|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 24
|
|
|
|
|
|
2011-01-05 18:56:14, szerda
|
| |
| |
Haldoklik a skót, halálos ágyához hívatja a rokonságot, és kérdi tőlük:
- Itt vagy, édes fiam?
- Itt vagyok, édesapám.
- Itt vagy, drága feleségem?
- Igen édesem, itt vagyok!
- Itt vagy drága húgom?
- Itt vagyok bátyám.
- Mindenki itt van?
- Igen - válaszolja a rokonság.
- Akkor miért ég kint a villany |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-05 18:50:09, szerda
|
| |
| |
Kiadnák Zentait
2011. 01. 4. kedd. - 23:01
Bírói hibára hivatkozva fellebbezett az ausztrál kormány a Zentai Károly kiadatását tiltó bírósági döntés ellen.
Az ausztrál belügyminiszter fellebbezést nyújtott be a "náci háborús bűnnel" (már kimondott náci háborús bűn is van? - a szerk.) vádolt Zentai Károly kiadatását tiltó bírósági döntés ellen, jelentette a The Australian című ausztrál lap. Egy ausztrál szövetségi bíróság a nyáron döntött úgy, hogy a 89 éves férfit nem lehet kiadni Magyarországnak.
Brendan O'Connor ausztrál belügyminiszter a bíróságnak benyújtott iratokban bírói hibára hivatkozik. A fellebbezést azután nyújtották be, hogy a minisztérium jogi tanácsot kért.
Zentai Károly ellen 2005-ben adott ki letartóztatási parancsot egy magyar bíróság, és ezután kiadatását kérték Ausztráliától. A férfi 2009-ben két hónapot töltött börtönben, majd decemberben 75 ezer ausztrál dolláros (15 millió forint) óvadék ellenében szabadlábra helyezték.
Az ausztrál belügyminiszter engedélyezte kiadatását, de Zentai fellebbezett, és egy szövetségi bíróság júliusban úgy döntött, hogy nem adható ki és a kiadatásáról szóló belügyminiszteri határozat semmis. Decemberben pedig úgy döntött a bíróság, hogy az ausztrál államnak kell állnia Zentai perköltségeit, és óvadékát is vissza kell adni.
Zentait azzal gyanúsítják, hogy 1944-ben Budapesten részt vett egy 18 éves zsidó fiatal meggyilkolásában, aki nem viselte a sárga csillagot. A férfi folyamatosan tagadta az ellene felhozott vádakat. Az ügyet 2004-ben a "náci háborús bűnösökre" vadászó Simon Wiesenthal Központ hozta nyilvánosságra.
(Index - Hunhír)
http://kitartas.mozgalom.org/friss-hirek/kiadnak-zentait |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-05 18:47:18, szerda
|
| |
| |
Orbán Viktor és a médiatörvény, valamint a nemzeti radikális oldal dilemmája
2011. január 5. 11:27:53
Egy céltáblán a ballib sajtóval
Hosszú idő óta most fordul elő először, hogy hithű fideszesek sem értenek egyet Orbán Viktorral. Az ok: a médiatörvény. Nyíltan ugyan senki sem meri kimondani ellenvetéseit a párton, illetve a Fidesz egyre terebélyesedő holdudvarán belül, mindamellett sok fideszes és Fidesz-szimpatizáns teszi föl csendben a kérdést: hová tűnt Orbán Viktor "legendás politikai érzéke" és "államférfiúi tehetsége", amikor erre a borzalmas törvényre áldását adta?
Nos, úgy gondolom, Orbán Viktor valóban elszámította magát, de azt kell mondanom: végső soron várható volt, hogy előbb-utóbb valami hasonló kalamajkába keveredik, de itt nem csak egyszerű baklövésről van szó. A gond Orbán Viktor - és általában a Fidesz - esetében mélyebben rejlik. Nem jöttek rá ugyanis arra, hogy, mint a népi bölcsesség is tartja, egy fenékkel nem lehet két lovat megülni. Még pontosabban: az örök kiegyezők, illetve azok, akik a hódítók előtti, népük érdekében történő állandó megalkuvásokra építik egész politikai pályájukat, időnként csúnyán felsülnek, és esetleg két szék között a pad alá esnek. Főleg akkor, ha hajlandók az igazi ellenállókat a hatalmasok lábai elé áldozatként odadobni.
Hogy megértsük, miről is van szó pontosan, nem árt, ha eszünkbe véssük: ma Magyarországon lényegében három politikai irányzat létezik. Először is a gyarmatosító világbirodalom a nemzetközi pénzügyi szervezeteken és egyéb más intézményeken, valamint politikai pártjaikon (MSZP, a néhai SZDSZ és a mostani LMP) keresztül közvetlenül és pofátlanul is beleszól a magyarországi belügyekbe. Az idegen helyfoglalással, a hazánkat gyarmati sorba döntő világbirodalom hazai ágenseinek hatalmi őrületével szemben 2006 tájékán megszerveződött a nemzeti ellenállás, melynek politikai ereje, a Jobbik a tavaszi választásokon jelentős sikert ért el. A gyarmatosítók és az ő érdekeiket képviselő komprádor elit, és a vele szemben ellenállást hirdető nemzeti mozgalmak között pedig ott őrlődik a lavírozgató, "mérsékelt" Fidesz. Igaz, nem tűnik úgy, mintha a Fidesz őrlődne: a fideszes vezérkar a kétharmados többség tudatában meg van győződve arról, hogy elérkezett a soha vissza nem térő, történelmi pillanat bizonyos nagy jelentőségű változások végrehajtására.
Miképpen egykor Kádár János is hajlandónak mutatkozott az általa egyedül üdvözítőnek tartott "kiegyező", ,,lavírozó" politikája érdekében feláldozni a magyar forradalmárokat és egykori szövetségesét, Nagy Imrét is, ugyanúgy hajlandó Orbán Viktor is feláldozni a nemzeti ellenálláshoz tartozó személyeket - Budaházyt - és a nemzeti ellenállás intézményeit - a Jobbikot, a Kuruc.infót és a Magyar Gárdát (mindez neki persze nem áldozat, sőt, hatalomveszélyeztető faktor). Budaházy börtönben ül, és nem hajlandók kiengedni onnan; a Jobbik belső bomlasztása régóta zajlik, de a fideszesek abban is bíznak, hogy a párt a "parlamenti politizálás" és a jelentős pénzekkel járó hatalmi pozíciók züllesztő hatása nyomán majd szépen "megszelídül"; egyedül a nemzeti média állja derekasan a sarat, továbbra is megalkuvás nélkül tárva ország-világ elé a gyarmatosítók és itthoni szekértolóik bűneit, bemutatva azok valódi szándékait, sőt, az internet nyújtotta szabadság révén a világbirodalom új mítoszává emelt holokauszt-hit alapjait is folyamatosan megkérdőjelezi.
De ha már a történelmi példáknál tartunk, eszünkbe juthat Horthy Miklós is, akinek a nevével fémjelzett rendszer a 30-as években a zsidótörvények révén korlátozta ugyan a zsidók befolyását (a sajtó területén is), ugyanakkor - az ,,egyensúly" fenntartása és a zsidó nagytőke jóindulatának megőrzése érdekében - bebörtönözte Szálasit, és általában is igyekezett akadályokat gördíteni a nyilaskeresztes mozgalom működése elé. Nincs új a Nap alatt.
Mármost Orbán Viktornak nem pusztán a kétharmados győzelem miatt nőtt meg hihetetlen mértékben az önbizalma, hanem azért is, mert hatalomra kerülése óta sikerrel egyezkedett a félelmetes nemzetközi pénzhatalom képviselőivel. Az egyre súlyosabb gondokkal küszködő világbirodalom oligarchái elnézték Orbánnak, hogy megszakítsa a tárgyalásokat az IMF-fel (aminek nagy tétje nem volt, ennél több pénzt a tönkretett magyar lakosságból kizsarolni ugyanis már nem lehet), elnézték neki a bankadót, valamint a biztosítóik és áruházláncaik megadóztatását (ami nekik nem került túl sokba, de az elégedetlenség lecsillapítására alkalmas módszernek látszott), sőt, Orbán még a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer megszüntetését is le tudta nyomni a torkukon. (Ami azért ment meglepően könnyen, mert a pénzmágnások már néhány évvel ezelőtt rájöttek, hogy hosszabb távon a nyugdíjpénztárak nem lesznek nyereségesek, ugyanis rövidesen meg kell kezdeni a kifizetéseket, ráadásul egyre több és több lesz a nyugdíjas, akiknek valamit mégiscsak fizetni kell.)
Orbán Viktor egyébként - ráérezve az cionista-amerikai birodalom gyengülésére - úgy hitte, képes óvatosan szembeszállni a gyarmatosítókkal, bizonyos engedményekre kényszerítve őket. Sikerei nyomán kezdte úgy gondolni, hogy még tovább léphet, és hozzákezdhet a - hatalmára nézve veszedelmesnek gondolt - magyarországi liberális-cionista sajtó megrendszabályozásához. Hiszen ne feledjük: a balliberális média képtelen hazugságaival igen jelentős szerepet játszott az MDF-vezette (sajnálatosan gyenge és amatőr) kormány, majd az első Fidesz-kormány megbuktatásában, és általában hazánk gyarmati sorba süllyesztésében, valamint az erkölcsi hanyatlás és züllés előidézésében. A liberális-cionista sajtó valamilyen szintű megregulázása nélkül tehát nincs magyar újjászületés - véli Orbán Viktor, és ebben tökéletesen igaza is van!
Ugyanakkor viszont a cionista oligarchia évek óta egyre erőteljesebben követeli a terjedő "antiszemitizmus" és a "rasszizmus" (értsd: a nemzeti ellenállás) elleni erőteljesebb fellépést (aminek legfontosabb eleme a legnépszerűbb nemzeti médiumok megfélemlítése, és általában véve az internet nyújtotta szabadság korlátozása). Orbán döntött: megteszi, amire a cionisták kérik, vagyis elfojtja a "terjedő antiszemitizmust", egy füst alatt azonban megregulázza a hazug, magyarellenes, erkölcsromboló, liberális médiát is. Azzal tisztában volt, hogy lesz némi tiltakozás a liberális erők részéről, de úgy gondolta, a világbirodalom igazi urai valójában elnézik neki az itteni bértollnokaik és ügynökeik némi megzabolázását az "antiszemita" és "rasszista" média megszelídítéséért cserébe.
Orbán Viktor tehát a sajtószabadság korlátozását jelentő médiatörvényével lényegében alkut ajánlott a nemzetközi cionista oligarchiának: az "antiszemitizmus" elleni kemény fellépés ellentételezéseként nézzék el neki a gyarmattartó világbirodalom szolgálatában álló erkölcsromboló hazugsággyárak megrendszabályozását. Nos, Viktorunk ez alkalommal rosszul számított. Pedig elég régóta van ott a politikai porondon ahhoz, hogy tudja: a cionisták hatalmának alfája és ómegája a média felett gyakorolt uralom, amelyet semmiféleképpen sem hajlandók kiengedni a kezükből! A Fidesz-kormány ellen világszerte beindult hatalmas propagandaháború világos üzenet: a nyugati világban hatalmat bitorló cionista elit néhány, számára immár kevésbé lényeges kérdésben talán hajlandó engedményekre, azonban a média ügyeit illetően nincsen alku!
A Fidesz soraiban nagy most a zavar: miközben Orbán Viktor és köre még néhány nappal ezelőtt is igyekezett bagatellizálni a médiatörvényt illető nyugati kritikákat, hangoztatva, hogy szó sem lehet a jogszabály visszavonásáról, addig más fideszes politikusok viszont már arról beszélnek, hogy ha a "törvény nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, akkor lehetségesek a változtatások". A zsidó világhatalom világosan Orbán értésére adta: kétharmados többség ide, kétharmados többség oda, a média terén nincsen semmiféle döntési joga. És ezekben a kulcsfontosságú ügyekben alkudozni sem hajlandók vele.
Ráadásul a Fidesz-vezér most két szék közt a pad alá esett: bármennyire is szívesen kiállnának érte a nemzeti oldalon most, amikor a cionista elit hatalmas támadásokat intéz ellene, aligha várhatja el annak a radikális-hazafias tábornak a támogatását, amelynek médiáját és legfontosabb intézményeit simán feláldozná a saját politikai céljainak az oltárán.
Perge Ottó - Kuruc.info
Forrás: kuruc.info
http://www.nemenyi.net/default.asp?SID=1&AID=0&Direkt=75009 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-05 18:27:52, szerda
|
| |
| |
Az álom : dolgozz egy tál rizsért, avagy az emberek kizsákmányolásából élhet jobban a mindenkori politikai bagázs!
2011. január 5. 01:14:38
Svájcot utánozva válhat valóra Orbán kínai álma
Hogyan teljesülhet Orbán Viktor ígérete arról, hogy Magyarország Kínát is meg fogja előzni versenyképességben? Saját pályán nem lehet őket legyőzni, a mesterségesen gyengén tartott árfolyam a devizahitelesek miatt nem reális célkitűzés, a termelés olcsóbbá tételét pedig az uniós szabályok és a szociális háló megléte teszi lehetetlenné. Svájcra tekintve azonban találni olyan területeket, amelyeken sikerülhet leelőzni a kínaiakat.
"Mi még Kínával is versenyképesek leszünk, ha végig tudjuk, ha végig tudom csinálni azt a gazdaságpolitikát, amit elindítottam" - mondta Orbán Viktor december 23-án a Hír Tv-nek adott interjújában.
A Világgazdasági Fórum legújabb versenyképességi rangsorában Kína a 27. helyen szerepelt, míg Magyarország az 52. volt. A nagyszabású felmérés tizenkét pillérbe sorolt szempontok szerint vizsgálja az országokat. Magyarország a leggyengébb az adóterhek, illetve az adminisztrációs terhek területén, előbbi kategóriában a 139 felmért országból 138., utóbbiban 134. helyen volt. Ezek mellett rosszul szerepelt a politikusokba fektetett bizalom (128.), a kormányzati pazarlás (126.) és az államadósság (123.) kategóriában is.
Kína ezekben a kategóriákban az adóterhek kivételével (amelyben 122. helyen volt), a magyarnál jóval kedvezőbb értékelést kapott, mindben az első 35-ben szerepelt. Kína elsősorban a piaci működést tekintve áll gyengén, például a vállalkozásindításhoz szükséges eljárások számában (126. hely) és idejében (108.), a vámtarifákban (122.) vagy épp a tőkeáramlás korlátozásában (123.)
Előrébb léphet Magyarország
A kormány eddigi intézkedéseinek hatásait nehéz felbecsülni a rangsor szempontjai alapján, de az látszik, hogy a leggyengébb pontokra próbáltak koncentrálni. Az adóterhelés a személyi jövedelemadó 16 százalékra és a társasági adó 500 millió forint nyereségig 10 százalékra ejtésével, valamint különböző kis adók eltörlésével csökken, és emellett az adminisztrációs eljárások és idő csökkentése is a kormányzat prioritásai közé tartozik. Az Európai Unió által szigorúan megkövetelt költségvetésihiány-pálya és a kormány államadósság-csökkentő tervei szintén sokat javíthatnak a rangsor egyes kategóriáiban.
A kormány egyéb intézkedéseinek konkrét hatásai azonban nehezen számszerűsíthetőek, ezért azt is nehéz előre jelezni, hogy összességében közelebb kerül-e Magyarország Kínához, még ha a fenti kategóriákban komoly előrelépés lesz is. Kérdés például, hogy ront-e - és ha igen, akkor mennyit - a tulajdonjog jelenlegi 66. helyezésén a magán-nyugdíjpénztári átalakítás, visszaesik-e az infrastruktúra fejlettségi állapota vagy a technológia fejlődése a különadók bevezetésével.
Mi a versenyképesség?
A versenyképesség meghatározása a közgazdászok körében sem egyértelmű. Bakács András tanulmányában, amely a Világgazdasági Kutatóintézet honlapján olvasható, azt írta, hogy Paul Krugman (2008-ban Nobel-díjas közgazdász) például egyenesen értelmetlennek nevezte egy nemzet versenyképességének firtatását, sőt, szerinte a fogalom folyamatos emlegetése veszélyes megszállottsággá válhat. Állítását azzal támasztja alá, hogy míg egy versenyképtelen vállalat egyszerűen kiesik a piacról, államok nem szoktak csődbe menni.
Vannak azonban olyan közgazdászok, akik modellezni is próbálták a versenyképességet, különböző tényezőket kiemelve. Michael Porter szerint a versenytársakkal szembeni előnyt lényegében azok a tényezők határozzák meg, amelyeket tartósan fenn lehet tartani, és amelyeket a versenytársak nem tudnakellensúlyozni.
A közgazdász szerint a termelési tényezők (például erőforrások) puszta megléte nem elég a versenyképességhez, mivel a felhasználás módja az, ami igazán számít. Porter szerint ezenfelül nemcsak a lakosság bér- és jövedelmi viszonyai alakítják a versenyképességet, hanem az is, hogy mennyire igényesek, mivel a minőségi termékek iránti kereslet magasabb követelmények elé állítja a vállalatokat.
Nem hagyják erősödni a jüant
A kínai gazdaság egyik nagy versenyelőnye az árfolyam mesterségesen alacsonyan tartása a dollárral szemben. A szándékosan elértéktelenített jüan a kínai exportvállalatokat segíti a világpiacon zajló versenyben, és egyben drágítja az importot, ami a belső fogyasztást fogja vissza.
Ez az árfolyam-politika hatékonyan segítette Kína gazdasági növekedését, ugyanakkor a rendszeres és nagymértékű kereskedelmi többlet a világ legnagyobb mértékű devizatartalékát hozta létre, amely idén szeptemberre meghaladta a 2600 milliárd dollárt. Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet vezetője egy tanulmányában azt írta, hogy pénzügyileg az Egyesült Államok és Kína "sziámi iker pozícióban" van, vagyis egyik sem tud a másiktól megszabadulni, és nem is akar: a jüan radikális felértékelését követelő "amerikai törvényhozási törekvésnek éppen az amerikai külügy- és pénzügyminiszter áll ellen".
A felértékelődő jüan legalább két szempontból lenne káros a kínai érdekekre: egyrészt drágulna a kínai termékek ára, vagyis a világpiacon visszaszorulnának, másrészt a jüannal szemben gyengülő dollár a devizatartalékokat értéktelenítené el. Az Egyesült Államok, amely gazdaságának körülbelül 70 százalékát a fogyasztás teszi ki, azért járna rosszul, mert hirtelen megdrágulna a kínai import.
Magyarországon az exportáló vállalatok is a gyengébb forintban lennének érdekeltek, ennek azonban a devizában eladósodott lakosság, illetve önkormányzati és vállalati szektor érdekei szabnak határt. Ráadásul Magyarország kötelezett az euró bevezetésére (igaz, nincs rögzítve, hogy mikor), ami miatt nem játszhat szabadon az árfolyamfegyverrel gazdaságának támogatására.
Munka egy tál rizsért
A versenyképességet befolyásolja egy ország bérszínvonala, amely beépül az előállított termékek és szolgáltatások árába. Kína ebben a tekintetben két szempontból is nagy előnyökkel bír: egyrészt olcsó a munkaerő, másrészt ugyan egyre emelkedik a munka költsége, de óriási tartalékok állnak rendelkezésre. A Worldsalaries.org kimutatása és 2005-ös adatai szerint a magyar bérszínvonal érezhetően a kínai felett van.
Kínában idén több sztrájk is megbénította külföldi cégeknél a termelést, ami azt jelzi, hogy az olcsó kínai munkaerő modelljét kezdi levetkőzni az ország. Így látja Inotai András is, a Világgazdasági Kutatóintézetet vezető kutató is, aki szerint az emelkedő bérköltségek és a szaporodó sztrájkok másfajta modellt követelnek meg, vagyis az exportorientált gazdaság(alacsony bérek és fogyasztás) elmozdul a belső piac felé. A közgazdász szerint ugyanakkor ennek ellentmond, hogy az emelkedő béreket megfékezheti az, hogy a fejletlenebb régiókban bőven van olcsó és szabad munkaerő.
Magyarországon a bérszínvonal ugyan magasabb, mint Kínában, de jóval alacsonyabb, mint Nyugat-Európában, ez pedig hozzájárul a magyar versenyképesség javulásához. A Mercedes, az Audi vagy az Opel beruházásának Magyarországra telepítésében a viszonylag olcsó munkaerő is szerepet játszott, ugyanakkor a kínainál fejlettebb szociális rendszer (például minimálbér, társadalombiztosítás) nem teszi lehetővé, hogy sokkal alacsonyabb bérekkel csábítson az ország beruházókat.
A miniszterelnök felvetését az teheti realitássá, hogy nem feltétlenül az alacsony bérekkel kell felvenni a versenyt a világpiacon - a világ legversenyképesebb országaiban ugyanis nem alacsony a bérszint. A Világgazdasági Fórum rangsorában például az első öt ország: Svájc, Svédország, Szingapúr, Egyesült Államok és Németország. Ezenfelül a világot számtalan olcsó termékkel ellátó kínai gyárak komoly környezetszennyezést okoznak, Magyarországon pedig a szigorúbb szabályok miatt ilyen üzemek telepítését nem lehetne véghezvinni.
A svájci példa
A magyar gazdaság esélye tehát abból származhat, hogy a versenyképesség sokkal szélesebb kategória, mint az olcsó termelés. A világelső és a magyar devizahitelesek számára a mostani gazdasági válságban is elkeserítően jól teljesítő Svájc esetében a Világgazdasági Fórum szakértői azt emelték ki, hogy az alpesi országban kiemelkedően jók az innováció esélyei és kifinomult az üzleti kultúra (ezekben a kategóriákban Svájc a második, illetve a negyedik helyezést szerezte meg 139 ország közül).
"Svájc tudományos kutatóintézetei a világ legjobbjai között vannak, a vállalati és az egyetemi világ közötti szoros együttműködés, illetve a cégek jelentős kutatási-fejlesztési költései pedig biztosítják, hogy az elméleti kutatásokból piacra vihető termékek és szolgáltatások jöjjenek létre" - áll a dokumentumban, amely 53 oldalon keresztül sorolja a svájci modell erősségeit.
A Világgazdasági Fórum szerint Svájcban a kormányzat is támogatja az innovációt, a szellemi tulajdonjogok védelme pedig nagyon erős - ez utóbbi ugyanis szintén elengedhetetlen feltétele annak, hogy az ötletek megszülessenek és valóra is váljanak. Nem véletlen az sem ennek fényében, hogy Svájcban millió lakosonként 159 védjegyet jegyeznek be, ami a világon a legmagasabb ilyen arány.
Svájc az innováción túl is nagyon jól szerepelt, első helyen végzett például az autópálya-hálózat, az ország adósminősítése és az elérhető pénzügyi szolgáltatások területén is, a svájcinál stabilabb makrogazdasággal pedig csak négy ország rendelkezik. "Svájcnak azokra a területekre kell koncentrálnia, amelyekben erősek a pozíciói, a kormánynak pedig figyelembe kell vennie az üzleti körök által felvetett kritikákat, és ha kell, csökkentenie kell a szabályozást" - mondta a swissinfo.ch internetes oldalnak Beat Bechtold, a St. Gallen-i egyetem tanára, aki részt vett a lista összeállításában. A vállalatvezetők szerint három területen lenne szükség javulásra, mégpedig a kormányzati bürokrácia, az adózás és a munkaerő-piaci korlátozások területén, ez utóbbin belül például sokakat frusztrál a munkavállalási engedélyek beszerzésének időigénye és a szigorú nyitvatartási szabályok.
Közeledés
A jövőben egyébként szorosabbra fűzheti viszonyát Kína és Magyarország. "Minél több friss pénz és munkahelyeket eredményező beruházás jöjjön Magyarországra" - ez nyilatkozta Kínával kapcsolatban Orbán Viktor sanghaji látogatása végén november legelején. Orbán tárgyalt Ven Csia-pao kormányfővel is, akivel megállapodtak arról, hogy a két ország közötti lehetséges együttműködés terepe lehet az infrastruktúrafejlesztés: a budapesti körvasút, illetve a Ferihegyi repteret és a belvárost összekötő gyorsvasút építésében is együttműködés várható Kínával.
Orbán szerint ezen túl minden tárgyalópartnerüknél sikerült elérniük, hogy emeljék magyarországi jelenlétük minőségét. Ez azt jelenti, hogy nő majd a munkahelyek száma, több kínai tőke érkezik, és emelkedni fog a magyar beszállítók száma is. Orbán szerint az elektronikai iparban és a mobiltávközlésben érdekelt kínai ZTE és Huawei nagyvállalatokkal is tárgyaltak. Utóbbi néhány pontosító tárgyalás után olyan fejlesztést tervez, amely 1500-2000 új munkahelyet jelenthet.
A magyar kormányfő a kínai miniszterelnökkel arról is megállapodott, hogy közös bizottságot hoznak létre, amely a társaság magyarországi, illetve ezen keresztül európai terjeszkedését lesz hivatott megalapozni. Becsey Zsolt államtitkár is arról beszélt november közepén a 2. Kínai Tengerentúli Befektetések Vására után, hogy Magyarország jó kiindulópont, ha Közép-Európában, illetve az Unióban szeretnének terjeszkedni a kínai cégek. Orbán találkozott Csen Fenggel, a Hainan Group elnökével, akivel egy magyarországi légitársaság létrehozásáról, illetve a Malév átalakításáról is tárgyaltak. A Kína Magyarországon keresztül történő európai terjeszkedését segítő bizottság ezért is hasznos lenne, mivel számos uniós előírásnak meg kell felelnie egy nem európai befektetőnek, ha tulajdonjogot akar szerezni a Malévban.
Fellegi szerint Kína magyar állampapírokat venne
Fellegi Tamás fejlesztési miniszter az Indexnek adott interjújában azt mondta, hogy az október 31-i sanghaji csúcstalálkozón a kínai miniszterelnök vetette fel, hogy szívesen látna stratégiai pénzügyi együttműködést Magyarország és Kína között, beleértve a kínai állam esetleges részvételét magyarországi finanszírozásban,vagyis Kína magyar állampapírokat venne. Annak részleteiről Fellegi nem nyilatkozott, hogy ennek az állampapírvásárlásnak mi lenne a formája, technikája vagy nagyságrendje.
Kína egyébként nemcsak magyar, hanem általában uniós államkötvényeket is vásárolna, ezzel segítve az euró stabilitásának fenntartását. Az Unió Kína legnagyobb exportpiaca, így Pekingnek erős érdeke fűződik a régió pénzügyi stabilitásához. Az Unió és Kína közötti kétoldalú kereskedelem értékét az év első hónapjában 434 milliárd dollárra taksálták az elemzők, ami 30 százalékkal magasabb, mint tavaly ugyanilyenkor. Elemzők szerint a legnagyobb részben amerikai állampapírokból álló devizaportfóliója diverzifikálására törekvő Kínának nincs is igazán más lehetősége hosszú távon, mint továbbra is vásárolni az uniós állampapírokat.
Forrás: [origo]
Forrás: http://lists.hungaria.org/mailman/listinfo/lobby |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-05 18:10:23, szerda
|
| |
| |
Adolf Hitler a nacionalizmusról és a szociális igazságérzetről
2011. 01. 4. kedd. - 01:25
"Azért, hogy ez a nemzeti érzés kezdettől fogva valóságos és ne csak látszólagos legyen, már kora ifjúsága idején bele kell nevelni a nép gyermekébe azt a sziklaszilárd alapelvet, hogy:
Aki szereti népét, szeretetét csupán az érte hozott áldozatok árán mutathatja ki. Olyan nemzeti érzés nincs, amely nyerészkedésen alapszik. Éppúgy nem nacionalizmus az sem, amely csak egyes osztályokat karol fel. Az éljenzés nem jelent semmit, nem tesz bennünket jó hazafiakká, ha nem a népünk iránti gondoskodó szeretet vezérel bennünket. Népünkre csak akkor lehetünk büszkék, ha egyetlenegy osztálya miatt sem kell többé szégyenkeznünk. Senki sem lehet büszke népére, ha annak egy része ínségben él, gondterhelt, esetleg züllött. Csak testileg-lelkileg egészséges nép keltheti fel bennünk annak az örömnek az érzetét, hogy ehhez a néphez tartozunk, és csak az ilyen nép lehet nemzeti büszkeség tárgya. Ezt a legnagyobb büszkeséget viszont csakis az érezheti, aki ismeri népe nagyságát.
A nacionalizmus és szociális igazságérzet összhangba hozatalát már a fiatal szívekben meg kell valósítanunk. Ilyen módon egykor a közös szeretet és közös büszkeség egymáshoz fűzi az állampolgárokat. Ezáltal népünk örök időkig megrendíthetetlenné válik."
(Adolf Hitler, Mein Kampf)
http://kitartas.mozgalom.org/friss-hirek/adolf-hitler-nacionalizmusrol-es-szocial is-igazsagerzetrol |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-05 17:55:51, szerda
|
| |
| |
Az SZDSZ-es fajtársak parancsára tömték a közpénzt Koltai zsebébe
2011. január 5. 17:23:44
Több állami vállalatnak kellett támogatnia felsőbb utasításra P. Koltai Gábor, az előzetes letartóztatásban lévő producer cégeinek projektjeit - írja a Blikk.
A bulvárlap úgy tudja: a Vám- és Pénzügyőrség nyomozói most azt vizsgálják, hogy mely vezető politikusok gyakoroltak nyomást a nagyobb állami cégekre, eddig állítólag több SZDSZ-es honatya neve merült fel az ügyben.
A bulvárlap szerint a Magyar Villamos Művektől, a MÁV-tól és a Fővárosi Közterület-felügyelettől kapott támogatást P. Koltai cége.
Az FKF képviseletében a Fővárosi Önkormányzat illetékes szóvivője, Szűcs Panni az újságnak azt mondta: az elmúlt öt évben információik szerint nem adott támogatást az FKF az említett személy részére, de nem tudtak minden, a gyanúsított személy érdekeltségi körébe tartozó cégre r
Forrás: Kuruc.info |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-05 17:53:27, szerda
|
| |
| |
A Jobbiknak nincs programja, csak a gyűlöletet kínálja fel - hazudta Orbán a jenkiknek
2011. január 5. 10:06:29
Két WikiLeaks-dokumentumot közölt teljes egészében a Der Spiegel, amelyek a Fidesz tevékenységéről szóló jelentést tartalmaztak. Az első a 2007-es kordonbontási akcióról, a második a Fidesz és Orbán Viktor választási várakozásairól szól. A dokumentumokból kiderül, hogy Németh Zsolt büszkélkedett a kordonbontáskor szerzett sérülésével, illetve hogy Orbán Viktor mit gondol a tipikus Fidesz- és MSZP-szavazókról. Mindkét jelentés dicséri Orbán képességeit, de az egyik azt is megjegyzi, hogy "még mindig hajlamos játszani a tűzzel".
Orbán a Jobbik-frakciónál tett látogatásakor - előre megírt forgatókönyvszerint
A Fidesz tevékenységéről szóló amerikai külügyi dokumentumok kerültek elő 2007-ből és 2010 elejéről. Mindkettőt a budapesti amerikai nagykövetség küldte Washingtonba, az elsőt April Foley akkori nagykövet asszony jegyezte, a másodikat az új nagykövet, Eleni Tsakopoulos Kounalikis.
Az első jelentés a 2007. február 2-i kordonbontásról küld információkat Washingtonba. Az első pont azzal foglalkozik, hogy Orbán Viktor megközelítőleg 100 parlamenti képviselőtársával a Parlament épületét körülvevő fémkordon egy szakaszát bontotta le, mielőtt a rendőrök reagálhattak volna. A jelentés hozzáteszi, hogy a rendőrség éjszaka is az épületnél maradt, és felügyelte a néhány száz fős tömeget, "akik között fiatal bőrfejűek is voltak".
A második pont arról számolt be, hogy a nagykövet asszony közvetlenül a kordonbontás után találkozott a fideszes Németh Zsolttal, aki akkor a külügyi bizottság elnöke is volt. Az ál ellenzéki politikus a jelentés szerint büszkén mutatott egy kisebb vágást a kezén, amelyet a kordonbontás közben szerzett. Egy zárójelbe tett jegyzet azt is hozzáfűzte, hogy egy forrás szerint Németh az egyik kezével kordont bontva, a másikban a mobiltelefonnal mondta le a találkozót Foley-val. Németh a jelentés szerint azt mondta, hogy az akció a gyülekezési jogért történt, és azt még a liberálisoknak is kéne támogatniuk.
A harmadik pont a kormány és Sólyom László köztársasági elnök reakcióját ismerteti. A kormány akkor megkérdőjelezte az ellenzék elköteleződését a demokratikus idea és gyakorlat iránt - írta a jelentés. Sólyom Lászlótól a következő mondatot emelte ki a nagykövetség: "a jogbiztonságot nem lehet illegális eszközökkel szolgálni". A negyedik pont a lakossági fogadtatással foglalkozik, azt emelve ki, hogy nagy figyelem követte a kordonbontást.
A nagykövetségi vélemény szerint, bár fontos ügyről van szó, a kordonbontás keveset változtat a Kossuth térről szóló vita lényegén vagy hangulatán. A jelentés végén azt írta a követség: "bár Orbán Viktor a legjobbját nyújtotta a nagykövetekkel tartott legutóbbi találkozóján, ez a kaland azt bizonyítja, hogy még mindig hajlamos játszani a tűzzel."
A 2010. januári másik dokumentum a választás előtti állapotokról szól. Az összefoglaló szerint Orbán biztos volt a győzelmében, a Jobbikról pedig Kounalikis nagykövetnek azt mondta, hogy "a szélsőjobboldal elleni legjobb védekezés a jó kormányzás." A jelentés szerint Orbán abban bízott, hogy a választáson alacsony lesz a részvétel, mert az hagyományosan az ún. jobboldalnak (azaz nekik - a szerk.) kedvez. A nagykövet bemutatkozó találkozóján azt mondta, hogy "a legjobb nekünk, ha a (részvételi arány - a szerk.) nem lesz több, mint 62 százalék, mivel efölött a (támogatottsági arány) elkezd átcsúszni a másik irányba".
A jelentés szerint Orbán a tipikus Fidesz-szavazót úgy írta le, hogy politikailag elkötelezett, házas, képzett, dolgozó, lakástulajdonos, nem függ az állami transzferektől és több gazdasági szabadságot akar. A szocialista tipikus szavazót politikailag kiábrándultnak, nem annyira iskolázottnak, alacsonyabb társadalmi-gazdasági osztályból valónak látta, aki függ a nyugdíj- vagy a munkanélküli-ellátástól.
Az akkor ellenzéki vezér szerint a szocialista párt, akit ő milliárdos ex-kommunista nomenklatúrának nevezett, a szavazótábora mobilizálásáért küzdött a választások előtt. A nagyköveti jelentés szerint Orbán vehemensen ismételgette, hogy "igen, szétzúzzuk őket", s ezt Martonyi János külügyminiszter azzal támasztotta alá, hogy 15 és 25 százalék közötti eredményt jósolt az MSZP-nek. "Senki nem hallott Mesterházy Attiláról (a szocialista párt miniszterelnök-jelöltjéről)" - mondta Orbán a jelentés szerint, aki azt is elmondta, hogy pártja soha nem támogatna egy megegyezést a szocialistákkal.
Orbán a Jobbikról azt állította, hogy nincs programjuk, és csak a gyűlöletet és intoleranciát kínálják fel. A kormányfői szék legesélyesebb várományosaként Orbán azt mondta, hogy a "szélsőséges mozgalmakat" csak a jobbközép kormányok voltak képesek megállítani, s példaként Jacques Chirac francia elnököt hozta fel, aki legyőzte Le Pent Franciaországban.
A nagykövetségi jelentés végére írt véleményben Orbán Viktort "az egyik legokosabb magyar politikusnak" nevezték, aki nem bánik kesztyűs kézzel a politikai vitapartnereivel.
(Origó nyomán)
Forrás: kuruc.info |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-05 17:50:00, szerda
|
| |
| |
Belendült a magyar ipar, 11 százalékkal nőttek az árak
2011. január 5. 17:35:22
Az ipar belföldi értékesítési árai 2010 novemberében az előző havihoz viszonyítva 1,2, a 2009. novemberivel összehasonlítva 10,8 százalékkal emelkedtek. Az ipari exportértékesítés forintban mért árai a 2010. októberinél 1,7, a 2009. novemberinél 5,7 százalékkal magasabbak voltak.
Beindult a magyar puma
Beindult a magyar puma
A belföldi és az exportárváltozás eredőjeként az ipari termelői árak az előző havihoz képest 1,5, az egy évvel korábbihoz mérten 8,2 százalékkal nőttek. Január-novemberben az ipar átlagában a termelői árak 4,2 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőttit, ezen belül a belföldi értékesítésben 7,0, az exportértékesítésben 1,5 százalékkal - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közleményében.
Novemberben az ipar belföldi értékesítési árai az előző hónapinál 1,2, ezen belül a feldolgozóipari ágazatokban az árszínvonal 0,8 százalékkal volt magasabb. Jelentősebb áremelkedés történt a vegyi anyag, termék gyártásában (2,8 százalék), a járműgyártásban (1,7 százalék), valamint a villamos berendezések gyártásában (1,4 százalék). Csökkentek az árak a kohászat, a fémfeldolgozás (0,7 százalék), a textil- és bőripar (0,3 százalék), illetve a gyógyszergyártás (0,3 százalék) területén.
A többi feldolgozóipari ágazatban az árszínvonal 0,2 és 1,1 százalék között változott. Az ipar belföldi értékesítésében jelentős súlyt képviselő villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás árai novemberben 1,6 százalékkal magasabbak voltak; a víztermelés, -kezelés, -ellátás díjai az előző havi szinten maradtak. A kis súlyú bányászat árai 0,4 százalékkal alacsonyabbak lettek. Egy évvel korábbi összehasonlításban a feldolgozóipari ágazatok belföldi értékesítését 7,7 százalékos áremelkedés jellemezte. Ezen belül a legnagyobb mértékben a kokszgyártásban, kőolaj-feldolgozásban (20,4 százalék), a vegyi anyag, termék gyártásában (19,2 százalék), valamint a kohászatban, fémfeldolgozásban (12,7 százalék) nőttek az árak.
Kisebb áremelkedés történt az élelmiszer-ipari (5,3 százalék), a villamos berendezések (4,9 százalék) és az egyéb feldolgozóipari termékek (3,6 százalék) gyártásában - áll a közleményben. 2009 novemberéhez viszonyítva csökkentek az árak a textil- és bőriparban (3,3 százalék), illetve a gyógyszer- és a járműgyártásban (0,7-0,7 százalék). A többi feldolgozóipari ágazatban az áremelkedés mértéke 0,9 és 1,5 százalék között alakult.
A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás árai 14,2, a víztermelés, -kezelés, -ellátásé 4,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A bányászat árai 0,6 százalékkal nőttek. A belföldi értékesítésben az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül 2010 novemberében az előző hónaphoz képest az energiatermelő ágazatokban 1,5, a továbbfelhasználásra termelő ágazatokban 1,0 százalékos árnövekedés mutatkozott.
A beruházási javak és a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok árai 0,6 százalékkal emelkedtek. 2009 azonos hónapjához mérten az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban összességében 13,9, a beruházási javakat előállító ágazatokban 1,9 százalékkal nőttek az árak. A fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok esetében 2,1 százalékkal magasabb árakat mértek.
Az ipar forintban mért exportértékesítési árai az előző hónaphoz képest 2010 novemberében 1,7, 2009. novemberhez viszonyítva 5,7 százalékkal emelkedtek. Hazai fizetőeszközünk egy hónap alatt az euróhoz mérten 0,5, az amerikai dollárhoz képest 2,2 százalékkal gyengült; a 2009 novemberében jegyzett árfolyamokkal összevetve az euróhoz mérten 1,7, a dollárhoz viszonyítva 11,2 százalékot vesztett értékéből. Az Európai Unió 27 tagországa ipari termelőiár-indexének 2010. novemberi alakulásáról szóló Eurostat-sajtóközlemény 2011. január 5-én jelenik meg.
Forrás: MN |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-05 17:47:42, szerda
|
| |
| |
Ez már lázadás!
2011. január 5. 11:46:57
Nem olyan könnyű ám felmondani egy cselédszerződést. Mármint egy cselédnek. A legkevesebb, hogy ilyenkor letahózzák, leparasztozzák az embert.
Amúgy pedig kevés olyan hülye lehet az országban, aki még nem ismerte fel az elmúlt húsz esztendő alatt, hogy a Nyugat cselédei lettünk. És olyan engedelmesen, beletörődve viseljük cselédsorsunkat, hogy az a szomszédainkat is ,,beindította". Kínos önismétlés lenne itt erre is, arra is példákat hozni, mindenki tud mindent. Ismernek bennünket a világban, tudják, hogy ha leköpnek bennünket, mi letöröljük, s illedelmesen megköszönjük. Velünk még a Tom Lantos Intézetet is meg lehet építtetni...
Akár heves gyurcsányozásba is kezdhetnénk ezen a ponton, de minek? Kádár mesterkedései tették lakájlelkűvé ezt az országot, na persze maga is tipikus lakáj volt, nem véletlen, hogy még a kihallgatását vezető ávósok is csak ,,Szarjancsinak" hívták. Gyurcsányék már csak afféle utódok, akik szinte minden ideológiai örökséget kilúgoztak magukból, de megtartották a kádárista hatalmi filozófia két legfontosabb tételét. A külpolitikai gyávaságot és a belpolitikai brutalitást. No meg azt az életfelfogást, hogy ha nem is lehetsz hódító, inkább velük tarts, mint a meghódítottakkal. Pár rövid mondat az egész, mert csak ennyi annak a politikai tömbnek az intellektuális és morális univerzuma, amely csupán megtévesztésből csúfolja magát baloldalinak vagy liberálisnak.
A Fidesz régi és általános betegsége a rossz kommunikáció. Ez olyannyira igaz, hogy maga Orbán Viktor sem a legjobb, legodavalóbb kifejezéseket használja időnként. Miért mondott például fülkeforradalmat akkor, amikor egyszerűen csak forradalmat kellett volna mondania? De azt nagybetűkkel. Igaz, akkor még maga sem tudta, mit hoznak a kormányzás első hónapjai, s miként viszonyul majd a világ egy új Magyarországhoz. Egy lázadó Magyarországhoz. Mert ez most az. Egy nép, amely ki akar törni abból a gazdasági és politikai rendből, abból a gyalázatos és megalázó cselédsorsból, amelybe legutóbb épp a Gyurcsány-féle komprádor elit kényszerítette. Egy ilyen lázadásban persze nehéz patikamérlegen mérni a dolgokat. És minek is... A Nyugat sem méricskél. Nincs jobboldali szimpátia, és nincs baloldali ellenérzés, mint ahogy nincs liberalizmus, és nincs konzervativizmus sem. Tőke van. Tőke, amely már nemcsak a megszerzett gyarmatért harcol, de egy letűnt, levitézlett világrendért is. Ezért is röppen fel újra és újra, hogy el kellene venni Magyarországtól az unió soros elnökségét, különben olyan magasságokba viszi a lázadás szellemét, amely az egész globalista felépítményt veszélybe sodorhatja.
Most éppen a médiatörvény miatt érik elsöprő erejű sajtótámadások Budapestet. A nálunk tevékenykedő ötödik hadoszlop szállítja a hadjárathoz a muníciót, persze inkább hazugságokat és fals értelmezéseket, mint igaz híreket. A Washington Post után most a Wall Street Journal ,,szólalt" meg magyarügyben. Válságadó, médiatörvény... A megszokott menetrend.
Félresikerült a médiatörvény? Nem ezért üti most ezzel a vesszővel Orbánt a nyugati sajtó. Hanem azért, mert ütni kell valamivel. Kérdezni sem érdemes, hogy hol voltak ezek a lapok akkor, amikor a hazai média a baloldal totális politikai és gazdasági irányítása alatt állt. Persze igyekezett demokratikusnak és korrektnek álcázni a hatalmi eszközeit. Hiszen már a rendszerváltás után jártunk. Sokszor azonban a látszatra sem ügyeltek. Nyíltan meghirdették például a szőnyegbombázást, vagyis a jobboldali újságírók egzisztenciális likvidálását és levadászását.
Csak bátorság, történelmi időket élünk. S mintha ismételné is magát most a történelem. Bizonyított tény, hogy csak Lengyelországból indult meg néhány ember annak idején, hogy fegyverrel vegyen részt a magyarok '56-os szabadságharcában. Most pedig szinte egyedül a tekintélyes lengyel napilap, a Rzeczpospolita vette védelmébe Orbánt és kormányát.
Sinkovics Ferenc
Forrás: Magyar Hirlap online |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-05 17:46:31, szerda
|
| |
| |
Egy zászló, egy tábor, egy szájkosár - Orbán belelépett ugyanabba a folyóba
2011. január 5. 14:12:35
Orbánnak két óriási baklövése volt politikai pályafutása során. Nem tudni, hogy ő ragaszkodott- e ahhoz a két lépéshez, amely számára a bumeráng effektus beteljesedését jelentette. A mostani, rosszul kommunikált és összehordott médiatörvény, illetve az egy tábor, egy zászló elvének balul sikerült gyakorlatba ültetése. Az egy tábor, egy zászló politikai és főleg kommunikációs üzenet óriási negatívumait a későbbiekben ellensúlyozni tudta ugyan, sőt még jól ki is jött belőle, hiszen nem parancsot adott, hanem tábor és zászló nélkül felajánlotta mindenkinek a VÁLASZTÁS lehetőségét.
A szájzár-törvény megint egy kommunikációs hátralépés. Ahogy az egy tábor, egy zászló elv szerint nem lehetett egy táborba terelni a rózsadombi vallásgyakorlót és a nemezkucsmás Yotengrit-hívőt, úgy nem lehet egyszerre, egy pofonnal csapást mérni a nemzeti radikális médiára, illetve a kozmopolita gagyimédiumokra, szennycsatornákra. Noha minden bizonnyal hazánk további leminősítésének kérdése volt a "szélsőséges" hangok kiiktatásának követelése, hiába akarta egy füst alatt elintézni Orbán az erőszak-, gyűlölet- és kettős mércés agymosó tévékkel, sajtóorgánumokkal, ez nem ment. Sőt az az abszurd helyzet állt elő, hogy ezzel a húzásával egy kormányellenes egységfrontot hozott létere, amely a radikálliberálbaltól a radikáljobbig terjed.
Martonyi külügyér a nemzetközi sajtó képviselői előtt nyilvánvalóvá, és egyértelművé tette: az uniós elvárások és kötelezettségek függvényében a a magyarországi médiatörvény a megfogalmazása szerinti rasszista, antiszemita, nacionalista hangok elhallgattatását szolgálja. A törvény mellett érvelők eddig csak virágnyelven fogalmazták meg mindezeket, mondván, hogy nincs olyan szankcionáló része a törvénynek, amely ne szerepe az uniós tagállamok saját követelményei között.
Aztán itt jött elő az egy tábor, egy zászló effektus. Ha már leszámolunk a kötelezően kívánatos módon az EU és egy másik állam bizonyos köreinek nem tetsző médiumokkal, akkor emellett legalább valamilyen módon homokzsákot teszünk a csatornákból ömlő szennyvíz elé. Ez viszont így nem megy ebben a kettős mércés világban, illetve országban. A Világhatalom elvárását úgy teljesíteni, hogy közben az ő kommunikációs fészkét is támadjuk? Tudta ezt már a pusztabetyár is. Egy fenékkel nem lehet megülni két lovat.
Orbán, te már oi-korban szocializálódtál, hogy gyakorlatilag mindent meg tudott szerezni egy fiatal az akkor a szabadság eszményképének számító Nyugatról, amit csak akart. A farmert is, a legendás, misztikus ruhadarabot is, amely előtte csak azon kiváltságosok részére volt elérhető a Tangó jóvoltából, akik erre tették fel szinte mindenüket. Akkor ez hódított az uniformizált többség között, ez jelképezte a szabadságot, a különállást. Amíg nem tűrték, hanem tiltották, minden Választó álma volt, csak vagy be tudta teljesíteni, vagy nem. Ha igen, boldogan nyugtázta, ha nem, a hiányérzet miatt inkább támadta.
Ebben a világban ott tartunk, hogy a gagyimédia politikai hovatartozásra való tekintet nélkül uralja a többséget. Még azokra is hatással van, akik rád, vagy Vonáékra szavaztak. Mára a többség a gagyimédiumok által uniformizált többséggé változott, ahonnan ki akarnak törni, nem inkább belesimulni. Nem támadni kellett volna ezeket, meg törvényt hozni, hanem eljátszani a farmer effektust. A kezdetit. Ott a két közszolgálati tv. Ezeket kellene olyanná tenni, hogy először a lázadó, aztán egyre jobban és folyamatosan a többség Válassza. Mert éppen úgy a lelkére, tudatára hat, mint a másik oldal. A technikát nem kitalálni, csak alkalmazni kéne, ellenkező előjellel.
Kikiáltottak már populistának, nacionalistának Nyugaton, ez nem fog megváltozni bizonyos körök részéről, bármit is teszel. Miért nem élsz ennek a lehetőségével külsőségben, témákban, kommunikációban? Amikor idén ludovikás tisztavatás volt, a korábban végzettek mind azon sajnálkoztak, miért nem lehetett nekik is ilyenben részük. Azt nem tudni, milyen pártállásúak, de azt igen, hogy nem volt kritikus hang az érintettek között, hogy miért kell magyarkodni.
Az ultaliberális -bármennyire is utáljuk- gondolkodó, Szelényi Iván szerint a magyar társadalom többsége jobboldali. Ő így fogalmaz, pedig a jobboldaliság jól tudja, egészen mást jelent, mint az európai szóhasználatban. A tiltással már Aczél György sem ment semmire sem, pedig ő kevésbé volt olyan vérszomjas, mint a mostaniak. A tiltakozók, a médiatörvény ellen ágálók többsége. A Jobbik ezen a látszatplatformon is kisebbségben van.
Lajtabán Pál - Hunhír.info |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 24
|
|
|
|
2011. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
670 db bejegyzés |
| e év: |
5608 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 817
- e Hét: 6549
- e Hónap: 17660
- e Év: 171156
|
|
|
Offline
