|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
|
|
2011-01-30 09:50:42, vasárnap
|
| |
| |
Tehát a farsang vízkereszttől, a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart.
Magyar elnevezése egyes kutatók szerint a német "faseln": fecsegni, fantáziálni, pajkosságot űzni szóból ered. Más elmélet szerint bajor-osztrák jövevényszó, a vaschang-ból származik. Első írásos jelentkezését 1283-ból, bajor-osztrák adatokból ismerjük.
A farsang zajos mulatságait egy ősi hiedelem hívta életre. A középkorban azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban - amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák - a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással, boszorkánybábuk használatával akarták elűzni ezeket. Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, mert azt remélték, hogy a földi tűz segíti a napot, hogy újra erőre kapjon. Eleinte azért öltöztek ijesztő jelmezekbe, hogy elűzzék a halált, a rosszat és a hideget. Az első maskarások halottas menetet utánozva masíroztak.
A karnevál elnevezés is összefüggésben áll ezzel, ugyanis a carnarvalet a felvonulás központi alakja nem más, mint a "halottasház szolgája" vagyis a sírásó. A megjátszott temetés után nagy dáridót csaptak, hiszen a tél eltemetésének mindenki örült. A régi babonákat később elfelejtették az emberek, de a jelmezes, álarcos karnevál és a bálok, táncos mulatságok szokása máig megmaradt.
A néphit szerint Cibere vajda és Konc király vízkeresztkor és húshagyó kedden párviadalt vív egymással. Vízkeresztkor Konc király kerül ki győztesen, s ekkor megkezdődik a farsang, húshagyókedden pedig Cibere vajda győz, s ekkor a böjt veszi át a hatalmat.
A szokások és hiedelmek többsége, és így a maskarás alakoskodások is a vígasság utolsó napjaira, "farsangvasárnapra", "farsanghétfőre", "húshagyókeddre", az ún. "farsangfarkára" összpontosulnak. Régen farsang idején a fonóházakban minden este zajlott valamilyen vidám esemény, énekeltek, táncoltak, játszottak. A mulatozások "húshagyókeddig" tartottak, amikor az utolsó fonóházi összejövetelre a "fonóvégzésre" került sor, amely felért egy kisebb lakodalommal. Ezt követően az egész falut megmozgató nagy népi mulatsággal a "farsangtemetéssel" vagy "téltemetéssel" búcsúztatták az elmúlt vidám heteket.
Farsangi babonák
Farsang időszakához számtalan babona kötődik. Egyes népek különleges barázdákkal szántották földjeiket, hogy az újévben bő termésben, s gazdag gyermekáldásban legyen részük. Sok helyen e hagyomány új típusát alakították ki: a hajadon lányokkal tuskót húzattak.
Dél-Amerikában hagyományos és kegyetlen szokás volt a kakasütés, melyet később a németek is átvettek, így lassan Magyarországon is megjelent. Ma már csak finomabb formája található meg az ünnepi játékok között, bekötött szemmel kell eltalálni egy fellógatott lufit, vagy zsákot, amíg az ki nem durran, vagy le nem esik.
A farsangi hagyományok közé tartozik a busójárás is, ilyenkor hamut szórnak szét a házak udvarán, hogy távol tartsák az ártó szellemeket. Egyes bálokon koporsót temetnek, máshol az udvaron szalmabábut égetnek, ezzel elüldözve a telet, hogy helyet adjon a tavasznak, a csángók pedig fűzfa síppal keltik életre a tavaszt.
Farsangi receptek
Farsangkor nem csak a színes maszkok és a kavalkád jellemző, hanem az ízes, finom ételek is. Íme, egy kis ízelítő:
Farsangi részeges csirke
Hozzávalók:
- egy csirke, 8 dkg vaj, 3 dl fehérbor, 12 dkg füstölt szalonna, majoránna, őrölt bors és só
Elkészítés:
A megmosott csirkét kívül-belül megsózzuk, belsejét majoránnával, külső felületét borssal fűszerezzük. Az így előkészített csirkét magas falú tepsibe helyezzük, leöntjük olvasztott vajjal, továbbá aláöntjük a fehérbort. Sütőben, letakarva pároljuk, szükség szerint pótoljuk az elpárolgott bort. Amikor megpuhult, hajszálvékony szalonnaszeleteket borítunk rá, és ropogósra sütjük.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-30 09:47:15, vasárnap
|
| |
| |
Február hó elköszönőben,
Télidő lassan elmenőben.
Farsangi bált hirdet a plakát,
"Vőfély" várja álarcos "arát".
Gyöngyharmatos a fű ma este,
Maskarában jő "ara" teste!
Adjunk teret a lényegnek,
Tréfásan ők mindig viccelnek!
Ki vagy te? Mi vagy te? Honnan jössz?
Vásárfiát gyorsan hozzám löksz?
Tréfálkoznak ők oda-vissza,
Hűsítő italt mind megissza!
Összegyűlt tarka-barka ember,
Fürkészgetve egymással szemben.
"Tarkítgatják" egymás jelmezét,
Találgatják éppen jellemét.
Megszólal most gong, lábakat vonz,
Jókedvet is utcabálba hoz.
Mulassunk hát! - kiáltja zenész,
Reggel előtt, innen el nem mész!
Libben a szoknya, szorul a nadrág,
Szélfújta lánykát ugyan, hagyd már!
Piros orcáját, rúzsos száját,
Dalra buzdítja hangos "táncház".
Elröppen éjszaka sötétje,
Besurrant hajnalfény mögéje.
Halkulóban van farsangi bál,
Hajnalban áll, ásításra áll.
Búcsúdalt éneklik huncutul,
Lábuk ritmust ver, beszorul.
Szemhéjuk gyufaszállal tartják,
Jövőre mi ugyan itt! Harsogják!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-30 09:41:54, vasárnap
|
| |
| |
A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az ,,erkölcsös" 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.
A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén ,,a farsang farka". Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.A farsang elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás király udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.
A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos ,,esküvői szezon", mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott, stb.). A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-30 09:36:56, vasárnap
|
| |
| |
Álarcosok, suttogók, szerelmesek, gyanakvók, féltékenyek, kacagók. Farsang, tarka nép, suhog a selyem, ragyog a bársony, virít a csipke, libeg a szalag, száll az ének, a dal, a kacagás. Carnevale, carnevale!
farsangi idézet: Moly Tamás: Karnevál (részlet) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-30 09:33:40, vasárnap
|
| |
| |
Kanizsa József: Farsangi maszkabál
Maszkabálba
készül az utca,
A talpalávalót
Pőce Gyula húzza.
Ringyes rongyos maskarák,
Szalma, meg
kukorica figurák,
Fura táncuk
fürgén ropták.
Szólt a nóta
táncolt a láb,
Nevettük a
sok maskarát. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2011. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
604 db bejegyzés |
| e év: |
9223 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2760
- e Hét: 14844
- e Hónap: 33817
- e Év: 262754
|
|
|
Offline
