|
2011-04-04 08:07:43, hétfő
|
| |
| |
Szedjünk-e jódot? - Az endokrinológus válaszol
A Japánban történt tragédia hatására világszerte megkezdődött a jódkészítmények pánikszerű felvásárlása. Milyen esetekben indokolt a jód szedése, és ártalmas lehet-e a túlzott jód fogyasztás? - ezekre a kérdésekre ad választ Prof. Balázs Csaba, endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa.
A jelenlegi helyzetben hazánkban kiegészítő jódpótlásra ez okból jelenleg nincs szükség, mert:
A kálium-jodid nem egy általános sugárvédő anyag, önmagában a radioaktív jód beépülését akadályozza meg. Erre csak akkor van szükség, ha a környezetben a radioaktív jód mennyisége megemelkedett, erről azonban nálunk szerencsére nincs szó.
A kálium-jodid alkalmazása -amennyiben szükséges- nem napokon át javasolt. A készítmény szedése a katasztrófa bekövetkezése előtt és után 1-2 napig tanácsos, később már értelmetlen.
Pajzsmirigy betegség - pl. Basedow kór vagy gyulladás - esetén a kálium-jodid nem nyújt védelmet, sőt kifejezetten káros lehet.
Korábbi pajzsmirigyműtét és csökkent pajzsmirigy működés esetén a kálium-jodid nem indokolt
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a kálium-jodid alkalmazása jelen helyzetben több kárt okozna, mint hasznot, mert egyrészt nem jelent jelenleg védelmet, fölösleges, másrészt jelentősen megemelné a pajzsmirigybetegek számát.
Milyen egészségügyi problémákat okozhat a sugárzás?
A nukleáris katasztrófa veszélyei
A katasztrófa következményei nemcsak Japánt érintik, hanem a környező területeket, országokat egyaránt. A kikerülő radioaktív anyagok többféle betegséget okozhatnak. A jód 131-es izotópja a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő, a jód normál esetben felhalmozódik a pajzsmirigyben, telíti a pajzsmirigyet. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető előzőleg normál jód adásával, mely, ha telítette a pajzsmirigyet, blokkolja a radioaktív izotóp felvételét. A reaktorból származhatnak egyéb károsító hatással rendelkező izotópok is. A stroncium 90 a csontokba kerül, rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi betegségeket okozva. A cézium 137-es izotópja az egész szervezetben lerakódhat, de leginkább az izomszövethez van affinitása. A plutónium elsődlegesen is toxikus, ha belélegezzük, tüdőrákot alakíthat ki. A partikulumok felezési idejétől függ a rizikó. A jód 131 felezési ideje 8 nap, a stronciumé 29 év, tehát lényeges különbségek vannak az egyes radioaktív anyagok között.
Ma az egyik beteg azt kérdezte tőlem: ,,mit tehetek az unokámért, hogy megóvjam?" Ekkor átszaladt rajtam az a 25 évvel ezelőtti tragédia, Csernobil agyonhallgatott, de el nem felejthető tragédiája. A csernobili atomkatasztrófa 1986. április 26-án történt az ukrajnai -akkor a Szovjetunió tagállama- Pripjaty és Csernobil városok melletti atomerőműben.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2006-os jelentésében úgy fogalmazott: ,,a baleset hatásai által leginkább érintett területen élők körében - különösen, akik a robbanás idején voltak gyerekek - jelentősen megugrott a pajzsmirigyrák előfordulási valószínűsége."
Ez nagyrészt a reaktorból az első napokban kiszabaduló radioaktív jód nagy mennyisége miatt történt, amely lerakódott a legelőkön, s így a tehenek közvetítésével a tejbe került, amelyet a gyerekek fogyasztottak.
Csernobil tragédiájának legfontosabb késői következménye a pajzsmirigyrák előfordulásának drámai növekedése volt azok körében, akiket gyermekkorukban ért a sugárzás - mostanáig több, mint 6000 esetet ismerünk.
Tragédia a tragédiában, hogy mindez megelőzhető lett volna, ha az embereknek időben elmondják, hogy ne igyanak a szennyezett füvet legelő tehenek tejéből, amely nagy mennyiségű radioaktív (131-es rendszámú) jódizotópot tartalmazott.
A pajzsmirigyben felhalmozódó 131-es jódizotóp ugyanis rákot okozhat, különösen gyermekekben.
Mivel ez az anyag viszonylag hamar elbomlik, ha a környéken élők néhány hónapig nem fogyasztottak volna helyi tejet, a kialakult megbetegedések jelentős része elkerülhető lett volna.
Miért jelent a pajzsmirigy működésére veszélyt a radioaktív jódizotóp?
A pajzsmirigy termelte hormonok (a tiroxin és a trijódtironin) jódtartalmú aminosav-származékok, szintézisükhöz a pajzsmirigynek jódot kell felvennie a vérből, és ha radioaktív jódizotóp van jelen, azt éppúgy felveszi, mint a "normális", nem sugárzó (127-es rendszámú) izotópot.
A csernobili katasztrófa idején kálium-jodid tablettát javasoltunk, mivel ennek szedésével a pajzsmirigy telíthető a nem sugárzó jódizotóppal, ezáltal kivédhető vagy csökkenthető a radioaktív izotóp felvétele.
A kálium-jodid a sugárzással való találkozást követő egy néhány napon belül képes kifejteni védő hatását, de minél később kezdi valaki szedni, annál kevésbé használ.
Kell-e félnünk a sugárzás káros hatásaitól a katasztrófa helyszínétől több ezer kilométeres távolságban is?
A magyar katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a távolság és az uralkodó szélirány miatt a Japánban bekövetkezett katasztrófa csak nagyon kis valószínűséggel hathat a magyarországi sugárzási viszonyokra, mégis kiemelten ellenőrzik az ország környezeti sugárzását.
Célszerű elolvasni a teljes cikket, mert a jó kérdőívek felhívhatják a figyelmet fontos dolgokra
http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/10676/fukusima-szedjen-e-kalium-jodidot?
Link
Például :
Pajzsmirigy kérdőív
Ellenőrizze pajzsmirigyműködését! Szánjon Ön is pár percet a kérdőív kitöltésére!
Radioaktivitási és sugárzásvédelmi útmutató a WEBBetegen
Link
A kép a Magyarországi háttérsugárzás mérését ábrázolja
Egyéb szakszerű, hasznos információk :
http://www.endokrinkozpont.hu/
http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/10633/radioaktivitasi-es-sugarzasvedelmi -utmutato
További hasznos információk a Netdoktor.hu -n is találhatóak
Forrás : WEBBeteg |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hasznos-ötletes |
|
|
|
|
|
Offline
