a termékenységvarázslások sorába tartozik. Énekelnek, táncolnak, adományként pedig almát, diót, tojást, esetleg néhány fillért kaptak. Az ismert dal alapján néhol "mavagyonjárásnak" is nevezik a pünkösdölést. ("Ma vagyon, ma vagyon piros pünkösd napja")
Gyakran a pünkösdöléskor a lakodalmas menetek mintájára menyasszony és vőlegény vonul a kíséretével házról-házra. Előfordult, hogy a vőlegény szerepét is lányok játszották el, természetesen megfelelő ruhadarabokba öltözve. A menyasszony vagy pünkösdi királyné díszes ruháival, fejékével is kitűnt a menetből. Az egyik kislány kosarat vitt magával, abba gyűjtötték az adományokat.

Kalotaszegi pünkösdi királyné

Pünkösdi királyné Portugáliában

Mátkálás
Komatál küldés. Általában egynemű, ritkábban különnemű fiatalok barátságának megpecsételése. A mátkatálat személyesen illett vinnia megajándékozottnak, aki ha elfogadta a barátságot ugyanezt a tálat kaláccsal, süteménnyel, gyümölccsel megrakva, hímzett kendővel letakarva küldte vissza.

Zöldág-járás, zöldág-hordás
A májusi pünkösdi időszak jelentős szertartása a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől.

Hiedelmek
Aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz. A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket. A teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek. Van ahol kenyérhéjat égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jó termés, gazdag aratás legyen.


Étkezési szokások
Pünkösdkor a paraszt családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra.
Egyébként húst ritkábban ettek, de a juhtartó vidékeken nem csak húsvétkor, hanem pünkösd napján is fogyasztottak bárányt, birkapörköltet. Máshol inkább marhahús, baromfi került az asztalra. A tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítottak (a tojás termékenységszimbólum), és szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése (fonott kalács, túrós lepény, mákos kalács). Sárközben azonban nem édes tésztát, hanem sós kalácsot sütöttek, melyet tejföllel, borssal kentek meg. A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak.


A csíksomlyói búcsú
A csíksomlyói búcsút hagyományosan pünkösdkor tartják, a székelyek nagy ünnepe. Messzi földről érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz, Máriát dicsőíteni. Története 1567-re nyúlik vissza, amikor is a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál. Ennek a győzelemnek az emlékére kezdtek el a hívek a kegyhelyre járni, hogy pünkösd napján együtt várják a szentlélek eljövetelét. Manapság 5-600 ezer hívő is eljön a világ minden tájáról. A csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak a Szűz Anyához, sokan nyírfaágat tartanak a kezükben, amit Mária szimbólumnak tartanak. A körmeneten gyakran felcsendül a Boldogasszony anyánk és a Székely himnusz.

A csíksomlyói kegytemplom 1930-as levelezőlapon

Szentháromság vasárnapja
A pünkösd utáni vasárnap a Szentháromság ünnepe. kultusza a barokk korból ered, a pestisjárványok idején szerte Európában emeltek ún. pestis oszlopokat, melyeket a Szentháromság szimbolikus képi megjelenítésével díszítették. bizonyos vélekedések szerint a parasztházak napsugarashomlokzatain is a Szentháromság ábrázolása köszön vissza.

Napsugaras homlokzatú parasztház Szegeden

Úrnapja
Az Oltáriszentség ünnepe, a pünkösd utáni második hét csütörtökje. A templomkertben ún. úrnapi sátrakat készítenek, melyeket zöld ágakkal, lombbal, virágokkal, megszentelt növényekkel díszítenek, melyeknek rontást űző, gyógyító hatást tulajdonítottak.

 
 
0 komment , kategória:  Pünkösd nap!  
Pünkösd napja
  2010-05-21 22:05:58, péntek
 
  Pünkösd
Húsvét után 50 nap, és itt a Pünkösd!

Nem csak a Húsvét "mozgóünnep", hanem minden, ami hozzáigazodik, vagyis előtte a Húshagyó Kedd, a Nagypéntek és a többi nevezetes nap, utána pedig- mindenek előtt - Pünkösd ünnepe!

Pünkösd minden évben május 10-e és június 13-a közé esik, hogy pontosan mikorra, az végül is Húsvéttől függ (amely - mint ismeretes: mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első hétvégén van).

Tekintve, hogy a 2009. évi Húsvét április 12-én (majd az azt követő hétfőn: április 13-án) ünnepeljük, az idei Pünkösd időpontjának kiszámításához ehhez kell adnunk hét hetet, vagyis Pünkösd hétfője június elseje.
Hogy miért ez a hét hét, pontosabban ötven nap? Először a zsidó vallásban ünnepelték a Pészach utáni ötvenedik napon az aratás, az első gyümölcsök, majd később a Tízparancsolat adományozásának ünnepét.

Maga a Pünkösd szó is a görög pentekosztész szóból származik, ami magyarul "ötvenedik". Természetesen új jelentéssel: Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra, mégpedig hatalmas forgószél, majd lángnyelvek megjelenésével. És ahogy az apostolok a házat betöltő szél megtöltötte Szentlélekkel, különféle nyelveken kezdtek el beszélni, ahogy a Lélek adta neki, hogy szóljanak. A Jeruzsálemben tartózkodók meglepve tapasztalták, hogy amit az apostolok mondanak, ki-ki a maga nyelvén megérti.
Így értette meg a gyülekezet az egyik apostol, Szent Péter prédikációját is, ezért is datálódik Pünkösdhöz az első keresztény gyülekezet, vagyis a keresztény egyház születése.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 52 
2010.04 2010. Május 2010.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 52 db bejegyzés
e év: 502 db bejegyzés
Összes: 3057 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 99
  • e Hét: 1903
  • e Hónap: 6598
  • e Év: 118111
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.