|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 14
|
|
|
|
2011-03-22 21:06:33, kedd
|
|
|
Petőfi Sándor: Falu végén kurta kocsma...
(Szatmár, 1847. augusztus.)
Videó link Link
Kislány szavalja
Videó link Link
Falu végén kurta kocsma,
Oda rúg ki a Szamosra,
Meg is látná magát benne,
Ha az éj nem közelegne.
De a kocsma bezzeg hangos!
Munkálódik a cimbalmos,
A legények kurjogatnak,
Szinte reng belé az ablak.
,,Kocsmárosné, aranyvirág,
Ide a legjobbik borát,
Vén legyen, mint a nagyapám,
És tüzes, mint ifju babám!
Húzd rá cigány, huzzad jobban,
Táncolni való kedvem van,
Eltáncolom a pénzemet,
Kitáncolom a lelkemet!"
Bekopognak az ablakon:
,,Ne zugjatok olyan nagyon,
Azt üzeni az uraság,
Mert lefeküdt, alunni vágy."
,,Ördög bújjék az uradba,
Te pedig menj a pokolba!...
Húzd rá, cigány, csak azért is,
Ha mindjárt az ingemért is!"
Megint jőnek, kopogtatnak:
,,Csendesebben vigadjanak,
Isten áldja meg kendteket,
Szegény édesanyám beteg."
Feleletet egyik sem ad,
Kihörpentik boraikat,
Végét vetik a zenének
S hazamennek a legények
|
|
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|
|
|
2011-03-22 20:40:35, kedd
|
|
|
Manyákné, Kati készítette a képeket a Margitszigeten
Zenélő kút
...... ...........
Története:
A Margit-sziget két zenélő kútja közül az északi, amely az Árpád híd felőli végén helyezkedik el, a sziget hagyományosan ,,zenélő kútként" ismert látványossága.
E kút hű mása Bodor Péter székely ezermester 1820-22-ben Marosvásárhelyt épített és 1911-ben lebontott kútjának. Újraépítette a Főv. Közmunkák Tanácsa (1935-36). Rekonstruálták Páll György és Jankó Gyula. Tatarozta és helyreállította a Városi Tanács (1954)."
A kútban hangszórók vannak elrejtve, amelyekből minden egész órakor az előző századfordulóra jellemző térzene hallható
A Fővárosi Önkormányzat által 1997-ben az építmény oldalán elhelyezett emléktábla a következőkről tájékoztat:
Bodor Péter székely ezermester, Életének legfőbb alkotása az 1816-ban, mások szerint 1820-22 között épített marosvásárhelyi zenélő kút volt. Bodor a régi kőkút medencéjére egy kör alaprajzú fa felépítményt készített, és arra karcsú faoszlopokon nyugvó pavilonszerű építményt emelt, amelyet félgömbkupolával fedett be. Az emelvényre két íves lépcső vezetett fel. A vízhajtotta szerkezet reggel 6 órakor, délben, este 6-kor, és éjfélkor népszerű dallamokat (Himnusz, Kossuth Lajos azt üzente, és a Rákóczi-induló)[1] játszott, amelyek Borosnyai Lukács János kollégiumi tanár leírása szerint csendes estéken még a környező falvakban is hallhatók voltak. A kupola csúcsán egy nap (24 óra) alatt körbeforgott az aranyozott Neptunusz (mások szerint Apollón) szobor. A kút a vizét favezetéken a várdombról kapta. A zenélőkút falából a négy égtáj felé, egy-egy csövön folyt ki a víz. A kút órája és zenélőszerkezete 1836 decemberéig működött, amikor egy hóvihar ledöntötte a szobrot. Valószínűleg ekkor ment tönkre a zenegép is, amelyet még sokáig őriztek a régi városháza padlásán. A mendemondák szerint, a bankjegyhamisításért kétszer is elítélt (ez tény) Bodor Péter kivett egy csavart, és így működésképtelenné tette a szerkezetet.
A kút lebontása:
,,Lebontották a Bodor-kutat", írja Székely Lajos a Marosvásárhely című hetilap 1911. november 15-i számában:
,,Ilyen kopott, de nem stílszerűtlen, főleg pedig országos hírességű nevezetessége volt Marosvásárhelynek valaha a főtéren álló zenélő kút. A kúttest egyszerű, rövid henger alakú alsó részéből a világ négy tája felé ömlött a város legjobb ivóvize s a kúttest fölött elterülő nyílt oszlopcsarnokot eredetileg rézzel borított kupola koronázta. A fénylő kupola alatt állott eredetileg Apolló szobra, melyről Borosnyai Lukács János azt írta 1836-ban, hogy: »A Nap után megtette minden 24 óra alatt a maga fordulásait és felette a réz fedél alá rejtett muzsika reggel hat, délben 12, este 6 és éjféli tizenkét órakor is hallattatta magára zengedezését. (...) Arról nem maradt fenn tudósítás, hogy milyen melódiát játszott az a bizonyos »magára zengedező« és »réz fedél alá rejtett muzsika«. Kétségtelen azonban, hogy egy vízerő-hajtásra berendezett zenélő automata mestermű volt Marosvásárhelyen 1816 után, s ennek híre külföldre is eljutott. Tény az is, hogy e mestermű vagy önmagától romlott el, vagy - a monda szerint - a bankóhamisítási pörbe kevert Bodor mester saját kezűleg állította meg a gépezetet, melynek zenéje valóban keserű érzelmeket kelthetett a bebörtönzött alkotóművész lelkében. A szerkezet elrombolása után jó ideig - Orbán Balázs szerint 1870-ben is még - a város »barna művészei« játszottak időnként a kút oszlopcsarnokában. Azután végképp elnémult a kút zenéje, külseje is megkopott, omladozni, porladozni kezdett és most, az ősz kezdetén, Marosvásárhely leghíresebb emlékének romjait is lebontották, elhordották."
A kút helyén az első világháború után román ortodox templomot kezdtek el építeni, amelyet 61 év után fejeztek be teljesen.
A kút másolatát a budapesti Margit-szigeten építették fel 1935-36-ban. Ennek orgonáját azonban nem víz, hanem villanyáram hajtja
|
|
|
0 komment
, kategória: Zenélő szökőkút |
|
|
|
|
|
2011-03-22 19:44:56, kedd
|
|
|
Ady Endre és Nagyvárad (Oradea-Románia)
Videó link Link |
|
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|
|
|
2011-03-22 13:58:10, kedd
|
|
|
Antonio Vivaldi: tavasz
Megérkezett az új tavasz, vidáman
köszönti őt az ujjongó madárdal,
s a csermelyek a szellő sóhajában
frissülve futnak, édes suttogással.
Villám és mennykő súlyos gráciával
jelenti be sötét-libériásan,
s hogy elcsitul az égzengés - madárdal
hallik megint, benne zengő varázs van.
Virágos réten sugdosón lehelget
a fű, a lomb és mély álomba bódul
a kecskepásztor, hű kutyája mellett.
S furulyaszó csendül az álmokon túl:
a tündöklő tavaszban táncra kelnek
a pásztorok s a nimfák csapatostul.
Videó link Link |
|
|
0 komment
, kategória: Tavaszi versek és képek |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 14
|
|
|
|
2011. Március
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
546 db bejegyzés |
e év: |
4538 db bejegyzés |
Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 5829
- e Hét: 11630
- e Hónap: 44784
- e Év: 278531
|
|
|