|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
|
|
2011-04-14 17:07:37, csütörtök
|
| |
| |
Van néhány olyan pillanat, amikor úgy érzed, elveszett minden,
ami fontosnak számít, és úgy érzed önmagad vesztetted el. Van
néhány olyan perc, amikor legszívesebben láthatatlanná válnál és
legszívesebben semmivel sem néznél szembe.
Ilyenkor elgondolkodsz, mi az értelme az egésznek.
Aztán jön valami, ami magával sodor, valami, amit nem tudod miért,
de magával ragad, lenyűgöz, ugyanakkor felkavar és mély érzéseket
ébreszt benned. Lehet ez csupán egy találkozás, egy érintés, amitől
kiráz a hideg, lehet ez egy csók, egy ki nem mondott szó, érzések,
amiket nem mondasz ki.
Magadban megpróbálsz választ keresni az összes benned felmerülő
kérdésre, de be kell látnod, nincs értelme kérdezni, a válaszok benned
vannak. Sodródnod kell, hisz ha folyton azon agyalsz, mi lesz neked a
legjobb, lehet elszalaszthatsz néhány olyan pillanatot, amelyek szebbé
tehetnék az életed. Ha minden elveszett, akkor is mindig ott a remény,
hogy talán mégis minden jóra fordul.
Előbb vagy utóbb persze, de minden rendbe jön. Hisz miért lennél Te az
az ember,aki boldogtalan kellene, hogy legyen? Ugyan miért is? Én nem
leszek ez az ember.Én boldog leszek! El kell ezt hinned! El kell dönteni,
akarod-e, hogy a dolgok jóra forduljanak, vagy továbbra is szenvedsz.
Ha eldöntöd magadban, hogy igenis, boldog leszel, akkor azok a pillanatok,
amik majd reményt adnak, azok fognak éltetni, és elég erőt adnak, hogy
folytasd. Aztán hirtelen a boldogság kellős közepén találod magad és azt
kérdezed, hogy történt ez???
És a szád mosolyra húzódik és nevetve gondolsz majd vissza arra az
időre, amikor még nem hittél a pillanatokban, amelyek tulajdonképpen
megváltoztatták az életed.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Lélekmorzsák 3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-04-14 15:14:53, csütörtök
|
| |
| |
Montesquieu:
Rendszerint a vágyainkat követjük: hegynek fel, völgybe le,
ahová a szél sodor. Nem megyünk, hanem vitetjük magunkat,
miként a faág, amely úszik az árral. Hol szelíden, hol vadul,
mindig a víz természete szerint. Két nézet között lebegünk
mindennap új szeszély! Semmit sem akarunk szabadon,
semmit teljességgel, semmit állhatatosan.
És ezt nevezzük boldogságnak!.
Ha csak boldogok akarnánk lenni, az könnyű dolog volna;
ámde boldogabbak akarunk lenni a többieknél, s ez bizony
csaknem mindig nehéz, mert a többieket boldogabbnak
véljük annál, amilyenek valójában.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Boldogság |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-04-14 14:58:50, csütörtök
|
| |
| |
Amikor szóba kerülnek a választások, ismerőseim jelentős része azt mondja,
jó jó, de ha nem az Orbán, akkor ki? Ki lenne képes vezetni ezt az országot?
Egy nevet mondj!
Nos, kérem itt alapvető tévedés van. Én nem országvezetőt keresek.
Még csak arra sem vágyom, hogy engem vezessen valaki.
Vezetni az autót és a birkát kell.
Én a választásokra, mint állásinterjúra gondolok. Keresem azt a becsületes,
józan, szorgalmas és jóindulatú közalkalmazottat, akit szívesen megbíznék,
hogy 4 évig foglalkozzon azzal, hogy mindenki tehesse a dolgát, dolgozhasson,
előre juthasson. Szeretném, ha a normál átlagember boldogulna és nem a
Mészáros, Tiborcz strómanvilág dúlna. Köszönöm, nem kell megmenteni
engem senkitől sem, nem kell támogatás, CSOK, babaváró, ingyenhitel.
Munkával lehessen lakáshoz jutni, ne azzal, hogy gyereket szülsz. És
nyugalom, lesz gyerek is, ha az emberek látják, hogy munkájuknak van
értelme, nem a félhülye strómanokhoz kerül a pénz.
Csupán annyit szeretnék, hogy a befizetett adómat ne lopják el, hanem
a köz javára fordítsák. Legyenek utak, zöld energia, színvonalas oktatás,
egészségügyi ellátás. Tisztes nyugdíj, közbiztonság.
Erre keresem a megfelelő embert, pártot! Ha kicsi a választék, akkor a két
rossz közül meg a kisebbik rosszat fogom választani.
Nem kérek az önjelölt tábornokokból, akik mindenkivel háborúznak, a
messiásokból, akik egyedül mentik meg a magyarokat a százszorosára
felnagyított vagy kitalált ellenségektől.
Olyan embereket keresek, akik szolgáljak a magyar népet és akkor a nép
végre nyugodtan csinálhatja azt amihez ért. Az emberek, ha nem vezetik
őket, elkezdenek dolgozni, vállalkozni, termelni, családot alapítani.
Iracska Mihály
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hazám hazám 1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-04-14 12:43:58, csütörtök
|
| |
| |
Te vagy minden. Egy hihetetlen erős kötelék. Ami köt, mégis szabadságot ad.
Neked és nekem egyaránt. És most már teljesen rá merem bízni magam erre a
kötelékre. Hiszek benne. Velem vagy, veled vagyok. Bárhol, bármikor. Ha nem
látlak, ha nem hallom a hangod, akkor is. Az igaz szeretetben.
Csitáry-Hock Tamás
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szépek 1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-04-14 09:41:00, csütörtök
|
| |
| |
Engem a kiközösítés nem a polgárok közé kergetett,
mert ilyenek nem laktak ott, hanem a magányba. S én
nem tudtam magányban élni. Azt akartam, hogy
elismerjenek, hogy maguk közé fogadjanak, mert
játszanom kellett, társakra volt szükségem.
Tehát alkalmazkodtam hozzájuk.
Berkesi András
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Gyermekek 1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-04-14 09:00:27, csütörtök
|
| |
| |
BÁTYÁM EMLÉKÉRE (1937-1997)
Balatoni nádasparton három vízirózsa,
Harminchárom pille szállt egy jegenyére róla,
Könnyű szárnyuk úgy lebeg a friss tavaszi szélben
Mint az anyám kendőjének fehér csipke széle.
Hazamegyek édesanyám, haza nemsokára,
Hazamegyek amikorra kinyílik a mályva
Kis falumtól hej de nagyon, nagyon távol estem,
Ha a szívem megállana, haza szállna lelkem.
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Zenéről 1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2011. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
248 db bejegyzés |
| e év: |
2969 db bejegyzés |
| Összes: |
34577 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1282
- e Hét: 11524
- e Hónap: 20908
- e Év: 153462
|
|
|
Online
