Regisztráció  Belépés
venci76.blog.xfree.hu
A ruha teszi az embert - a gyűjtemény a gyűjtőt. Szalvéta Gyűjtő
1976.04.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
Édes NapokFesztivál szalvétája
  2011-09-21 19:31:42, szerda
 
 


Link

Az elmúlt hétvégén rendezték meg a Budai várban az első Édes Napok Fesztivált, erről a rendezvényről kaptam ma ezt a reklámszalvétát szuvenírként, ehhez a szalvétához szeretnék itt a blogomban betenni plusz információkat, mi is ez a rendezvény tulajdonképp, mi célból rendezték meg:

A gasztrokulturális étlapról évek óta számtalan minőségi rendezvény és fesztivál közül választhattunk, de az étlap mégsem volt teljes, hiszen hiányzott a desszert. Ezért a világ számos városában rendkívüli sikerrel megrendezett csokoládé- és édességfesztiválja után az idei évtől kezdve évről -évre megrendezzük a legrangosabb magyarországi édességfesztivált.

A nemzetközi és hazai fesztiválokon szerzett tapasztalatból tudjuk, hogy rangos fesztivált csak különleges adottságú helyszíneken szabad megrendezni. Ezért választottuk a Budai Várat, melynek hangulata, eleganciája, panorámája a kulináris élvezeteket is még felejthetetlenebbé teszi. Nekünk, magyaroknak a világ egyik legszebb helyszíne, de a külföldi látogatók is a legszebbek közé sorolják, ezért azt gondoljuk, hogy ez a helyszín már önmagában is predesztinálja a fesztivált egy igazán rangos eseményre.

A fesztiválra meghívjuk az édesipar nagyjait, a kézműves csokoládé és édesség manufaktúrákat, a gyártókat, kereskedőket Magyarországról és külföldről egyaránt. Olyan rendezvényt szervezünk, melyen a kiállítók az ismert és szeretett, kereskedelmi forgalomban megtalálható édességeken kívül bemutathatnak különlegességeket, ritkán látható és élvezhető finomságokat, valamint külön erre az alkalomra készített édességeket is. Itt lesznek a csokoládék ,,barátai" is, mint a gyümölcsök, magvak, kávé, vanília, vagy akár a szörpök, mézek, de a finom borok és más italok.

Megtalálhatók lesznek az ismert tradicionális színek és formák melyek sok-sok termék esetében megmaradtak, ugyanakkor az édességek világpiacán tapasztalható design forradalom - mely hétköznapjainkban szinte a legszembetűnőbb - igazi esztétikai élménnyel gazdagítják kulináris örömünket.

Mindezek együtt arra köteleznek minket, hogy e fesztivál igazán édes emlékként maradjon meg minden látogatóban.

Az Édes Napok" csokoládé és édességfesztivál a szakma legrangosabb magyarországi seregszemléje kíván lenni.

Célunk, hogy e fesztivál lehetőséget teremtsen több magyar és külföldi vállalkozásnak, termelő, vagy kereskedő cégnek a magyarországi piacon történő megjelenéshez, valamint az ideérkező külföldi turisták és szakemberek figyelmébe kerülve más országokba való bejutáshoz, illetve disztribúciós partnerek megtalálásához. Szeretnénk a fesztivállal elérni, hogy a fogyasztók megismerkedjenek az édességfogyasztás örömén kívül azzal a gasztronómiai kultúrával, amely az egyik leglátványosabb igényt hozta az egész világon. Kiállítóink segítségével bemutatjuk az édesség fogyasztásával járó boldogságérzethez tartozó egészséges életmódot is, és természetesen teret adunk a bio és diabetikus termékek bemutatására is.

Az idei fesztivál után a terveink szerint, a jövőben, a Budai Várban egyre nagyobb területen kap majd helyet az ÉDES NAPOK Fesztivál. Végső célunk, hogy ez a rendezvény néhány éven belül Európa egyik legjelentősebb és leginkább számon tartott édesség seregszemléje legyen.

Olyan fesztivált szervezünk, mely országimázsunkat is építi, és ami évek során egy nemzetközileg is ismert és kihagyhatatlan szórakoztató kulturális eseménye lesz Budapestnek, illetve hazánknak.

A fesztivál kommunikációját, PR és reklámtevékenységét a tulajdonosok két évtizedes reklámszakmai ismeretei, és egy tapasztalt reklámügynökség teszi sikeressé. Bevezető kampánya június közepén indul és az Augusztus 20. utáni időszakban válik intenzívvé.

Megjelenünk a legfontosabb internetes hírportálokon, közösségi oldalakon, nyomtatott sajtóban, programfüzetekben, televízióban, rádióban, közterületi felületeken, a turizmusban használt megjelenési lehetőségeken, szórólapokon és édességeket árusító üzletekben, helyszíneken. Miután az esemény nagy közérdeklődésre tart számot, híradók és híradások is nagy figyelmet fordítanak rá.

A fesztivál fővédnöke, valamint több meghívott vendége a közéletből, művészetből, média és sport világából érkezik. Vendégül kívánjuk látni olyan országok képviselőit, amelyek jelentős szerepet töltenek be a csokoládé és édességpiacon. Meghívjuk az édesipar kiemelkedő szakmai prominenseit. Terveink között szerepel más országok csokoládé és édességfesztiváljainak szervezőit is vendégként üdvözölni.

A jegyek idén ennyibe kerültek:
6 éves korig ingyenes a belépés.

6-12 év között 900 Ft/nap.

A felnőtt jegy ára 1900 Ft/nap.

(http://www.edesnapok.hu/a_fesztivalrol)


Pár plusz darabot is kaptam ebből a szalvétából, korlátozott példányszámban van, de ha valaki szeretne velem cserélni,jelezze szívesen, cserélek bárkivel belőle.

Egy szalvéta, ha csak egy sima fehér szalvéta is, részt vehet egy reklámban így is lásd a linkre kattintva a felvételt,ahol egy népszerű brazil italt reklámoznak a szalvéta felhasználásával,hogy a fiatalok közt népszerűsítsék:Link
 
 
0 komment , kategória:  Reklám csereszalvétáimhoz:  
Bonbonettis szalvétámhoz:
  2011-09-21 19:22:14, szerda
 
 


Link

Magyarország legnagyobb csokoládégyárát 1868-ban alapította egy magdeburgi származású cukrászmester, akit a kiegyezés után felpezsdülő gazdasági élet, a hirtelen megsokasodó vállalkozási lehetőségek csábítottak Pestre a hamburgi majd prágai tanulóévek után, amelyek során elsajátította a cukorka- és süteménykészítés mesterfogásait.

Prágai kollégája, Náder Károly hívására jött Magyarországra: 1868-ban bérbe vette Nagy Ferenc cukorkakészítő műhelyét a mai Szentkirályi utca 8 alatt, majd 1870-ben meg is vásárolta azt. Üzleti sikereit a zárt üstben gőzzel történő cukorkagyártás bevezetésével megalapozva 1883-ban emeletes gőzüzemű gyárépületet emeltetett, csokoládégyártó gépeket vásárolt, így meghonosítva Magyarországon a nagyüzemi csokoládégyártást. Ötletesen oldja meg a hiányzó technikai feltételek megteremtését is: hűtőgép hiányában a gyár északi fekvésű alagsorában, márványasztalokon hűti, fagyasztja a kényes, romlandó árut. Az ipar fejlesztésében kifejtett tevékenységéért Ferenc József 1885-ben érdemkereszttel tüntette ki, s az elsők között kapott engedélyt termékein a magyar címer használatára.

Sikereinek titka abban rejlett, hogy széles fogyasztói rétegek számára kezdett olcsóbb termékeket gyártani olyan szakmai gondossággal, amely rövid időn belül elismertté tette a vásárlók körében. Vevői közé tartozott Kugler Henrik cukrászmester is, aki csokoládé mártómasszát vásárolt tőle.

1890-ben bekövetkezett halála után örökösei vezették tovább a gyárat, ami a 20. század elejére egyre kevésbé volt versenyképes, ezért másodszülött fia vette az üzem vezetésének átvétele után hozzáfogott annak megmentéséhez. Egyetlen választása volt: a korszerűsítés, mert a hazai versenytársak jobb minőségű termékeket tudtak már kínálni a fogyasztóknak. A modernizálás meg is hozta az eredményét, a cég ismét megerősödött, 1928-ban részvénytársasággá alakult át. A kis, földszintes ház helyére ötemeletes gyárépületet emeltek (ekkor már 300 alkalmazottjuk volt, tíz évvel később 800), de hamarosan az is szűknek bizonyult, s 1941-ben felhúzták az ország ismét csak legnagyobb - Európa egyik legmodernebb - csokoládégyárát a Vágóhíd utcában, amely előcsarnokában Mattioni Eszter monumentális, műemlékvédelem alatt álló hímeskő képe látható a mai napig.

A cég európai színvonalú kereskedelmi kultúrát képviselt nemcsak vonzó termékeivel, hanem boltjaival is. Különös gonddal tervezett fióküzletei megtalálhatóak voltak minden magyarországi nagyvárosban, sőt Párizsban és Bécsben is. A csomagolást is jeles iparművészekkel (Lukáts Kató, Jeges Ernő, Szirmai Ilona) terveztették, s dobozaik messze földön híressé váltak. A 30-as években a cég széles körű reklámtevékenységet folytatott. A csokoládék, a bonbonok és a cukorkák egyaránt kelendőkké váltak, s a cégnek olyan népszerű márkái voltak, mint például a tibi csokoládé, a Frutti karamella, a Zizi drazsé, a Ropp ostyaszelet, a Bronhy, a Gripp cukorkák vagy az E kakaó a pöttyös dobozban. Különleges, a világon egyedülálló termékük volt az 1934-től gyártott, úgynevezett "porcelánozott" csokoládéfigura.

A gyárat 1948-ban államosították, s beolvasztották a Magyar Édesipari Vállalatba. A dinamikusan fejlődő üzem később felvette a Budapest Csokoládégyár nevet, ahol a 60-as években nagyszabású rekonstrukciót, gépesítést hajtottak végre. A privatizáció nyomán 1992-ben a gyárat megvette a német Stollwerck AG, mely korszerűsítette a termelést, beszüntette a kis volumenben forgalmazható termékeket, de folytatta a tibi csoki, a konyakos meggy, a Dunakavics, a Francia Drazsé, a szaloncukrok és sok más finomság gyártását.

2002-ben az akkori Stollwerck Budapest Kft. a bécsi központú Raiffeisen CEE Private Equity Fund LP tulajdonába került, amely 2004-ben megvásárolta a nagykanizsai Bonbonetti Kft-t is, ezáltal ostyákkal bővítve ki portfolióját. Ma a Bonbonetti Csoport 2 gyártó cégből áll: a budapesti székhelyű Bonbonetti Choco Kft-ből és a nagykanizsai Choco Bonita Kft-ből.

A cég jelenleg három nagy márkával rendelkezik. Legjelentősebb márkája a tibi, mely ma már nem csak egy táblás csokoládé, hanem megtalálható a drazsék, a csokoládé figurák és a szaloncukrok között is.

Szintén nagy hagyományokkal rendelkezik a Cherry Queen konyakmeggy, amely piacvezető az alkoholos desszertek között. A savanykás meggy, az alkohol és a kesernyés étcsokoládé izgalmas kombinációja egy speciális ízélmény, amely többet ad, mint bármely más édesség.

A cég névadója, a Bonbonetti termékcsalád különleges csavart ostyákból és pralinékból áll, mely 2008-as megújítása óta egyre nagyobb népszerűségnek örvend.

Ahhoz, hogy az állandóan változó édességpiacon a cégcsoport állni tudja a versenyt, a termékeknek szükségük van a folyamatos innovációra. Éppen ezért igyekszik a vállalat a régi, jól ismert termékek mellett megújuló, az új fogyasztói igényeknek megfelelő termékválasztékot biztosítani.

A hazai piac mellett nagyon fontos a Bonbonetti Csoport számára az export is, ahová az itthon is kapható márkák mellett kifejezetten a külpiacokra szánt termékeket is szállít a különböző országok egyedi igényeinek megfelelően. A közel negyven célország közül a legnagyobb partnerek Csehország, Szlovákia, Lengyelország, továbbá Belgium és Hollandia.

(http://www.bonbonetti.hu/)


A Bonbonetti Kft. is részt vett az ÉDES NAPOK csokoládé-, fagylalt- és édességfesztiválon, amely a szakma legrangosabb magyarországi seregszemléje volt. A szeptember 16-18 között a Budai Várban megrendezésre került fesztiválon termékkóstolóval, gyerekprogramokkal, a csokigyártás érdekességeivel várták a látogatókat a Halászó Fiú teraszon.

Korlátozott példányszámban, de van plusz darabom belőle, ha szeretne valaki cserélni, jelezze az "Általános" rovatban megadott e-mail címemre.
 
 
0 komment , kategória:  Reklám csereszalvétáimhoz:  
Esztergomi bazilikás szalvihoz
  2011-09-21 19:15:23, szerda
 
  Első oldala a szalvétának:



Link

Hátsó oldala a szalvétának:



Link

Az Esztergomi bazilikáról és töténetéről,az erről az épületről készült szalvétához:

A klasszicista stílusban épült Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház a Magyar Katolikus Egyház főszékesegyháza az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében. Külső méreteit tekintve Magyarország legnagyobb egyházi épülete, és egyben az ország legmagasabb épülete. Méreteit tekintve Európa egyik legnagyobb bazilikája, a római Szent Péter-bazilika (132 m), a londoni Szent Pál-katedrális (108 m), a Milánói dóm (157 m) és a Kölni dóm (157 m) után, világviszonylatban a 18. helyen áll. Műemlék.

A bazilika elődei :

A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506-1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768-1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.



Link

Története:

Rudnay Sándor grandiózus terveivel elhatározta, hogy a magyar Siont teremti meg a városban, és ismét az ország egyházi központjává teszi Esztergomot. A Várhegyet betakaró épületegyüttest terveztetett, amelynek makettje ma is megtekinthető a bazilika kincstárának előterében. Pénz hiányában végül a komplexumnak csak egyes részei készültek el: maga a székesegyház, az Ószeminárium épülete, a Sötétkapu és az érseki palota. Az építkezést a bécsi udvar nem nézte jó szemmel. Ellenezték és megpróbálták meghiúsítani, hogy Esztergomban épüljön fel a Habsburg Birodalom legnagyobb temploma, olyan, amilyen még Bécsben sincs. 1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1831-ben Kazinczy így ír az altemplomról: "Egyiptusi lélek szállja meg a nézőt, midőn itt a temérdek izmú oszlopokat látja..." Hét évvel később Packh Jánost, az építés vezetőjét meggyilkolták. A hercegprímás ekkor Hild Józsefre bízta az építkezés vezetését, aki módosította a terveket, például a keleti homlokzatot, így neki köszönhető a bazilika végső formája. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az 1848-as szabadságharcot követően Scitovszky János, az újonnan kinevezett érsek türelmetlenül sürgette a főtemplom elkészültét. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang.

A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor, még jóval a befejezése előtt. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor.

A második világháború alatt a bazilika súlyos sebeket kapott, körülbelül 95 gránát és bomba hullott rá. Az oszlopcsarnok egyik oszlopát szétlőtték, és a kupola héjazata elpusztult.

2005. június 26-án adta át Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a bazilika 112 millió forintból megvalósult díszkivilágítását. 250 reflektor közel 80 kilowatt teljesítménnyel világítja meg az épületet.[3] 2006-ban megtörtént a harangtorony felújítása, 2007-ben jelentették be, hogy felújítják a főszékesegyház alatt húzódó pincerendszert. 2009-ben az Ószemináriumból a bazilikába, a Kincstár különtermébe költözött a Mindszenty-emlékhely. Még ugyanebben az évben nagyszabású felújítás kezdődött meg. A feljárót átalakították, újraszigetelték az alul lévő, hatalmas tereket. A kupolát tartó oszloperdőben vakoltak, eltüntették a háborús sérüléseket. A tartóoszlopok tövében egy új kilátó-körfolyosót alakítottak ki.




Link

Az épület :

A főbejárat felett kőbe vésett latin felirat: CAPUT MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIAE ("a magyarországi egyházak feje, anyja és tanítója"), míg a Duna felőli homlokzaton QUAE SURSUM SUNT QUAERITE ("az odafent valókat keressétek") olvasható. Páczay Pál négy méter magas, fából faragott Szent István-szobra bazilika északi harangtornyába került, ahol az államalapító király kápolnáját adták át 2001-ben. A bazilika belső alapterülete 5660 négyzetméter; 118 méter hosszú és 49 méter széles. Közepén elhelyezkedő félgömb alakú kupoláját 24 oszlop tartja, amelyek között 12 ablak található. Az épület a kupolánál 71,5 méter magas belülről, átmérője 33,5 méter. Az altemplomtól a kupola gömbjéig kereken 100 méter. A kupola feletti gömb átmérője 2,5 méter, a kereszt 7 méter magas. A timpanont tartó nyolc oszlop 22 méter magasba nyúlik, a főhomlokzat oldalaihoz kapcsolt harangtornyok 57 méternél végződnek. 17 méter vastag falai Közép-Európa legvastagabb falrendszerét alkotják. Oltárképe 13,5×6,6 méteres, Mária mennybemenetelét ábrázolja (Michelangelo Grigoletti munkája). Ez a világ legnagyobb egy vászonra festett oltárképe.

A plébánia területéhez tartozik a Simor Papi Otthon kápolnája. A plébánia területén élő hívek száma 800 fő.




Link

Orgonája :

Az esztergomi Szent Adalbert Főszékesegyház orgonáját Ludwig Mooser építette. 1856. augusztus 31-én avatták fel. Eredetileg mechanikus csúszkaládás, hárommanuálos és 49 regiszteres volt. A harmadik manuál mechanikus kúpláda szerkezetben épült, redőnyben volt, és keskeny vízszintes redőnylevelekkel rendelkezett; egy harmóniumsípsor volt beleépítve, melynek claveoline volt a neve, és a játszóasztalban helyezkedett el. Az orgona hangképe az 1800-as évek közepének Salzburg környéki hatását idézte, mivel az építőmester innen hozta tudományát Magyarországra. Az orgona elkészülte után viszonylag jól funkcionált, voltak viszont légellátási és mechanikabeli problémái. Később az állapota megromlott; az első világháborúban nagymértékben károsodott, a homlokzati sípjait háborús célra rekvirálták. Ezeket 1924-ben pótolták. A második világháborúban a Mooser orgona erősen megsérült, ezért egy pneumatikus kúpládás orgonát építettek a jelenlegi orgonaház oldalába, amely két manuállal rendelkezett. Az 1970-es évek közepe óta Baróti István a székesegyház orgonistája, aki megalkotta az orgona diszpozícióját, valamint megmentette az utókor számára a régi Mooser-orgona megmaradt sípsorait.


Harangok:

Három harangja van. Mindegyik a déli oldaltoronyban. A nagyharang 5827 kilogrammos, átmérője 218,5 centiméter, Szlezák László öntötte 1938-ban. Elődje 5467 kilogrammos volt, amely 1930-ban megrepedt ezért újra kellett önteni. A harangot Schaudt András öntötte. A középharang 280 kilogrammos, átmérője 81 centiméter, Schaudt András öntötte 1858-ban Pesten. A lélekharang 20 kilogrammos, átmérője 31 centiméter, Budán öntötte Joseph Steinstock. A harangon az 1751-es évszám olvasható. Ez azt jelenti hogy a harangot az egyházközség készen vásárolta.

Bazilikával kapcsolatos nevek :

Építtető prímásai :

Bakócz Tamás (A Bakócz-kápolna építtetője)
Rudnay Sándor Elkezdte ("Coepit")
Kopácsy József Folytatta ("Continuavit")
Scitovszky János Felszentelte ("Consecravit")
Simor János Befejezte ("Consummavit")

Építészek :

Kühnel Pál (1765-1824)
Packh János (1796-1839)
Hild József (1789-1867)
Lippert József (1826-1902)

Szobrászok:
Andrea Ferrucci (1465-1526)
Marco Casagrande (1806-1880)
Pietro Bonani (19. század közepe)
Franz Anton Danninger
Pietro della Vedova (1831-1893)
Johann Meixner (1819-1872)
Ferenczy István (1792-1856)
Kiss György (1852-1919)
Stróbl Alajos (1856-1926)
Johann Hutterer (1835-1907)
Antonio Detoma (1821-1895)
Andreas Schroth (1791-1865)
Giuseppe Pisani (1757-1839)
Zala György (1858-1937)

Festők :
Hess János Mihály (1768-1833)
Michelangelo Grigoletti (1801-1870)
Ludwig Moralt (1815-1888)
Anton Mayer (1862-1921)
Mattioni Eszter (1902-1993)


(http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)

Ma kaptam egy csomaggal ebből a szép szalvétából, bárkivel szívesen cserélek.
 
 
0 komment , kategória:  Tájmintás szalvétáimhoz  
David Lynchől, a festőről:
  2011-09-21 10:34:01, szerda
 
  David Lynch
Lynch, a festő
Utazás David Lynch koponyája körül


Simonyi Balázs

Egyperces grafikák, szalvétára rótt vázlatok, nyomasztó festmények - a párizsi Lynch-expo kulcs a filmekhez is.


Közel 500 rajz, fotó, festmény és installáció került nagyközönség elé a párizsi David Lynch-kiállításon, ahol a képzőművész-rendező összes, régi-új rövidfilmjét is folyamatosan vetítették. A kiállítóteret saját zenéi, zörejei, effektezett hangkulisszái, szürreális szobabelsői és bútorai színesítették. Az esemény fő attrakciója Lynch Marek Zebrowskival adott szintetizátoros élő koncertje volt.

Hiánypótló, gyakorlatilag életmű-kiállításnak nevezhető rendezvénnyel (David Lynch - The Air is on Fire) robbantott tavasszal a párizsi modern galériák között a Fondation Cartier. A kortárs filmművészet egyik audiovizuális igazodási pontjának és experimentális gurujának, David Lynchnek vonultatták fel három emeleten és több termen át sokoldalú, zavarbaejtő alkotásait, kvázi a saját archívumát. A rendezvény szándékosan egybecsengett a tavalyi velencei ajnározással (David Lynch volt a legfiatalabb rendező a fesztivál történetében, akinek filmes oeuvre-jét életműdíjjal ismerték el). A késő ötvenes évektől, Lynch montanai kamaszkorától kezdve művészi kibontakozásának fontos állomásain át egészen napjainkig (több friss 2007-es print is látható volt) sorjáztak a művek.

A kiállítás gerincét a több száz grafika adta, amelyek közt igen nagy a szórás: csuklóból firkantott elkalandozások, secpercnyi széljegyzetek, storyboard-illusztrációk, telefonálás közben született jegyzettömb-karcolatok, aprólékos vázlatok, kamaszkori rajzos képzelgések, mélyen átgondolt, konceptuális sorozatok és lezser egypercesek váltakoznak a vitrinekben. Technika, tartalom és mívesség tekintetében is nagyok az eltérések: néha csak egy-egy vonal vagy nonfiguratív ceruzanyom pár szóval körítve (például egy grafit lávafolyam, alatta a Fire walk with me - Tűz, jöjj velem! - felirat), máskor a figyelmes műszaki tollrajz, precíz színezéssel dúsítva. Peg, wake me up 9:30 AM, Love: David - írja hétköznapi hangon az ébresztést kérő művész, a felirat alatt pedig egy expresszionista ihletettségű kaotikus jelenet. Hát istenem, épp ez a papír volt kéznél. Máskor egy borítékot, egy névjegyet vagy egy Air France-hányászacskót dekorál ki, egy noteszlapra többször megrajzolja saját síremlékét, ha pedig éppen a Warner egyik nagyfőnökénél kénytelen előszobázni, akkor a stúdió fejléces memo-tömbjét.

Grafomániáját időnként gigantikusra duzzadó tablókban vezeti le: a kitépett füzetlapokon telefonszámok, költségvetési kalkulációk, szabadversek, gubancos szimbólumok, képregények, szereplők egymáshoz kapcsolódásának hálózatai türemkednek egymás fölé, mint valami ősi palimpszeszten.Telepingált Twin Peaks-forgatókönyv, a Kék bársony és a Veszett a világ idején született, post-it cetlire skiccelt kreálmányok rajzolják ki a szemlélődőnek a Lynch-filmográfiát. A kiállítás legérdekesebb darabjai a közel 50 darabból álló, szétfolyó filccel illusztrált szalvéták sorozata (amelyeken Lynch a Dűne mexikói forgatásáról is helyzetjelentést ad) vagy a szállodai gyufaskatulyák, amelyeket egy tojáspatkoló ügyességével dekorált ki, s széthajthatóságuk miatt amolyan miniatűr-diptichonként funkcionálnak.
Nem mindegyik rajz lép fel az önálló műalkotás igényével, de a cenzúrázatlan, zabolátlan gondolatok együttesen mégis közös nevezőre kerülnek, kiadnak egy intim, sokatmondó, esszenciális világképet, gazdag utalásrendszere számos ötletet és történetet idéz fel. Kapcsolódási pontok villannak fel Lynch kalandos művészi gyakorlatából, s ezek egészen kivételes sorvezetőül szolgálnak Lynch filmes életművének, egy kreatív alkotói folyamat megértéséhez. (A kiállítás népszerűségét és a franciák nyitott kultúrafelfogását jelzi, hogy rengeteg iskolás és óvodás csoportnak tartottak tárlatvezetést, sőt egyenesen inspirálták a gyerekeket, hogy Lynch nyomdokain haladva különböző papírtextúrákra rajzoljanak változatos technikával.)

Lynch rajzos szabad ötleteinek jegyzéke a festményeket öleli körbe, amelyek fenyegetőek és borongósak egyszerre. Hatalmas acéltraverzekre és változatos színű, kontrasztos háttérdrapériákra függesztett markáns sorozatok dominálják a kiállítóteret: Bob, Billy (ismerősen csengő nevek!) és a Domestic Scenes. A Billy-sorozat az ártatlanság elvesztéséről, a kapcsolatok feszültségéről mesél egy reménytelen, bizonytalan kamaszfigurán keresztül (Billy egy rejtvénykönyvet talál a hátsó udvarban, 1992), sötétszürke, fenyegető tónusai, szétesőn ragasztott betűi és a vastag temperába applikált vattacsomói rendkívül lehangoló, mágikus hangulatot árasztanak. A Bob-sorozatban Lynch továbbgondolja Billy szorongató lázálmokkal teli, törékeny világát (Bob egy olyan világban találja magát, amelyeből mit sem ért; Bob antigravitációs gyára, 2000), de akárcsak a legfelkavaróbb munkáiban, ezekből a sorozatokból sem hiányzik a humor, a pillanatnyi fellélegzést kínáló komikum.

Lynch kreációi gyakorta kilépnek a síkszerűség keretéből, és kvázi domborműként (is) funkcionálnak. Kivált a cizellált, hivalkodó aranykeretben feszülő, négy darabból álló Domestic Scenes (Otthoni jelenetek) esetében. Legújabb (2003-2004), gigantikus méretű festménykompozícióiban vaskosan szürrealista történéseket látunk. Raszteresre nagyított fotók (szobabelsők, ablakok, padlózatok) szolgálnak háttérül a pillanatnyi eseményeket megörökítő képeknek. Vattából és purhab elegyéből kitüremkedő életnagyságú figurákat applikált Lynch a kép felületére, akik valódi ruhákat viselnek (rongyos farmert, félcipőt, zakót), valódi kellékeket (pisztolyt, mobilt, szemüveget). Furcsa, torz perspektívában, valahol a két- és háromdimenzió határán járunk, a szituációk színpadiasak, deviánsak és nevetségesek. A tragikomikumot erősítik a szövegbuborékokban megjelenő mondatok (amik egyben a képek címei is). Szeretnéd tudni, mire gondolok? (2003) - kérdezi egy bekattant, masszaszerű bácsi, aki bicskával közelít a kanapén szorongó, lehúzott bugyijú nő felé. Ezt a férfit 0,9502 másodperccel ezelőtt lőtték le (2004) - közli tárgyilagosan a felirat, miközben egy fejbelőtt üzletember melléből mosolyra ingerlő abszurditással szakad ki a Lélek, mint egy porszívózsák.

A hírhedt Distorted Nudes (Eltorzított aktok, 2004) sorozatból fotómontázsok és festett printek is kerültek a falakra, amelyek Lynch első kísérleteit reprezentálják digitális eszközökkel. 1840 és 1940 között készült erotikus fényképekkel bánt el Photoshoppal: amputált, lefejezett, homályosított, színezett, kopírozott. A képek tabujellege erősen átértelmeződik: a kedélyes pornográfiát felülírja a fantasztikus elemekkel kevert perverzió és a beteges abnormalitás, ugyanakkor mindez mókás, gunyoros formában történik.

Az installációkat minden emeleten külön erre az alkalomra készített interaktív hangkulissza kíséri: nyomasztó, monoton, szinte turbulens zúgást, mély zenei alapbúgást hallunk, amelyet a látogató az állomáshelyeken egy gombnyomással megszakíthat, új effekttel színesítheti, így lép bele a közös alkotásba, s módosítja az atmoszférát.

Saját fotósorozatokat is kiállított Lynch: a fény-árnyék kontrasztban fürdő aktok kiemelkednek a többi fotó közül, szinte egy film képkocka-nagyításaként viselkednek. Ötvenes évekbeli hajzatú, vörösre rúzsozott és csillogó körmű vampok vonaglanak, de - akárcsak gyakorta a ,,tipikus" lynches karakterek esetében - glamúrosságuk kétséges és hamiskás. Ami a szemlélődőnek marad: csupán absztrakt, el-eléletlenedő női alakzatok.

A további művek a filmrendező világának reminiszcenciái: indusztriális tájképek, elhagyott gyárak és hidak, alulexponált hotelszobák vagy az Idaho állambeli Boise-ban, gyermekkora egyik meghatározó településén készített Hóember-képek. Ezek ugyan korrekt rezüméjét adják látásmódjának, ám szériaként meglehetősen szétesően működnek, önálló anyagként meg gyengék és unalmasak; sokkal inkább ötletadó terepszemlézésnek, motívumkeresésnek, helyszín- vagy hangulat-előtanulmánynak érdemes tekinteni őket.

Egy helyszín játékos 3D-realizálódására jó példa az az életnagyságú trükkös nappali, amelyet egy Lynch-rajzocska alapján építettek meg. A forgatási díszletként értelmezendő szoba érzékletes egotripet kínál Lynch koponyájába, a vibráló tapéta és az extravagáns bútorok miatt szinte a Twin Peaks álomjelenetei közt érezzük magunkat, és ez a csalóka, groteszk érzet csak fokozódik a szándékoltan perspektivikus görbüléssel szűkülő belső terekben barangolva.

Kezdeti szárnypróbálgatásokról tanúskodik a kronologikusan egymás után szerkesztett művek zöme: a kiállítóteret úgy alakították ki, hogy a látogató Lynch munkásságát követve fedezze fel az idők során alkalmazott, különböző művészeti médiumokat, technikákat. A ,,total work of art"-kirándulás keretében jutunk el jó pár lappangó, hardcore kísérleti filmjéig. Többek közt a legelső filmszerű, negyven másodperces alkotásáig. A Six men getting sick (Hat férfi megbetegszik; 1966) című animációt Lynch azért készítette el a philadelphiai művészeti akadémián, mert valamiképpen meg akarta mozdítani statikus képeit. Habár a szirénahangra okádó és elégő figurák egy rosszkedvű Terry Gilliamet idéznek, a szösszenet mégis sokkal inkább mozgó festmény, mint film. Innentől az Alphabet vagy a Grandmother rövidfilmek és társai már nemcsak hosszban, hanem minőségben is nagyságrendi előrelépések voltak, majd aztán jött a Radírfej...

Amíg David Lynch filmjei az utóbbi évtizedekben nemzetközi elismertségnek örvendtek, addig a képzőművészeti munkássága rejtett ösvényen haladt. A kiállítás sokat tesz azért, hogy Lynchre igenis képzőművészként gondoljunk, olyan alkotóra, aki soha nem hagyott fel eredeti hivatásával a filmezés miatt, sőt multidiszciplináris kalandozásaival - a képzőművészetből érkezett társaihoz (Murnau, Greenaway) hasonlóan - sokkal komplexebb, társművészeti impulzusokkal teli, eredeti világot alkotott.



Fondation Cartier, Párizs

2007. március 3-május 27.

(http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=9065)




Link
 
 
0 komment , kategória:  Cikkek,szalvéták is szereplői  
Joseph Maria Olbrichról:
  2011-09-21 10:07:09, szerda
 
  Wagner István: Szecessziós levélláda, fodrásszék, szalvéta - Olbrich-tárlat Bécsben

2010. 7. 15.
Bizony, ilyen hétköznapi használati tárgyakat is kivitelezett a rendkívül sokrétű Joseph Maria Olbrich (1867-1908) külső- és belsőépítész, kert- és formatervező rövid életének mindössze négy évtizede alatt. A sziléziai születésű, osztrák fővárosban tanult és dolgozó, majd hesseni német földre települt és ott fiatalon elhunyt univerzális zseni minden eddiginél nagyobb nemzetközi emlékkiállítását most a darmstadti Institut Mathildenhöhe és a berlini Kunstbibliothek közreműködésével a bécsi Leopold Múzeum mutatja be. Magántulajdonból vagy közintézményektől kölcsönzött, több mint négyszáz műtárggyal!


Amennyire közismert tőle Bécs szívében az aranyleveles Wiener Sezession 1897-98-as épülete (ami egycsapásra híressé tette), annyira feledésbe merült az ezzel egy idős pavilon a Práter peremén, amelynek újrafelfedezése még a szakembereket is meglepte a reprezentatív tárlat előkészítése közben. Külön öröm, hogy kisebb bővítéseket és alakításokat leszámítva, viszonylag változtatás nélkül úszta meg az időközben eltelt száztíz évet. A manapság is kerékpáros sportklubként működő intézményt annak idején az állami és udvari hivatalnokok ,,bicikli-egylete" rendelte tőle. Mint a kiváló Otto Wagner jeles tanítványa, Olbrich mesterének ,,egyszerű, de nagyszerű" állomás-prototípusát választotta példaképül, azzal a különbséggel, hogy a tágas befogadótér félköríves homlokzatának elegáns portálja és előrenyúló védőtetője nem kovácsolt vasból, hanem zöldre festett fából készült. Ezzel adózott ,,a hely szellemének", a városi park nyárias üdülő jellegét hangsúlyozva az ősfák árnyékában megbúvó teraszon. Természetesen a tárlatrendezők menetrendszerű, csoportos szakvezetéseket szerveznek erre a helyszínre. (Vállalkozó kedvű magyar kultúrturisták privát portyáihoz segítségül közöljük, hogy az 1-es villamos Wittelsbachstrasse megállójánál kell leszállni és a Rustenschacherallee 7. alatt az ,,SV Schwarz-Blau" klub cégtábláját kell keresni!)

A mérnök festői vénájáról árulkodnak a Wiener Secession 1898-as bécsi kiállításának és a Mathildenhöhe művészkolónia 1901-es darmstadti tárlatának eredeti kőnyomatos plakátjai, és a precíz tervrajzok mellett az oldott akvarell látképek, amik olyan mintaépületekhez készültek, mint a ma is bevásárló központként működő Tietz-Áruház Düsseldorfban illetve a házasságkötő-torony Darmastadtban.

Sorakoznak az iparművészeti remekek. Mahagóni karosszék rézveretekkel a Bécs melletti Hinterbrühl Friedmann-villájának vendégszobájából, vagy ennek juhar-intarziás variánsa egy zeneszobába, tükrös toalettasztal karosszékkel ,,tetőtől-talpig hófehérben" a Modern Iparművészet torinói világkiállításáról. A Bahr-házba juharból faragtatott rendhagyóan kerek formájú postaládát tervezett rézlemez rátéttel és fehér tejüveg-kövekkel, saját magának ezüstből kovácsoltatott lila ametiszttel kombinált gyertyatartó-garnitúrát, majd elefántcsontból és gyöngyházból konstruált pompás asztali órát.Pamut szalvétakészletén szürke, kék és narancs színű geometrikus mustrákat nyomott natúr alapra, darmstadti otthonában pedig hársfából aranyozott dekoratív leveles kazettát használt.

Sokszínű litografált illusztrációkat készített Georgina von Rotsmann Volt egyszer című könyvének 1904-es darmstadti kiadásához és mindez csak ízelítő sokoldalúságából. Olyan ,,szőrőstől-bőröstől feldolgozott" kor- és pályatársai mellett, mint Otto Wagner, Koloman Moser vagy Josef Hoffmann, most először készült róla a vándortárlatot kísérő, vaskos monográfia. A bécsi Práter sportklub-pavilonjának újrafelfedezése mellett a rendezvény hozadéka lehet hosszabb távon, hogy a darmstadti Mathildenhöhe párját ritkító, szecessziós épületegyüttesét az UNESCO világörökségi listájára terjesztették fel.

Leopold Múzeum, Bécs
2010. június 18. - 2010. szeptember 27.
(http://artportal.hu/aktualis/hirek/wagner_istvan_szecesszios_levellada_fodrassze k_szalveta_olbrichtarlat_becsben)

 
 
0 komment , kategória:  Cikkek,szalvéták is szereplői  
Tudtad hogy Michael Jackson...
  2011-09-21 10:00:27, szerda
 
  - 1977-ben egy alkalommal Michael egy elegáns francia étteremben ebédelt egy újságíróval. Amikor felszolgálták az ételeket Michael egyszerűen egy szalvétát gyűrt a pólójába, majd kézzel elkezdte enni a salátáját.

- Michael, Diana Ross partnereként a madárijesztő szerepét játszotta az 1978-as, The Wiz című filmben. A modern musicalben kizárólag feketék szerepeltek.

- Pletykálták, hogy Jackson egyik hobbija, agyműtéteket végignézni. Egy sebész szerint Michael az operáció alatt végig csak mosolygott.

- Michaelnél az is előfordult régebben, hogy naponta négyszer akart Disneylandbe menni. Ilyenkor álszakállat ragasztott, valamint műorrot, szemüveget és sapkát hordott. Ettől idősebbnek nézett ki, járásával pedig elérte, hogy minden sorban azonnal előre engedték.Neverland farmján Michaelnek állítólag van egy titkos galériája, amelyben több száz antik tárgyat őriz. Helyet kapott itt 1 millió dollár értékben ékszer, porcelán figurák, amelyeken Õ és Disney karakterek láthatóak, valamint egy hatalmas kép, rajta olyan alakokkal, mint Albert Einstein, George Washington, Abraham Lincoln, Mona Lisa és ET.

- Michael szobájában 6 próbababa van, melyeknek nevük is van. A pletyka szerint éjjelente Michael felöltözteti, és különböző pózokba helyezi őket.

(Részlet a http://www.michael-jackson-memorial.eoldal.hu/cikkek/michael-jack.html oldalról)

Mindez ma már természetesen múlt időben értendő. S én mindezt ide jó szándékkal tettem be, a sárgával kiemelt részt is, mivel utalás van rá oldalamhoz kötődően.



Link
 
 
0 komment , kategória:  Michael Jacksonhoz kötődően:  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2011.08 2011. Szeptember 2011.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 135 db bejegyzés
e év: 1416 db bejegyzés
Összes: 3343 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 318
  • e Hét: 1519
  • e Hónap: 9096
  • e Év: 687159
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.