|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 32
|
|
|
|
2011-02-15 15:19:12, kedd
|
|
|
Vigyázzatok magatokra, járvány van!
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2011-02-15 14:59:13, kedd
|
|
|
Égzengésben
Nézd, villám; a villám gyönyörű szép
cikázása, s az éjféli ütést
tornyok helyett elkongó döreje,
a lapuló táj megrezdül bele;
ragyog a villám, suttyan, úgy szeli
keresztül-kasul az éj dzsungeli
fülledtségét, mint kaszahegy hajol
ki a föléje sodort rend alól;
hallani, ahogy fűmagként pereg
az eső, mert a zápor megeredt;
és csap a villám, csapdos fényesen,
nem tudom róla levenni szemem,
mintha valami tiltott, ördögi
kéjjel tűrném, hogy vonzza és löki,
reszketteti és gyönyörködteti
bennem azt, ami még ősemberi,
amit éreznek tán a gyerekek,
ha babrálgatják a fegyvereket
s legyűrhetetlen szenvedély miatt
kockázatot vállaló férfiak
és mind, akik a vak véletlenek
esélyével néznek farkasszemet;
ez a borzongás tarthat fogva most,
hogy túléltem, hogy nem belém csapott,
föllélegezve várom már az új
ragyogását és hallom, elgurul
a hangja, el, a semmibe zuhan,
s átérzem, de ezt már szomorúan,
hogy így vész el, mert amire leírnám,
hanggá foszlik csak távolba halón
az is, ami a tündökletes villám
mása: a legfénylőbb gondolatom.
( Simon István )
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2011-02-15 14:52:48, kedd
|
|
|
Lendületből szállok
Félúton járok
Ide visszahúz a szívem
Itt minden mozdulatlan
Higyj jobban önmagadban
A kérdéseiden túl semmi nincsen
Zajba fulladunk minden nap
Én levegőt kérek Tőled
Hogy legyen erőnk újra élni
Ezek után
Lomtalanítok lassan látod,
De még nem akadtam Rád
Hova tehettem, hova rejthettem el.
Sebhelyet itt úgy takarunk mint idegen ágyat
Pont ez a hely, félteni kell, itt igazán fájhat
Gyönge szíved nem viseled, úgy adod át újra
Hogy nyoma sincs bár hasogat néha még
Néma lelkekkel ácsingóznak milyen kicsi ez a város
Labirintusba szorul minden,
Egymást kergetik, kergetik
Bárcsak egyszerre indulnánk most
Csípd el a fonalat, mert
Az időnkből ki tudja hogy telik.
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2011-02-15 14:47:53, kedd
|
|
|
Várlak
Egyre várlak. Harmatos a gyep,
Nagy fák is várnak büszke terebéllyel.
Rideg vagyok és reszketeg is néha,
Egyedül olyan borzongós az éjjel.
Ha jönnél, elsimulna köröttünk a rét
És csend volna. Nagy csend.
De hallanánk titkos éjjeli zenét,
A szívünk muzsikálna ajkainkon
És beolvadnánk lassan, pirosan,
Illatos oltáron égve
A végtelenségbe.
( József Attila )
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2011-02-15 14:42:48, kedd
|
|
|
élezésre vár megint
a régi korcsolya,
mely ott suhan a tó jegén,
ha jő a tél, a fagy,
ha parti sétány fái közt
a büszke szél szalad.
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2011-02-15 14:33:40, kedd
|
|
|
Gyöngéden ölelj át (Speak softly love)
Gyöngéden ölelj át és ringass szerelem!
Hadd mondom halkan el, ne hallja senkisem.
A nagyvilág te vagy nekem,
Karodba bújva már a célhoz érkezem.
Hószagú szél, fújja hajunk,
Szerelmesem, ketten vagyunk.
Nem érhet engem semmi rossz, ha átölelsz.
Nem várok választ mástól, hogyha te felelsz.
Hazatalált kóbor szívem,
Gyöngéden ölelj át és ringass szerelem!
Gyöngéden ölelj át és ringass szerelem!
Hadd mondom halkan el, ne hallja senkisem.
A nagyvilág te vagy nekem,
Karodba bújva már a célhoz érkezem.
Gyöngéden ölelj át és ringass szerelem!
Hadd mondom halkan el, ne hallja senkisem.
A nagyvilág te vagy nekem,
Karodba bújva már a célhoz érkezem.
Hószagú szél, fújja hajunk,
Szerelmesem, ketten vagyunk.
Nem érhet engem semmi rossz, ha átölelsz.
Nem várok választ mástól, hogyha te felelsz.
Hazatalált kóbor szívem,
Gyöngéden ölelj át, és ringass szerelem!
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2011-02-15 14:27:08, kedd
|
|
|
Enyedi György: A hóember
Fekete szén a szemem,
szép sudár a termetem,
orrom répa, nagy darab,
a fejemen vaskalap.
Szám is van, fülemig ér,
hónom alatt seprűnyél,
s hósubámon - még ilyet!
kilenc apró gomb fityeg.
Ág hegyéről csöpp veréb
szállt a vállamra elébb:
arra volt kíváncsi tán,
hogyan szelel a pipám?
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2011-02-15 14:16:34, kedd
|
|
|
Naplemente
alkonypír fátyla borul a tájra
fáradt lajhárként moccan az idő,
köpönyeget bontva, áttetsző ruhában
borzas falombokra ráterül a köd,
agytekervényeid labirintusában
lelassul, megpihen a gondolat,
visszatükröződik szemhéj vetítővásznában,
s a véreddé válik, mint tapasztalat.
beborít az alkony, s a maradék mába
cápafog másodpercek beleharapnak,
sűrűsödő csendben, ablakon át látva,
bíborvörös színű vére folyt a Napnak.
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 32
|
|
|
|
2011. Február
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
101 db bejegyzés |
e év: |
874 db bejegyzés |
Összes: |
26622 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 231
- e Hét: 2174
- e Hónap: 16260
- e Év: 68818
|
|
|