Békés álmokat!,A ragyogó madár,Tudd meg,Csillagos éj ,A másik elv,Ahogy eljátszik,Ne feledd...,Angyali üzenet,Angyali üzenet a mai napra,Diétás vacsora, - taltos1 Blogja - Advent,Karácsony, Újév, Húsvét,Áldások, imák, Istenes versek,Állatok,Angelisz Irini,Angyal,Isten vers,videó,idézet,Angyali üzenet Pusztai Orsitól,Angyali üzenetek,Angyali üzenetek 2,Angyalok, angyalos történetek,Anyák napja,Anyák napja,Ara Rauch írásai, versei,Aranyosi Ervin versei,Athéna görögországi élményei,Athéna versei, gondolatai,Atya, Jézus és Mária üzenetei,Az Élet Kiskönyve,Bagi László /Hezekiah versei,Bálint gazda,Barátság,Benmar - Szabó Balázs versei,Blogtársaktól kaptam 1,Blogtársaktól kaptam 2,,

Belépés

			taltos1.blog.xfree.hu
Bármit tesznek ellenem, az a javamra fordul! Tatiosz: Ne kívánd mások balsorsát, mert a sors közös, és a jövő előre nem látható. Ossian: A ritka tisztes...			Gábor Gabriella Táltos 1940.08.08 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

1/2 oldal

Bejegyzések száma: 12

Békés álmokat!

2011-01-14 23:55:03, péntek

	Köszönöm a látogatást.

1 komment , kategória: Jó éjszakát!

A ragyogó madár

2011-01-14 23:38:23, péntek

	Áprily Lajos - A ragyogó madár Kerested erdőn, bérceken, fiatalságtól részegen. Álmodtad és tudtad, hogy él, különb madár a többinél: elorzott minden drága színt, smaragdot, türkizt és rubint, szikrázóbb, mint a gyurgyalag, begy tollán bíboros szalag, a kék csókánál kékje szebb, a jégmadárnál ékesebb. Véredben él, álmodban ég, egyetlenegy gyönyörűség. S míg mohón űzte két szemed, futott, futott az életed... S mikor fejedre hó szitál s szemed téveszti már a színt s a fényt nem bírja már s a szép már nem dédelgeti: egy suhogó hang meglegyint, s tapogató kezedre száll s káprázó tollát kelleti a ragyogó madár!

0 komment , kategória: Versek

Tudd meg

2011-01-14 23:18:55, péntek



0 komment , kategória: Szerelem, boldogság

Csillagos éj

2011-01-14 23:11:39, péntek

	Szabó Lőrinc - Csillagos éj Szeretnek. Óh milyen könnyű a világ! A csillagos ég ringat a karjaiban, lábam alatt szinte muzsikál a föld. Részeg vagyok? Köszönöm, barátaim, hogy fölemeltetek, hogy megváltottatok, köszönöm a szavaitokat, a hallgatásotokat és nézéseteket, lelketek vérét, a legdrágább italt, a legszükségesebbet, hiteteket és bizalmatokat, mely átjárt, mint Lázárt az Úr szava. Húsz évig virrasztottam e föltámadásért, húsz éven át nem mertem lehunyni a szemem, a barlangban, fogai, mint a kő sziklák, húsz évig az én két karom tartotta a falakat, hogy össze ne morzsoljon a szörnyű száj. Egyedül voltam, elszánt és elkeseredett, s ma este meghátrált és eltűnt a börtönöm, a félelem és a magány. Kihez forduljak a könnyeimmel, az örömömmel? Szabad vagyok! Szeretnek! Szeretnek az emberek! Végre meglátták, ki vagyok! Meg kellett szöknöm, hogy sírva ne fakadjam előttük, megszöktem közületek, mert szégyelltem hálálkodni. Pedig már gyenge is lehetek. Az vagyok? Vagy részeg? Mindakettő: mint egy gyerek, indulok a világba, mint lábadozó, aki boldog, hogy újra jár. Szeretnek, sokan szeretnek. Óh, milyen könnyű a szívem! milyen nyugodt! Szédülök, mintha hegytetőn állnék. Csukd rám pilláidat csillagos éj!

0 komment , kategória: Versek

A másik elv

2011-01-14 22:21:30, péntek

	Rakovszky Zsuzsa - A másik elv Ez a ragadozó -- ez szeretet? Az érzés minden másra vak dagálya, amely mellékalakká degradálja, morális nyűggé, a többieket? Az egyet és csak egyet látni mohó szemek szemforgatása: az, hogy nem és nem én, valami más a forrása, és hogy így nem tehetek róla, meg úgy nem... És lehet szag, érintés, zene -- ki bármi váltja, folyamatos és egyetlen a skála, közös mindükben egy: hogy nincs szabály, hogy mind kivételes, s ha jön, hát jön, és se hűség, se hála -- a pusztán emberi elem nem állja a versenyt, győz az épp-így-rendezett anyag: kulcscsont, kezek, köröm ház lét- és bonctani csodája, legmélyem vak szeszély energiája csak létezést szeret, nem érdemet. S ha rászorít a lelkiismeret, a lassú haldoklás csak bosszúvágy: a lemondást annak a képébe vágja, kinek látszólag kedvezett: nézd, mi marad neked belőlem, hogyha az utamba állsz, ha ami a sejtjeimben mint a lámpa süt, s napjaimban, elveszed. Az öröm olyan robbanó terek közé ránt föl, olyan súlyos sugárba, hogy szétrepít a jóság és a hála, és semmi bűnt nem érzek, nem hiszek, de józanodva úgy fölémelyeg minden gyanútlan kegyetlenség bennem, hogy mint undok szokást, köröm rágást rühellem, mi nélkül el nem lehetek.

0 komment , kategória: Versek

Ahogy eljátszik

2011-01-14 22:16:27, péntek

	Benjámin László - Ahogy eljátszik Nevetséges, de nem nevettető ahogy eljátszik velünk az idő: ahogy odaad, ahogy visszavesz, ahogy kicselez, ahogy kicserez, ahogy elkever, ahogy felfedez ahogy élre tesz, ahogy félretesz ahogy eltöröl, ahogy megjelöl, ahogy életre kelt, ahogy megöl ahogy megtalál, ahogy elveszít, ahogy görcsbe ránt, ahogy kifeszít, ahogy mélybe húz, ahogy partra vet, ahogy kinevet, ahogy betemet ahogy naponta újra hiteget

0 komment , kategória: Versek

Ne feledd...

Angyali üzenet

2011-01-14 19:55:04, péntek



0 komment , kategória: Angyali üzenet Pusztai Orsitól

Angyali üzenet a mai napra

2011-01-14 19:22:11, péntek



0 komment , kategória: Angyali üzenetek

Diétás vacsora

2011-01-14 19:20:19, péntek

	Jó étvágyat egy kis könnyű vacsorához!

0 komment , kategória: Receptek, írások - vegyes

1/2 oldal

Bejegyzések száma: 12

Kategóriák

Keresés

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum

Látogatók száma

Szótár