|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
|
|
2011-02-19 13:21:42, szombat
|
| |
| |
A vonat éppen befutott a pályaudvarra. A peronon egy kislány várt az
"útipoggyászával", egy szatyorral, amelybe a tervezett utazásra egy kis
ennivalót csomagolt be. A kicsi felszállt, és talált egy ülőhelyet egy
még nem egészen teli fülkében. Kutatva nézett körül, és megnézte az
utasokat, akik azonban mind idegenek voltak. Fáradt volt a hosszú
várakozástól, és úti csomagját fejpárnának használta, hogy kissé kipihenje
magát. Amikor jött a kalauz, nagy bizalommal megkérdezte tőle, hogy
szabad-e itt aludni. Ő barátságosan igennel felelt, de utána látni akarta
a jegyet. A kislány így felelt:
- Nincs jegyem.
Erre a következő beszélgetés alakult ki:
- Hova utazol hát?
- A mennybe megyek - hangzott a válasz.
A kalauz körülnézett, és csodálkozva válaszolt:
- Igen? És ki fizeti a vonatjegyet?
- Az Úr Jézus - felelte a kislány, és hozzáfűzte: - Ez a vonat nem a
mennybe megy, és az Úr Jézus nem utazik rajta?
- Azt hiszem nem - válaszolta a kalauz, akit zavart a gyermek
nyíltszívűsége. - De miből gondolod?
- Mert édesanyám gyakran énekelt egy éneket a vonatról, amely a mennybe
megy, és az Úr Jézus kifizette az útiköltséget mindenkiért, aki azon
utazik. De most már nem tudja többé énekelni. Nemrég meghalt.
Ezért elhatároztam, hogy utána utazom, hogy ismét együtt legyek vele.
Nem ismeri a dalt a vonatról, amely a mennybe megy?
Nem énekli a kislányának, hogy el tudjon aludni?
Vagy nincs kislánya? - kérdezte a kicsi, miután a
kalauz csendben végighallgatta.
Megindult hangon válaszolt:
- Volt egy kislányom, körülbelül olyan idős, mint te, de már meghalt.
Talán ő is a mennybe van.
- És most a bácsi odautazik, hogy viszontlássa? - kérdezte a kislány nagy
együttérzéssel. Néhány utas érdeklődve hallgatta a beszélgetést.
Egyesek mélyen meghatódtak a kislány furcsa kérdéseitől. Valaki ezt mondta:
- Ez egy angyal!
- Nem, Kati vagyok. Az angyalok az Úr Jézusnál vannak a mennyben. -
Ezután nagy bizalommal megkérdezte az utasokat:
- Mindannyian a mennybe utaznak? Annak nagyon örülnék! Biztosan mind
szeretik az Úr Jézust, és imádkoznak Hozzá, ahogyan anyukám is mindig
tette velem. Anyukám azt mondta, hogy mindenki, aki valóban hisz az Úr
Jézusban, minden nehézség nélkül a mennybe kerül.
- Édesanyád biztosan jó asszony volt - szakította félbe az egyik utas a
kislányt.
- Az én anyukám azonban sosem akarta, hogy valaki azt mondja neki, jó
ember. Mindig azt mondta, hogy senki sem jó, csak egyedül Isten; és hogy
nem azok az emberek jutnak a mennybe, akik azt hiszik, hogy jók, hanem
csak azok, akiknek az Úr Jézus megbocsátotta bűneiket.
- A kislány kék szemét a kalauzra emelte: - De még mindig nem mondta meg,
hogy a mennybe utazik-e. Nem akarja viszontlátni a lányát a mennyben?
Vagy nem is hisz az Úr Jézusban?
A kalauz csöndben állt, és nem tudta, mit kezdjen a kislánnyal.
Az egyik utas értésére adta, hogy kifizeti a kislány jegyét.
A kalauz azonban így felelt:
- Meddig vigyük magunkkal a kislányt? Nem hagyhatjuk, hogy valahol csak
úgy kiszálljon. Mi lesz ebből a gyermekből? - Komolyan aggódott miatta.
Nyugodtan kérdezett tovább a gyermek: - Mit mondjak a kislányának, ha
találkozom vele a mennyben? Mondjam neki azt, hogy az apukája most nem
tud a mennybe jönni, de később eljön őt meglátogatni?
Azaz utas, aki tanúja volt ennek a beszélgetésnek, és tovább mesélte az
esetet, sajnálta, hogy a vonat éppen ekkor ért lakóhelye
vasútállomásához és le kellett szállnia. Később azonban megtudta, hogy
Kati dolga jól végződött. Valaki oltalmába vette a kislányt és
hazavitte, ahol a hozzátartozói már aggódtak a gyermek miatt. Előzőleg
semmit sem mondott nekik tervezett "mennyei útjáról".
Talán kicsit megmosolyogjuk a kislányt. De talán el kellene tűnődnünk
ezen: Mi a megfelelő vonatot választottuk-e, és ismerjük-e a célállomást?
Hova vezet életünk útja? Eldöntöttük-e már, hogy mi az úti célunk?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történetek az életből 1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-02-19 13:12:11, szombat
|
| |
| |
Minden ugyanarra vezethető vissza: a gyerekekre és a virágokra
ők jelképezik az életet, az élet továbbadását.
Azt hiszem, az élet tulajdonképpen tényleg bennük testesül meg:
a gyerekekben és a virágokban.
Audrey Hepburn
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Gyermekek 1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-02-19 13:11:10, szombat
|
| |
| |
Ady Endre
Mikor megláttalak, új életre keltem,
Kínos élet zordon múltját elfeledtem,
Megnyílott előttem a bezárult éden,
Újra fellobogott elhervadt reményem.
Rózsaszínű felhők úszkáltak az égen.
Ha néha hányt-vetett kétkedés hulláma,
Boldoggá tett szemed biztató sugara.
Ó, hogy hittem én e csalfa, bolygó fénynek
Rabszolgája lettem csapodár szívének
Hittem a mosolygó, rózsaszínű égnek.
Amikor elváltunk, szívem fénylő lángja
Kialudt örökre sötét éjszakába
Komor bánattá vált tündöklő reményem,
Fojtogató kínná égő szenvedélyem
Sötét, bús fellegek nyargaltak az égen.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szomorúság |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-02-19 12:38:29, szombat
|
| |
| |
Juhász Gyula
A déli szélben lehunyom szemem
És gyöngyvirágok szagát érezem.
Az esti égen violás a szín
És kikeletben járnak álmaim.
A hó alól már dobban boldogan
A föld nagy szíve s csöndesen fogan
A csíra, melyből új élet terem
S bimbók bomolnak majd szűz réteken.
Az örök nap még bágyadtan ragyog,
De tavaszosok már a csillagok
S az éjszakában zizzenő neszek,
Egy új világ suttogja már: leszek!
A földre fekszem, hallgatom szívét,
Az égre nézek, kémlelem színét,
Ég, föld között angyali üzenet
Hirdeti a jövendő életet.
Mert boldog ige ez és szent igaz
És örök törvény és áldott vigasz,
Hogy győz az élet, duzzad és dagad
S elönti mind az ócska gátakat!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tavasz 1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-02-19 12:35:40, szombat
|
| |
| |
Emlékszel e még a régi időkre
Midőn kézen fogva sétáltunk,
Bohók és vidámak voltunk
Csak a jelenre gondoltunk.
Boldogan ültünk a kis padon
Összebújva átölelve
Suttogva mondtuk egymásnak
Örökre egymással maradunk
S egyszer eljött az a nap
Mikor búcsút kellet mondanunk
Hazugság volt az ölelés
Hazugság volt a suttogás.
Azóta már sok sok év eltelt
Ki tudja merre vitt téged az élet,
Szomorúan élek itt egyedül
Suttogva elhangzott régi emlékkel
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Emlékezés 2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-02-19 12:09:01, szombat
|
| |
| |
És újból álmodom. Biztosan álmodom, hiszen itt van.
És szeret. Érzések kavarognak bennem, jók és rosszak.
És ekkor a harmónia, mint az álmom, szertefoszlik.
Belép a szobába. Tudom, hogy ő az, megérzem jelenlétét.
Igen, most már pontosan tudom, hogy ő az. Felém lép,
majd megáll előttem. Rövid, szőke haja arany szikraként
csillog. Igéző zöld szempár irányul rám. Érzem, hogy
szeret. Odalép hozzám, kezeit átkulcsolja a nyakamon.
Tombol bennem az érzés, a szeretet. Mélyen a szemembe
néz és zölden ragyogó szeme is, csak azt kiáltja: Szeretlek!
Megcsókol. Ajkai finom puhák, teste hozzám simul. Érzem
testének melegségét. Aztán felébredek. Már megint.
A fenébe is, megint csak álom volt!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szerelem 3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-02-19 11:43:45, szombat
|
| |
| |
Sárhelyi Erika
Minden nap kihuny egy fénylő csillag,
S minden nap megszületik egy másik.
A hó ellepi a fázó földet,
mi jövőre újra kivirágzik.
Nézd, mint hullik a fáradt, sárga lomb,
Lábad alatt hever az elmúlt nyár,
Ma eső mossa őszbe fúlt szíved,
De mélyén ragyogó kikelet jár.
A fönt és a lent néha túl közel,
Olykor összecsapnak az elemek,
Ám a legádázabb vihar sokszor
A legfénylőbb szivárványt szüli meg.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek 2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-02-19 11:41:48, szombat
|
| |
| |
Nem lesz vékony ez a fal? - kérdezik a kőművest
- Nem, erre még tapéta is jön!
Télen, hidegben megkérdezi a fiú a lányt:
- Megnézhetlek meztelenül?
- Jó, de nem fogsz fázni?
Bíró a vádlotthoz:
- Kéri a következő kérdést, vagy megáll három évnél?
Az útépítésen a főnök odamegy a munkásokhoz:
- Fiúk, nem érkeztek meg a lapátok.
- Sebaj, majd egymásra támaszkodunk.
Bemegy a kocsmába egy 16 éves fiú, és így szól a pincérnőnek:
- Kérek egy korsó sört!
A pincérnő - látva a fiú korát - megkérdezi:
- Bajba akarsz keverni?
- Talán majd később, előbb egy sört kérek.
Apáca kihallgatásra jelentkezik a kolostort vezető papnál:
- Atyám, szeretnék prostituált lenni!
- Tessék, hogy mondtad, lányom?
- Szeretnék prostituált lenni.
- Ó, hála Istennek, először úgy értettem,
hogy protestáns szeretnél lenni.
- Melyik az ember legelnyomottabb testrésze?
- A feneke, mert ketté van osztva, társaságban nem
szólalhat meg, és utoljára olvassa az újságot.
Egy ovis kislány és egy kisfiú pisil az árokparton.
Érdeklődve figyelik egymást. Aztán megszólal a kislány:
- Jaj de jó pisilőd van! Megfoghatom?
- Még csak az kellene, a sajátodat is letépted!
Négy szerzetes ül egy szobában, egy bencés,
egy domonkos, egy ferences és egy jezsuita,
mindegyik kezében a breviáriuma, mondják az
esti zsolozsmát.Egyszer csak kialszik a lámpa.
Mi történik?
A bencés folytatja tovább, ő fejből is tudja az imát.
A domonkos prédikálni kezd a sötétségről és a világosságról.
A ferences köszönti sötétség testvérünket, majd fohászkodni
kezd Istenhez, hogy legyen ismét világos és egyszer csak
világosság lesz. A jezsuita közben ugyanis kicserélte a biztosítékot.
Mi az előnye a szenilitásnak?
Hogy elrejtheted magadnak a húsvéti csoki tojásokat.
- Halló! Elnézést, ez a kilenc, három, négy, három, hét, hét, nyolc
- Nem, igen, nem, igen, igen, nem, nem.
A tanár előveszi a feladatlapokat és végigtekint a rémült diákarcokon
- Fiaim! Nagy nap ez a mai! Ma történelmet írunk!
Az orvos fia is orvos akar lenni. Tanácsot kér az apjától,
milyen szakot válasszon.
Menj bőrgyógyásznak!
Először is, a bőrgyógyászt sosem hívják beteghez éjszaka.
Másodszor: bőrbetegségben nem hal meg senki.
Harmadszor: ki sem gyógyul belőle.
A vonaton odaszólnak a székelynek:
Bácsi, húzza fel az ablakot, mert künn hideg van!
A székely felhúzza, de nem tudja megállni szó nélkül:
No, most künn meleg van-e?
Nem szégyen a kopaszság.
A szép arcnak kell a hely.
Az anyuka kérdezi a fiát.
Jössz a játszótérre?
Nem, segítek apunak a leckémben.
A székely sapka nélkül áll a nagy hidegben az utcán. Arra jön a komája:
Hallja, kend, mit áll itt hajadonfővel ebben a hidegben?
A házban ráncba szedtem az asszonyt, de most kéne egy bátor ember,
aki ki merné hozni a sapkámat.
Egy férfi bemegy az óvodába, és azt mondja:
Jöttem a gyerekemért. - Hogy hívják?
Nem mindegy? Holnap úgyis visszahozom.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor 2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
2011. Február
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
335 db bejegyzés |
| e év: |
2969 db bejegyzés |
| Összes: |
34592 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1815
- e Hét: 9386
- e Hónap: 31653
- e Év: 164207
|
|
|
Offline
