|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
|
|
2011-02-07 20:14:09, hétfő
|
| |
| |
2011. február 6., vasárnap 00:18
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány KÖZLEMÉNYE
Budapest, 2011. február 6., vasárnap (OS) - A Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriuma, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöksége és közgyűlése felháborodással észlelte a RUBICON c. történelmi magazin 2011/1. száma címlapjának tartalmát, szerkesztési módját, s egyértelmű közösségellenes jelentését.
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriuma, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöksége és közgyűlése felháborodással észlelte a RUBICON c. történelmi magazin 2011/1. száma címlapjának tartalmát, szerkesztési módját, s egyértelmű közösségellenes jelentését. A lap együtt mutatja be a Szent Korona viszontagságai c. és a Prostitúció történetéből merítő cikkeket. Teszi ezt úgy, hogy ez a két téma uralja a lap külsejét és tartalmát. A címlapon a Szent Korona történetének egy értékes, jellegzetes fényképdokumentuma együtt jelenik meg a Bordélyvilág a békebeli Budapesten feliratú, prostituáltakat ábrázoló képekkel.
http://www.rubicon.hu/megrendelheto/termekek/folyoirat
Ezen közlésmód, s különösen a címlap súlyosan sérti az alkotmányos jelentőségű nemzeti jelképünk, a Szent Korona és a magyar nemzet méltóságát és megbecsülését. Semmibe veszi mindazok jóérzését, akik az ország és nemzet tiszteletét, értékeit becsülendőnek és védendőnek tartják. Ezért a becstelenségért erkölcsi és jogi felelősség terheli, s egyúttal súlyosan minősíti is mindazokat, akik ezt a címlapot megalkották ill. jóváhagyták. A súlyos közösségi sérelem akkor is nagy, ha a szerkesztők tudatosan, a következményeket semmibe véve követték el tettüket, s még nagyobb, ha erkölcsi és történelmi érzékük annyira fogyatékos, hogy tettük következményeit nem is tudták felmérni.. Tisztességes, elemi szintű képzettséggel és erkölcsi érzékkel bíró történész ilyen hibát nem követhet el, mert ezzel kizárja, s esetünkben ki is zárta magát a történelem által összetartott nemzet közösségéből.
Az ügy súlyát még nyomatékosabbá teszi az a körülmény, hogy a kérdéses lapszám a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült. Várjuk a közpénz kezelőinek megfelelő intézkedését és állásfoglalását.
Kiadó: Nemzeti Jogvédő Alapítvány
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-02-07 12:13:23, hétfő
|
| |
| |
Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok-sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogy botorkál,
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmespár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Mért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés,
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!
Aki 'slattyog', mért nem 'lófrál'?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki 'beslisszol' elinal,
Nem 'battyog' az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, eloldalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg,
Elárulja kósza nesz
Itt kóvályog, itt ténfereg. . ..
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, mért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!
(Firenze 1984. X. 12.)
Gyimóthy Gábor
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-02-07 12:11:24, hétfő
|
| |
| |
Mit mondtak a külföldiek a magyar nyelvről?
Nicholas Lezard kritikája Szerb Antal "Utas és Holdvilág"-ról a The Guardien-ben 2004. ERTL ISTVÁN fordítása)
"A magyarok tulajdonképpen nem is földi lények, hanem egy szuper-intelligens földönkívüli-faj, amelynek sikerült egybeolvadnia az emberiséggel, s csak műveik zsenialitása és nyelvük teljes érthetetlensége árulja el őket."
Jakob Grimm meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is volt, mondta:
"a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".
N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század):
"Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta:
"Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit."
Grover S. Krantz amerikai kutató:
"A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
Berglund svéd orvos és műfordító:
"Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Olvassátok és járjon át benneteket is a büszkeség, hogy a magyart mondhatjátok anyanyelveteknek!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-02-07 12:06:25, hétfő
|
| |
| |
,,Nyelvében él a nemzet." - mondta az újkor legnagyobb magyarjának tartott gróf Széchenyi István. Hogy mennyire igaza volt, talán még ő maga sem tudta.
Ha a régi idők titkaira akarunk magyarázatokat találni, akkor mi, magyarok abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy elegendő saját nyelvünket egy kissé tüzetesebben megvizsgálni. A magyar nyelvről sokan és sokfélét állítottak már mind nálunk, mind külföldön, de egyvalamiben mindenki egyetértett, hogy a magyar egy különleges, meglehetősen bonyolult és titokzatos nyelv. Mind rendszerében, mind szemantikájában különbözik Európa és talán a világ jelenleg is beszélt nyelveitől.
Számtalan gondolat látott már napvilágot azzal kapcsolatosan, hogy a magyar melyik másik nyelvvel, nyelvcsaláddal állhat rokonságban, és ezek nagyrészt mind tévútnak mutatkoztak. Mi lehet ennek az oka? Talán az, hogy a legalapvetőbb feltevést senki nem vetette még papírra, hogy a magyar nyelv eredendően egyedülálló. No persze ez nem azt jelenti, hogy az évezredek során nem alakult, nem alakította a világ, és nem alakult át más nyelvekkel való találkozása során, hanem azt, hogy talán olyan idős, hogy egyetlen élő rokona sem maradt már. Véleményem szerint a magyar nyelv úgy viszonyul a többi európai nyelvhez, mint egy bölcs nagyapa a homokozóban szertelenül játszadozó gyerekekhez.
Persze ez az idős kor csalóka, hiszen a magyar nyelv megőrizte teljes erejét, rugalmasságát, kreativitását, és ezáltal olyan finom jelentéstartalombeli különbségek kifejezésére is képes, amelyre más nyelvek nem. Bátran állítom, hogy a magyar nyelv őrzi magában leginkább azt az ősnyelvet, amelyből talán az egész emberi civilizáció kiindult.
Pontosítanék a dolgon. Ma már senki sem kérdőjelezi meg azt a tényt, hogy létezett egy olyan prehisztorikus kultúra és civilizáció, amely olyan rejtett tudással rendelkezett, ami nagyrészt elveszett az utána következő civilizációk elől. Ez a titokzatos civilizáció építhette a piramisokat, ők tervezték Szemirámisz függőkertjét, és ők helyezték el a Stonehenge hatalmas köveit. Emellett olyan orvostudományi és csillagászati ismereteik voltak, amely szinte a mai ésszel is felfoghatatlan.
Ez a civilizáció valamikor a világot birtokolta, királyaik a négy égtáj királyainak tekinthették magukat. Érdekes módon a Biblia szerint is létezett ez a civilizáció Ábrahám népe előtt. Sőt Ábrahám is a tudását egy ilyen nagy királytól kapta, nevezett Melkhiezedektől. Tehát, ha hihetünk a Bibliának, akkor nem közvetlenül Istentől, hanem egy ún. istenkirálytól.
Egyébként szintén a Biblia szerint az első nagy királyt Nimródnak (Ménrót) hívták, akit a magarság az ősének tart.
"Hunor, Magor két dalia, két egytestvér Ménrót fia."
Ennek a kultúrának a nyomai megtalálhatók, felfedezhetők szerte a világon, de mai tudásunk szerint ez az ősbirodalom Indiától teljes Belső-Ázsián és Észak-Afrikán keresztül egészen a Kárpát-medencéig terjedt. Kárpát-medencét írtam. Nem véletlenül, mert egyre több kutatás mutatja ki, hogy az emberiség és az emberi civilizáció egyik legjelentősebb bölcsője a Kárpát-medence volt és annak közvetlen környezete.
Elég csak a nemrég feltárt viszokói piramisokra gondolnunk, amelynek megtalálása az egész eddigi történetírást átformálhatja, és az özönvíz előtti időkbe repít minket vissza. A magyar nyelv véleményem szerint ehhez a fent említett rég elveszett kultúrához nyúlik vissza. Onnan gyökerezik, onnan táplálkozik, és onnan bontja ki virágos lombját időről időre.
Most idő és hely hiányában, másrészt az Önök türelmét kímélve csak egyetlen szó jelentését járnám körül, méghozzá a népünk nevét, a ,,magyar" szót.
A védikus kultúra, jelesül a Védák könyve azt írja, hogy az ő civilizációjuk felemelkedése előtt 11 nemzedéken, 300 éven keresztül a hunok uralkodtak rajtuk, és közöttük éltek a magok vagy magarok, akiknek a papjai a Naphoz imádkoztak, és szent állatuk a sólyom volt. (Ez utóbbi átöröklődött a hindu kultúrába is Garuda a szent madár képében)
Jelzem, ma is él Indiában egy maghar nevű nép, aki teljesen elkülönül a többi indiai nemzetségtől, és olyan nevű nemzetségeik vannak, mint a Bihar vagy a Buda. De említhetném itt a Ramajánát is, szent eposzukat, amelyben egy olyan történetet láthatunk, amely kísértetiesen emlékeztet a csodaszarvast kergető Hunor és Magor testvérpár történetére.
De térjünk vissza a magyar, mag, magar szóra. A mag szónak van és volt egy másik hangalakja is, mégpediglen a ,,mad" hangalak, amelynek volt egy magas hangrendű megfelelője, méghozzá a ,,med" vagy ,,méd" forma. Méd egy nép neve (szerintem és mások szerint is a magyar nép másik neve, márcsak a szógyökből következtetve is) volt az ókorban, és Média a Kaszpi-tenger partján feküdt. Emlékezzünk csak, Attilát a médek (magyarok) királyának is tartották. A médekről az a hír járta, hogy vezetői rendkívül bölcsek voltak, és értettek a gyógyításhoz. Messze földről jártak hozzájuk a gyógyulást keresők. A világnyelv is megőrizte ezt a medicina, medikus szavakban. Tehát itt egy újabb dolgot tudhattunk meg a magyarokról, egyrészt a Naphoz imádkoztak, másrészt neves gyógyítók voltak.
A ,,mad" szó egyébként ott van egy másik szavunkban is, amely szintén a népnévhez csatolódik vissza, és némiképp magyarázatot ad a sólyom (turul) kultuszhoz, ez pedig a MAD-ár szavunk.
A turul (kerecsenysólyom), a szent madár. Szépen rakódnak össze a mozai-kok.
De menjünk tovább. A suméroknál a ,,mad" vagy később a ,,mada" szó fényességet (napisten), bölcsességet jelentett. A sumérok részesei voltak annak a nagy civilizációnak, amit egységesen mostanában leginkább szkíta (szíta, szittya) kultúraként aposztrofálnak. Tehát ebben a nyelvben a ,,mada" szó a leghatalmasabb dolgot jelölte. Ezt a szót a későbbi sémita, zsidó kultúra is átvette, bár ezt nem jobbról balra, hanem balról jobbra olvasta, és így lett a ,,mada"-ból ,,adam". Ádám, az első ember. Azért alakulgatnak a dolgok.
De most kanyarodjunk vissza az eredeti kiindulási pontunkhoz, a ,,mag" hangalakhoz. Ebből a szótőből alakult ki a legtöbb mai nyelven ismert mágia, mágus szó. A mágus persze nem a mai pejoratív, hókuszpókusos, harrypotteres értelemben értendő, hanem egy olyan embert jelöl, aki birtokolja a természet erőit, és ezzel isteni bölcsességgel és néha bizony hatalommal is rendelkezik. Ők voltak a prehisztorikus kor Jedi lovagjai, és mégis valami többek. (Gyanítom, hogy George Lucas róluk mintázta a Jediket, ld. Örök vér című regényemet.) Tehát lássuk csak, mik kapcsolódnak ehhez az egyetlen ,,magyar" szóhoz eddig? - 1, Napisten, 2, az első ember, 3, szent madár, 4, gyógyító és 5, varázsló. Nem kevés!!!
De hogy jön ide a stonehenge? Itt le kell ugranunk a magyar szóról magáról, de nem feledve mindazt, amit eddig a kapcsán megtalálhattunk a magyarságról.
Létezhet az, hogy magyarok voltak a brit szigeteken? Miért ne lenne lehetséges. Nézzük meg először az ír és a skót ősvallást és hiedelmeket. Ők úgy tartják, hogy őseik vala-honnan Európából jöttek, egy nagy folyó partjáról. Ők voltak a Thuata thé Danann népe. Is-tennőjük Danu volt, a föld és a vizek istennője. A Danu kísértetiesen emlékeztet egy európai folyó nevére, ld. Danubius, Duna.
Első nagy királyuk az Ezüstkarú Nuada volt, akinek birtokában volt gyógyítás és a varázslás tudománya, és egy csodálatos fegyver. Erre a fegyverre még visszatérünk.
Irány délre, a Stonehenge-hez. A legújabb (2008-as) ásatások rádióizotópos vizsgálatai kimutatták, hogy a Stonehenge első köveit Kr.e. 2300-ban rakták le.
Hogy miért fontos ez?
Azért, mert a Stonehenge-től nem messzire, alig néhány kilométerre találtak 2002-ben egy sírt, amelyet szintén arra az időre datálnak.
A sírban két férfi testét találták, valószínűleg apát és fiát. A sírban több mint száz aranytárgyat találtak, köztük kelyheket (magyarok), ami önmagában is egyedülálló.
A testek mellett könyökvédőket találtak, ami arra mutat, hogy a két férfi reflexíjakat használt, mert ezek a könyökvédők védték meg a visszacsapódó idegtől a kezüket.
Reflexíj 2300 évvel Krisztus előtt!!! (Nimród, a nagy vadász) Mi ez, ha nem a csodafegyver.
A reflexíjak még Árpádék bevonulása idején is szuperfegyvernek számítottak, nemhogy 3 évezreddel korábban.
A sírban talált idősebb férfiről a jelenlegi tudás azt mondja, hogy ő lehetett a Stonehenge építtetője, vagy legalábbis igen sok köze volt a sziklacsoport megépítéshez.
A sír gazdagsága pe-dig azt mutatta, hogy a tulajdonosa rendkívül magas rangú lehetett. A férfit a jelenlegi történettudomány ,,Amesbury íjászként" emlegeti.
A csontszerkezete alapján sokat ülhetett lovon, ami abban az időben különlegesnek számított, főleg a brit szigeteken. A fogazatát megvizsgálva pedig arra a következtetésre jutottak, hogy az ,,íjász" minden valószínűség szerint fiatal éveit valahol az Alpok vagy más közép-európai hegység környékén töltötte.
Vajh, mit zár be az Alpok és az a másik közép-európai hegység? Na nézd csak oda!
Hát nem a Kárpát-medencét?!
Már megint visszatalálunk a helyes ösvényre.
De térjünk vissza egy kicsit magához a Stonehenge-hez.
A kutatók jelenlegi álláspontja szerint a sziklacsoport amellett, hogy a téli napfordulók idején nagy ünnepségek helyszíne volt, (Karácsony - kerecseny-turul), gyógyító helynek is számított, ahol hatalmas tudású mágusok gyakorolták az orvoslás tudományát.
Rakjuk össze a dolgokat. A Stonehenge gyógyító hely, emellett hely, ahol a Napistenhez imádkozhattak, és egy Kárpát-medencéből származó lovas-íjász férfinek köze van az építéséhez.
Ki kell mondanom?
A Stonehenge-et a magyarok építették.
Kincses Zoltán
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-02-07 11:50:10, hétfő
|
| |
| |
9 dolog, amit még valószínűleg nem tudtál a magyar nyelvről
Tudtad-e, hogy a magyar nyelv emlékei közül egy kőbevésett magyar rovásírás található az észak-amerikai Újfundland (Új Skócia) Yarmout öblé-nél?
Ezt a 992-ben állított, ma 1007 éves nemrég megfejtett emléket Amerika első felfedezőiről dokumentálta Tyrkir, aki a vikingekkel együtt végre-hajtott tettett magyar rovásírással, kőbe vésve örökítette meg.
Samuel Laing (1844 London) állapította meg elsőként, hogy Tyrkir magyar volt. Az izlandi nyelvben a "Tyrkir" a "Turk" megfelelője, amelyet arab, görög és török források egyöntetűen turkok-ként a magyarok jelölésére használtak.
Ezt az 1700-as években megtalált követ (181 kilós) ma a Yarmout Country Museum-ban őrzik.
A szöveget nem skandináv rúnákkal írták, hanem magyar rovásírással.
Ezt a szöveget 1984-ben Budapesten fejtette meg Szilva Lajosné és így szól:
"Ericson járt e helyen is sok társával".
-.-.-.-.-.-
Tudtad-e, hogy a British Museum könyvtárában a legértékesebb közép-európai ősnyomtatvány szövege így kezdődik:
"Az Ephesom helyeknek yrth Zent Pál levelének elsew capitoliuma"?
Keletkezésének időpontja 1533, és magyarul íródott.
-.-.-.-.-
Tudtad-e, hogy a Sorbonne egyetem nyelvészei, akik összehasonlításokat végeztek számítógépek segítségével, a nyelvek ősiségének vizsgálata kapcsán, hogy mely nyelv őrzött meg legtöbbet az ősműveltség elemeiből, az ős-etimonokból, alapszavakból, a következő eredményre jutottak:
- a mai angol nyelv 4 % etimont,
- a latin 5 %,
- a héber 5 %,
-a csendes-óciáni nyelvek 7 %,
- az indiai mundakhol 9 %,
- a tibeti szanszkrit 12 %,
- az őstörök, türkmén 26 %,
- a mai magyar nyelv 68 % ős-etimont tartalmaz!"
-.-.-.-
Tudtad-e, hogy ma tudományos kutatásokat végeznek az ősnyelv kérdésé-ben?
Mi magyarok már 200 éve foglalkozunk ezzel, olyan kutatók, nyelvészek, történészek mint az 1812-ben elhunyt Keresztesi Józseftől, Horváth Istvánon, Kőrösi Csoma Sándoron, Táncsics Mihályon, Varga Zsigmondon keresztül az 1973-ban elhunyt Pass Lászlóig.
Ma Baráth Tibor is "A magyar népek őstörténete" című munkájában, vagy Kemény Ferenc nyelvész (Oslo), aki negyven nyelvet ért és tizenötöt beszél, az állítja, hogy a legősibb eurázsiai nyelv a magyar...
-.-.-.-.-
Tudtad-e, hogy magyar családnevek, földrajzi nevek ezerszám fordulnak elő a világ különböző helyein? A Hawaai-i szigeteken élő Dr. Vámos-Tóth Bátornak és munkatársai gyűjtésének köszönhetően az azonosított magyar szavak gyűjteménye egy új tudományágat képvisel, amelyet TAMANA névvel jelölnek.
Eszerint mintegy hatezer eredeti magyar név és névszerkezet fordul elő szerte az egész világon. Csak egy példa:
"Magyar családne-vünk helységnév Indiában, egy dombvonulat elnevezése Irakban és Liba-nonban, továbbá hét földrajzi helyet jelöl Máltán, települést Tuniszban, Burkina Fasoban, a Fülöp szigeteken, egy város neve Indiában, település-név a Kaukázusban és az udmurtoknál, ezen utóbbiaknál éppenséggel az "Almás", "Káldi", "Kocsis", és "Vajas" települések szomszédságában."
Való tény, hogy bizonyos szavak azonos módon előfordulnak különböző nyelvekben, de itt nem erről van szó csupán, hanem a feltűnően nagy számú előfordulásban.
-.-.-.-
Tudtad-e, hogy nyelvünk ősiségét egy angol nyelvész és irodalmár, Sir John Bowring, aki sok nyelv mellett magyarul is beszélt, emígyen jellemzett az 1830-ban megjelent "Poetry of Magyar" című verses kötetének előszavá-ban:
"A magyar nyelv messze magasan áll, magában. Egészen sajátos módon fejlődött, és szerkezetének kialakulása olyan időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Önmagában, következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, amelyben logika van, sőt matézis, erő, a hangzatok minden hajlékonyságával és alakíthatóságával. E nyelv a nemzeti önállóság, a szellemi függetlenség legrégibb és legfényesebb emléke... A magyar nyelv eredetisége még ennél is csodálatosabb tünemény! Aki megfejti, isteni titkot boncolgat, annak is az első tételét: ..."?
-.-.-.-
Tudtad-e, hogy a magyar nyelv tömörítő hatása szinte egyedülálló? Hogy hihetetlenül gazdag, képalkotó képessége van szavainknak, hogy "tárgyas ragozásával, harminchat mozzanatos, negyvenhat gyakorító, sok-sok kezdő, müveltető, ható igékkel, főleg pedig igekötőink előre és hátravetésivel, amivel a cselekvés és az idő boszorkányos árnyalatait és mozzanatait jelöl-hetjük. Ilyen bravúrra a világ egyetlen más nyelve nem képes!" Példa a "néz" ige módozataira: néz, nézeget, nézelődik, nézőben, nézve, nézvést, nézetlen, nézhetetlen, néztében, nézetében, stb.
Tudtad-e, hogy míg a nagy nyugati világnyelvek legjobb esetben is csak 7 magánhangzót ismernek (az olasz például csak 5-t), addig a magyar nyelv 14 magánhangzót ismer és használ: a-á, e-é, i-í, o-ó, ö-ő, u-ú, ü-ű?
-.-.-.-
Tudtad-e, hogy a nyelvek összehasonlításában mint a legdallamosabb az első helyen álló olasz és a második helyen álló görög után a magyar kö-vetkezik? Ezt nem kisebb nyelvtudós, mint Giuseppe Mezzofanti bíboros állította (1774-1849), aki 58 nyelven írt és 103 nyelven beszélt. Ő maga mondotta, Ludwig August Frankl költőnek:
"Tudja, melyik nyelvet tartom az olasz és görög után minden más nyelv előtt leginkább dallamosnak és a verselés szempontjából a leginkább fejlődésre képesnek? A magyart. Ü-gyeljen, mert egy feltündöklő költői lángész még igazolni fogja nézetemet. A magyarok, úgy látszik, még nem is tudják, micsoda kincs lakozik nyelvükben..."
Valóban nem tudják, vagy csak kevesen! Hiszen akkor nem sietnének olyan gyorsasággal átvenni az angolszász szavakat, miközben mindennapi nyelvhasználatukban fájdalmasan hagyják zsugorodni gazdag szókincsünket, helyet adva a szlengnek, az új zsargon kifejezéseknek.
Irodalom:
* Kiss Dénes: "ŐS-nyelv nyelv-Ős", Antológia Kiadó Lakitelek 1993;
* Cúth János: "A magyarságtudat kézikönyve" 1999.
* Varga Csaba: Jel jel jel, avagy az ABC 30.000 éves története
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2011. Február
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
78 db bejegyzés |
| e év: |
399 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1589
- e Hét: 2969
- e Hónap: 3916
- e Év: 39857
|
|
|
Offline
