|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 28
|
|
|
|
|
|
2011-08-24 14:29:43, szerda
|
| |
| |
Vergődő madár az én szívem,
vihar tépte rongyos temető.
Elverte boldogságát mindig a jégeső.
Régen ragyogott már a Nap,
e haldokló virágra.
Lehunyta szemét, sötét felhők ágyába.
Vergődő madár az én szívem,
vánkosa hideg föld, puha hó.
Ráfagyott a bánat,
mint szelíd vízre a jégtakaró.
Nyílzáporban ballagott, dárda élen,
párja után, ki eltűnt a messziségben.
Vergődő madár az én szívem,
halott szerelem hű gyermeke.
Sírj egy végsőt társad után,
bús könnyekből fakad,
kit megszerettél örökké,
ki élni nem, de halni hagy
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-08-24 14:27:49, szerda
|
| |
| |
Az én szerelmesem legyen viharos szél,
ki gyökerestül tépi ki a fákat.
Lágy szellő, ki gyengéden simogatja a tájat.
Robogó víz, mely elmossa az ártatlanokat.
Lassú patak, mely inni ad az árváknak.
Az én szerelmesem legyen tüskés bokor,
ki sebeket ejt szívemen.
Egy szál virág, mely értem nyílott szerelem.
Szajha, ki ingyen kínálja magát.
Hű asszony, őszinte társ és igaz barát.
Az én szerelmesem legyen démon a pokolból,
mely kísért nap-nap után.
Angyal, ki ölne s halna értem, ha kell.
Legyen ő az én gyilkosom.
Egy könnycsepp a koporsón, ha búcsúzom.
Az én szerelmesem legyen kőlavina,
mely örökre eltemet.
Egy lápát föld mikor végleg elmegyek.
Bárki is e világon, akkor is az én szerelmesem.
Csók és könny néki bárhol is legyen.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-08-24 14:26:18, szerda
|
| |
| |
Lágy szellő lengedezett egy augusztus délután.
Izgatott voltam és szerelmes, égett bennem a láz.
Csókra éhes ajkadra szomjazva elindultam hát.
Ott álltál a dombtetőn, már vártál reám.
Pedig úgy tiltottak tőlem, így édesebb a vágy.
Gyönyörű voltál, hisz mindig gyönyörű vagy.
Mohon adtad a csókot s én voltam a legmohóbb, a vad.
Karod mint a pásztor, ki vezeti nyáját.
Elcsaltál oda, hol már senki meg nem láthat.
S izgatottan újra csókolni kezdted a számat.
Feszes volt testednek minden dombja, tája.
S édesebb gyümölcs melled nyíló virága.
Hol ajkam s nyelvem el-el játszadozott.
Csicseregtek a madarak, bolond szerelmes dalok.
Felnéztem szemedbe, már csillogott ragyogott.
Bele olvadt a Hold, a Nap s ez a parányi titok.
Átöleltél, szorítottál, cirógatott kis kezed.
Pázsit volt az ágyunk, másoknak ez képzelet.
Ez volt a mi nászunk, a fák voltak a tanúink.
Azóta is suttogják, a két szerelmes itt lakik.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-08-24 14:05:05, szerda
|
| |
| |
Könnyet csalni belőle,
ó én már nem tudok.
Belenézve elgyengültem,
s büszke voltam,
hogy értem ragyogott.
Bágyadt arcomra ő volt,
ki mosolyt faragott,
ki szavak nélkül mondta el:
szeretlek nagyon.
Minden pillantásáért is hervadok,
sorvadok.
Ajkad már néma,
bántó szavakat hallatott,
de szemed még néha,
beszélt hozzám.
S ha vissza nézet reám,
azzal mindent megadott.
Bár csak élnék még
két szép szemedben.
S annak halnék majdan,
minden gyászos könnyében.
Szemed legyen örök,
tollamból e versben.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-08-24 14:02:03, szerda
|
| |
| |
Tombolt a hőség egy délután,
a gyanta is megolvadt a fán.
Haja oly vörös színben játszott,
csillámló ezüst tengerének hullámán,
mely vállára borult mint virágzó fűz,
a tavasz ligetének kő padján.
Orcája ragyogott akár a napsugár.
Mint éji üstökösnek fényes uszálya,
holdnak s égboltnak fenséges tánca.
Mosolya varázsa elragadó ecsetvonás.
Vászonra nem festhető ily kies táj,
ahogy hang hagyta el bársonyos ajkát.
Kis szoknyája hívogatta tekintetem.
S néha reá pillantottam mint kosza fény,
hűs nyári zápor felhőinek mezején.
Lába hosszú volt s kecses.
Mint szellőben lengedező arany nádszál,
mi előtt vihar szele is térdre rogy már.
Egy különleges élmény délutánja volt,
ahogy meredten bámultak nagy szemei.
Barna és zöld is volt egy kicsit.
Nem láttam még ily gyönyörűt,
a szivárvány ezer pompájában sem.
Olvasni lehet belőle, akár egy regényben.
Hegyek, erdők, tavak, mezők orgonavirága,
mindig mutatja őt valahol a tájban.
Sok ruhája van, ily szép égi tüneménynek,
ha csak szemem nem káprázott, vagy csalt meg.
Egy forró nyári délután így láttam én.
S most is így látom, így látom én. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-08-24 13:52:08, szerda
|
| |
| |
A hőség nem csupán kellemetlen, hanem növeli a halálesetek számát is. A most elkészült az hőségtérkép naponta előre jelzi, hogy az adott napon a hőség mennyivel növeli a halálesetek számát az egyes megyékben. Segítségével nagyobb eséllyel védekezhetünk, vigyázhatunk magunkra és családtagjainkra
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 28
|
|
|
|
2011. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
656 db bejegyzés |
| e év: |
9223 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2505
- e Hét: 12710
- e Hónap: 52322
- e Év: 281259
|
|
|
Offline
