|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 22
|
|
|
|
|
|
2011-04-20 21:04:07, szerda
|
| |
| |
Gyurcsány Ferenc véletlenül Hunvald György perére ült be
2011. április 20., szerda
,,Szórakozott voltam, mivel ma jött meg az osztalékom a számlámra, és akkorát csippant a mobilom, hogy teljesen megzavarodtam." - kommentálta a kínos felsülést a volt miniszterelnök.
Gyurcsány a fotósok kereszttüzében egy ideig kínosan, feszengve figyelt, majd rácsörgött Molnár F. Árpádra, hogy melyik tárgyalóba kell mennie. Hunvald örült az iránta megnyilvánuló szolidaritásnak, majd amikor kiderült, hogy tévedés történt, magánrepülőjének technikai specifikációjába mélyedt.
A tárgyalás most sem hozott fordulatokat, Hunvald György a takarékos életmóddal és Lázár János tanácsainak megfogadásával indokolta nagyvilági életvitelét és a vesztegetési pénzek kiejtésekor pedig alkotmányos jogát kihasználva, ártatlannak látszott. Gyurcsány Ferenc a Hír Tv stábjának csak annyit mondott a tárgyalóból kifelé: ,,Engem úgysem kaptok el, pöcsfejek!"
http://hircsarda.blog.hu/2011/04/20/gyurcsany_ferenc_veletlenul_hunvald_gyorgy_pe rere_ult_be |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-04-20 20:55:17, szerda
|
| |
| |
Kedvezményt kap, aki besegít az államadósság-csökkentésbe
A kormány úgy döntött, hogy a magánszemélyek levonhatják a személyi jövedelemadó (szja), az egyszerűsített vállalkozói adó (eva), illetve az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) alapjából az általuk az Összefogás az államadósság ellen elnevezésű alapba befizetett összeget.
FN.hu, MTI
2011. április 20. 15:52
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szerdán a kormányülés után elmondta: a kabinet így kívánja segíteni azokat, akik részt vállalnak az államadósság csökkentésében. Hangsúlyozta, hogy a kedvezményt - ha az meghaladja az egy év alatt érvényesíthető mértéket - négy éven keresztül lehet leírni az adóalapból. Emellett - folytatta - az szja egy százaléka is felajánlható lesz a Rédly Elemér győri plébános kezdeményezésére létrejött alap számára.
A szóvivő hozzátette, hogy a társasági adó esetében elismert költségnek számít majd az alapba történő befizetés.
http://www.fn.hu//belfold/20110420/kedvezmenyt_kap_aki_besegit/
*********************
AKI MEG ELADÓSÍTOTTA,VÍGAN ÉL!
EZEK TÉNYLEG HÚLYÉNEK NÉZNEK MINDENKIT!
FÜLKEFORRADALMÁROK,LEHET FIZETNI!! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-04-20 20:31:09, szerda
|
| |
| |
2011-04-20. 07:06
26 százalékon áll a kétharmad
A Fideszt a népesség 26 százaléka támogatja, az MSZP mögött 12 százalék áll - derül ki a Szonda Ipsos legfrissebb felméréséből. A Népszabadságban ismertetett felmérés szerint a Jobbik mögé 8, az LMP-hez 4 százaléknyi választó sorakozik fel.
Az emberek csaknem fele távolságot tart a politika szereplőitől - ezt tartalmazza az Ipsos áprilisi kutatása, amely szerint a magas fokú passzivitás és tanácstalanság következménye, hogy csak minden harmadik szavazásra jogosult tekinthető biztos pártválasztónak. E csoportban a Fidesz 54, az MSZP 20, a Jobbik 17, az LMP 5 százalékon áll.
A Fidesz beágyazottsága a középrétegekben a legerősebb, de afölött is az átlagosnál kedvezőbbek a pozíciói. A nyugdíjukból élők, a munkaerő piac rosszul fizetett állásaiba kényszerülők körében viszont érzékeny veszteségeket szenvedett a kormánypárt. Ennek ellenére azonban még az említett csoportokban is vezet.
Nem úgy a 60 év felettiek körében, ahol az MSZP mögött már a múlt hónapban is a második helyre szorult - e körben 21-13-ra vezetnek a szocialisták. A társadalmi rétegek többségében a Fidesz a legerősebb, az MSZP követi, s a Jobbik a harmadik.
Kivéve a 30 év alattiak körében, ahol a Jobbik veri az MSZP-t (12, illetve 6 százalék). A kivételek közé tartozik a fővárosiak és a diplomások csoportja, amelyekben az SZDSZ ifjúsági tagozata megelőzi a Jobbikot. Az LMP-re a budapestiek 8, a felsőfokú végzettségűek 12 százaléka szavazna, a Jobbikra e csoportokban 4, illetve 5 százaléknyian voksolnának.
(FN nyomán)
http://kuruc.info/r/2/77865/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-04-20 20:24:23, szerda
|
| |
| |
2011-04-20. 19:56
Gotovina mellett a horvát katolikus egyház
A horvát néppel szembeni súlyos sértésként értékelte a horvát katolikus egyház szerdán, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) háborús bűnök vádjával hosszú börtönbüntetésre ítélt két volt horvát tábornokot, köztük a hazájában nemzeti hősként tisztelt Ante Gotovinát.
A horvát katolikus püspöki konferencia közleményében alaptalannak nevezte, hogy az NT múlt pénteken kihirdetett ítéletében úgy minősítette, a tábornokok "bűnszövetkezetben" követték el a terhükre rótt bűnöket.
A 4,4 milliós Horvátország lakosságának 90 százaléka a katolikus egyház híve.
(MTI nyomán)
http://kuruc.info/r/4/77908/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-04-20 20:15:18, szerda
|
| |
| |
Ante Gotovina, Az Élet Menete és a zsidó révész
2011. április 20. 14:45:42
Olvasom a Népszabadság honlapján A népirtás becsülete című írást. Szerzője: Révész Sándor. Nem tévesztendő össze az egykori Piramis énekesével, ezért a népszabis embert a továbbiakban csak zsidó révészként említem. Így, kisbetűvel, mert ennyi dukál neki. A zsidó révésznek sikerült olyan írást összebütykölnie, amelyben egyszerre veri el a port a néhány napja Hágában súlyos börtönbüntetésre ítélt Gotovina tábornokon, Orbán Viktoron és az egész jobboldali sajtón. Kötelező ujjgyakorlatként a cikk természetesen a szokásos ,,holocaustozással" zárul.
Ante Gotovina horvát tábornok elítélése nagy felháborodást váltott ki Horvátországban. A megdöbbenés érthető: Gotovinát a horvátok nagy része nemzeti hősként tiszteli. Ahogy mondani szokás: ha ő nincs, talán Horvátország sem lenne. Sok-sok évvel ezelőtt azért emelt ellene vádat a Hágai Nemzetközi Törvényszék, mert - úgymond - háborús bűncselekményeket követett el: a nemrég meghozott ítélet szerint 200 ezer szerb elüldözéséért és mintegy másfélszáz szerb megöléséért felelős. Nem óhajtok történeti fejtegetésekbe bocsátkozni, de a délszláv háború horvát részről ,,önvédelmi" háború volt. Nem a horvátok szálltak meg szerb területeket, hanem fordítva. A horvátok - többek között Gotovina vezetésével - a szerbek által megszállt horvát területeket szabadították föl. A háború pedig - sajnos - mindig halálos áldozatokkal jár. Sokan állítják: a Gotovina elleni vádak megalapozatlanok voltak, ezért a bíróság döntése elfogadhatatlan.
A magyar sajtóban is megjelentek Gotovina ártatlansága mellett érvelő írások. Néhány napja Bayer Zsolt a Magyar Hírlapban írt elismerően a horvát tábornokról. Ma ballib oldalon azt süvöltözik: hazánkban nincs sajtószabadság, nincs szólásszabadság, s közben éppen az egy akolból származó süvöltözők próbálják korlátozni a szabadságjogokat. Mint például a népszabis zsidó révész, akit fölháborít az a tény, hogy egyes újságírók - fittyet hányva a hágai ítéletre - kiállnak Gotovina mellett. Miért baj ez? A népszabis zsidó révésztől megtudjuk:
,,A népirtás becsület és dicsőség dolga, a népirtók dicsőítése, bűneik elkenése nemzeti függetlenségünk és önérzetünk alapja! Amíg ez a jól ismert fölfogás nem távoli idők és vidékek kuriózuma, hanem itt van a közvetlen közelünkben és jelenünkben, addig a népirtás veszélye is jelen van és velünk van."
Ezekkel a szavakkal indítja cikkét a zsidó révész. Amikor az idézett szöveget elolvastam, fölujjongtam: végre egy tiszta hang! Még a zsidó révész is megvilágosult, s fölemeli szavát a zsidó terrorállam ellen! Hiszen a Palesztina földjén garázdálkodó cionista bűnözők - és züllött hazai híveik - szerint a népirtás becsület és dicsőség dolga. Ráadásul a palesztinok elüldözése, kiirtása ,,nem távoli idők kuriózuma", hanem itt van a jelenünkben. Tehát nem a népirtás veszélye - ahogy a zsidó révész büffenetében olvassuk -, hanem a népirtás véres valósága van jelen és velünk: vigyázó szemünket elég csak a világ legnagyobb koncentrációs táborára, Gázára vetnünk.
Aztán a cikk folytatásából kiderül, hogy a zsidó révész nem a zsidó terrorállamra gondolt. Neki nincs baja fajtársaival. A zsidó révészt a gyilkos cionisták helyett az háborítja föl, hogy egyesek nem hajlandók elfogadni a hágai ítélet jogosságát, s továbbra is hősként tisztelik Gotovinát. Márpedig - fűzi tovább a szót a népszabis zsidó - amíg valaki Gotovina és a hozzá hasonló ,,népirtók" pártját fogja, addig a népirtás veszélye is itt van velünk. Hát ez elég satnya - vagy inkább: metélt - gondolat.
A zsidó révész nagyon dühös. Nem fukarkodik a minősítésekkel, amikor Gotovináról beszél: ,,köztörvényes bűnözőt", ,,szélsőjobboldali aktivistát" emleget, kalandornak és - jaj, ez a legszebb! - ,,fényt űző (?!) nemzetközi playboy"-nak nevezi a horvátok nemzeti hősét. Aztán - amint már utaltam rá - a zsidó révész elnáspángolja a Magyar Hírlapot, a Magyar Nemzetet, a Demokratát, mert ezek a lapok nem gyalázták az elítélt tábornokot. S miután jól kihőbörögte magát, megkapja a magáét Orbán Viktor és a fideszes vezérkar is. Holott kormánypárti politikusaink - tudtommal - nem kommentálták a hágai ítéletet. Ezt írja a zsidó révész:
,,A mostani hágai ítélet kimondja azt is, amit eddig is mindenki tudott, csak a bizonyíthatóságában kételkedett, hogy ugyanis a gyilkosságokért, a kegyetlenkedésekért, a deportálásokért felelős bűnszervezet élén Horvátország autokrata elnöke, Franjo Tudjman állt.
És ki volt az egyetlen európai országvezető a Balkánon kívül, aki 1999-ben Tudjman elnök temetésén személyesen részt vett, aki őt mindvégig stratégiai szövetségesének tekintette, és demokratikusnak nyilvánította az ő országát, ahol szabad sajtóról, a hatalom ellenőrzéséről, az államhatalmak elválasztásáról, kisebbségi, emberi, ellenzéki jogok garantálásáról szó sem lehetett?! Orbán Viktor, természetesen. Nos, amíg a kormánytöbbség élvonalában álló urak szó nélkül megtűrik az őket dicsőítő sajtóban Gotovinának és hívő seregletének dicsőítését, ugyanúgy, ahogy a nyilas és náci uralom s az általuk biztosított népirtási szabadság meghosszabbításáért 1945-ben harcolókét is, addig nekem hiába mutogatják a képmutató képüket Az Élet Menetén!"
Hát ezt jól megmondta révészünk, most bizonyára Orbánnal az élen az egész Fidesz-vezérkar megrettent, s jövőre nem kompromittálják magukat a holopikniken.
De fordítsuk komolyra a szót: a zsidó révész a fent idézett szövegben a talmudista okoskodás mintapéldáját adja. Nézzük csak a beteges révészi logikát: Gotovina háborús bűnös, a horvát ,,bűnszervezet" élén Tudjman elnök állt - tehát a néhai elnök primus inter pares a bűnösök között -, ebből következően a Tudjman temetésén jelen lévő Orbánt is bűn terheli, hiszen a ,,bűnszervezet" vezetőjét elkísérte utolsó útjára. S amíg a jobbos sajtó dicséri a horvát bűnösöket, no meg a hazai nácikat és nyilasokat, addig ne merészeljék Az Élet Menetére odatolni a képmutató képüket - háborog a zsidó révész. Kár, hogy ez okfejtés nem oly kerek, mint egy sikerült maceszgombóc...
Írtam már, most is leírom: Orbán Viktor és pártja nem a kedvencem. Azt azonban nevetségesnek és szánalmasnak tartom, hogy a zsidó révésznek és számos hasonszőrű fajtársának mindenről és mindig Orbán és pártja jut az eszébe, ráadásul - mint levesbe a fűszert - mindenbe belekeverik a lejárt szavatosságú ,,holocaustot" is. Mennyivel üdítőbb lenne, ha a zsidó révész és ,,nagy múltú" lapja korunk valós népirtására vetné vigyázó tekintetét.
Olvasom Magyar-Horvát Baráti Kör nyilatkozatát a hágai ítéletről. A közlemény utolsó mondatait idézem:
,,A nemzetközi közösség szelektíven ítélkezik számos kérdésben, kettős mércét alkalmaz, köztük háborús bűnök vonatkozásában. Az elmúlt 66 évben nagyon sok háborús bűn megtorlás nélkül maradt. Van olyan nagyhatalom, mely nem engedi, hogy állampolgárai felett nemzetközi törvényszék ítélkezzen, Délkelet-Európa államainak euroatlanti integrációja pedig egy nemzetközi törvényszék döntéseitől függ."
Bizony, bizony. Az elmúlt 66 évben megtorlás nélkül maradt Drezda bombázása, a Hirosima és Nagaszaki elleni atomcsapás. Háborús bűncselekményekről van szó. Az elmúlt 66 évben megtorlás nélkül maradt a cionisták által elkövetett - és ma is zajló - népirtás. A cionista terrorállam ,,kikiáltását" követően a legszerényebb becslések szerint 700 ezer palesztint üldöztek el otthonaikból, több mint 400 palesztin falut töröltek el a föld színéről, még az őslakosok temetőit felszántották. A cionisták háborús bűncselekményei megtorlás nélkül maradtak. 1948 áprilisában Deir Jaszin palesztin falu lakossága ellen intézett támadást egy cionista terrorista csoport, a legszerényebb becslések szerint 120 palesztint gyilkoltak meg. Az akció fő felelőse Menahem Begin, a terrorállam későbbi miniszterelnöke. Ez a háborús bűncselekmény is megtorlás nélkül maradt, sőt elismerés járt érte: harminc évvel később az Irgun terrorszervezet egykori parancsnokából kormányfővé vedlett Begin Nobel-békedíjat kapott.
De nézzük Palesztina mai helyzetét. Köztudott, hogy a Palesztin Hatóság területén, Ciszjordániában a cionista terrorállam zsidó telepeket hozott és hoz ma is létre. A cionista vezérek ezeket a telepeket nem akarják megszüntetni - ugyanakkor békefolyamatról locsognak. Köztudott, hogy Jeruzsálem etnikai összetételét is erőszakosan megváltoztatták és megváltoztatják a palesztinok kitelepítésével. Ez az évtizedek óta tartó ,,lakosságcsere" - háborús bűncselekmény. A magyar büntető törvénykönyvben is szerepel, hogy ,,a megszálló hatalom polgári lakosságának a megszállt területre telepítése vagy a megszállt terület lakosságának áttelepítése" háborús bűncselekmény. Mindenhol az. Palesztina földjén is, nincs kivétel. Vagy mégis?
A fentiek alapján nyugodt szívvel kimondható: Izrael ,,megszületése" és létének eddigi 63 éve - permanens háborús bűncselekmény. Én éppen azért kárhoztatom a magyar politikusokat (köztük a jelenlegi kormányfőt is), mert a hazánkba becsoszogó cionista háborús bűnösöket szívélyesen fogadják, tárgyalóasztalhoz ülnek velük - ahelyett, hogy bilincsbe verve Hágába szállítanák ezeket a ,,fényt űző palyboy"-okat, ,,köztörvényes bűnöző"-ket.
A ,,népirtók dicsőítése, bűneik elkenése" tényleg fölháborító - igaza van a zsidó révésznek. Mivel a cionista népirtók dicsőítéséhez és háborús bűneik elkenéséhez a zsidó révész és hasonszőrű metélttársai is hosszú évek óta asszisztálnak, ezért holomasírozós, képmutató képük engem mély undorral tölt el...
Falusy Márton - Hunhír.info
Forrás: hunhir.info
http://www.nemenyi.net/default.asp?Location=_arc&SID=1&AID=11&Direkt= 81339&offsetlo=0
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-04-20 20:03:07, szerda
|
| |
| |
122 esztendeje született Adolf Hitler
2011. 04. 20. szerda. - 09:01
Alighanem nem járunk messze az igazságtól, ha kijelentjük, hogy az az ember, aki 1889. április 20-án született egy Braunau nevű kis faluban az Oszrák-Magyar Monarchiában, a világtörténelem egyik legkimelekedőbb alakja volt. Ez az ember Adolf Hitler. Szegény családba született, édesapja korán meghalt. Majd édesanyja halála után Bécsnek vette az irányt, hogy szerencsét próbáljon, mint festő, hiszen ebbéli átlagon felüli képességei már gyermekkorában kitűntek. Ám elutasításban volt része, az akadémia rektora szerint a rajzaival semmi probléma nem volt, csupán annyi, hogy abból elsősorban arra lehet következtetni, hogy az építészethez van tehetsége. Érettségi híján azonban ez akadályokba ütközött.
Hitler életében a bécsi évek komoly tanulságokkal szolgáltak. A nyomor és az éhezés hű társává szegődött, s itt, ebben a hatalmas metropoliszban ismerte fel először azt a veszélyt, mely ellen egész hátralévő életében küzdött, a marxizmust, s a mögötte húzódó nemzetközi zsidót. Az első világháború kitörését hatalmas örömmel fogadta, önként jelentkezett a bajor 16. gyalogezredbe. Kiemelkedő hősiességével bizonyította hazafiságát, melyért kitüntetésben részesítették. A marxista-zsidó aknamunka következtében azonban a hátország összeomlott. Németországot, csakúgy mint hazánkat Trianonban, megcsonkították, megalázták. Hitler eldöntötte, politikus lesz.
Sorra járta a különböző politikai formációkat, de végül egy olyan szerveződéshez (Német Munkáspárt, melynek nevét a későbbiekben Hitler javaslatára módosítottak Nemzetiszocialista Német Munkáspártra) csatlakozott, mely csupán hét főből állt akkor. Később, a nürnbergi pártnapokon gyakran hangoztatta, hogy azokban az időkben, amikor még csak heten voltak, már akkor is két célt tűztek ki maguk számára; önálló ideológiával rendelkező mozgalom kívánnak lenni, és ezen ideológia mentén a hatalom teljes jogú és kizárólagos birtokosai Németországban. Ehhez pedig sziklaszilárdan ragaszkodtak is mindvégig.
1923-ban Münchenben hatalomátvételi kísérlettel próbálkoztak meg, ám ez elbukott, később ez úgy vonult be a történelembe, mint a sörpuccs. Hazaárulás vádjával ítélték el, melyet senki nem gondolt komolyan, olyan nevetséges volt, végül Landsbergben raboskodott egy évig. Itt írta meg azt a művét, a Mein Kampfot, mely a Szent Biblia után a legtöbb nyelvre lefordított és kiadott könyv, mely napjainkban is ugyanúgy felkorbácsolja az érzelmeket, mint születésekor.
Az NSDAP roppant arányú növekedése 1928. után kezdődött. Ebben az esztendőben a birodalmi gyűlési választásokon még csak 800 ezer ember szavazott a nemzetiszocialista pártra, 1930 szeptemberében már hat és fél millió, 1932-ben a párt rohamcsapatainak 530.000 tagja volt. párttag kb. 3,000.000 volt, választó sok millió. A Brüning-kormány visszalépése után (1932. máj. 31.) a birodalom belső élete szakadatlan válság volt. A Papen és a Schleicher-féle úgynevezett elnöki kormány már csak átmenet volt ahhoz, hogy a nemzetiszocializmus vegye át a hatalmat. 1933. január 30.-án Hindenburg birodalmi elnök őt bízta meg a kormányalakítással. A birodalmi gyűlést feloszlatták és a március 5-iki választásokon az NSDAP mind a birodalmi, mind a poroszországi választásokon megkapta az abszolút többséget. Hitler most már gyorsan megvalósította a birodalom teljes egységét, amely a vezéri és a népi gondolaton épült fel.
Ami pedig ezután történt, egy valóságos csoda volt. Egy olyan folyamat indult el, melyhez fogható nem volt még a világtörténelem folyamán, Adolf Hitler és a nemzetiszocializmus olyan mértékben változtatta meg Németországot, és olyan rövid idő alatt, mely tények figyelembevételével nem túlzás azt állítani, hogy Hitler személyén keresztül Isten avatkozott be a történelembe. Hiszen miről is van szó? Nem másról, minthogy amikor úgy tűnt, hogy elhárultak az akadályok a szabadkőműves-zsidó gyökerű liberalizmus és bolsevizmus elől, hogy erkölcsi-szellemi pusztulásba döntse Európát, akkor, mintegy főnix madár, támadt fel Németország és a valódi Európa, és jelezte, hogy élni akar, élni, s mégpedig szabadon, lezárva magáról minden erkölcsi, szellemi, és anyagi béklyót.
Németországban rohamos mértékben csökkent a munkanélküliség, a munka becsületét visszaállították, a népi és faji szolidaritás olyan mértékű volt, melyet a ma embere talán elképzelni sem tud. Adolf Hitler és a nemzetiszocializmus bebizonyította, hogy ez az a világnézeti rendszer, melyben semmi utópia nincs, hiszen nem másra épül, mint a valóságra, a természet törvényeire, tehát Isten akaratára. Az emberiség rákfenéje, a nemzetközi zsidóság ezt természetesen nem nézhette tétlenül, mint ahogy nem is nézte, emlékezzünk csak arra, hogy ők már 1933-ban hadat üzentek Németországnak.
Minden csúsztatás és hazugság ellenére Adolf Hitler nem akarta a háborút. Németországot belekényszerítették, innentől kezdve pedig kényszerpályán mozgott, mint ahogy Hitler el akarta kerülni a kétfrontos háborút is. Mondjuk ki azt is, hogy 1945-ben nem csupán Németország szenvedett vereséget, hanem Európa is. De a nemzetiszocializmust csak az óriási túlerő győzte le, erkölcsi és szellemi értelemben soha nem fogják tudni, mint ahogyan a sötétségnek nincs hatalma a világosság felett. Európa ma is szomjazza és keresi az igazságot, és Isten segítségével meg is fogja találni, mert az igazság fog győzni, nem az átmeneti hangulatok.
Mi, magyar nemzetiszocialisták, hungaristák pedig a legmagasabb tisztelet hangján kell, hogy beszéljünk Adolf Hitlerről. A fennálló ideológiai különbségek ismertetése mellett csodálnunk kell Hitler mérhetetlen akaraterejét, lenyűgöző életútjával bebizonyította, hogy a hit hegyeket képes megmozgatni, az akadályok azért vannak, hogy leküzdjük őket. Így hát mi sem tehetünk másképpen, fel a győzelemre! Heil Hitler!
http://www.youtube.com/watch?v=wpLxOR89aKA&feature=player_embedded
Lantos János - Kitartás.hu
. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-04-20 19:58:20, szerda
|
| |
| |
Összevonják a hajléktalanszállókat és a kutyamenhelyeket
2011. április 19., kedd
Számos civil szervezet tiltakozott a közszolgáltatási szerződések felbontása miatt, mert az több mint 1000 hajléktalan utcára kerülésével járhat.
A főváros hajléktalanügyekért felelős tapasztalt vezetője, a 16 éves Appony-Szikszay Artúr viszont nyilatkozatban erősítette meg, hogy mindenki elégedett lesz az új helyzettel. "Egyszerűen összevonunk! Tudom, elsőre mindig szokatlan az új, ami elsőre mindig szokatlan szokott lenni" - sommázta a koncepció lényegét a szakember.
Első lépésként a Budapest környékén található állatmenhelyeket vonják össze az eddig civil szervezetek által működtetett hajléktalanszállókkal. Az új egység egy telephelyen fog üzemelni és a Mancshely nevet kapja.
A tervek szerint magasan képzett, leszázalékolt járőrkutyák, temetői 3 lábú macskák, csúzlizott-félszemű galambok, fülbojtjukat elvesztett mókusok fognak gondoskodni az aluljárókból, és az elhagyatott házakból kiebrudalt hajléktalanokról. Alfrédnak a nyugdíjas, fogatlan cirkuszi medvének a feladatkörét még nem lehet pontosan tudni, de valószínűleg az örzés-védést fogja biztosítani.
Apponnyi-Szikszay biztos benne, hogy jó döntést hoztak. Akik pedig kritizálják a folyamatot, vagy az ő személyét, azoknak üzeni, hogy egyszer adott egy ötvenest a Lexus terepjárójából egy hajléktalannak a Rózsadomb Centernél, tehát pontosan tudja, miről beszél.
http://hircsarda.blog.hu/2011/04/19/osszevonjak_a_hajlektalanszallokat_es_a_kutya menhelyeket |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-04-20 19:56:46, szerda
|
| |
| |
A "nemzeti oldal" példaképei
2011. 04. 19. kedd. - 18:55
A magát nemzetinek nevező, vagy gondoló sajtó e hónapban megemlékezett Teleki Pál, egykori miniszterelnök személyéről, természetesen kidomborítva és respektálva életének, legalábbis ellentmondásos, de inkább méltatlan befejezését, mely a ,,becsület", és a németekkel való szembenállás -ami nyilván nagyon jó dolog volt akkor, mikor jogos terültei követeléseink kielégítését egyedül tőlük várhattuk (és vártuk is) - védjegyévé magasztosult a szemükben.
Ebben az egyben a ,,nemzeti sajtó" konszenzusra jutott a baloldali liberálisokkal, akik ugyan elítélik Telekit kiengesztelhetetlen antiszemita, fajvédő és revizionista politikája miatt, de egyetlen mentségeként, vagy egyetlen vele kapcsolatos momentumként, melyet az utókor számára megőrizendőnek tartanak, az általa írt (senki által nem látott?) búcsúlevelét hozzák fel.
Vizsgáljuk meg Teleki Pál személyét, aki egykor valóban következetes fajvédőként és revizionistaként indult, majd a nyomasztóan szövevényes nemzetközi politikai viszonyok, a háborús kihívások, nemzetünk tragikus sorskérdéseinek időszakában ránehezedő terhek nyomása alatt, összeroppant, megtört emberként fejezte be életét!
Ennek a kérdésnek a vizsgálatakor, fel kell elevenítenünk Horthy Miklós személyével kapcsolatos történéseket is, már csak azért is, mert Horthy kortanúja, közvetlen szemlélője volt az eseményeknek, és - sokat reklámozott, újra megjelent - emlékiratában foglalkozik Teleki figurájával is, ezen túl, a két jellem és pályafutás számos hasonlóságot mutat. Most azon igyekszünk, hogy egy rövid összehasonlítás erejéig, melyre Koós Kálmán, ,,Voltunk, vagyunk, leszünk" című, 1960-ban megjelent munkáját hívjuk segítségül, megvizsgáljuk a valóság és a mítosz viszonyát e két ,,példakép" jellemének- és cselekedeteik hátterének tekintetében.
Teleki Pál gróf miniszterelnök úgy is mint főcserkész, nem átallotta választási beszédeiben maga is megismételni a guruló márkák meséjét, elfeledkezve a cserkészek első törvényéről, amely úgy szól hogy a cserkész egyenes lelkű és feltétlenül igazat mond. De a választásokon nem babra ment a játék, tehát semmiféle fegyvertől nem riadtak vissza. Mindenesetre jellemzően figyelemreméltó, hogy a németek állítólagos guruló márkáiról sem Horthy, sem Kállay nem tesz említést emlékirataiban.[...]
Az 1940-es év Magyarország számára sem maradt eseménytelen. Miután a Szovjetunió bekebelezte Besszarábiát és Bukovinát, Magyarország is fellépett területi követeléseivel. Az ellentéteket ismét német-olasz döntőbíráskodás intézte el. Észak-Erdély és a Székelyföld visszakerült Magyarországhoz. Ennek ellenében viszont olyan szerződést írt alá Teleki, amelynek alapján a német népcsoport ha nem is kimondottan írja Horthy de ténylegesen Berlin rendelkezése alá tartozott". Nem sokkal azelőtt újra a hungaristákat vádolták azzal, hogy szét akarták tépni Szent István palástját. Most ez a vád a rendszer fejére hullott vissza. A szerződés aláírása a bécsi döntés után történt, tehát nem lehet úgy feltüntetni a dolgot, mintha vagy a szerződés elutasítása, vagy Észak-Erdély visszacsatolása között kellett volna választani. Továbbá azért sem, mert Horthy szerint is a magyar-román tárgyalások, majd annak sikertelensége utón a döntő bíráskodás azért történt, hogy Magyarország és Románia között a katonai összeütközést elkerüljék. Tehát a magyar kormány kezében is lett volna ütőkártya, amit a németekkel szemben kijátszhatott volna, hogy azok túlzott követeléseivel szembeszálljon. A szerződés meglehetősen súlyos pontokat tartalmazott. Nem csak azokat amelyeket Horthy említ meg, hanem például azt is, hogy az állami élet minden területén a hazai németségnek számarányának megfelelően kell pozíciót biztosítani. Igaz, hogy az első zsidótörvény a 6%-os zsidóság számára 20 %-os részesedést biztosított a gazdasági és a szabad pályákon, viszont ez számukra csökkentés volt, míg a Teleki által aláírt szerződés a jogok fokozását jelentette.[...]
Magyarország rövidesen csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. Horthy (emlékirata - a szerk.) szerint csak azért, hogy időt nyerjünk. Ez akkori állítólagos felfogás teljesen ellenkezik az abban az időbeli vezetett politikával. Ha Horthy arra számított volna már 1940-ben, hogy a tengely úgyis elveszti a háborút, akkor miért szerezte vissza Erdély egy részét és a következő évben Délvidéket?
Azért-e, hogy e náci jellegű imperializmussal (elrabolt területek visszaszerzésével) rossz pontokat szerezzen magának Nyugat előtt, amely ugyebár nem imperialista? Teljesen ésszerűtlen lett volna ez az országgyarapítás ilyen külpolitikai kilátások mellett. Az ilyen kijelentés sem más, mint pilátusi kézmosás.
[...]Magyarország 1940. december 12-én örök-barátsági szerződést írt alá Jugoszláviával. Egy ilyen örök barátsági szerződés különös dolog olyan állammal, amellyel szemben területi követeléseink voltak. Érthető egy megnemtámadási szerződés akkor, ha dél felől biztosítani akartuk volna magunkat, de a politikában örökérvényű szerződést kötni, igen fellengzősen hangzik.
Jugoszlávia 1941 március 24-én Bécsben szintén csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. Jugoszláv részről az egyezmény, mint kiderült, csak a kormány óhaja volt. A tél folyamán Donovan amerikai ezredes Jugoszláviában járt, hogy a szerbeket németellenes magatartásra bírja. Ha a kormánynál nem is, de egyéb politikai körökben, főképp pedig a hadseregben megbízatása sikerrel járt. Amikor Cvetkovich miniszterelnök és Markovics külügyminiszter a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozás után hazatért, letartóztatták őket és Simovics tábornok vezetésével új kormány alakult és a hadsereget készültségi állapotba helyezték. Nem vitás, hogy az egész puccs Németország ellen irányult. A németek erre megtámadták Jugoszláviát, Magyarország a hadműveletekben szintén résztvett és ennek során Bácska ismét visszakerült Magyarországhoz. Horthy az emlékirataiban nagy mellébeszélést visz véghez ezen a ponton, mint ha sajnálná és kegyelné, hogy a Délvidéket akkor visszaszereztük. Azt írja például: Hitler bizonyosra vette, hogy örömmel ragadjuk meg az alkalmat Dél-Magyarország visszaszerzésére.. Ez a megjegyzése elárulja, hogy a magyar helyzetet teljesen tévesen ítélte meg, akárcsak a németek nagy többsége. Voltak persze nálunk is olyanok és nem csak nyilaskeresztesek, akik már korábban nyíltan a német vonalra állottak; ezekre alighanem talált Hitler feltevése.
Ebből a pár sorból az derül ki, hogy legalábbis Horthy szerint akik a revíziót komolyan vették, nem pedig csak hazafias frázisok, meg díszalbumok kiadói profitjának lehetősét ként azok mind a német vonalon állottak. Továbbá, hogy ő, Horthy Miklós nem állott a német vonalon, következésképp nem ragadta meg örömmel az alkalmat Dél-Magyarország visszaszerzésére. Horthynak saját magáról mondott véleményét meg lehet cáfolni és bebizonyítani, hogy ő is örömmel vette a revízió lehetőségét legalábbis addig, amíg a bölcsek mérsékletre nem intették.
Teleki Pál miniszterelnök a német ajánlat után 1941 április 2-án egy befejezetlenül maradt levelet írt báró Apor Gábor szentszéki követhez. Ezt a levelet angol fordításban a Journal of Central Europen Affairs 1947. áprilisi száma közölte. Ebből az angol szövegből visszafordítva magyarra olvasható a levél a Nyugati Magyarság" 1953. évi negyedik számában. Íme a levél idevonatkozó része:
H. (Hitler) a náci Sztójain keresztül üzenetet küldött a K. hoz (kormányzó) kérdezve, vajon meg akarjuk-e most valósítani déli igényeinket, plusz a tenger, plusz amit csak akarunk. K. ismét egészen el van ragadtatva s mi több, elragadtatása csak nőtt, amikor aludt rá egyet. Azt akarta írni, hogy testestől-lelkestől vele van és kész a cselekvésre... az én helyzetem igen nehéz, mert a K., a hadsereg, a kormány és a parlamenti többi fele e kérdésben ellenem van."
Ha már most mindenféle mellébeszélést, önigazolást, kézmosás félretéve vizsgáljuk az akkori helyzetet, a következőket láthatjuk. Magyarország előbb csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, mint ahogy aláírta a jugoszláv-magyar örök barátsági szerződést. Jugoszlávia rúgta fel a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozását a belgrádi puccsal és a hadsereg készültségi állapotának elrendelésével. A francia vezérkar irattárában a németek olyan okmányokat találtak már előzőleg, amelyek azt bizonyították, hogy az angolok nagyszabású hadműveleteket akartak elkezdeni Görögországban. Azért idézték elő a puccsot Jugoszláviában, hogy aztán a háborút a Balkán felől is vezethessék Németország ellen. A balkáni front már az első háború alatt nagy szerepet játszott, nem csoda tehát, hogy a németek itt is elébevágtak az angoloknak. A háromhatalmi egyezményt aláíró államok kötelezték magukat, hogy egymást minden politikai, gazdasági és katonai erejükkel kölcsönösen támogatják, abban az esetben, ha valamelyik szerződő felet olyan hatalom támadná meg, amely a folyamatban lévő háborúban mindaddig nem vett részt." Szőrszálhasogatás lenne azt állítani, hogy a németek támadták meg Jugoszláviát. Ha egy gyanús külsejű egyén nekem jön, vajon tartozom-e megvárni, míg az üt először, vagy megelőzhetem a támadásban? A belgrádi puccs felért egy hadüzenettel és Magyarországot az a szerződés kötötte, amelyet előbb írt alá.
Teleki Pálnak a két szerződés látszólagos összeütközése miatt támadt lelkiismereti aggályai teljesen fölöslegesek voltak és talán nem is támadtak volna, hogy ha szeme, gondolkozása állandóan nem Londonon függött volna. Az öngyilkosság pedig éppen nem megoldás. Kevés volt miniszterelnök lenne a világon, ha mindegyik, ahelyett hogy lemondana, öngyilkos lenne, amiért valamilyen neki nem tetsző dolog miatt nem akarná vallani a felelősséget. Horthy szerint Teleki önmagát tette felelőssé, amiért a németekkel (nem amiért a jugoszlávokkal!) szövetkeztünk és a nemzet becsületét kockára tettük. A nemzeti becsület önmagunk előtt nem került vitába, nemcsak a fentebb már elmondottak miatt, hanem mert Magyarország csak az önálló Horvátország kikiáltása után lépett hadba, azaz akkor, amidőn Jugoszlávia (Szerb-Horvát-Szlovén Királyság) de jure és de facto megszűnt, tehát az örök barátsági szerződés másik partnere nem volt többé. Ezt pedig Teleki is előre tudta, mert az idézett levélben azt is írja, hogy a koronatanácson (április 1) többek között a következő határozatot hozták: "addig nem mozdulunk, amíg a németek el nem érik Zágráb környékét, amikor is a horvátok valószínűleg átallnak." A Nyugatnak pedig van-e joga egyáltalán becsületbeli ügyekben bíráskodni? A belgrádi puccs talán becsületes dolog volt? De ez tetszett a nyugatiaknak hiszen ők készítették elő s mert nekik látszott kedvezőnek. Az első háborúban a Központi Hatalmak szövetségese Románia árulást követ el, de Nyugat nem vetette szemére a becstelenséget, mert az ő javát szolgálta. Sőt megjutalmazták becstelenségét, neki adták Erdélyt 1.5 millió magyarral. S mi a becsület az egész trianoni békediktátumban ? Teleki tragédiáját az okozta, hogy mindig arra gondolt, mit szól ehhez London? Londonnak pedig bizonyára tetszett volna, ha olyan öngyilkosságot követünk el, mint Lengyelország és Jugoszlávia. Tehát Teleki maga követte el az öngyilkosságot a nemzet helyett. A Horthyhoz írt (és elveszett) búcsúlevélben az állt állítólag, hogy "gazemberekkel szövetkeztünk." (Magyarán, ezt is csak az igazmondó Kormányzó Úr emlékiratiból "ismerjük".- a szerk.) Ezt a kitételt Horthy a németekre érti. Tehát nem a belgrádi puccs rendezői voltak a gazemberek, akik fellépésükkel, megtagadták a frissen aláírt egyezményt, hanem a németek, akik a háborús kihívásnak megfelelően cselekedtek. De ha Teleki önmagát tette felelőssé, amiért miniszterelnök létére ezt a szövetséget nem akadályozta meg, akkor miért írja róla Horthy, hogy az, ritka tulajdonsága volt, hogy a "politikai jövő alakulását előre meglátta"?
Kitartás.hu
.
http://kitartas.mozgalom.org/publikaciok/nemzeti-oldal-peldakepei |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-04-20 19:52:00, szerda
|
| |
| |
Az újabb és újabb cigányeszköz-kezelők figyelmébe: Ötszörösére nőtt az emberölések száma
2011. április 20. 18:04
Hunhír.info
2010-ben Pécsett nőtt a regisztrált bűncselekmények száma, összesen 7429 esetet rögzítettek. A jelentésből kiolvasható, hogy drasztikusan emelkedett az emberölések száma, 2010-ben tizenegy embert gyilkoltak meg, ami ötszöröse a 2009-es adatoknak. Pozitívum, hogy a rendőrség mindegyik gyilkosság elkövetőit elfogta. Az elkövetők döntő többsége a cigány etnikumhoz tartozik.
Jelentősen megszaporodott a besurranásos lopások száma. A város szinte minden részében, a lakótelepi és családi házas övezetekben is megjelentek a besurranó tolvajok. Jellemző volt, hogy az elkövetők nem ad-hoc fosztanak ki egy lakást, hanem az elkövetés előtt általában felmérték a kiszemelt területen élők körülményeit. Az elkövetők munkáját nagyban megkönnyítette az emberek túlzott biztonságérzete és könnyelműsége, hiszen sok esetben éjszakára is nyitva hagyott ajtók mögül tűntek el az értékek. Itt meg száz százalékos a cigány jelenlét.
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=40211 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-04-20 19:50:35, szerda
|
| |
| |
2011-04-20. 15:53
Érvényteleníti a világháború vesztes népeire rásütött kollektív bűnös stigmát a pápa revizionizmusa?
Ratzinger, Lustiger és a deicídium
Örömhír a katolikusoknak, a zsidóknak és a haladó emberiségnek egyaránt! A II. vatikáni zsinat Nostra Aetate nyilatkozatának szellemében és II. János Pál nyomdokain maradva legújabb könyvében XVI. Benedek is ,,politikailag korrekt" módon közelít Jézus megfeszítésének a kérdéséhez, amely pedig sokáig a legfőbb akadályát képezte a keresztények és a zsidók megbékélésének, mert az előbbiek - mint azóta kiderült: a Szentírást teljesen félreértelmezve - ,,istengyilkossággal" vádolták az utóbbiakat kollektíve, holott a Krisztus haláláért természetesen csak Pontius Pilátus és legfeljebb néhány zsidó főember tehető felelőssé.
,,Gratulálok önnek, hogy új könyvében határozottan elvetette azt a hamis vádat, amely évszázadokon keresztül alapot szolgáltatott a zsidó nép gyűlöletéhez. Hőn remélem, hogy világos állásfoglalása és bátorsága megerősíti a zsidók és keresztények közötti kapcsolatokat világszerte, és lehetővé fogja tenni a béke és a megbékélés előmozdítását a jövendő generációk számára", olvasható abban a 2011. március 3-i keltezésű levélben, amelyet Netanjahu izraeli miniszterelnök írt XVI. Benedeknek, ,,mélységes nagyrabecsüléséről" biztosítva a Szentatyát, miközben a szentföldi haramiaállam vatikáni nagykövetsége közleményben fejezte ki azon óhaját, hogy a pápa ,,pozitív látomása világszerte inspirálja a katolikusokat".
Názáreti Jézus című művének második kötetében, amelyből a Vatikán nemrég tett közzé részleteket, a maga részéről Joseph Ratzinger is felmenti a zsidó népet a Krisztus haláláért való felelősség alól. Szerinte ugyanis ,,a zsidók" kitétel, amelyet János evangélista a Krisztus gyilkosaira alkalmazott (,,És Jézus ... nem akart Júdeába menni, mert a zsidók ott várták, hogy megöljék", Jn 7,1), ,,ellentétben azzal, ahogyan azt a mai olvasó hajlamos interpretálni, semmiképpen sem jelöli Izrael népét, mint olyat", és ,,még kevésbé van 'rasszista' jellege, hiszen János maga is izraelita volt, akárcsak Jézus és az övéi mindnyájan". Jánosnál a kifejezésnek ,,pontos és szigorúan behatárolt jelentése van", hangsúlyozza a pápa, és a ,,templomi arisztokráciára" vonatkozik. Ami Máté állítását illeti (,,És az egész nép válaszolta: Az ő vére hulljon vissza ránk és gyermekeinkre"; 27, 25), XVI. Benedek erről úgy vélekedik, hogy ,,Máté biztosan nem egy történelmi tényt fejez ki, mert hogyan is lehetett volna jelen az egész nép egy ilyen pillanatban, hogy Jézus halálát kérje?", ráadásul azt is hozzátéve, hogy ez a zsidók által sokáig igencsak zokon vett fordulat valójában nem is egy átok, hanem a zsidók megváltásának a bizonyítéka!
Igaz, hogy a pápa nem említette Lukácsot (,,Izrael férfijai, halljátok ezeket a szavakat: a názáreti Jézust (...) megfeszítettétek és megöltétek az istentelenek kezei által"; ApCsel 2, 22-23), sem Pált (,, ... ugyanazt elszenvedtétek a honfitársaitoktól, amit azok elszenvedtek a zsidóktól, akik megölték az Úr Jézust és a prófétákat, és minket is üldöztek. Nem tetszenek Istennek, és ellenségei minden embernek"; 1 Th 2, 14-15), pedig a félreértések tisztázása végett az ő szavaikat is időszerű lenne már haladó szellemben interpretálni. Ahogyan egyébként a tridenti zsinat (1545-1563) katekizmusát (,,És el kell ismerni, hogy a mi bűnünk ... nagyobb, mint a zsidóké, mert ők, az apostol tanúságtétele szerint, ha felismerték volna a dicsőség királyát, sohasem feszítették volna meg...") és V. Szent Piusz pápa (1566-1572) véleményét is (,,A héber nép ... hitszegőként és hálátlanként eltaszíttatott, miután aljas módon elvette Megváltója életét."). És persze az sem teljesen nyilvánvaló, hogy Szent Ágoston (354-430) a zsidó arisztokráciára gondol, amikor azt írja: ,,A zsidók ne mondják azt: Nem mi öltük meg a Krisztust" (Kommentár a 63. zsoltárról).
De oda se neki! Talmudista szőrszálhasogatás helyett inkább örvendezzünk, hogy a pápa által megvalósított történelmi revizionizmus végre érvényteleníti a második világháború vesztes népeire önkényesen és érdemtelenül rásütött ,,kollektív bűnös" stigmát. Hogy csak logikai és szemantikai bűvészkedés árán? Nem számít. Elvégre a cél ez esetben is szentesíti az eszközt. Elvárható tehát, hogy ez alapján Izrael is visszafizeti azokat az orbitális összegeket, amelyeket a holokausztért való állítólagos kollektív felelősségük címén 1945 óta különböző népektől kizsarolt, és hogy bűnbánatot fog gyakorolni egy olyan esemény szégyenletes és gátlástalan kihasználásáért, amelyért tehát a népek (egész népek) nem tehetők felelőssé.
Egyébként XVI. Benedek előtt már egy másik egyházi tekintély, Jean-Marie (sz. Aaron) Lustiger (néhai) párizsi bíboros is revizionista húrokat pengetett a deicídiummal kapcsolatban. ,,Pilátus alapjában véve azt mondja a Krisztusnak: 'Te politizálsz', és ezért kivégezteti a katonáival. (...) Igen, Pilátus, és ő tesz egy feliratot a feszületre, politikai bűncselekménnyel vádolva: 'Názáreti Jézus, a zsidók királya'. Ez lázadás a császár ellen!", állította egy rádióműsorban (Europe 1, 1983. január 6.), majd egy lapinterjúban is megismételte ugyanezt: ,,Az evangélisták hangsúlyozzák, hogy a Krisztus halála az összes embert kompromittálja, Rómát ugyanúgy, mint Izrael népét. (...) És Pilátus, a hatalom és a jog képviselője követi el a legnagyobb igazságtalanságot. (...) Noha ő a hatósági személy és állítólag az igazságot, a méltányosságot biztosítja, tudatosan elítél egy ártatlant... Ebben a perben Izrael egyes képviselői is kompromittálódtak: vének, papok, írástudók. És a nép, Szent Lukács szerint, csak néma szereplő maradt" (Le Nouvel Observateur, 1983. április).
Hogy Lustiger itt nemcsak önmagával keveredik ellentmondásba (előbb az evangélistákra hivatkozva elismeri, hogy a Krisztus halála Izrael népét is kompromittálja, utóbb Lukácsra hivatkozva azt mondja, hogy a nép néma szereplő maradt), hanem magával Lukáccsal is (,,Mindnyájan együtt kiáltották: Veszejtsd el őt és engedd szabadon Barabást! (...) Pilátus ismét hozzájuk fordult, mert szabadon akarta bocsátani Jézust. És ők azt kiabálták: Keresztre! Keresztre vele! Harmadszor is megkérdezte tőlük: 'Mi rosszat tett? Semmit nem találtam benne, ami halált érdemel. Megvesszőztetem tehát és szabadon bocsátom.' De azok nagy hangon erősködtek, hogy megfeszítsék, és Pilátus úgy határozott, hogy amit kértek, legyen megtéve"; Lk 23, 18-24)? Nem fontos. Mert a cél ugyebár szentesíti az eszközt. Pilátusnak meg már úgyis mindegy. Egy újabb rágalommal több vagy kevesebb, az ő renoméján már aligha ronthat. Úgy látszik, ha már egyszer akaratán kívül belekerült a krédóba, pogány létére neki is cipelnie kell a maga keresztjét - mások helyett vezekelve. A ,,mások" helyett...
Gazdag István - Antidogma
http://kuruc.info/r/7/77895/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 22
|
|
|
|
2011. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
510 db bejegyzés |
| e év: |
5608 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1304
- e Hét: 2791
- e Hónap: 13902
- e Év: 167398
|
|
|
Offline
