Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Játék a tűzzel 6. rész
  2011-08-21 16:39:51, vasárnap
 
  Roger J. Morneau: Játék a tűzzel
Kiadja: Avent Kiadó 1992
Budapest, Borsfa u. 55.
Felelős szerkesztő. Erdélyi László
Fordította. Varga Dániel
Tipográfia: Hunyadvári András
Dürer Nyomda Kft, Gyula
Felelős vezető: Székely András ügyvezető igazgató

Démonimádástól a Biblia tanulmányozásáig

Délután három órakor megszólalt a csengő, amely a szokásos 15 perces munkaszünetet hirdette. A mhelyből kifelé menet az iroda előtt megállított Harry, a cégtulajdonosok egyike, és megkért, hogy menjek be hozzá, mert beszélni szeretne velem.
Amikor beléptem az irodába, megkínált cigarettával és így szólt:
- Bizonyáa láttál már ma reggel egy fiatalemberrel, akinek megmutattam az üzemet. Hétfőn reggel kezdi a munkát.
- Ez igazán érdekes, főnök, de mennyire tartozik ez rám?
- Jól figyelj! Amit mondok, az nagyon fontos számomra. Amióta ez az ember elment, nem tudok másra gondolni. Ez az ember keresztény ugyan, de szombatot ünnepel, a hét utolsó napját. Mielőtt elvállalta volna, elmondta, hogy tekintettel vallási meggyőződésére, szeretné a munkát minden pénteken 15:30-kor befejezni, hogy még legyen ideje felkészülni a szombatra. A munkaidő többi részét a hét többi napján akarja ledolgozni.
- Harry, én ezt hallgatom, de nem értem!
- Látom, nem tudod, hogy a bibliai szombat péntek este napnyugtával kezdődik és szombaton napnyugtával végződik. Mivel én zsidó vagyok, megértettem őt, és azt mondtam neki, hogy kész vagyok vele közös megoldást találni. Nem volt azonban bátorságom megkérdezni, hogy milyen keresztény egyháznak a tagja. Azt szeretném, ha te megtennéd helyettem a következőt: Cirilt a melletted lévő gépre teszem és majd ha egy kicsit megismerkedtek, légy olyan jó és kérdezd meg tőle, melyik egyház tagja és mit hisz. De ne mondd meg neki, hogy ezt én akarom tudni! Légy tapintatos, nem sürgős, ráérsz egy hét múlva is, majd ha erről fogtok beszélni! Nagyon kiváncsi vagyok: keresztény, aki bibliai szombatot ünnepel! Ilyenről még nem hallottam!
Azonnal szükségét éreztem, hogy Harryt szombattal és a hét első napjával kapcsolatban kijavítsam, ezért megkérdeztem:
- Te ne tudod, hogy a hét hetedik napja a vasárnap? Én ezt már gyerekkoromban az iskolában megtanultam. Az apácák megmagyarázták, hogy Isten hat napon teremtette a világot, s a hetedin napon megnyugodott. A Gergely naptárban azonban hibát követtek el. A valóságban a vasárnap van ott, ahol a szombatnak kellene lenni.
Harry elmosolyodott, kihúzta íróasztala egyik fiókját, kivett onnan egy szótárt, megkereste ezt a szót "szombat", és megkért, hogy olvassam el a meghatározást.
- Szombat - a hét hetedik és egyben utolsó napja.
Aztán megmagyarázta, hogy a zsidók sohasem feledkeztek meg erről a hétnapos ciklusról, és hogy a szombat valóban a hét hetedik napja, úgy ahogy az az amerikai naptárban áll.
- Ami a Gergely naptárt illeti - mondta -, végeztek ugyan rajta kiigazítást, ez azonban nem változtatta meg a hétnapos ciklust. Erre a kiigazításra azért volt szükség, mert a naptás és a Nap mozgása között 1600 év alatt 10 nap különbség keletkezett.
Ezután azt javasolta, nézzek át valami jó encikliédiát, és azután mondjam el neki, mit fedeztem fel.
Be kellett valljam a főnökömnek, hogy vallási dolgokban nem tartom magam szakembernek. Megköszöntem neki az érdekes történelmi információt és visszamentem munkámhoz. Közben eldöntöttem, hogy megtudom, milyen a Ciril hitvallása.
Munka közben arra gondoltam, amiről Harryval beszélgettünk és mindjárt munkaidő után elmentem a könyvtárba, hogy ennek utána nézzek. Azután elgondolkodtam: Miért is foglalkozok én a vallással? Hisz ez csak időveszteség. Ennek ellenére nagy nyomást éreztem, hogy ebben a dologban világosan lássak.
A városi könyvtárban néhány perc múlva már előttem is voltak a Gergely naptárról szóló adatok. Ezekből megbizonyosodtam, hogy a főnökömnek igaza volt.
XIII. Gergely pápa elrendelte, hogy 1582. október 4. csütörtök után 1582. október 15. péntek legyen, hogy húsét ünnepe a Nicea-i zsinat által elrendelt első tavaszi holdtöltétkövető vasárnap legyen.
Hétfőn reggel Harry bemutatta az új munkatársat:
- Ciril Grosse-nek hívják, és a hímző szakmában van képesítése. Üdvözüljük őt gyárunkban, és meg vagyok győződve, hogy törekedni fog gyárunk még nagyobb elismerésének növelésére!
Ezután elvezette Cirilt munkahelyére és azt mondta, hogy bizonyára örömmel fog dolgozni az új gépen. Majd hozzám fordult:
- Ciril, bemutatom neked Rogert. Jó barátok lehettek, mert ugyanazt a munkát fogjátok végezni. Roger, légy olyan kedves magyarázd meg Cirilnek, ha valamit nem tudna munkájával kapcsolatban! Ha segítségre lenne szükségetek, akkor szóljatok!
Talán háromnegyed óra múlva nehézségem támadt a gépemmel. Kihagyta az öltéseket. Ez azt jelentette, hogy a munkámat meg kellett ismételnem. Amikor a gép egymásután többször kihagyott, türelmetlen lettem. Elővett rossz szokásom, s ahogy én neveztem, összehívtam a szenteket. Végül kértem a főnökömet, ellenőriztesse gépem beállítását. A főnök átnézte a gépet, igazított a cséve feszítésén, de mindez nem sokat segített.
A tízperces szünet alatt Cirillel kimentünk, hogy friss levegőt szívjunk, és elbeszélgessünk nehézségemről. Kérdeztem, nem tudja-e, hogyan lehetne kijavítani a hibát. Ciril megvakarta az állát:
- Ha már a véleményemet kérd, úgy gondolom, lehetne rá megoldást találni. Roger, van azonban egy kérésem: ne vedd a száda olyan könnyen Isten nevét! A gépek zaja ellenére hallottam szitkozódásodat, de segítségérst nem hallottalak könyörögni.
Kérdésemre adott felelete meglepett, de ő ezt úgy mondta, hogy egyáltalán nem volt bántó. Mindjárt lehetőségét láttam megtudni, amivel Harry megbízott.
- Bocsáss meg Ciril kérlek, ha valami olyet mondtam, ami megbántott. Igazán nem akartam. Hallottam, hogy te istenfélő ember vagy. Érdekelne engem, hogy melyik egyházhoz tartozol.
- Hetednapi adventista vagyok - mondta.
- Remélem, nem veszed rossz néven, ha azt mondom, hoy erről az egyházról még sohasem hallottam. Elárulhatod, miben hisztek?
Ciril elmondta, hogy már maga az egyház elnevezése tartalmaza tanításuk lényegét. A hetednapi adventisták az egész bibliai tanítás keretén belül két alapvető, de elhanyagolt igazságot hirdetnek. Az egyik a szombatnak, mint a teremtés emlékünnepének, a hét hetedik napjának a szentsége. Felhívjk az emberek figyelmét, hogy imádják és tiszteljék azt, Aki teremtette az eget és a földet (Jel 14:6, 7). A másik Jézus Krisztus dicsőséges második eljövetele. Ezt várják, mint Jézus ígéretének teljesedését, amikor a halottak új életre támadnak fel, az élők pedig elváltoznak. Akik Őt várták, azok halhatatlan testben lesznek elragadva az Úr közelében, ahol most helyet készít számukra.
Már majdnem 15 perc telt el, amikor visszamentünk a munkahelyünkre. Azt mondtam Cirilnek, hogy bár nem járok templomba, szívesen meghallgatom, ha beszél nekem vallásos meggyőződéséről.
- Szívesen válaszolok a kérdésedre, Roger.
Ez az októberi nap nagyon szép volt és támadt egy gondolatom.
- Ciril, mit szólnál ahhoz, ha valahol ma együtt ebédelnénk? Szeretném, ha többet mondanál nekem vallásodról.
Ciril belegyezett. Amikor visszatértünk a munkához, csodálkozásomra a gép jól működött. Azon gondolkoztam, amit most hallottam. Az emberiség Teermtője kéri az embert, hogy emlékezzen meg Róla, mint az élet ajándékozójáról, és háláját fejezte ki a teremtés emléknapjának ünneplésével.
Ez különös! Jézus Krisztus visszajövetele pedig meghozza a feltámadást és a halhatatlanságot. Az, ahogyan Ciril ezt elmondta, a valóság hatását keltette bennem.
Az ebédszünet rövidebbnek tűnt, mint máskor. Ciril olyan kívánatosan beszélt Isten Igéjéről, hogy a hatvan perc csak tizenötnek tűnt. Amit hallottam, később megoldotta életem titkait.
- Nagyon megragadott engem, amit mondtál, Ciril, de újabb kérdések is felmerültek bennem. Tudnál ezekre válaszolni?
- Mire gondolsz? - egy kicsit kényelmesebben helyezkedett el. Lehet, hogy segíthetek neked.
Hogy biztos legyek, jól értettem-e szavait, ismételni kezdtem a hallottakat.
- Említést tettél a halottak feltámadásáról. Ha Krisztus eljön, azok az emberek, akik halhatatlanságot kapnak, a mennybe mennek. Azt mondtad, hogy Jézust ezt ígérte tanítványainak. Mondd meg nekem, mi történik azoknak az embereknek a lelkével, akik meghalnak, mit csinálnaka halál és a feltámadás között?
Az épület falának dőltem, a kenyerembe haraptam és azt gondoltam, hogy a válaszra tovább kell várni. Ő azonban ellenkérdéssel válaszolt:
- Roger,nagyon szomorú lennél, ha azt mondanám, hogy nincs halhatatlan lelkünk?
- Nem - válaszoltam -, de ismerek embereket, akik nagyon csalódnának. Mivel tudod alátámsztani nézetedet,
- Az egész Bibliában csak néhányszor fordul elő a "halhatatlanság" szó, de soha sem abban az ételemben, hogy az ember lelke halhatatlan lenne. 1Tim6:15-ban: "Kié egyedül a halhatatlanság, aki hozzáférhetetlen világosságban lakozik". Tehát Istenről van szó. Az 1Koer 15:53-54-ben pedig azokról van szó,akik Krisztus második eljövetelekor feltámadnak: "Mikor pedig ez aromlandó test romolhatatlanságba ötözik, és e halandó halhatatlanságba öltözik". Ha tehát a Biblia azt mondja, hogy egyedül csak Isten halhatatlan, helyes lenne-e azt állítani, hogy halhatatlan lelkünk van?
Amikor ezeket hallottam, a kenyér majdnem kiesett a kezemből. Nem vártam ilyen magyarázatot, de amit mondott, annak értelme volt.
- Tehát azt állítod - folytattam -, hogy az ember, ha meghal, teljesen porrá változik és nem tudja, mi történik körülötte?
- Igen! Pál apostol a Róma 2:7-ban arra buzdítja a keresztényeket, hogy keressék a halhattlanságot. Ha már a mienk volna, akkor nem buzdítana arra, hogy keressük.
Érvelése nagyon megragadott, főleg azért, mert így még nem hallottam beszélni keresztényt. Még többet akartam tudni, ezért újabb kérdéseket tettem fel.
Beszélt arról, hogy földi szolgálata folyamán Jézus a halált alvásnak nevezte. Lázárral kapcsolatban mondta: "Lázár, a mi barátunk, elaludt, de elmegyek, hogy felköltsem őt. Mondának ezért az ő tanítványai: Uram, ha elaludt, meggyógyul. Pedig Jézus annak haláláról besélt, de ők azt hitték, hogy álomnak alvásáról szól. Ekkor azért nyilván monda nékik Jézus: Lázár meghalt" (Jn 11:11-14.)
Idézte még 2Tim 1:10 versét, amely azt mondja, hogy a mi Megváltónk, "Jézus Krisztusnak megjelenése által (...) eltörölte a halált, világosságra hozta pedig az életet és halhatatlanságot az evangélium által". Amikor arra kértem, hogy ezt magyarázza meg, azt válaszolta Ciril, hoy Sátán és angyalai nagyon örülnek annak, amikor az embereket megtéveszhetik és elcsábíthatják. Attól a naptól kezdve, hogy az első emberpárt Ádámot és Évát sikerült elcsábítania, ami által az összes utódokra átok származott, a gonosz lelkek részletes terveket dolgoztak ki emberek megtévesztésére. Különbö nézetekkel, filozófiai irányzatokkal igyekeznek lekötni az emberek figyelmét, hogy szem elől tévesszék Isten áldását, amit megígért. Sajnos Sátán óriási sikereket arat terveinek megvalósítása által.
Ekkor arra gondoltam, hogy ez az ember ismeri ellenfele harci módszereit. Megkértem, folytassa magyarázatát.
- A Messiás eljövetele a legnagyobb áldásokat hozta. Sajnos, és ezt szintén el kell mondanom, hogy Izrael, amely oly sok isteni kijelentést kapott, a Messiásról hamis elképzelésekkel bír. Amikor Jézus közöttünk volt, a többség nem fogadta be Őt, sőt eljött egy nap, amikor ezt kiáltották: "Feszítsd meg! Feszítsd meg!"
- Isten egyik legértékesebb ígérete a feltámadás és az örök élet reménysége volt. Az apostolok idejében a szadduceusok - a zsidó nép egy művelt osztálya - voltak azok, akik az egyszerű népet arra tanították, hogy nem lesz feltámadás (Acs 23:8). A körülöttük élő nemzetek többségének az volt a nézete, hogy amikor meghalnak, akkor az élet egy magasabb formájába mennek át.
- A 1Tim 1:10 szövegéből kitűnik - folytatta -, hogy Jézus Krisztus nagy áldozata a Golgotán elvette a halál erejét, s ezzel legyőzte az összes hamis tanítást ezen a téren. Krisztus evangéliuma világosan mutatja, hogy az örökélet és a halhatatlanság az igazaknak csak Jézus eljövetelekor és a feltámadáskor adatik, és nem előbb. Isten igéjéből világosan kitűnik, hogy az ember halála után semmit sem tud önmagáról, mert a halál álmát alussza.
- Ciril! Isten Lelke számotokra lehetővé tette, hogy megmeneküljetek a csapdából. Egyházatok minden tagjára gondolok. Nézetem szeint a lélek halhatatlanságának tanítása a legveszélyesebb és legerősebb hazugság, amibe a démoni lelkek belevittek bennünket. Ezért neked nagy okod van a hálára!
Ifjú munkatársam 1Thess4:13-18-at idézte: "Nem akarom toábbá, atyámfiai, hogy tudatlanságban legyetek azok felől, akik elaludtak, hogy ne bánkódjatok, mint a többiek, akiknek nincs reménységük. Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadott, azonképpen az Isten is előhozza azokat, akik elaludtak, a Jézus által ővele együtt. Mert ezt mondjuk néktek az Úr szavával, hogy mi, akikélünk, akik megmaradunk az Úr eljöveteléig, éppen nem előzzük meg azokat, akik elaludtak. Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből, és feltámadnak először akik meghaltak volt a Krisztusban, azután mi, akik élünk, akik megmaradtunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön át az Úr elébe a levegőbe, és ekképpen mindenkor az Úrral leszünk. Annak okáért, vigasztaljátok egymást e beszédekkel."
- Bámulatos, ahogyan te értesz az élethez - mondtam Cirilnek, amikor visszamentünk gépeinkhez. - Akinek ilyen reménysége van, mint neked, az gazdag kincsnek a birtokosa.
Azon a délután éppen egy minta varrára közben - anélkül, hogy valaki észrevette volna - elmém óriási csatatér volt, amelyen kegyetlen küzdelem folyt Isten Szentlelke és a sátáni lelkek közzött. Azonnal világossá vált előttem, miért találtak ki száz meg száz elméletet, hogy az embereket megtévesszék és megcsalják, mindenekelőtt azzal, hogy az emberek halhatatlanok. Ahogy arra magam is rájöttem, ördögi tanításukat azzal támasztják alá, hogy a démonok megjelennek az embernek és azt állítják, hogy ők az emberek elhunyt rokonainak lelkei.
Életemben először ismertem fel, hogy van Isten, aki szereti az embereket Egyúttal azonban rádöbbentem, hogy elveszett ember vagyok. Ha ma erre gondolok, bizonyos mértékben átéltem azt, amit majd egyszer átélnek azok, akik Jeruzsálem falain kívülről fogják nézni a megváltottakat. Az istentelenek ezt kiáltják majd: "Túl késő már...!"
Amikor rádöbbentem arra, hogy lelki szemszögből el vagyok veszve, izzadni kezdtem, annak ellenére, hogy az épületben egészen hűvös volt. Levetettem nyakkendőmet, feltűrtem az ingem ujját kezemet az égnek emeltem, de ez nem segített. Emlékszem, hogy azután a WC-ra mentem. Bezártam magam mögött az ajtót és rettenetes lelki szorongásban leültem, hogy össze ne roskadjak, mert a szédülés kerülgetett. Az arcomon folyt az izzatság, és nehéz cseppekben hullott a földre.
- Túl késő már! - mondtam. - Késő! - Ezt akartam ordítani,de nem voltam képes rá. Istengyűlöletem eltűnt és istentelen életem volt a szemem előtt. Egyúttal megértettem azt, hogy Sátán üldözésének estem áldozatul.
A démoni lelkek a csüggedtség érzetével kínoztak oly mértékben, ahogy azt soha azelőtt, sem azután nem tapasztaltam. Olyan kézzel foghatóan érzékeltem jelenlétüket, hogy nehézségem volt a lélegzéssel. Úgy éreztems, mintha valami megvonná tőlem az oxigént.
Tehetetlenségemben alig tudtam lélegzetet venni és halkan ezt súgtam: "Bárcsak megkönyörülne rajtam az Isten! Ezt nem imádságnak gondoltam, mégis rettenetes érzésem és csüggedésem azonnal elmúlt.
Arcomat lemostam vízzel és visszatértem gépemhez. Munka közben azt jutott az eszembe, hogy az élet Ajándékozója valóban meghallotta súgva mondott kiáltásomat és elűzte a gonosz lelkeket.
Ha ez így van, akkr ezt miért tette? Gyűlöltem Istent és káromoltam Őt. Ezt nem bocsáthatta meg nekem. Más azonban mégsem lehetett, mint a mennyei Isten, Aki - amint most átéltem - megszabadított.
Egy másik gondolat is eszembe jutott, éspedig az, hogy nem is kapok megbocsátást és nem várhatok örökéletet, lehet, hogy a Teremtő fel akar használni arra, hogy általam megáldja mások életét, akiket szeret és akiket be akar vinni az újjáteremtett földre.
Szilárdan meg voltam győződve arról, hogy Cirillel való találkozásom - aki oly sokat tudott az örökkévaló dolgokról - Isten műve volt. Az történhetett, hogy az egek Istene néhány nappal ezelőtt meghallotta segélykérésemet, amikor az ágyon fekve azt mondtam: "Ha van valamilyen Isten az égben, akit érdekel a sorsom, akkor most segítsen nekem!"
"Istenérdeli sorsom! Ő törődik velem!" Ezt akartam kiáltani és megmondani mindenkinek a gyárban, de visszatartottam szavaimat. Mivel éreztem, hogy Istennek gondja van rám, úgy döntöttem, hogy megkérem Cirilt, nem mondana-e el nekem még többet abból, amit a Bibliában talált. Ha Isten engem - méltatlan embert - figyel, akkor mennyivel inkább gondja van jobb emberekre is, akik eddig még nem fogták fel, mennyi mindent készített számukra!
Ha mások örökéletével fogok törődni, akkor talán Isten megszabadít engem a démoni lelkek hatalmából. Talán életem további szakaszában örülhetnék annak, ha másokat értesíthetnék a nagy küzdelem háttteréről és így vezethetném őket a Jézus Krisztus melletti tudatos döntéshez.
Attól a pillanattól kezdve, amikor rádöbbentem, milyen nagyon megtévesztik és megcsalják a démonok az embereket, lázadás vett rajtam erőt. Ebben a pillanatban úgy döntöttem, hogy többé nem közösködöm velük.
A munkaidő végeztével azt mondtam Cirilnek, hogy szeretnék vele menni a villamosmegállóig, hogy beszélgessünk. Amikor egymás mellett lépdestünk, megkérdeztem, hajlandó lenne-e velem a Bibliát tanulmányozni Azt válaszolta, hogy ez számára nagy öröm lenne. Azután feltette nekem a kérdést:
- Nem szeretnéd elkezdeni mindjárt a hét végén? Minden héten lenne egy vagy két óránk!
- Ciril, bizonyos oktból, amit neked most nem mondhatok el, nagyon fontos számomra, hogy még ma este kezdjük el. Én menjek hozzátok, vagy te jössz énhozzám?
Ciril meghívott este hét órára. Bibliaórára! Amikor búcsúztunk egymástól, meglepetésének adott hangot, mivel kitartottam amellett, hogy még ma este kezdjük el a tanulmányozást.		  
 
0 komment , kategória:  Játék a tűzzel (advent)  
Mutasd meg, nem vagy bolond!
  2011-08-21 11:36:54, vasárnap
 
  Az adventista egyház születésem óta velem volt állítólag, legalábbis az ébredő játszótéri egyházak Időjelek kezdete ótam végignézve azt az életet, amelyet a Mónika Showban bemutatott sátánisták és elme, börtön cigányok hajtottak végre a spiritiszták, az okkultisták, a karmikus szülöttek, Rákóczi tér, elme, bolondok emelésével "ember" áldozásal az okkultisták összes betegségével a Pszichografológia alapján. Az adventisták nem hisznek a karmában, nem hiszik el, hogy vannak olyan emberek, akik már előző életükben is éltek, amire bizonyíték a Mi világunk egyik kötetébe írt Éva és a Fonók előző és következő reinkarnálódása. S-né D. Erzsébet megmutatta fiatalkori fotóját, amin egy torzszülött volt bikiniben, kalapban, kiálló felső benső combokkal, ami reinkarnálódás jeleit hordozta magában, s mint minden karmikus szülött deformációa miatt, ezért is engem bántottak. Erzsébet elhozta nekem Csepregi Itt vagyok című dalát, ami a sajátja volt, s már engem a Parabestia körbevett hatalmas akadályozó energiával, ami azóta is tart. Én tehettem arról, hogy Erzsébet azelőtti életében erkölcstelen életet élt, most csodálatosat kapott a többiekkel együtt. Ezek a karmikus népek is Sátán népei, s még hol van a rengeteg bibliai halálnép? Jézus azt ígérte, egyszer eltörli a halált a földről örökre. Most az egész világ talmudista démonikus és különféle sátáni eredettel bír.

Cseh Károly Kelet tisztuló sorozata ember áldozásra épült, ők a túlélő lírai karám tagjainak vallják magukat.

Ketten a kertben pogány fényű Ádvent verse harminc éves adventi kapcsolatra utal, melyet Pogány Judit és Pogány Balázs miskolciak nevéhez jutva kezdtek, 1991-ben ismétlésben legalább harmadszor. Az advent azt írta: legelőször a gonosz fekete mágiával, veszélyes tudománnyal foglalkozók mennek be Jézus menyországába. Bush bemutatta, hogy még a mezítelen szobrokat is az amerikai zsidóknak le kellett takarnuk, mert "ember áldozással" tisztulnak. Nekem még a mezítelennek megrajzolt Gergely Sándor fantázia Föld-anyás rima Jeruzsálemes cserepek mezítelen alakzatait is fel kellett ruhába öltöztetnem.

Néztük hosszan az ablakon át:
mint mikor szél kezdi ki a nád buzogányát,
úgy bomlik ki az éjből az első nagy havazás.
és mintegy varázsütésre, túl a jegesedő üvegen,
nagypelyhű jegenyékké magasul a hajdani nádas:
harminc nyár óta setteng a nyomunkban.

Homlokunkat hol az ablak hideg keretéhez,
hol egymás lüktető homlokához döntve figyeltük:
leheletünk finom ezüst szívet olvaszt a jégbe,
melyen át percek horgolta
fehér csipketerítők tündökölnek a fákon
és alólunk, mint idetévedt őzek, barnálló törzsek
nézik szelíden tört fényű, tompa
sejtjeinkben hogy gyullad ki sorra
millió ádventi gyertyavilág.

1995-ben ért a börtön médiával az adventista kiadó könyveihez. Egy adventista gyűlésre elmentem, utaltam arra, hogy az egészségügy 1991 óta, mióta a Csanyikban voltam, apokalipszist hajtott végre, erre elmondta az adventi kiadó papja saját bibliai mondatát nekem:
- Menj és mutasd meg magad az embereknek, hogy nem vagy bolond!
Maguk éppen új egyházat építettek, ahol gitárral rendeztek összejöveteleket. A sátán népeit születésem óta emelték, kezdték ezt az adventisták könyvében leírt spiritisztákkal, ezek a zenészeket jelentik, kivéve a régi kommunista hippiket, punkokat. Müller Péter szeretetről ír, de a sátán tudománya tette hírhedtté, bár maga híresnek gondolja magát, hiszen a lelkekkel, a halottakkal beszélget. 2001-ben még javában tartott az Utolsó küzdelem és a Jézus élete könyv végrehajtása a német nyelvű adventi könyvekkel együtt, melyben a parabestiát és brutálist is bemutatták, Satelitet beállította a média, majd ismét jöttek az utcába rendezett barach-osok a 130 éves Izraellel...
1998-tól ismétlik a sátánisták, melyek tűzben vannak körülöttem, tolvajokkal mindent átemelve a másik világba a börtönnel a sátán valamennyi népének ismételt emelését, most Erdélyi László nevéből a miskolci Erdélyi utcát és Erdélyi Mónikát rendezték be, az általa bemutatott cigányság és sátánisták lettek a Játék a tűzzel könyv alapján bemutatott sátán népei könyve alapján bemutatva, mint ahogyan az egykori puszta Katalinjaiból Oláh Ibolya Kati lett valamennyi cigány Katival, Mariannával....
Cseh valamennyi írását ismételték az én általam megírt apokalipszissel együtt, mely szerint minden börtön karmikus nép helyett én voltam egyedül "megáldozva.", erről szól a Főnixes Vagyok Isten (Friderikusz Sándor népe) Anna felébredése ugyanúgy, mint az Én egy pillangó vagyok, a Margréta virág vagyok én... Sajnálatos, hogy a Vörös Oroszlánból lett Szomorúszemű Johanna Annás szereplőkkel novellákkal megírott könyvanyag kézirata bezúzásra került a többi 17 könyvanyaggal együtt, melyhez a Katalin, a szeretet csillaga tartozott 17-es mágikus számával.

A kelet népei az Aranyhálóval kezdték el a pusztítónak való áldozásukat, melynek eladták magukat túlélésük érdekében.		  
 
0 komment , kategória:  Időjelek - Leplezés  
Játék a tűzzel 5. rész
  2011-08-21 11:17:40, vasárnap
 
  Roger J. Morneau: Játék a tűzzel
Kiadja: Avent Kiadó 1992
Budapest, Borsfa u. 55.
Felelős szerkesztő. Erdélyi László
Fordította. Varga Dániel
Tipográfia: Hunyadvári András
Dürer Nyomda Kft, Gyula
Felelős vezető: Székely András ügyvezető igazgató

Kényszerítettek, hogy tagjuk legyek

Ey este, amikor Sátán papjával beszélgettem Roland társaságában, megmagyarázta nekünk, hogy eljött az ideje a lelkek hatalmába vetett hitünk bebizonyításának. Azt állította, hogy a mestertől kapott erre megbízatást.
- Majd önök is kapnak egy ajándékot a sok közül - mondta -, amint készek lesznek nyíltan vallomást tenni a mesterbe vetett hitükről.
Részt kellett vennünk egy sátánkultusz szertaretáson, ahol az összegyülekezett tanúk előtt felszólíottak: valljuk meg, hogy Sátánt nagy istennek tartjuk, a Föld legangyobb uralkodójának, aki kész csodálatos ajándékokat adni a benne hívőknek. Azután olyan ajándékokat kapunk, amilyet csak akarunk. Ezek után hitvallomásunkat azzal pecsételjük meg, hogy egy marék füstölőszert szórunk a Sátán oltára előtt izzó parázsra és meghajolunk előtte.
Barátom egyáltalán nem vonakodott. Rland több okot is említett, miért alkalmas a mai este arra, hogy ezt én is megtegyem, de nekem az volt az érzésem, ezt a lépést még meg kell gondolnom! Szégyelltem magam, de be kell vallanom, hogy gyenge voltam. A jövőbelátás lelkét kértem. Azt akartam, hogy álmomban halljam a következő napi lóversenyen futó győztes lovak nevét és számát. Ezután elmegyek a közvetítőhöz és fogadok rájuk.
Már az első éjszakán volt ilyen álmom. Egészen világosan láttam, hogy melyek lesznek három nap múlva - szombaton - a győztes lovak. A követkeő nap elmentem a közvetítő irodába és íme, a nevek amelyeket álmomban láttam, ott voltak a lovak névsorában, amelyeknek szombaton futni kellett. Mivel nem volt sok pénzem, két futamra csak kis összeget tettem fel, ami 60 dollár nyereséget hozott. A harmadik lóra a nyereség a tét huszoegyszerese volt, mivel ez a ló nem volt esélyes. De mivel tudtam, hogy a lelkek eddig helyesen értesítettek, úgy gondoltam, teszek rá 20 dollárt. A ló győzött és én voltam az egyetlen, aki jól tippelt. Kaptam 420 dollárt, megköszöntem és eltűntem. Most aztán az újonnan nyert boldogság tudatában lépegettem egészen a St. Catherin utcáig, ahol beléptem az egyik legelőkelőbb fésfiruhaüzletbe, és vettem magamnak egy kézzel varrt öltönyt kb. 200 dollárért.
Hasonló élményem volt a következő szombatokon is, és egyszer csak a fogadóiroda tulajdonosa behivatott engem az irodájába. Beszélni akart velem. Mikor elég hosszasan beszélgettünk, látta, hogy a lóversenyekről igazán nem sokat tudok.
- Ez bámulatos! - mondta. - Hogyan lehet a lóversenyekről való ilyen csekély ismerettel így eltalálni a győztest! Megmondhatja nekem, kitől szerzi az információkat?
Amikor látta, hogy semmit sem tud meg tőlem, eztmondta:
- Jó sokba kerül maga nekem! Szeretném, ha elmenne és többé vissza sem jönne! Ha óhajtja, szívesen megadom magának más montreali fogadók névsorát.
Érdekes volt hirtelen vagyonosnak lenni, de a valóságban ez a gazdagság engem nem tett boldoggá. Nem tudom, milyen okból nem voltam megelégedve. Ennek ellenére Roland úgy élvezte, mint soha azelőtt, mert a lelkek fantasztikus módon segítették őt.
Egyik este olyasvalami történt, ami nyugtalanná tett. Miután néhányan bizonyságot tettek arról, hogy mi mindnt tettek meg értük a lelkek, a pap azt javasolta, menjünk le mindannyiszor az imaterembe, hogy köszönetet mondjunk.
- Mennyei nyelven fogunk beszélni! - mondta. - A mester és a legfőbb tanácsadók ezt szeretik.
Ez a kijelentés titokzatosnak tűnt előttem, de úgy gondoltam, jobb lesz, ha most nem kérdezősködö arról, hogy a démoni lelkek hogyan beszélhetnek mennyei nyelven!
Amikor az imahelyiségben ültünk, minden jelenlévő énekes könyvet kapott, valódi keresztény énekeskönyvet. A pap még meg is nevezett három keresztény egyházt, amelyek ezt az énekeskönyvet használják. Miután mindenki elvégezte az oltár előtt azt a bizonyos rövid szertartást, a pap felszólította a gyülekezeteket, hogy egy bizonyos éneket nyissanak fel, és énekeljenek vele. Vagy 20 percig énekelhettek. Én magam egyetlenegy szót sem énekeltem, csak ültem ott meglepődve.
Amikor feljöttünk, hozzám fordult a pap mosolyogva:
- Észrevettem, hogy ön nem vett résézt a lelkek dicséretében. Megmondhatja, miért nem?
_- Egyszerűen nem tudtam ezeket a keresztény énekeket úgy megszentségteleníteni, aohgy azt ön és a többiek tették! Az a tény, hogy nem hiszek Istenben, még nem ok arra hogy a nevét káromoljam.
- Értem, mit érez, de idővel majd alkalmazkodik. Valahogy úgy van ez, mint amikor az ember először lát életében él állatot feláldozni. Először megretten, de amint azt többször látja, ez már őt nem érinti. S ráadásul szeretnénk meghívni önt és Rolandot egy nagy ünnepre, amely a lelkek tiszteletére a laurentíni hegyek köött lesz megtartva. Számunkra ugyanis november elseje nagyon szent nap. A jövő héten, ha együtt leszünk, majd még többet mondok erről.
Azon az estén hazamenet megkértem Georot, magyarázzon meg nekem valamit, amit az istenek dicséretére tartott összejövetelen figyeltem meg. Amikor már elég hosszan énekeltünk, némelyek más nyelven kezdtek énekelni, nem franciául, bár ugyanazt a dallamot énekelték.
Georg elmondta, hogy a lelkek néhányat a jelenlevők közül megszálltak és ezek lelki nyelven dícsérték a Sátánt és tanácsadóit.
- Így képessé tették őket arra, hogy nagyobb hódolttal imádják őket. Az ilyen dicsérő összejövetelnek kettős célja van. Először is az a tény, hogy a sátánimádók keresztény énekeket énekelnek, ezzel Krisztus nevét káromolják. A második cél az, hogy miáltal Istent a legdurvább módon gyalázzák valamilyen értelmetlen nyelven, ezek az emberek megszállottakká válnak és teljesen elkötekezik magukat Sátánnak és főtanácsadóinak. Ez különösen tetszik Sátánnak.
Megragadta a figyelmemet több olyan megjegyzés ai, amelyet élő állatok áldozásával kapcsolatban tettek, ezért megkértem Georgot, mondjon erről valamit. Elmondta, hogy embereik november elején, a leurenti erdő bizonyos helyén mutatnak be áldozatot, de a részletekről kérdezzem meg a papot. .A körülmények azonban nem engedték meg, hogy eről többet is megtudhassak.
Akkor még nem sejtettem, hogy az elbukott angyalok tudnak valamit Isten érettem való munkájáról, aki azt akarja, hogy csakhamar oyan helye jussak, ahol hallhatok az Ő nagy szeretetéről az erre nem méltó emberek iránt. Ezért arra akartak kényszeríteni, hogy mielőbb kötelezzem el magamat a démonimádatnak. Azt akarták, hogy lépjem át azt a küszöböt, amelyen túlról már nincs visszatérés.
Egy szerdán, amikor a démonimádás helyére értem, nem gondoltam, hogy utoljára vagyok itt. Kezet ráztam barátaimmal, akik mindent megtettek azért, hogy jól érezzem mamagat közöttük, és kedvet találjak a lelkeknél. Lehetetlen volt elképzelni, hogy tíz nappal később ugyanazok az emberek kegyetlen ellenséggé válnak, akik megsemmisítésemet tervezik, és hajlandók lesznek nagy összeget fizetni annak,a ki engem meggyilkol. Azon az estén is tapasztalatokat beszéltek, amelyek lenyűgőzőek voltak. Amikor véget ért az összejövetel, a pap még beszélt velünk, és közölte, hogy a lelkeknek nagyon fontos, hogy számunkra hasznosak legyenek. Ha hajlandók lesünk két hét múlva részt venni a titkos szervezetükbe való felvételi ceremónián, akkor közlik velünk, mi a tervük életünkkel. Amikor megkérdeztem a papot, miért kell alávetni magunkat, mielőtt megtudnánk ezt a tervet, azt válaszolta, hogy hinnünk kell a lelkeknek.
- Hit nélkül nem tetszhetnek a mesternek, de ha kedvét leli magukban, az nagy hasznukra válik.
- Kérem, jöjjenek velem - szólított fel bennünket -, szeretném megmutatni önöknek, milyan jutalmakat ad a mester!
Egy olyan helyiségbe vezetett, ahonnan egész este gépírás zaja hallatszott. A pap bekopogott, s valaki azt mondta, "tessék!. Amikor beléptünk, láttuk, hogy egy ember nagyméretű, teleírt leveleket helyez borítékokba.
- Juien, te már láttad ezeket az urakat - mondta a pap -, de nem hiszem, hogy ők ismernék a munkádat! és azt sem tudják, hogy a lelkek hogyan segítették neked, amikor másoknak jót tettél. Azért hoztam őket ide, hogy személyesen beszéd el, milyen tapasztalatod volt a lelkekkel azután, hogy közösségünkbe fogadtunk!
Ez az ember elbeszélte, hogy mint fiatal ügyvéd jövője biztosítása érdekében olyan információkat szerzett amire egy bizonyos ügyvédi irodának szüksége volt. A szerencse akkor mosolygott rá amikor kapcsolatba került a démonokkal. Élete egyetlen éjszakán megváltozott.
Amikor befogadták, közölté vele a lelkek, hogy teljesen kivételes feladatokat bíznak rá. Azoknak kellett segítenie, akik sikkasztottak és nem volt pénzük ügyédre, hogy ne jussanak börtönbe. A lelkek azt akarták, hogy nyisson azonnal irodát és kínálja fel az ügyvédeknek védőbeszédeit a bírósági tárgyalásokra. A lelkek fogják elvégezni helyette a fontosabb munkát. Közölték vele, hogy már leveleket küldtek szét bizonyos franciául beszélő ügyvédeknek egész Kanadába. A levelekbenértesítették őket, hogy minden szükséges iratot megkapnak, ha azokat a pereket, amelyeket a múltban ismerethiányuk miatt elveszítettek, most felújítják. Rövid időn belül jöttek a válaszok. A lelkek azt is elmondták neki, hogy minden szerdán, amikor segítségre lesz szüksége, az imaházban kell dolgoznia. Munkája abból áll, ogy papírt húz a három írógépbe és megvája, amíg a lelkek kidolgozzák a védőiratot. Az asztalon előtte voltak az írógépek és mintegy 50 csomag papír. Elmagyarázta, hogy ezek a papírok olyan gyorsan tele lettek írva, hogy alig győzte az újakat behúzni a gépbe. Minden védőirat információkat tartalmazott olyan esetekről, amelyek a tárgyalást megelőzték, hivatkozott az előző esetekre, amelyek már a bíróságon voltak.
A pap megkérdezte, hogyan fogadták szolgálatát az ügyvédek. Az ember pedig elmondta, hogy nagy lelkesedést váltott ki belőlük, mert az eredmények szenzációsak voltak. A pap kérdésére azt is elmondta, hogy munkájának sok ezer dollár haszna van. Búcsúzáskor meghívott bennünket, hogy amikor az épületben vagyunk, bármikor bemehetünk hozzá, hogy megtekinthessük a lelkeket munkájuk közben is.
A pap megismételte kérését, hogy lépjünk be közéjük. Barátom beleegyezett, de én vonakodtam.
- Sajnálom - mondtam - de én még nem tudok erre feleletet adni. A sátánimádók közé való belépés gondolata foglalkoztatott. Elfogadjam, vagy elvessem?
Az utolsó hónapok tapasztalatai voltak szemem előtt, s elmémet több megválaszolatlan kérdés foglalkoztatta. Nem láttam a helyes megoldást! Ha fel is fedeztem sok érdekességet a természetfeletti dolgokban,mégis úgy éreztem, hogy itt sokkal többről van szó, mint ami eddig elém tárult. Tudtam, hogy nem hhetek feltétel nélkül a démonoknak, hogy Isten igazságtalan volt velük szemben. Hol tehát az igazság? Biztos, hogy nem a keresztény egyházakban, mert erről már tudom kellene!
Szorultságomban az volt az érzésem, hogy segítségre van szükségem a helyes döntéshez. Egyre erősődő tehetetlenségi érzésem arra késztetett, hogy hangosan felsóhajtsak:
- Ha van Isten az égben, akit érdekel a sorsom, akkor most segítsen nekem!
E szavak után oldalamra fordultam és elaludtam. Csak a vekker csörgőjét hallottam. Ezen a csütörtökön mélyen gondolataimba merülve mentem a munkahelyemre.
Röviddel azután, hogy Rolanddal találkoztam és a spiritiszta szeánszokra kezdtem járni, új munkahelyre kerültem, ahova már előbb is szerettem volna bejutni. Varrni tanultam egy női konfekciós ruhakészítő cégnél.
Amikor aznap a varrógép mellé ültem, munkám közben állandóan azon gondolkodtam, hogyan döntök a következő héten. Pénteken délután végül is arra az elhatározásra jutottam, hogy alávetem magam a felvételi szertartásnak.		  
 
0 komment , kategória:  Játék a tűzzel (advent)  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2011.07 2011. Augusztus 2011.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 50 db bejegyzés
e év: 268 db bejegyzés
Összes: 7244 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 702
  • e Hét: 2589
  • e Hónap: 4948
  • e Év: 57214
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.