Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Magyar Anya
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Tanács/A hallgatás értéke
  2010-08-03 08:36:51, kedd
 
  Túróczy Zoltán:Tanács

Ma még Tied körülötted minden,
Adhatsz belőle, adj hát, kinek nincs,
Mert jön egy nap, talán nemsokára
S kihull kezedből minden földi kincs.

És nem lesz tied többé semmi sem.
Tollad, virágos párnád másra vár,
Mit maga köré épített egy élet,
Nem lesz több mint összeomló kártyavár.

Ma szólhatsz még jóságos, meleg szóval
Testvéredhez, ki szenved, szomorú,
Vigaszt hoz szavad zengő muzsikája
S tán rózsát hajt egy töviskoszorú.

Hajolj hát hozzá, amíg beszélsz,
Harmatként hulljon szerető szavad,
Mert jön egy nap, hogy elnémul az ajkad
És soha többé szóra nem fakad.

Ma kezed még erős, a lábad fürge,
Szolgálhatsz szegényt, árvát, beteget,
Ma törölhetsz verejtéket, könnyet:
Óh, most segíts, ha teheted!

Mert jön egy nap, hogy kezed mozdulatlan,
Mindegy, hogy ősz lesz, tél, vagy koranyár,
Mert nincs több időd, s amit meg nem tettél,
Azt nem teszed meg többé soha már.

De ma még Tied körülötted minden,
És adhatsz... Adj hát annak, kinek nincs!
Hisz jön egy nap, talán nemsokára,
S kihull kezedből minden földi kincs.

Csak az lesz Tied, amit odaadtál,
Csak az, mi minden kincsnél többet ér:
A tett, a szó, mit szeretetből adtál,
Veled marad, s örökre elkísér...



Teréz Anya: A hallgatás értéke

,,Uram, állíts szájam elé őrséget, és
ajkam kapujához rendelj védelmet!"

(Zsolt 140, 3)

A hallgatás szelídség,

amikor nem szólsz, ha bántanak;
amikor nem keresed a magad igazát;
amikor hagyod, hogy Isten védelmezzen téged,

a hallgatás szelídség.

A hallgatás irgalom,

amikor nem feded fel testvéreid hibáit;
amikor készségesen megbocsátasz anélkül,
hogy a történteket felemlegetnéd;
amikor nem ítélsz, hanem imádkozol,

a hallgatás irgalom.

A hallgatás türelem,

amikor zúgolódás nélkül fogadod a szenvedést;
amikor nem keresel emberi vigaszt;
amikor nem aggódsz, hanem türelmesen várod,
hogy a ,,mag" kicsírázzék,

a hallgatás türelem,

A hallgatás alázat,

amikor nincs versengés;
amikor belátod, hogy a másik jobb nálad;
amikor hagyod, hogy testvéreid kibontakozzanak,
növekedjenek és érlelődjenek;
amikor örvendezve mindent elhagysz az Úrért;
amikor cselekedeteidet félreértik;
amikor másoknak hagyod a vállalkozás dicsőségét,

a hallgatás alázat.

A hallgatás hit,

Amikor nyugodtan vársz, mert
tudod, hogy az Úr fog cselekedni;
amikor lemondasz a világról, hogy az Úrral lehess;
amikor nem törődsz azzal, hogy megértsenek téged,
mert elegendő neked, hogy az Úr megért,

a hallgatás hit.

A hallgatás imádat,

amikor átkarolod a keresztet
anélkül, hogy megkérdeznéd: ,,Miért"?

a hallgatás imádat.

,,Jézus hallgatott." (Mt 26; 63)




 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
Diasorok és honlapajánló
  2010-08-03 08:23:01, kedd
 
  Diafilm : Poiana Brasov


Link


Diasor : Párizs régi arcai


Link


Diasor : A természet gyermekei


Link


Diasor : Gyimesbükk


Link


Diasor : Nazareth


Link


Diasor : Felvidék 1


Link


Diasor : Felvidék 2


Link


Diasor : A világ legszebb Parlamentje


Link


Diasor : Egy mondavilág életre kel


Link


Diasor : Tordai sóbánya


Link


Diasor : A természet ékszerei


Link


A diákat úgy kell letölteni, hogy : RÁ KELL KATTINTANI a DOWNLOAD NOW PARANCSRA, MAJD NÉHÁNY MÁSODPERCET VÁRVA, A Download file now parancsra .


H O N L A P A J Á N L Ó



Magyarságtudományi Intézet


Link

Link


Mihályfalvi János oldalai:


Link


Esztergomi Szent Özséb :


Link


Forrai Sándor rovásíró kör:


Link


Rovatmagazin:


Link


Tóth Gábor honlapja:


Link


Szent Korona Rádió:


Link


Dr. Varga Tibor történész honlapja:


Link


Nemzeti hírháló


Link


Hun hír :


Link


Barikád :


Link


KEDVES BARÁTAIM, LÁTOGATÓIM!

AZÉRT AJÁNLOTTAM EZEKET A SZÉP OLDALAKAT, MERT SZEPTEMBER 1. - IG NEM JELENTKEZEM. SZÉP NYARAT, TARTALMAS NAPOKAT, ÖRÖMÖKBEN GAZDAG PILLANATOKAT KÍVÁNOK MINDENKINEK ISTEN GAZDAG ÁLDÁSÁVAL. VIGYÁZZANAK MAGUKRA ÉS EGYMÁSRA.
KÖSZÖNÖM LÁTOGATÁSAIKAT ÉS LEVELEIKET. SZERETETTEL GONDOLOK MINDENKIRE: Ballán Mária




 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Világ-Panoráma
  2010-08-03 07:39:19, kedd
 
  A "Világpanoráma" július 30-i adása 23:20 perc


Link


A "Világpanoráma" augusztus 2-i adása 23:24 perc


Link


TEDDY OLDALA, AHONNAN TÖBBEK KÖZÖTT A VILÁG-PANORÁMA IS LETÖLTHETŐ:


Link




 
 
0 komment , kategória:  Filmek, videók  
Járjunk magyar úton!
  2010-08-03 07:32:49, kedd
 
  Járjunk magyar úton!

Ifj. Tompó László - HunHír.info
"Járt utat járatlanra soha fel ne adj!" - tartja a népi bölcsesség, és ez jut eszembe, akárhányszor eleink magyarságismereti írásait forgatom, melyek az életünknek értelmet adó magyar öncélúságot, a magyar úton járást hirdetik.


Különösen is tanulságos a két világháború között megjelent nemzeti kalendáriumokban, évkönyvekben való tallózás, belőlük ugyanis történetpolitikai és művelődéstörténeti tények hosszú sorát megismerhetjük, ráadásul olyan szellemi tartást biztosítanak, amelyekre ma még égetőbb szükségünk van, mint volt akkor. Most egy ilyenből idézek, az 1945-ben indexre került ,,Erdélyi Lövészkönyv" 1944-es kötetéből, Báró Atzél Ede ,,Magyar út" című, az erdélyi országrészek 1940-es visszatérésének tapasztalatai ihlette, elsősorban az ott élő véreink szemével látó, mégis, az egész magyarság számára megszívlelendő írását (3-5. old.), kiemelve belőle azon sorokat, melyekre megítélésem szerint ma leginkább szükségünk van.

Magyar út

"Mátyás király évében Mátyás király nagy magyar birodalmának kell újból leraknunk az alapjait. Nem kőből, hanem abból az igazságból, amely a nagy király halálával eltávozott, s amely igazság azóta is fázva bolyong s keres magának hazánkban meleg otthont.

Mátyás korának leghatalmasabb uralkodója volt, mert tudta, hogy az igazság fegyveres, gazdasági és kulturális erő nélkül nem sokat ér. De viszont az erő legtartósabb pillére az igazság. Népünk, aki ezt az igazságot nagy uralkodóink alatt többször megízlelte, nem felejti el soha, hanem mindig visszavárja. Idézzük fel tehát az igazság szellemét és hallgassuk meg, hogy mit mond nekünk.

A szónak sohasem hiszünk, ha nincs meg az ércfedezete: a példaadás. Ezer éven át a magyar nép volt a vér és verejték kiapadhatatlan forrása, amely megtartotta nekünk ezt a hazát. Azok képviselik szemünkben a legnagyobb értéket, akik a legtöbb munkást és katonát adják, tehát a sokgyermekes családanyák. Ezért nemcsak az áldozat, hanem a dicsőség is az övék legyen. Ők most itt a zászlóanyák (kalotaszegi, kolozsvári és székely sokgyermekes családanyák).

Szövetségeseinknek üzenjük: a magyar nem született rabszolgának, vagy jobbágynak. Senki se várja, hogy jobban szeressük, mint ahogy ő szeret minket. Becsülettel akarunk együtt küzdeni szövetségeseinkkel, de méltán elvárjuk, hogy felmutatott érdemeinkért és igazságunk alapján visszasegítsenek ahhoz, ami a miénk volt.

Nem hiszünk ellenségeinknek, mert tudjuk, hogy legszebb szavuk is ámítás, és céljuk eltörölni bennünket a föld színéről. De azért ne örüljenek ellenségeink és a köztünk lakó idegenek, ha orosz előnyomulásról hallanak, mert ismerjük szándékaikat, és résen leszünk.

Hozzátok szólok most, magyarok, Mátyás király áldott népe. Mátyás igazságos volt, mert megbüntette a hatalmukkal visszaélő korrupt vagy rendetlen vezetőket és hivatalnokokat. Gyorsan és céltudatosan intézkedett. Az idegeneket, ha be is hozta szükségből, de nem engedte elhatalmasodni, hanem a nemzet érdekében használta fel tudásukat és erejüket. Sajnos a bajok nemcsak abban az időben voltak meg. A mai napon is látunk sok bajt és nehézséget. Sokáig kutattuk, míg megtaláltuk az igazság hajlékát, ahol nem kérdezték meg soha, hogy mit szólnak cselekedeteinkhez a zsidók, románok, ellenségeink, barátaink, ez vagy amaz a felekezet, ilyen vagy olyan bizottság, csak azt: mit szólnak hozzá a magyarok.

Ebben az épületben nem a paragrafusok uralkodnak, hanem a józan magyar lelkiismeret. Ez az épület a IX. Erdélyi Honvédhadtest Parancsnokság épülete. Innen ért bennünket a legtöbb jó, a legtöbb megértés. Ezt népünk is látja, amely nem a szavakat, hanem a cselekedeteket, azaz a tényeket könyveli el. Népünk egészséges ösztönénél fogva érzi, hogy Magyarországot nem a pártok fogják megmenteni és naggyá tenni, hanem a honvédség. Ezért mondják egyhangúlag falun, hogy ne beszéljenek nekünk pártokról, mert jóllaktunk velük. Új Magyarország a bűnök képviselőivel nem képzelhető el, ezért új nemzedéket kell nevelnünk s így hazánk jövője főként nevelési kérdés. A magyar élet katonáit neveljük, akik nem bújnak meg gyáván a paragrafusok mögé, hanem bátran vállalják a magyar ügy érdekében a kockázatot. Honvédségünket vesszük életmintának, amely szociális téren is többet nyújt nekünk, mint amennyit ígérnek a pártok.

Magyar életre kell nevelnünk a magyarokat és a becsületes szándékú idegeneket, de ki kell vetnünk nemzetünk testéből a bennünket csak koncnak tekintő, rajtunk hemzsegő idegeneket. Magyar jellemeket akarunk elsősorban nevelni, és tudatára akarjuk ébreszteni a magyar népet annak, hogy a technikai eszközök csak alátámasztják, de mindig az ember akarata dönti el az ütközetet. A háború vége pont azt fogja hozni nekünk, amit megérdemlünk, mert minket a történelem folyamán mindig csak a saját gyengeségünk győzött le és sohasem az ellenség ereje. Belső gyengeségünknek legfőbb oka pedig mindig a szociális igazságtalanság, az idegenek és készületlenségünk volt. Ezeket a kérdéseket azonban nem oldhatja meg az állam a társadalom nélkül. Itt kapcsolódnak be a mi lövészeink. Huszonkét éven át kitűnő iskolát jártunk magyar szempontból és mégis máról holnapra elfelejtettük annak majdnem minden tanulságát és ígéretét. Mit ér tehát a heti pár óra levente, katonai átképzés vagy tényleges szolgálat, ha nincs egy intézmény, mely az ottan szerzett tudást és légkört megtartsa és továbbfejlessze. Erre való a lövészintézmény.

Mindenütt azt halljuk, hogy az orosz nők és 12 éves gyermekek partizán harcra alaposan ki vannak képezve, ami felett eldurvult állati erkölcsök hangoztatása közben sopánkodni szokás, pedig ezzel nem sokra megyünk, hacsak nem képezzük ki még jobban a mieinket. És ha az oroszokat 12 éves korban képezik ki, akkor a mieink már 6 éves korban kell ugyanezt a nevelést kapják. Militarizálni akarjuk a nemzetet testben és lélekben egyaránt, és népünk egész erejével akarjuk alátámasztani honvédségünk célkitűzéseit és minden cselekedetét. Minden népet egy belőle kinőtt életforma képesít a legnagyobb erőkifejtésre, és ahogy a németeket a nemzeti szocializmus képesíti erre, úgy a magyarokat az újraszülető magyar katonai életformák.

Mátyás uralkodása óta nem voltak ilyen fejlődési lehetőségek a magyar nemzet előtt, mint ma. Nekünk jutott a legszebb feladat, és ha a mi nemzedékünk, amely végigjárta a történelem és a nyomorúság nagy nevelő iskoláját, nem tud élni ezekkel a lehetőségekkel, mit várhatunk az utánunk jövőktől?

A magyar vezetőknek üzenjük, ne féltsenek bennünket, mert a román megszállás után a határok mentén nem maradtak pacifisták. Az erdélyi munkásság, amely sokáig a marxista tanok befolyása alatt állott, visszakapta nemzeti öntudatát és a föld népével együtt legszükségesebb és legerősebb támasza a magyarságnak. Jobban bízunk bennük, mint azokban, akik bennünk kételkednek. Igaz. Jaj annak, aki túl hiszékeny, mert azt becsaphatják, de ezerszer jaj annak, aki nem bízik abban, aki megérdemli, mert egyedül marad. Mi hiszünk a magyar munkásságban és nem fogunk csalódni, mert eddig sem csalódtunk.

Új honfoglalást kell elvégeznünk. Mindent vissza kell vennünk, ami a miénk volt, országhatárt és ezen belül a földet, kultúrát, ipart, kereskedelmet, egyszóval mindent. Elsősorban pedig munkánk és győzelmünk zálogát, az idegenek által céltudatosan kiölt és elrabolt ősi magyar katonalelket és erkölcsöket."



Link
 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
Budaházy
  2010-08-03 07:29:12, kedd
 
  Budaházy: "Koncepciós eljárás. Itt rohadok a börtönben. És még ez is"


Link




 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Izrael lerombolt egy falut
  2010-08-03 07:25:41, kedd
 
  Izrael lerombolt egy teljes arab falut - A magyarországi sajtó nem tartotta hírértékűnek

Az izraeli rendőrség nagy erőket fölvonultatva lerombolt egy teljes arab falut a Negev sivatagban. A település ismét földönfutóvá tett őslakosait a cionisták a múltban már kétszer is becsapták, elűzték, de most végleg szeretnének megszabadulni tőlük. A magyarországi sajtó nem tartotta hírértékűnek El-Arákíb falu lerombolását, s a közel négyszáz lakos hajléktalanná válását.





Az olajfacsemetéket sem kímélték

Az izraeli rendőrség a budapesti nemzeti eseményeken megszokott példátlan méretű fegyveres biztosítás mellett 2010. július 28-án kora reggel buldózerekkel lerombolt egy teljes beduin arab falut a Negev sivatagban.




Az izraeli zászlóval ékesített buldózerek reggel fél ötkor, háborúra emlékeztető fegyveres erőfitogtatás mellett lerombolták EL-Arákíb (العراقي&am p;#1576;) falu negyven lakóépületét, az állatok istállóit és óljait, letarolták a sivatag homokjába ültetett gyümölcsfákat. Közel négyszáz személyt (legtöbbjük gyermek és asszony) tereltek ki a házaktól bizonyos távolságra, fegyveresek gyűrűbe fogták őket, majd hozzáláttak a pusztításhoz. A falurombolás után az emberek ott maradtak fedél nélkül a perzselő nap alatt a sivatag homokján.



Beduinok a pribékek gyűrűjében

Rendőrségi források szerint legalább 1500 álarcot viselő rendőrállat, köztük a hírhedt Különleges Rohamrendőrség több száz tagja ,,biztosította" a falurombolás műveletét. A levegőben rendőrségi helikopterek köröztek, lent a tűzfegyverrel és kézigránátokkal is fölszerelt lovas- és gyalogos rendőrök azonnal elfojtották a tiltakozás mindenfajta megnyilvánulását.




Egy tiltakozó sorsa

A felsőbbrendűek ezután a barbár cselekedet ellen mégis tiltakozó néhány tucat helybeli lakos, demokratikus érzelmű izraeli zsidó és nemzetközi önkéntes földre teperése és megverése közepette buldózereikkel megkezdték legyalulni a jobbára szegényes lakóépületeket, az ólakat és az istállókat, valamint kiforgatták a sivatag homokjába a gondos és kitartó munkával ültetett, állandóan öntözött olaj- és egyéb gyümölcsfákat.




Az összeterelt, főként öregekből és gyermekekből álló beduinok döbbenten álltak a sivatag fölött egyre magasabban járó perzselő nap alatt a lerombolt település maradványainak közelében.




A cionisták annak ellenére rombolták le El-Arákíb falut, hogy a település és határának tulajdonjogáért vívott bírósági csatározás még nem ért véget. Oren Jiftáhél, a Beér Sevá-i Ben Gurion Egyetem Földrajz Tanszékének professzora, kiváló emberjogi harcos ugyanis egészen Angliáig utazott, hogy bebizonyítsa a beduinok igazát. A földrablók a bíróságon ugyanis azt állítják, hogy a történelem folyamán a sivatagi beduinok sosem rendelkeztek földtulajdonnal, ezért már az 1948-as zsidó államalapítás előtt is illegálisan tartózkodtak El-Arákíb területén. Csakhogy Jiftáhél professzor az angliai levéltárakból előbányászott olyan dokumentumokat, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy még az Oszmán Török Birodalom idejében (a Szentföldön 1516-tól egészen 1917-ig tartott a hódoltság - H. J.) a törökök Beér-Sevá város építéséhez földterületet vásároltak a Negev sivatagi beduinoktól.

Sőt, Jiftáhél professzor okiratokkal azt is bizonyította, hogy még az El-Arákíb falu földjeit manapság elrabló Zsidó Nemzeti Alap (Há-Keren Há-Kájjemet Le-Jiszráél - הקרן הקיימת לישראל) is jó pénzt fizetett a beduinoknak - persze csak 1948 előtt - bizonyos sivatagi földterületekért. Jiftáhél professzor a bíróság előtt tehát azt az állítást igyekezett megcáfolni, miszerint a beduinok alaptalanul formálnak jogot a falu és környékének földterületeire, mert, mint nomádok (a beduin, arabul bedvijj - بدوي - szó ,,sivatagi embert" jelent), a történelem folyamán sosem rendelkeztek földtulajdonnal. Az el-arákíbi beduinok viszont 1920-as évekbeli okmányokkal, birtoklevelekkel, az adás-vételt bizonyító számlákkal és térképekkel tudják bizonyítani, hogy ők a tulajdonosai annak a földnek, amelyen szerettek volna élni. Ám, amint fentebb írtuk, a cionista hatalom nem várta ki a jogerős bírósági döntést, hanem biztos, ami biztos alapon, néhány nappal ezelőtt a teljes falut lerombolta.

Pedig El-Arákíb palesztin beduinjai nem illegális telepesek - mint a zsidók Palesztina számos pontján -, mert falujuk már jóval az 1948-as izraeli országalapítás előtt létezett azon a helyen, ahonnan már többször is elkergették őket. Izrael 1948-ban történt megalapítása és a tömeges elűzés után a Negev sivatagban mintegy 120 ezer beduin arab maradt. El-Arákíb faluból is menekültek el beduinok, de ekkor még nem mindenki. A falu igazi ,,nákbájára", katasztrófájára csak 1951-ben került sor. Ebben az évben az izraeli katonai kormányzó, a térség teljhatalmú ura azt mondta a falu lakosainak, hogy hat hónapra távolodjanak el El-Arákíb településtől, mert ezen idő alatt a hadsereg gyakorlatozik a környéken. Ne idegeskedjenek, mert a hátrahagyott vagyontárgyaikhoz nem nyúl hozzá senki.

A beduinok szétszóródtak a Negev különböző pontjain, s még nem telt el a hat hónap, amikor tudomást szereztek róla, hogy házaikat a földdel tették egyenlővé, s a katonai kormányzó pedig ,,zárt katonai területté" nyilvánította egykori lakóhelyüket. Csak egyetlen házat, Szalmán Zejd el-Malláhinak, a falu elöljárójának jól megépített otthonát nem tudták földig lerombolni El-Arákíbban. Az egykori lakosok közül valaki, talán az elöljáró valamelyik családtagja, a romok közé temettette el magát. De az 1951-es rombolás és elűzés után az élők is kezdtek visszaszivárogni egykori falujuk területére és egymásután húzták föl a szegényes lakóházakat. Nemzetközi megkeresés és belső politikai nyomás hatására az izraeli kormány 1998-ban ígéretet tett a beduinoknak, hogy az 1951-ben lerombolt településük helyén majd az állam épít számukra egy új falut. Ám 2002-ben a beduinok rádöbbentek, hogy a zsidók ismét átverték őket, mert a földjeiken épülő település - amelyet manapság Giv'ot Bárnak (גבעות בר ) hívnak - tulajdonképpen egy újabb zsidó település lesz. Később arról is tudomást szereztek, hogy falujuk és Giv'ot Bár határába a Zsidó Nemzeti Alap a Montreali Gyermekek Erdejét és a Nagykövetek Erdejét telepíti. A kiszemelt területen már föl is állították a két erdő telepítését hirdető óriástáblákat.

A mellékelt videót izraeli emberjogi harcosok készítették El-Arákíb faluban a rombolás reggelén. A film a falujuk lerombolását váró beduin fiatalok ősi táncával kezdődik, majd a helyszínre érkezett izraeli és nemzetközi szimpatizánsokkal együtt hatalmas máglyákkal igyekeznek megakadályozni a rabló banda behatolását. Persze nem sok sikerrel. Virradat után hatalmas erőket fölvonultatva föltűnik az izraeli rendőrség, amelynek láttán többször is elhangzik a ,,háború van" kifejezés. Láthatjuk a Budapest utcáiról is jól ismert izraeli vízágyút is, a különbség csak annyi, hogy az izraeli rendőrség nem a saját népe ellen kegyetlenkedik...


Link

A több szóbeli megnyilatkozás közül érdemes lefordítani egy fehér turbános, fehér inges arab férfi irodalmi héberséggel, a rendőröknek címzett szavait: ,,Nézzetek oda, mekkora erőkkel vonultak föl ellenünk! Több száz rendőr, több száz gépjármű. Kik ellen vonultak maguk föl? Ezek ellen a szerencsétlenek ellen? Amikor a maguk szüleik még Marokkóban, Tunéziában vagy Lengyelországban voltak, ezek az emberek már itt voltak ezen a helyen. Tudják maguk, hogy mit cselekszenek? Miért takarják el az arcukat, ki előtt szégyenlik magukat? Kitől félnek maguk? Ez olyan hely, ahová maguk a kutyáikat sem költöztetnék, s akkor még ezt a keveset is elveszik ezektől az emberektől? Szégyelljék magukat!"

Vártunk három napot, hátha a magyarországi sajtó is hírértékének megfelelően beszámol arról, hogy Izraelben másfél óra leforgása alatt leromboltak egy teljes arab falut, s a közel négyszáz lakost egyik pillanatról a másikra hajléktalanná változtatták. A zsidóüldözéstől, antiszemitizmustól és a holokauszttól hangos hazai sajtó azonban ezúttal is hallgatott. Vajon miért?

Megírtuk már korábban, de nem árt megismételni: A közel-keleti válság fókuszában az izraeli-palesztin viszály áll, s ezért illő, tisztességes és etikus az lenne, ha az ezzel kapcsolatos történésekről ne csak Jeruzsálemből vagy Tel-Avivból informálnák (ha egyáltalán) a magyarországi polgárokat, hanem megismerhetnénk a másik érintett fél, a palesztinok álláspontját is. Magyarországon az elmúlt évtizedekben több száz palesztin fiatal tanult, akik hazatérésük után is jól beszélik a magyar nyelvet. Miért csak a cionisták sokszor bizony elfogult tudósításait hallgathatjuk, láthatjuk a hazai médiumokban? Miért nem lehet tudósítója a Magyar Rádiónak és a Magyar Távirati Irodának Rámalláhban vagy Gázavárosban is?

Egyszerűen érthetetlen, hogy az Arab Államok Ligája huszonegy tagállamának egyikében sincs magyar tudósítója az MTI-nek és a Magyar Rádiónak, de Izraelben mindkettőnek van. Az Orbán-kormánynak a beígért rendteremtést a közszolgálati médiumok területén is el kellene végeznie. Ám attól tartunk, hogy komolyabb változás ezen a téren sem lesz.

Hering József - Kuruc.info




Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Élelmiszerkommandó
  2010-08-03 07:12:24, kedd
 
  Élelmiszerkommandót indít a Jobbik a rossz minőségű élelmiszerek kiszűrésére - videóval frissítve!


Link




 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
El kell temetnünk Petőfit !
  2010-08-03 07:09:44, kedd
 
  El kell temetnünk Petőfi Sándort! - Tűnődés Petőfi Sándor fehéregyházi eltűnésének 161. évfordulóján

Több, mint két évtizede annak, hogy 1989. július 17-én a távoli Szibériában, a Bulját Köztársaságban, a Bajkál tó keleti partján fekvő Barguzinban egy magyarok vezette nemzetközi kutatócsoport feltárta Alexander Stefanovics Petrovics sírját. A sírból avatott régészek, antropológusok gondos kezei kiemelték a csontvázat, amely egy 163 cm magas férfi földi maradványa volt. Borzongva fedezték fel annak erős bal felső szemfogát, törött bordáját és betegség sújtotta térdét, amely a néhai járását minden bizonnyal enyhén bicegővé tehette...
A néhait 1855. májusában temették el, és az I. világháború idején még megvolt az ó-orosz betűket is tartalmazó sírfelirat, amely azelhunyt neve után megörökítette kilétét: vengerszkij maior i poet - azaz magyar őrnagy és költő. Egy orosz néprajzi tanulmány pedigmegszólaltatta az 1920-as években még élő öreg parasztasszonyt, Mária Morokovát, aki kislányként naponta bejárt a magyar fogolyhoz. Az pedig arról beszélt neki, hogy az ő országában nagy háború volt, és
Frantz nevű császárukat megsegítette Nikoláj czár.
Minderről Kéri Edit könyvéből is értesülhetünk - aki maga is tagja volt a sírfeltáró kutatócsoportnak -, amelyet 1990. februárjában adott ki az Eötvös kiadó: Petőfi Szibériában?!

Valóban, megtörténhet, hogy a Segesvár melletti Fehéregyháza határában az oroszok ellen vívott csatában 1849. július 31-án utoljára látott Petőfi Sándort foglyul ejtették és a távoli Szibériába hurcolták volna? A hivatalos magyar történettudomány máig tagadja, hogy az 1849-es szabadságharcba beavatkozó oroszok magyar foglyokat hurcoltak volna magukkal. Pedig az I. világháborút követően, a húszas-harmincas években szovjet fogolytáborokból hazatérő magyar
katonák közül sokan vallottak arról, hogy a távoli Szibériában olyan öreg magyarokkal találkoztak, akiket a szabadságharc leverése utánfogolyként hurcoltak oda. Pedig Kéri Edit, ez a történészeket megszégyenítő színész, 56-os forradalmár és oknyomozó újságíró évekkel ezelőtt megszerezte Bécsből, a Staatsarchiv-ból, a
szabadságharc idején zajló némely osztrák kormányülés jegyzőkönyvét. Az 1849. május 14-i Ministerrat Protokoll (Minisztertanácsi jegyzőkönyv), amelyet Schwarzenberg és Bach látott el kézjegyével, kimondja, hogy az oroszok által ejtett magyar hadifoglyokat el lehet szállítani a távoli Szibériába - Nach Siberien, nach Kamschatka, nach Nord-Asien kann man transportieren. A dokumenum - amelyet két nap multán Ferenc József császár is aláírt - arról is árulkodik, hogy ebbe a tervbe nem mindenki volt beavatva. A jegyzőkönyv szerint a magyar foglyok Szibériába való szállításáról szóló vitában a császári pénzügyminiszter
felszólalt, és kijelentette, hogy ez a megoldás méltatlan Ausztriához, és legalább azt biztosítani kellene, hogy a távoli szibériaifogolytáborokban osztrák fegyőrök őrizzék a hadifoglyokat...
Minderről még a magyar olvasó is értesülhetett, hiszen a bécsi jegyzőkönyvek Kéri Edit által elkészíttetett fordítását egy óvatlan nyári napon a Magyar Nemzet is közölte.

A huszonegy évvel ezelőtt, a Bulját Köztársaságban kiásott csontváz megsemmisítésére azonnal hadjárat indult. Kommunikációs ésfizikai. A Budapest-Moszkva tengely pillanatok alatt kiötlötte a leghatásosabb lejárató szöveget, mely szerint a Barguzinban feltárt csontváz nem a Petőfi Sándor földi maradványa, hanem egy zsidóé, aki ráadásul nő lett volna. A fölényeskedő legyintésnek álcázott kommunikációs fogással egyidejűleg azonban elrendelték a lelet lefoglalását. Ezek után a csontvázban Petőfi Sándort felismerő kutatók Ulan Ude-ból, a bulját fővárosból, majd a Szovjetunióból a legvadabb kalandregényekbe illő körülmények között menekítették azt ki.

Itthon Magyarországon pedig hiába kérték, hogy bontsák meg Petőfi Sándor édesanyjának sírját, és vegyenek csontvázából génmintát.A magyar tudományosság és a politikum kegyeletsértésre hivatkozva megtiltotta azt a mintavételt, amely a feltételezést tudományos úton,száz százalékosan igazolhatta vagy cáfolhatta volna. Meglehet, hogy abban a bizonyos kegyeleti bizottságban sok ismert magyar közéleti ember írta és írja elő kötelezően a struccpolitikát.

Azóta húsz év telt el. Azóta minden magyar miniszterelnököt beavattak a Buljátországból elhozott csontváz titkába. Húsz éve tűnődöm azon, hogy vajon miért nem történik semmi? Miért nem kíván a magyar politikum ebben a kérdésben az igazságnak a végére járni? Hiszen a tudomány egyértelműen cáfolhatná, vagy egyértelműen igazolhatná, hogy valóban Petőfi Sándor földi maradványai kerültek-e elé?

Vannak akik úgy vélik: ha kiderülne, hogy a fehéregyházi csata után Petőfi még évekig élt, az "ott essem el én, a harc mezején" jegyében felmagasztosult Petőfi-kép töredezne szilánkokra, amit a ma élő magyar nemzedék nehezen viselne el. Dőreség mondom én. Hiszen Petőfi irodalmi művét ez semmiképpen nem
érintené. Lánglelkű, szabadságvágyó szellemét ugyancsak nem. Talán
csak azok sínylenék meg e hírt, akik számára Petőfi legfőbb értéke maga a megjövendölt élete. Ám az ő lélekszámuk eltörpül azonmagyarok száma előtt, akik számára az igazság mindennél fontosabb. És ugyanúgy eltörpül azon magyarok száma előtt, akiket bánt, hogy enemzet mindmáig nem adta meg a végtisztességet a legnagyobb magyar költőnek.

Petőfi Sándor halálának kérdése nem irodalomtörténeti kérdés. A legnagyobb magyar költő halála körülményeinek tisztázása a magyarnemzet méltóságának és önbecsülésének kérdése! Ha valóban megtalálták Petőfi Sándor földi maradványait, akkor azok temetetlenvoltukban égbe kiáltanak! A magyar nemzet pedig haladéktalanul és méltó módon el kell temesse őt haza földjébe! Ha nem Petőfi Sándorföldi maradváynai kerültek elő, akkor azokat keresni kell. És addig
kell keresni, amíg meg nem találják. Majd ugyanúgy, a legnagyobb magyar költőnek kijáró végtisztességgel el kell temetni őt! Tudom, hogy minden magyar város versengni fog érte!

Ezért vallom és hirdetem: Petőfi Sándor halálának tisztázása és Petőfi Sándor méltó eltemetése a XXI. századi magyar életmegkerülhetetlen ügye: egy új magyar kultúrpolitika origója, egy felemelkedést szolgáló magyar nemzetpolitika sarokköve, a magyarnemzeti lét erkölcsi alapvetése.

A Buljátországban feltárt csontváz most még egy böröndben vár. Nem Magyarországon. Valhol Európában. Titok, hogy hol. Nehogy eltüntessék, nehogy megsemmisítsék. Petőfi Sándor földi maradványai valahol Európában várják az igazság óráját.

Budapest-Kolozsvár, 2010. július 31-én

Patrubány Miklós István Ádám,
a Magyarok Világszövetségének elnöke


Továbbította az MVSZ Sajtószolgálat


VIRÁGOT PETŐFINEK...!
2010.08.02, 06:19 Nemzeti Hírháló

A Magyar Piarista Diákszövetség lapja - a PIARISTA DIÁK - évek óta kedvelt folyóiratunk, s mivel értékes cikkei miatt érdemes a példányokat megőrizni, elévülhetetlen aktualitására gondolva szeretném ismertetni a Nemzeti Hírháló olvasóival is a 2006.májusi lap 13-15. oldalán megjelent dolgozatot.

Szerzője - dr Sibalszky Zoltán és a Szerkesztő Sajtóbizottság - ( utólagos engedélyét remélve, tekintettel a közérdekűségre), feltételezhetően azért adott hírt PETŐFI SÁNDORRÓL, mert többekkel együtt úgy érzi :

,,Mindenesetre furcsa, hogy csökönyösen ellenzik a sír felnyitását. Ha biztosak lennének abban, hogy nem Petőfié a csontváz, az lenne a természetes, hogy rögtön végezzék el a vizsgálatot. Ekkor rögtön kiderülne, hogy nekik van-e igazuk, és a kérdés nyugvópontra jutna. A makacs ellenzés éppen arra mutat, attól félnek, hogy bebizonyosik az igazság !"

Az utolsó bekezdést idéztem szószerint, mert a nemzetnek még mindig nagy adóssága

kegyeletét lerónia költőóriásai közül a leginkább népközeli, néplelkületű, a hazafiúi érzelmeket legnyíltabb szabadszájúsággal valló poétájának, színész-politikus-szerelemittas zsenijének, akit a sors megfosztott a romantikus hevületében előrevetített hősi haláltól.

Sokkal borzalmasabb szenvedés volt osztályrésze, mintha egy dzsidás döfi át, vagy golyó teríti le, s okozza gyors végzetét. Elhurcolását nem védhette ki, rettenetes sokkhatás érhette, bénította. A szabadságharc elbukott. Ha elfogják, felakasztják. Milyen választási lehetősége volt, érdemes lett volna szökéssel próbálkoznia ? Dehogy. Csak az élőhalotti lét kínálkozott számára.

Hogyan festi Petőfink további életkörülményeit Sibalszky?

"Barguzin faluban az élet olyan egyhangú volt az elmúlt 300 évben, hogy a mai ottlakók is elődeik elbeszéléséből tudták meg, 1850 táján orosz száműzött forradalmárokat és külföldieket hoztak oda. Összesen három esemény történt ott a 300 év alatt: 1664-ben jöttek a kozákok, hogy Oroszország számára birtokba vegyék a vidéket, 1850-ben odahozták a száműzötteket, és 1989-ben odajött a MegaMorv expedíció !

Kiszelyék ottlétekor nem volt kapható a faluban se papir, se ceruza, se toll, és így érthető, hogy a XIX. században sem tudtak a száműzöttek hírt adni magukról haza. Természetesen eljönni sem lehetett onnan. A legközelebbi város, Ulan Ada 354 km-re van, és közben egyetlen falu létezik ! Télen a hideg, nyáron a felolvadt, mocsaras tundra akadályozta a közlekedést. Én láttam 1985-ben repülőgépről, Habarovszkba ereszkedve, az óriási, tengerszerű vizeket - a felolvadt tundrát.

De ezenkívül még az utóbbi években is csak belterületi útlevéllel közlekedhettek az országban a szovjet alattvalók, és az ellenőrzés lehetetlenné tette az engedély nélküli nagyobb utak megtételét... Hát még a XIX. században...!

A körzeti székhelyen, Ulan Ada-ban valami helyi múzeumban vagy levéltárban Kiszelyék szereztek 54 db, Petőfinek tulajdonított orosz nyelvű verset. A versek rossz helyesírással íródtak, látszik, hogy nem orosz anyanyelvű valaki írta. ...... ..... Az írásszakértők, törvényszéki szakértők és grafológusok is azonosították a kézírást Petőfiével. Néhány vers magyar nyelvű fordítását Kiszely felolvasta. Tartalmuk alapján is hihető, hogy Petőfi írta őket. Az egyik a szabadságharcról szól, egy másik pedig azt mondja el, hogy a magyarok ősei erről a vidékről jöttek, a költő viszont most visszafelé tette meg ezt az utat."

HOL A BOLDOGSÁG MOSTANÁBAN ?

BARÁTSÁGOS, MELEG SZOBÁBAN...

mormoljuk az elemi iskolában tanult sorokat tőle. De elképzelhető-e épp az ő számára egy percnyi valódi boldogság is, még ha egy ottani asszony családmeleggel, gyermekkel ajándékozta is meg ? Egy törékeny alkatú, testi hibás, túlérzékeny, és bizonyára haláláig - 1854. május 10. ez a nap - mély depresszióval küzdő emberi lény... Még több szeretettel és szánalommal kell viseltetnünk iránta, mint amennyit a tömegsírral elnyeletett, feltámadó nimbuszát is gyorsan elkaparni kívánó áltudományos humánum kőkeményen kimért reá, hamisításra vetemedve: kiszedett farkasfogát lereszelik, úgy lett visszaragasztva a koponyába, a női testnek kikiáltott csontváz nevetséges meséjével. Minálunk akkoriban olyan módszerrel védték az állami érdeknek minősített ferdítéseket, amibe még Antonov sem volt hajlandó beszállni. Morvayék, Kiszelyék nem nyerhettek csatát.

Hosszú, siralmas történet vezet a megtalálástól a bizonyítás lehetőségének kudarcáig. Kéry Edit és mások számtalan életszagú bizonyítékot tártak fel, mindhiába. Isten malmainak őrlése azonban kérlelhetetlenül jelzi azt az időt, amikor a méltatlanul elföldelt holtak másodtemetésének meg kell történnie. Az igazságérzet megköveteli a rokoni csontvizsgálatot, a szívek pedig csordultig telítettek szánalommal és egyetértéssel zseniális költőnk iránt. Ez a katharzis jár mindannyiunknak.

Talán a makacs ellenzők is hajlandók lesznek majd letenni virágaikat PETŐFI SÁNDOR megáldandó sírhalmára... Mi - letorkoltak - biztosan ott leszünk kegyeletünk kifejezésével.

Ó'BudaPest, 2010. augusztus 1. (esz - e)



 
 
0 komment , kategória:  ERKÖLCS  
Antal Vali hatóanyag-elemző
  2010-08-03 06:57:50, kedd
 
  Antal Vali hatóanyag-elemző

Orvos a telefonnál: A kozmetikumok ártalmas összetevői


Link

Link


Pár nappal ezelőtt megkeresett Csikós Szilvia - a Nappali műsorszerkesztője -, hogy örömmel vennék, ha szakértő vendégként elfogadnám a meghívásukat az m1 televízió műsorába. Nagyon örültem neki, hogy végre elkezdődik valami a médiában is... Annak meg pláne örültem, hogy nem valamelyik komolytalan kereskedelmi csatorna karolta fel ezt a témát. A tévés szerepléssel kapcsolatban két érdekességet szeretnék elmesélni nektek.

Az egyik az, hogy én voltam az egyetlen, aki nem engedte kisminkeltetni magát. Körülöttem mindenkire vastagon kenték a hadd ne mondjam milyen összetételű alapozókat és púderokat. A sminkes hölgy nyomatékosan fel is hívta a figyelmemet arra, hogy nem igaz, hogy egy órát nem bírok ki sminkben, és tudom-e, hogy a lámpák és a kamera mennyire öregít, mennyire felerősít minden apró bőrhibát és ráncot, és hogy borzasztóan fogok kinézni a képernyőn. Nem akartam mondani szegénykémnek, hogy 20 évig a tévés-filmes szakmában dolgoztam maszk- és sminkmesterként, tehát, ha valaki tudja mindezeket, akkor az én vagyok. De nem érdekelt!

A mi kis tudatos közösségünkben már megszoktam, hogy gondolkodó emberekkel vagyok körülvéve. Az a fél óra, amit eltöltöttem a kis fülkében a nézők kérdéseire válaszolva, megdöbbentő volt! Olyan érzés fogott el, mint amikor 2006-ban indítottuk Csabával és Istivel a honlapot, és első tartalomként felkerült a Juventus rádióban elhangzott műsor, amelyben nagyjából ugyanez volt a téma, mint tegnap a Nappaliban. Szinte úgy éreztem a kérdések hallatán, hogy visszarepültem négy évet az időben, és még mindig az ott feltett kérdésekre válaszolok. Azt a megállapítást kell tennem, hogy olyannyira köztetek élek, hogy nem tűnt fel, hogy a világ antalvali.com -on kívüli része sokkal lassabban ébred!

Kedves olvasók! Úgy érzem nagyon sok a dolgunk, mert még mindig nagy a hiányosság és a tudatlanság az emberekben az általunk érintett témákkal kapcsolatban. Emberek betegszenek meg súlyosan, halnak meg, gyermekek kerülnek kórházba és válnak visszafordíthatatlanul beteg emberekké, mert álmukban sem gondolnák, hogy az élelmiszerekkel, a vízzel , a levegővel, a gyógyszerekkel és a kozmetikumokkal mérgeznek minket.

Egy hölgy telefonált, hogy vajon mivel kéne kennie a fekélyes lábát, hogy ne romoljon tovább az állapota. Kiderült, hogy egy orvos sem volt kíváncsi arra, hogy vajon milyen egyéb betegség tüneteként alakult ki a fekély, hanem Fenjal tusfürdőt és testápolót javasolt rá a bőrgyógyász. rant2:No comment!

Egy másik hölgy arra volt kíváncsi, hogy melyik cég alapozója méregmentes, miközben erősen fed, mert már nem tudják, hogy a nagylányuk pattanásait mivel lehetne a legjobban elkendőzni, amíg ki nem növi a pattanásokat.

Aztán volt egy hölgy, aki arra panaszkodott, hogy szinte minden természetes növényi összetevőre allergiás, és mondjak neki olyan kozmetikumot, amelyben sem szintetikum, sem növényi összetevő nincs. Az allergiát orvos állapította meg, de senki nem nézte, hogy vajon van-e egyáltalán működő bélflórája??? A beszélgetésből az derült ki, hogy nincs.

Hajrá egészségtudatos Lányok, Fiúk, Asszonyok, Anyák, Apák és Nagyszülők! Terjesszük az "igét", nyissuk fel az árnyékos oldalon élők szemét, hogy van remény a napsütésre! Küldjétek el ezt az oldalt a videóval minél több ismerősötöknek!

Antal Vali

 
 
0 komment , kategória:  Filmek, videók  
Humor
  2010-08-03 06:54:51, kedd
 
  Reggeli józanodásból telefonál ivócimborájának a fejfájós katona:
-Te, ittunk mi tegnap sört?
- Ittunk...
- És vodkát?
- Azt is ittunk...
- Konyakot?
- Hát, azt is...
- És rakéta hajtóanyagot?
- A végén abból is egy kicsit...
- És voltál már budin?
- Most indulok.
- Hát inkább ne menj. Tokióból hívlak...

Egy férfi elmegy AIDS szűrésre. 2 hét múlva jelentkezik az eredményért:
- Uram, Ön homoszexuális? - kérdi az orvos.
- Igen, az vagyok...
- Nos, ebben az esetben várható volt: sajnos pozitív lett a teszt.
A férfi nagyon berezel:
- Doktor úr, meg fogok halni? Nincs semmi orvosság?
A doki gondolkodik, majd így szól:
- Hát, létezik egy új gyógymód, még nem hozták nyilvánosságra, de biztos a gyógyulás.
A következőket kell tennie:
tegyen ki 1 liter tejet 4 napra a napsütésre, azután igya meg, egyen
hozzá 5 romlott nyers tojást és fél kiló rothadt savanyú káposztát, rengeteg cseresznyepaprikával.
Ezt csinálja 20 napon keresztül, és meggyógyul. Miután a pasas hálálkodva elmegy, a nővérke
odafordul a dokihoz:
- Na de doktor úr, miért csinálta ezt, miért nem mondta meg neki,
hogy negatív lett a tesztje?
- Most legalább megtanulja a kis buzi, hogy mire való a segge...

Az istentisztelet vége felé a lelkész megkérdezte nyáját:
- Hányan bocsátottatok meg az ellenetek vétkezőknek?
Mindenki feltartotta a kezét, kivéve egy törékeny idős hölgyet.
- Kovács néni!? Ön elzárkózik attól, hogy megbocsásson ellenségeinek?!
- Nekem nincs egyetlen ellenségem sem - mondta kedvesen mosolyogva az apró hölgy.
- Asszonyom, ez igen szokatlan. Megkérdezhetem, mennyi idős is Ön?
- Kilencvennyolc múltam - felelte az ősz matróna.
- Kedves asszonyom, megkérhetem, hogy jöjjön ki ide a gyülekezet elé, s mesélje el nekünk,
miképpen lehetséges, hogy valaki majdnem százéves, és nincs egyetlen ellensége sem!
Az aranyos néni kitotyogott a lelkész mellé, szembefordult a gyülekezettel, és csak ennyit mondott angyali mosollyal:
- Túléltem a rohadékokat!

 
 
0 komment , kategória:  HUMOR  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2010.07 2010. Augusztus 2010.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 10 db bejegyzés
e év: 1858 db bejegyzés
Összes: 22762 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2960
  • e Hét: 50571
  • e Hónap: 186281
  • e Év: 2085309
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.