Regisztráció  Belépés
cserhat3.blog.xfree.hu
" Nem az a fontos a külsőd mit takar, hanem az, hogy a bensőd miről árulkodik, mert a lélek elől nem lehet szép külsőbe bújni!" Lovag Bornemisza Attila
1956.06.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 34 
Dévai Nagy Kamilla
  2010-07-22 15:36:59, csütörtök
 
  HIBÁS VIDEÓ BESZÚRÁS!  
 
0 komment , kategória:  Általános  
Lelkünk tükre a könyv!
  2010-07-22 15:30:40, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Mint mindenki más
  2010-07-22 15:26:22, csütörtök
 
  Munka híján elmélkedem,
S ha mondani nem merem,
Olykor papírra vetem.
Élet színpad-játékában
Csetlőn-botlón részt veszek,
Önfeledt tánc közepette
Néha-néha leesek,
Mint mindenki más!

Születtem, s még itt vagyok,
Bús-vidáman harcolok,
Szeretek és szenvedek,
Örömömben jót eszek,
Bánatomban hallgatok,
Depressziót mutatok,
Mint mindenki más!

Dolgoztam egy életet,
S mégis félve ébredek,
Változtatni nem tudok,
Tán' már nem is akarok,
Oly picike pont vagyok,
S óriásit álmodok,
Mint mindenki más!

Szólításra elmegyek,
De még addig tervezek,
Füstölögve írogatok,
S ha éltembe belehalok,
Emlékül csak ennyit hagyok,
Mint mindenki más:

Nehéz Embernek maradni,
De csodás!

(Kecskés Borbála)





Borika tiszta szívből gratulálunk és még nagyon sok sikert kívánunk, Cserhát Művész Kör tagjai és a vezetőség
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Csillogó hölgy
  2010-07-22 15:17:00, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kecskés Borbála önvallomása
  2010-07-22 15:07:45, csütörtök
 
  Hívő ember vagyok.
****************************
Igen, hívő, de nem sorolva magam egyetlen vallási felekezet hitének abszolút elfogadásához...
Római katolikusnak kereszteltek, s gyermekkoromban így nevelt édesanyám.
Apám nem gyakorolta vallását...
Fiatalon hitt a kommunizmus eszméiben, ám nagyot csalódott ,,képviselőiben" 56-ot illetően...
Véleményének hangot is adott, felvilágosított, milyennek kellene lennie az általuk megálmodott társadalomnak.
Gyerekfejjel tőle hallottam ,,mesét" az őseinkről, Trianonról, Nagymagyarországról...
és hitte, hogy nem maradhat büntetlenül az ,,álkommunista gazemberek és a besz.ri nagyhatalmak" tette.
Gyermekként nem nagyon értettem, miért is elégedetlen,
majd tizenéves fiatalként legfőbb gondom a tanulás, később a munka lett.
És feledésbe merült édesapám ,,elmélete".
A rendszer biztonságos létalapot teremtett azoknak, akik dolgoztak.
A szegénység lassan-lassan a múlt fogalmává nőtte ki magát.
Nem túlfizetett, de jó állás volt az enyém : bármit tervezhettem,megvalósult.
Nem kellett kuporgatni, gyűjtögetni éveken át a pénzt.
Az állam alacsony kamattal megelőlegezte álmaim megvalósításához szükséges anyagiakat.
Ám a jólétnek titulált mindennapokért nagy árat fizettünk.
Négy évtized agymosása, akaratod, személyiséged elvesztése,
gyökerek nélküli nemzeti ,,identitás".
Négy évtized, mely megmondta, mit tégy és mit ne,...mit gondolj, hogyan élj!
Négy évtizeden át mindenki jobban tudta, mi a helyes és jó nekem;
a családom, a"nagy főnökök", a társadalom, az egyház,....
Alkalmazkodtam,...jól tudtam alkalmazkodni, mindenkinek eleget tenni
és nem érteni a depressziót !
Nem érteni, miért az elégedetlenség, miért pont az én életem súlyos a félelem terhétől,
miért az én családi életem olyan...miért nehezebb egyre az élet...
1989-ig működött a ,,biztonságérzet". Aztán felfordult, széthullott a világ!
,,Rendszerváltás" - mely egyre több keserűséget szült számomra.
Az idő múlásával világossá vált a hatalom-átmentés,
mert csak így neveztem,...majd neo-kommunizmus,...így neveztem.
A nózimra koppantás azonban félelmet, s közönyt váltott ki.
Mint tragédiát...éltem meg -- munkahelyen,...családban a változásokat...
Férjem állásnélküli (ital!!!)
Őrültek házává vált a hatalmat kapott ostobák gyülekezetének háza...
butábbnál butább emberek (választott!!!) dirigálták,
alakították szájuk íze szerint a törvényt!!
Családfenntartóként két lányomat taníttatni, családi házat és szülői házat fenntartani
erőmön felülinek bizonyult...
Erőn felül vállaltam a plusz munkát: málna,- és szedertermesztés.
Mivel Istenen kívül nem hittem semmiben és senkiben,
teljes értelmemmel, szívemmel fordultam hozzá...
Minden napom estéjét csak Neki ,,szenteltem",
sötét szobámban egyedül Véle voltam ,
csak Neki mondtam el lelkem égető kínját, szenvedésem,
amit értetlenül nyugtáztam...
Elfogadta imáimat,-- mely nem a megtanult imák szajkózása volt...!;
meghallgatta fájdalmam, félelmem.
Kétkedésem, - mely talán hitem gyengeségének tudható -
egy éjjel végképp eloszlatta!
Tanított,...segített,...és nyugalommal, békével töltötte el lelkem.
Isteni Hatalmával Erőt ajándékozott...
Az Isteni Lét bizonyosságának megtapasztalása
másmilyenné tette személyiségem...
Nem az anyagi világ volt már számomra fontos!
A pénz istene nem uralt többé...
Megváltam a - számomra addig életet jelentő - családi házunktól: eladtam .
A szülői fészket kissé felújítottam, egy kisebb lakást vásároltam, s még kocsimat is
lecseréltem,ami mindennapi munkámhoz nélkülözhetetlenné vált.
Új munkahelyet ajánlottak: magasabb fizetés, kevesebb energia, s végre azt csináltam,
amit szerettem: tanítani, tanítani...
Sikerélmény újra és újra, s olyan barátok, kiket nem érdek fűzött hozzám,
akik szerettek, mert szerettem...és szeretetről kezdett szólni minden...
és egyre jobban éreztem magam ebben a világban,
noha félelmeim megmaradtak...
Utolsó munkahelyem — a Miskolci GYIVI -- csodásan zárta le,
tette kerekké küldetésem évtizedeit.
Különleges emberekkel kerültem kapcsolatba: Istenfélő, igaz magyarok...
Meglepő volt számomra, hogy hasonló élményekben volt részük, mint nekem,...
kitárulkoztak előttem. Természetesen fogadtam (hiszen jól ismertem!!!) érzéseiket,
s végre megoszthattam, amit egy évtizeden át titkolnom kellett...
őszintén beszélhettünk bolondságnak tartott,
ám mégis létező dolgokról, történésekről...!
Most itt vagyok...nyugdíjas...ennyi egy élet...,mint a Tiéd, s mint több millióké...
És mégis más, mint több millióké, másmilyen tapasztalatokkal.
Netezem, írásaim felrakom, s lassan nem érdekel az együgyű kérdések özöne,
hogy miért?...kihez?...így igaz?...
Nem érdekel már, hogyan olykor ugratnak verseim, írásaim miatt.
Leírom, amit érzékelek és érzek...döntse el mindenki, számára mi a fontos és igaz!!!
Nem csupán belső kényszerből, szeretetből, vagy fájdalomból veszem elő a tollat;

Szentnek tartom a lantot, melyet kezembe vettem...



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Tokaji Márton
  2010-07-20 17:57:15, kedd
 
  HIBÁS VIDEÓ BESZÚRÁS!  
 
0 komment , kategória:  Általános  
Tavaszi Fesztivál
  2010-07-20 17:34:59, kedd
 
  a Cserhát Művész Körben


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Önéletrajz
  2010-07-20 17:21:56, kedd
 
  Frankóné Kecskés Borbála vagyok. Az Úr 1951. esztendejében születtem. Szépreményű gyermekkorom Abaújdevecserben telt el, hol szerelmese voltam fűnek, fának, vadvirágnak és a szép kerek világnak. Mert akkor még kerek volt számomra minden. Az árokpart, ahol tündérnek képzeltem magam, a mező, ahol királylány voltam - és szüleim kertje, amely tündérkert volt számomra. Mint a mesében, nem gazdagságban, de nem is szegényen, itt éldegéltem szüleimmel, Jani öcsémmel, Jutka húgocskámmal boldog egyszerűségben, ahogyan ez munkáscsaládban, s szorgos édesanya és édesapa gondoskodó szeretete körében akkortájt természetes életforma volt. A gyermekkor azonban elillan, mint könnyű- szárnyú szellő.
Jöttek az iskolás évek. A tanulás grádicsán szorgosan lépkedtem.
Talán a gondtalan élmények, s a gyermekvilág iránti rajongás határozta meg életpályámat: óvónő lettem. Kicsi emberi lelkeket formáltam jóra és szépre. 1972-ben férjhez mentem. Házastársam BM—nál dolgozott, jelenleg nyugdíjas. Házasságomból két lányom született, ők is pedagógusok. Fiú és lány unokával is megajándékozott az élet, s e két lurkó kifogyhatatlan ötletekkel ügyködik a szürke hétköznapok izgalmassá tételén; szépségükkel, bájukkal, szeretetükkel színessé, örömtelivé varázsolják a jelent. Lehetőséget kaptam tinédzser korúak nevelésére is: Gyógypedegógiai iskolában tanítottam, s ezt az időt pályám legszebb korszakának nevezhetem. Mint zene, szólalt meg lelkemben a vers, késztetve arra, hogy tollam hegyén fusson a tinta. Édes —bús — keserves rímek pásztora lettem immáron ötödik éve. Az AKIOSZ, a Batsányi-Cserhát Művészkör, - s az Alföldi Tagozatának tagja vagyok. A Kristályban, a Főnix Hangjában, az Alföldi Tollforgatók lapjában, a Délibábban ‚ a Szigethy Kavalkád folyóiratokban, valamint a Kláris, Kristály és Szigethy antológiákban jelentek meg verseim. A Batsányi Művészkör országos pályázatain kitüntető oklevélben, valamint ART és ART - arany-díjban részesültem, az AKIOSZ - ban Aranytoll díjat kaptam. Pedagógusi ténykedésem a megyei Gyermek, - és Ifjúságvédő Intézet befogadó otthonával zártam, s innen vonultam nyugdíjba 2008-ban. Köszönettel tartozom a Mindenség Urának, hogy ezt a lehetőséget is megadta számomra; hiszen sok, önzetlen Emberrel találkoztam, s igaz barátokra, lelki társakra leltem. Akik képesek a tiszta, érdektelen érzelmekre, igazán tudnak szeretni szülőt, gyermeket, kedvest, barátot, s az Embert, megértik majd egyszerű verseimet. S azok is, kikben félelem, gyötrődés, érthetetlen magány, s ellentmondásos érzelem is kimondhatatlan szavakká válnak olykor.

Abaújdevecser, 2010.
Frankóné Kecskés Borbála


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nox
  2010-07-19 18:00:47, hétfő
 
  HIBÁS VIDEÓ BESZÚRÁS!  
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kék angyal
  2010-07-19 17:58:40, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 34 
2010.06 2010. Július 2010.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 34 db bejegyzés
e év: 747 db bejegyzés
Összes: 4433 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 617
  • e Hét: 2966
  • e Hónap: 12116
  • e Év: 137301
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.