2011-02-17 07:55:40, csütörtök
|
|
|
Az anti-aging nem más, mint öregedési folyamatok késleltetéséről szóló új orvostudományi ág, amely az Amerikai Egyesült Államokból indult hódító útjára az 1980-as években. Lássuk, miről is van szó!
Sajnos az életkor előrehaladtával számos kedvezőtlen élettani és anatómiai változás következik be az emberi szervezetben. Az izmok térfogata csökken, a csontsűrűség hanyatlik, a bőr és egyéb szövetek folyadéktartalma szintén megcsappan. A testösszetétel is megváltozik, arányaiban több zsírt fog tartalmazni, mint annak idején. Az egyes szervek alakja és működése is változáson megy keresztül. Az anyagcsere lelassul és a kiválasztás, emésztés üteme is módosul. Első hallásra a kép talán drámainak tűnhet, valójában azonban egyáltalán nem az: az öregedési folyamatok ütemét lehet késleltetni.
Feltehetjük a kérdést, hogy vajon milyen módszerekkel késleltetők az öregedési folyamatok? Nos, természetesen nagyon lényeges az egészséges életmód kialakítása. Az 1970-es években megfogalmazott Viktória deklaráció a szívegészség négy alapelvét írja le: törekedjünk az (1) egészséges táplálkozásra, (2) rendszeres testmozgásra, (3) dohányzásmentes életmódra, (4) kedvező lelki és szociális körülményekre. Ha mindezeket sikerül elérni, akkor nagy valószínűséggel szívünk és érrendszerünk sokáig megőriheti fiatalságát.
Visszakanyarodva az anti-aginghez, mint a nyugati orvoslás egyik legfiatalabb hajtásához, az egészségmegőrzést, a munkaképesség tartós meglétét, az öregedési folyamatok késleltetését tűzi zászlajára. Olyan diagnosztikai és terápiás eljárásokat tömörít, amelyek a nyugati medicinában elérhetők és elfogadottak és tudományosan bizonyított eredmények állnak mögöttük.
Alapvetően két nagy részből állnak: (1) szűrővizsgálatokból és (2) kezelésekből. A szűrővizsgálatok szinte az összes szervre kiterjednek, hiszen különösen negyven év felett megnövekszik az idősebb korban kialakuló betegségek (pl. magas-vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség, hiperkoleszterinémia, ízületi elváltozások, stb.) előfordulási gyakorisága, amelyek jelenlétéről vagy hiányáról időnként (évente egyszer) meg kell bizonyosodni. Korunk egyik nagy vívmánya a genetikai vizsgálat valamint a biológiai életkor meghatározás.
A genetikai vizsgálat során olyan ú.n. polimorfizmusokat térképeznek fel, amelyek megléte utal egyes, időskori betegség genetikai hajlamára. Ilyen pl. a tüdő-, vastagbél-, prosztata-, emlődaganat vagy a mentális betegségek közül a Parkinson- és Alzheimer-kór, vagy a hiperkoleszterinémia, magas-vérnyomás vagy a gyulladásra mutató hajlam polimorfizmusa (génmódosulása), de a hosszú élet génjét (angolul longevity) is ki lehet mutatni.. A genetikai polimorfizmusok jelenléte 30%-ban járul hozzá a betegség kialakulásához. Rávilágítják a figyelmet a rendszeres szűrővizsgálatok és az életmódbeli tényezők szerepére, fontosságára.
A biológiai életkor meghatározáshoz néhány egyszerű teszt és egy részletes kérdőív szükségeltetik. Valójában azt méri fel, hogy a szervek, szervrendszerek öregedése mennyiben tér el az adott életkorban jelentkező élettani elváltozásoktól. Sokszor az egyes szervek, szervrendszerek öregedése nem egyforma. Gondoljunk például egy olyan hatvan év körüli férfire, aki egész életében futott, nincs rajta súlyfelesleg, szíve úgy működik, mint egy huszonévesé, azonban az ízületei teljesen elkoptak az évtizedek alatt megtett kilométerektől, vagyis jobban elhasználódtak, mint általában egy hatvan éves embernél. A biológiai életkor az egyes szervek életkorának átlagából tevődik össze.
A szűrővizsgálatok, genetikai polimorfizmusok és biológiai életkor vizsgálat eredményeinek ismerete nagyban segíti az anti-aging specialistát a személyre szabott életmódprogram, a kezelés kialakításában. Mindezekről a következő cikkünkben írunk...
Folytatjuk
A most olvasott Egyperces eredeti változatát a www.activia.hu honlapon találhatja meg. Ha további érdekességekre is kíváncsi az egészséges életmóddal kapcsolatban, látogassa meg az oldalt!
|
|
|
0 komment
, kategória: Szépség, fitness |
|
|
|