|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
|
|
2011-04-13 14:10:59, szerda
|
| |
| |
Orbán Viktor figyelj!
Amikor Jugoszláv háború volt szintén a szomszédba,
nem volt ilyen áremelés, üzemanyag hiány, infláció!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hazám hazám 2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-04-13 14:06:56, szerda
|
| |
| |
meggy
25 dkg cukor/kg
1/2 mokkás kanál szalicil/kg
elkészítés
Az alaposan kiválogatott és leszárazott meggyet még alaposabban
megmossuk, és kifejtjük.
Ahány kiló fejtett gyümölcsünk van, annyiszor 25 dkg cukorral
összekeverjük, és beleszórunk szalicilt, kilónként fél mokkáskanálnyit.
Jól összekeverjük, és 1 napig letakarva állni hagyjuk. Néha, amikor
eszünkbe jut, átkeverjük, hogy az aljára lerakódott cukrot felkeverjük.
Másnapra már nem lesz benne cukor az alján, mert elolvad.
Ekkor üvegekbe töltjük, nem kell, hogy ússzon a lében, mint a bolti
meggybefőtteknél.
Kicsit meg lehet tömni az üveget, de a lé azért lepje el a meggyet.
A kupakot rátesszük az üvegre, jól rászorítjuk, és mehet a helyére,
nem kell főzni!
A kimaradt levét üvegekbe szűrjük, jó lesz szörpnek!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Éléskamra 1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-04-13 13:53:31, szerda
|
| |
| |
Egy 90 éves bácsi ellenőrző vizsgálatra megy az orvosához.
Az orvos kérdezi tőle, hogy van.
- Nagyszerűen érzem magam, doktor úr. Fél éve újra nősültem.
A feleségem 20 éves és három hónapos terhes.
Mit szól ehhez, doktor úr?
A doki gondolkodik, aztán megszólal:
- Hadd mondjak el egy történetet.
Ismerek egy vadászt, aki sosem hagy ki egyetlen vadászidényt sem.
Egyszer azonban véletlenül az esernyőjét viszi magával a dzsungelbe
a puskája helyett. Szembetalálja magát egy oroszlánnal. Ráfogja az
esernyőt, céloz, és meghúzza a ravaszt, vagyis a gombot. Bumm!
Az oroszlán abban a pillanatban elterül a földön.
- Ez lehetetlen! Biztos, hogy valaki más lőtte le! - hitetlenkedik az öregúr.
- Na látja! - mondja a doktor. - Nekem is ez a véleményem.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor 1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-04-13 13:48:48, szerda
|
| |
| |
Vincze Erika
Hány esőcsepp mosta már el lépteink nyomát,
s könnyeinket szárította megannyi napsugár,
bárányfelhőn messze szállt szerelmes szívünk,
s összetörte lelkünk a fájdalmas, bús magány.
Magával sodor az ár, utazom az élet vonatán,
mellettem csak úgy szaladnak az égig érő fák,
a szívem azt súgja, ne siess, kicsit még várj,
a régi állomás padján ülve megpihennék már.
Gyermekként kacagva futnék a virágos mezőn,
tarka pillangót kergetve a lágy tavaszi szélben,
lecsuknám szemem a selymes, puha fűben,
s érezném újra a mezei virágok bódító illatát.
Játszanék megint ki nem mondott szavakkal,
ahogy egykor a szerelem szívemre rátalált,
s hagytam egyre messzebbre sodorjon a szél,
nyomán lelkemre virágot szór az emlékezés.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Esős 1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
2011. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
248 db bejegyzés |
| e év: |
2969 db bejegyzés |
| Összes: |
34577 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1854
- e Hét: 8730
- e Hónap: 18114
- e Év: 150668
|
|
|
Offline
