Regisztráció  Belépés
venci76.blog.xfree.hu
A ruha teszi az embert - a gyűjtemény a gyűjtőt. Szalvéta Gyűjtő
1976.04.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
Űrhajómintás csereszalvétámhoz
  2011-01-31 19:14:22, hétfő
 
 

Link




1957-ben az első műhold indításával egy új korszak kezdődött az emberiség életében, az űrkorszak.

A több mint ezer éve ismert rakétaelv és az elmúlt évtizedek elméleti megalapozása után megnyílt az út az asztronautikai hordozórakéták kiépítése felé. A hordozórakéták felhasználásával az 50-es évek végén és a 60-as évek elején az automatikus kutatóeszközök, a műholdak először Föld körüli pályára kerültek, majd az űrszondák a Holdat, Marsot és a Vénuszt, tehát a Naprendszer közelebbi bolygóit vették célba.

A kezdeti kutatási feladatok mellett egyre inkább a civilszféra is igénybe veszi a műholdakat (távközlés, meteorológia, távérzékelés, navigációs és mentési műholdrendszerek).

A 60-as évek elején a kutyák, majmok teknősök után az ember is kipróbálta a Föld körüli pályán repülő űrhajókat.

A XX. század legnagyobb űrhajózási vállalkozása az Apollo-program volt.

A 70-es évek elején a szovjetek Föld körüli pályára állítottak több űrállomást (Mir, Szaljut, Szojuz) is. 1975-ben összekapcsolódott az Apollo és a Szojuz űrhajó és létrehozták az első nemzetközi kísérleti űrállomást.

A 70-es években közelről vizsgálták a nagybolygókat, a Napot, a Marsot. A 80-as években a Halley-üstökös közelében repültek el. 1981-től űrrepülőgép járatok indultak.

S a század végére megkezdődik az Alpha nemzetközi űrállomás Föld körüli pályán történő összeszerelése.
....
/www.mek.iif.hu/
 
 
0 komment , kategória:  Egyrétegű csereszalvétáimhoz:  
Vöröskeresztes csereszalvimhoz
  2011-01-31 18:30:40, hétfő
 
 

Link

A 'Magyar Vöröskereszt (Magyarországon a köznyelvben használatos neve: Vöröskereszt) a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalomhoz csatlakozó, a Nemzetközi Vöröskereszt alapelvei és elismerési feltételei szerint működő nemzeti humanitárius társadalmi szervezet. (1993. évi XL. tv. 1. § (1)). A Magyar Vöröskereszt 1998. január 1-jétől kiemelten közhasznú társaság.

A Magyar Vöröskereszt demokratikus tömegszervezet, amely elősegíti és szervezi az embereknek az egészségügyi kultúra fejlesztésére és terjesztésére, az egészségügyi viszonyok javítására irányuló munkáját, azaz előmozdítja a lakosság bevonását az egészségügy különböző feladatainak megoldásába. További célja a nemzetközi együttműködés biztosítása és fejlesztése az egészségügy területén.

Főbb tevékenységei:

* egészségügyi felvilágosítási munka szervezése és végzése a lakosság körében,
* közreműködés a különböző állami akciók zavartalan lebonyolításában: védőoltások, szűrővizsgálatok, tisztasági mozgalom
* véradók toborzása,
* közreműködés az elemi csapások elhárításában.
* tevékeny részvétel az elsősegélynyújtásában illetve oktatásában, (vö. KRESZ oktatás)
* önkéntes ápolók és ápolónők kiképzése,
* alapfokú elsősegélynyújtó tanfolyamok tartása a lakosság körében,
* keresőszolgálat.


Története:

A Magyar Vöröskereszt 1881. május 16-án alakult meg Esztergomban, ahol saját kórházat is üzemeltetett. A magyar szabadságharc leverése után, az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia is csatlakozott a Genfi Egyezményekhez. A magyar kormány azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az önkéntes egészségügyi szolgálatot Magyarországon külön és önállóan szervezzék meg. 1878. április 12-én megtartott értekezleten döntés született Ausztriában és Magyarországon önállóan működő Vörös Kereszt Egyletek szervezési és működési alapelveinek kimunkálásáról. Miközben az önálló magyar segélyegylet létrehozásáról folytak a tárgyalások, a K.u.K. hadserege(azaz a Monarchia csapatai) 1878-ban megindultak Bosznia-Hercegovina megszállására. Ebben az időben már számos jótékony nőegylet működött Magyarországon. Ezek vezetői közös értekezletet tartottak és elhatározták, hogy mozgalmat indítanak a Bosznia-Hercegovinában harcoló katonák, valamint az itthon maradt hozzátartozóik megsegítésére. Központi Segélyező Nőegylet néven gyűjtést kezdeményeztek. A kezdeményezés jelentős eredményét tapasztalva a Nőegylet vezetői elhatározták, hogy munkájukat állandósítják és az egész országra kiterjesztik. Bizottságot választottak, hogy a Genfi Egyezményeknek megfelelő alapszabályt dolgozzon ki. Az elfogadott Alapszabály szerint 1879. március 27-én megtartott közgyűlésen megalakult a Magyar Országos Segélyező Nőegylet Erzsébet királyné védnöksége alatt. A Nőegylet elismerésre méltó munkát végzett a Vöröskereszt eszméinek terjesztésében, kezdeményezésére bontakozott ki hazánkban az önkéntes és hivatásos ápolónőképzés. Vezetői részt vettek a Magyar Vöröskereszt megalakításában, így joggal tekinthetjük őket a Magyar Vöröskereszt közvetlen elődjének. A Vöröskereszt magyar szervezetének alakuló közgyűlését 1881. május 16-ra hívták össze, melyen kimondták a Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egyletének megalakulását. A két egylet egyesülése 1881. május 17-én a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megtartott, együttes közgyűlésen történt. Ivánka Imre tevékenyen részt vett a Magyar Vöröskereszt megalapításában, melynek gondnoka lett (1881-1890). 1884-ben a Nemzetközi Vöröskereszt II. értekezletén Genfben német nyelven számol be a Magyar Vöröskereszt tevékenységéről.

A központi választmány értesítette a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát a Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egyletének megalakulásáról és kérte felvételét a nemzetközi kötelékbe. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) 1882. január 20-án kelt körlevelében jelentette be a magyar egylet működését. A Magyar Vöröskereszt egyenjogú tagja lett a nemzetközi mozgalomnak és azóta is aktív tagja. Az elmúlt évszázadban a Magyar Vöröskereszt megszakítás nélkül működik Magyarországon. 1919-tól tagja a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének. (IFRC) 1992-tól a Magyar Köztársaság mindenkori elnöke a Magyar Vöröskereszt fővédnöke.

A Magyar Vöröskereszt jelképei és használatuk:

* A Vöröskereszt jelképei a törvény 5. §-a szerint az ismertetőjele, a jelvénye és a megnevézése (a jogszabályban együtt: jelvény)
* A Vöröskereszt szervezet ismertetőjele a fehér alapon nyugvó vörös kereszt.
* A Vöröskereszt jelvénye kör alakú, fehér mezőben nyugvó vörös kereszt, Magyar Vöröskereszt megnevezéssel, mint körfelirattal.
* Az ismertetőjel, jelvény és megnevezés (a továbbiakban együtt: jelvény) mind béke, mind háború idején a Vöröskereszt szervein kívül csak a nemzetközi egyezményekben meghatározott egészségügyi alakulatok és intézmények, valamint az utóbbiak személyzetének és felszerelésének védelmére vagy megjelölésére használható. A Vöröskereszt béke idején, kivételesen - a nemzetközi egyezményekben meghatározott célokra - engedélyezheti a jelvények, valamint annak utánzását jelentő minden jelnek vagy elnevezésnek a használatát az arra egyébként nem jogosult magánszemélyek vagy szervezetek számára.
* A jelképek illetéktelen használata szabálysértésnek minősül.

(Forrás:www.wikipedia.org)
 
 
0 komment , kategória:  Egyrétegű csereszalvétáimhoz:  
Aranybika Hoteles szalvétámhoz
  2011-01-31 18:12:44, hétfő
 
 

Link

Debrecen szívében , a Nagytemplom szomszédságában található patinás szállodánk, a Cívis Grand Hotel Aranybika .

A hotel 1915-ben épült szecessziós stílusban Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok tervei alapján .



Link
A ház fennállásának 300. évfordulójára rendbe hozták a 205 szobás szálló Grand Hotel részét. Az új szárnyban 131 szoba, a régi szárnyban 48 szoba, 10 stúdió, 12 apartmannal és 4 luxuslakosztállyal .
(http://www.civishotels.hu/?page=hotel-aranybika)



Link
 
 
0 komment , kategória:  *Debrecenhez kötődő szalvéták*  
A Hortobágyi csárda szalvétáihoz - retro szalvéták:
  2011-01-31 18:06:37, hétfő
 
 

Link

A Hortobágyi Nagycsárda a Kilenclyukú híd lábánál több mint 300 éve fogadja a vendégeket; környékén már a 16. század óta állt csárda vagy vendégfogadó. A mai csárda elődjét 1699-ben Debrecen városa építette. Helyére 1781-ben népi barokk stílusú téglaépületet emeltek, mely a csárda nyugati szárnya. Keleti szárnyát 1815-ben klasszicista stílusban építették.

Hortobágyi Csárda
A hortobágyi csárda híres volt arról, hogy az éhesen betérő vendég asztalára a nap bármely szakában varázslatos gyorsasággal került meleg étel az ital mellé. Vándorszínészként Petőfi is megfordult errefelé, és szerelmese is lett a Hortobágynak. A csárda külső falán domborműves emléktábla örökíti meg Petőfi 1842. évi látogatását.


Magyaros specialitásai mellett, a Hortobágyi Nemzeti Parkból származó bio-minősítésű alapanyagokból készült ételkülönlegességei is öregbítik a csárda hírnevét: magyar szürke és bivalyborjú, rackajuh és gyöngytyúkból készült ételek.


Nyitvatartás szezonban: április 1. - szeptember 30.: 8-22 óra
Nyitvatartás szezonon kívül: október 1. - március 31.: 8-20 óra
Januárban zárva!

Összes férőhely: télen 120, nyáron 400 fő (fedett terasz)
(http://puszta.com/hun/programs/cikk/hortobagyi_csarda)

Egy másik szalvétája a Hortobágyi Csárdának:



Link
 
 
0 komment , kategória:  Egyrétegű csereszalvétáimhoz:  
Oldmobilos csereszalvétámhoz:
  2011-01-31 17:56:11, hétfő
 
 

Link

Packard:

A Packard egy amerikai luxusautó-márka volt, mely 1899-1958 között létezett. Évtizedekig kizárólag előkelő és méregdrága autókat gyártott, olyan újítások fűződtek a nevéhez, mint a H-kulisszás váltó 1902-ben, vagy az első sorozatgyártású V12-es motor 1916-ban. 1935-től a gazdasági világválság miatt áttértek a középkategóriás autók gyártására, és ez rontotta a márka hírnevét, a luxusautókból egyre kevesebb fogyott.

Kiváló minőségű, tágas és erős autóik azonban biztosították a márka túlélését, a negyvenes évek végén azonban a vállalatvezetés rossz döntései, és az egekbe szökő fejlesztési költségek miatt a márka egyre nehezebb pénzügyi helyzetbe került, így a márka 1954-ben összeolvadt a Studebakerrel. Az új vezetés végül 1956-ban teljesen leállította a Packardok gyártását. Ugyan 1957-ben bemutattak új modelleket, ezek azonban csak átmaszkírozott, jobban felszerelt Studebaker kocsik voltak. Csupán néhány ezer fogyott belőlük, ezért 1958-ban végleg beszüntették a márka gyártását. A cég nevéből 1962-ben tűnt el végleg a Packard jelzés. A közel 60 év alatt valamivel több mint 1,6 millió Packard autó készült.

A "T" Ford:

A Ford T modell Henry Ford autógyáros egyik legnépszerűbb autómodellje volt, melyet a magyar Galamb József tervezett. 1908 és 1927 között gyártották az USA-ban, Németországban Brazíliában és Argentínában. Az autósorozat arról híres, hogy ez volt a világon az első, futószalagon gyártott autó. Ez a gyártási mód lehetővé tette, hogy az autó olcsóbbá váljon, és bárki vásárolhasson egyet magának. Az autóból rengeteget megőriztek magánszemélyek és múzeumok.

Beceneve Tin Lizzy (Bádog Böske) volt.

Pierce -Arrow:

Ez egy amerikai luxusautó szintén.George N. Pierce 1878-ban alapította kis műhelyét, ahol először mindenféle háztartási termékeket készített: bádogdobozokat, madárkalickákat stb. Utóbbi tudása jól jött, amikor Amerikában elharapózott a bicikli-láz. Jól jött a küllőkészítésnél, hogy Pierce bánni tudott a vékony fémszálakkal.A Pierce kerékpárok hamar kitűntek minőségükkel. Hamarosan már többkerekű járművek születtek, ahogy a kétkerekűek után kitört az automobil-őrület. Az első Pierce kisautók még részben Oldsmobile, részben európai, leginkább DeDion hatást tükröztek. Azonban a Pierce cég, amelynek összes tulajdonosa úgy vélekedett, hogy a legkitűnőbb minőség sem lehet elég jó, exkluzív és elegáns automobilokat akart készíteni. A kis Motorette után ezért először négy, majd hathengeres luxuskivitelű túrakocsikat kínáltak Arrow illetve Great Arrow néven. Az Arrow (nyíl) hamarosan a cégnév része és jelvénye lett.Ekkor lett Amerika-szerte ismert a Pierce név.1913-ban született meg a Pierce-Arrow szabadalmaztatott jellemvonása: a sárhányó tetejére helyezett fényszóró. A kor divatjának megfelelően az autó lámpáit elöl, a hűtőrács két oldalára rögzítették. Ez körülbelül annyit ért, hogy mire a sofőr bevette a kanyart, a végéből látott is valamit. Azzal, hogy a fényszórókat egymástól távolabbra és az autó sarkára helyezték, sokkal jobban belátható lett az autó környezete is. Persze a luxus nem jött olcsón: 1919-ben egy gazdagon felszerelt Pierce-Arrow 6500 dollárba került, míg egy Ford Model T 525-be.

Hupmobile:

Amerikai autó ez is,Detroit-ban gyártották, 1909-1940-ig.A HUPP MOTOR COMPANY gyártotta, amely első autóját a MODEL 20-at 1919 februárjában mutatta be,a Detroit Auto Show-n.



Link
 
 
0 komment , kategória:  Egyrétegű csereszalvétáimhoz:  
MALÉV mintás csereszalvétámhoz
  2011-01-31 17:39:56, hétfő
 
 

Link

1946. március 29-én jött létre a Malév jogelődje, a Maszovlet, a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság. A légitársaság flottája öt, 21 személyes Li-2-es utasszállítóból és öt, háromüléses Po-2-es taxigépből állt. A Maszovlet 1946. október 15-étől folyamatosan indította el a belföldi járatokat a főbb magyar városokba. Az első külföldi járat 1947-ben indult útjára Prágába.

Fontos változást hozott a Maszovlet életében a Ferihegyi repülőtér 1950. május 7-i megnyitása. Ebben az időben a mind a Ferihegyi Repülőtér és a magyar légiirányítás a Maszovlet kezelésébe tartozott.

1954. november 26-án kezdhette meg önálló tevékenységét - a Maszovlet jogutódaként - a Malév, a Magyar Légiközlekedési Vállalat. A Malév ekkor már 18 bel és külföldi vonalon repült a tulajdonában lévő 15 repülőgéppel. Az átalakulás évében összesen 103 356 utast szállított.

A megalakulást követően megindult a géppark korszerűsítése. A Li-2-es gépeket felváltotta a már kétszerte nagyobb kapacitással és sebességgel rendelkező IL-14-es. A típus 1957-69 között volt a magyar légitársaságnál üzemben.

A vállalat első menetrendszerű nyugati járata 1956. június 5-én indult Bécsbe.

A szükséges államközi légügyi egyezmények megkötését követően megkezdődött a Malév menetrend szerinti, európai útvonalhálózatának kiépítése. 1961-ig beindult a Malév belgrádi, koppenhágai, tiranai, amszterdami, brüsszeli, moszkvai, stockholmi, zürichi, frankfurti, párizsi és római járata. A Malév és Ferihegy alig néhány esztendő alatt felzárkózott Európához.

1960-ban a Malév az akkori szocialista országok közül elsőként állította forgalomba az Il-18-as, légcsavaros-gázturbinás 105 személyes repülőgépet, mely a hatvanas évek meghatározó típusa volt. 1960-tól 1967-ig a Malév összesen nyolc ilyen típust vásárolt a Szovjetuniótól. Gyakorlatilag e gép adottságaira építve fejlődhetett tovább a hatvanas években a Malév útvonalhálózata, s nyílhattak meg az első járatok a Közel-Keletre és Észak-Afrikába. 1969-ben már 28 ország 33 városába indultak Ferihegyről Malév-gépek.

A Malév 1969-ben szüntette meg a magyarországi belföldi légi forgalmat.

Az első 68 személyes Tupoljev Tu-134-es sugárhajtású utasszállító 1969 nyarán került menetrend szerinti forgalomba. A karcsú, kecses típusú gépek egészen 1999-ig teljesítettek szolgálatot a vállalatnál.

A flotta további modernizációjaként az Il-18-asok felváltására, a Malév 143 személyes Tu-154-es gépeket vásárolt, melyek az 1974-es nyári menetrendi időszaktól álltak forgalomba. Ez az új típus tette lehetővé, hogy a Malév az utasforgalomból fokozatosan kivont Il-18-asokat, átalakítás után a továbbiakban csak áruszállításra használja.

A folyamatos fejlődés fontos mérföldkőhöz ért 1984-ben, amikor a társaság teljes jogú tagja lett az IATA-nak (Légitársaságok Nemzetközi Szövetsége).

Az 1980-as évek végére a társaság évente már rendszeresen több mint egymillió utast szállított, és 30 ország 40 városába indított járatokat. Az éves árbevétel szempontjából a társaság az ország első tíz vállalata közé tartozott.

Az évtized végére a Malév megkezdte a géppark modernizációjának újabb szakaszát. Kelet-Európán a Malév elsőként kapta meg a szükséges kormányzati jóváhagyását a nyugati légi járművek bérletéhez. Ettől fogva repülnek a vállalatnál amerikai gyártmányú Boeing-737-es típusú repülőgépek.

A típusváltás mellett a géppark külső megjelenése is megváltozott és az egyre korszerűsödő flotta a ma látható szín, és formavilágot kapta.

1992. július végén elkezdődött a Boeing-767-es típussal a rendszeres hosszú távú charter járatok repülése, amit 1993 májusától a menetrend szerinti forgalom beindítása követett az észak-amerikai kontinensre.A 90-es évek fontos változása volt a magyar nemzeti légitársaság szervezeti átalakítása. 1992 nyarától részvénytársasági formában működött a Malév.

1996 és 2006 között számos előremutató esemény történt a Malév életében; megújult a flotta, számos új járat nyílt, s ezzel egy új útvonalhálózat jött létre.

A Malév 1996-tól hat darab új 67 személyes Fokker 70-es és 2002-től pedig négy 50, illetve 48 személyes, az üzletemberek igényeit kiszolgáló Bombardier CRJ 200-as repülőgépekkel bővítette flottáját.

2003 januárjától pedig elindult a régebbi Boeingek cseréje is az úgynevezett Next Generation Boeing-737-600-as, 700-as és a 180 férőhelyes 800-as repülőgépekre.

A Malév az utóbbi évek során az egyre erősödő piaci versenyben megőrizte piaci pozícióját, évről évre növelni tudta utasainak számát. 2007-ben már több mint 3 millió menetrend szerinti utast szállított. A légitársaság számos hazai és nemzetközi elismerésben részesült, szolgáltatási színvonalát, pontosságát, gondosságát tekintve az európai légitársaságok élvonalába tartozik.

A Malév magánosítására 2007 első felében került sor, aminek keretében a magyar nemzeti légitársaság részvényeinek 99,95%-át a Magyarországon alapított és bejegyzett Airbrige Zrt. vásárolta meg a magyar államtól.

A Malév 2007. április 1-jén a oneworld légitársasági szövetég teljes jogú tagjává vált. A Malév utasai számára a csatlakozással kitárult a világ, hiszen a oneworld szövetség járataival a földkerekség mintegy 150 országának 700 célállomására juthatnak el a szövetséghez tartozó közel 2500 repülőgép fedélzetén.

A Malév folyamatosan fejleszti online szolgáltatásainak körét. Ennek a folyamatnak eredményeként 2008-tól már minden járatára biztosítja az elektronikus-jegy szolgáltatást, valamint bevezette az online check-in és az online jegymódosítás szolgáltatásokat is. Honlapját folyamatosan megújítja, mely mind szerkezetét, mind pedig arculatát tekintve megfelel a legújabb követelményeknek.

A légitársaság 2007-től számos jelentős költségcsökkentő lépést hajtott végre. Ennek részeként 2008-ban bezárta a veszteséget termelő hosszú távú járatait, flottáját pedig fokozatosan átalakította, egységesítette. A flotta gerincének számító új generációs B737NG repülőgépek mellé költséghatékony Q400-as típusú turbópropelleres gépeket állított forgalomba regionális járatain.

A légitársaság új kereskedelmi stratégiája az európai és közel-keleti piacokra fókuszál, a megváltozott piaci környezethez igazodó dinamikus és előnyös feltételekkel, sokoldalúbb utazási terméket kínálva az utasoknak.

A Malév 2010 elején visszakerült a Magyar Állam tulajdonába. Az újabb tulajdonos-váltás a Malév tőkéjének leszállításával, és tőkeemeléssel ment végbe. A magyar légitársaság egyik legnagyobb hitelezője az orosz Vnyesekonombank maradt, amely így korábbi tulajdonosi szerepvállalását alapvetően hitelezőire változtatta.

(www.malev.hu)
 
 
0 komment , kategória:  Egyrétegű csereszalvétáimhoz:  
Szerenádmintás csereszalvimhoz
  2011-01-28 19:14:41, péntek
 
 

Link

A szerenád (olasz. serenata, spanyol: serenada) szó magyarul ,,éjjeli zenét" jelent. Eleinte kedvelt vokális zenei forma, majd lassanként hangszeres formává alakult át. Haydn és Mozart szerenádjaiban többnyire fúvós hangszereket használnak. A szerenádokat legtöbbször szabadtéren alkalmazzák. Például: a szerelmesek kedveskednek egymásnak, az iskolától búcsúzó diákok köszöntik volt tanáraikat. A szerenád műfaja ma már többnyire a hangversenytermekbe került, s alkalmazkodik annak méreteihez. A szerenádok művészi formáiban a vonós hangszerek dominálnak. Rendszerint 4-6 tételből állanak. Köztük egy menüettó, két lassúbb és két indulószerű dalformából. Az újabb szerzők közül a legismertebbek: Csajkovszkij, Dvořák, Volkmann, Fuchs, Brahms, Elgar



Egy történet a szerenád témájához:

Pech

Joseph Haydn bécsi klasszikus mester világéletében derűs, kedves ember volt, és gyakran tréfálkozott is. Fiatal művészként egyszer azzal bízták meg, hogy szervezzen meg egy szerenádot Bécs egyik csöndes utcájában.

Haydn arra utasította muzsikus társait, hogy a kiválasztott ház előtt, egy adott jelre, kezdjenek el játszani hangszerükön. Azt azonban nem közölte velük, hogy mindegyiküknek más-más kottát adott. A felhangzott szerenád nagyon szörnyű lehetett, mert az álmukból felvert lakók éktelen átkozódásba és kiáltozásba kezdtek. A lármára érkezett csendbiztosnak azonban csak a nagybőgőst sikerült elcsípnie, aki a vallatás ellenére sem árulta el az ötletgazdát.

/hu.wikipedia.org/
 
 
0 komment , kategória:  Egyrétegű csereszalvétáimhoz:  
Hangszermintás csereszalvimhoz
  2011-01-23 13:42:20, vasárnap
 
 

Link

Megszólalt az egyik legősibb hangszer

Az emberek már 35 ezer évvel ezelőtt is zenéltek, legalábbis erről tanúskodik egy németországi barlangban talált furulya, amelyet a világ egyik legrégebbi hangszerének tartanak a szakemberek.



Link

A furulya 12 darabjára Németország déli részén, az Ach-völgyben lévő Hohle Fels barlangban, egy ovális, tányérnyi méretű területen bukkantak a Tübingeni Egyetem régészei Nicholas Conard professzorral az élen, akik felfedezésükről a Nature szerdai számában számoltak be. Itt bukkant rá a tudós néhány hónappal ezelőtt a világ legrégibbnek tartott, legalább 35 ezer éves emberszobrocskájára, a "német Vénuszra" is.

A hangszert kőszerszámokkal faragták ki egy óriási keselyű üreges szárnycsontjából. A 22 centiméter hosszú és 2,2 centiméter átmérőjű furulyán öt lyuk található, a "fúvókát" V-alakban metszették. A lelet korát 35 ezer évesre becsülik, vagyis ötezer évvel korábbi, mint az eddig fellelt furulyák. "Ez minden kétséget kizáróan a világ egyik legrégebbi ismert zeneszerszáma" - hangsúlyozta Nicholas Conard.

Ugyanezen a helyen három, elefántagyarból faragott furulya töredékeit is meglelték a régészek; ezek sokkal bonyolultabb módon készültek, mint madárcsontból alkotott társuk. Az őskori hangszerkészítőnek először ki kellett faragnia a furulyakezdeményt az elefántcsontból, majd hosszába kettévágni. Ezután kifaragta a belsejét, kiképezte a lyukakat, majd a két felét összeragasztotta.

A barlangban a leletek tanúsága szerint művészeti műhely üzemelt: az üledékben a csont faragására használt kőszerszámok sokaságára bukkantak, ahogy arra utaló jeleket is találtak, hogy mamut-, ló-, rénszarvas- és medvecsontokat munkáltak itt meg. Találtak égetett csontot, ásványokat, faszenet, vér- és állati zsiradék maradványait, ezek mind a korabeli festékek komponensei voltak, amelyeket a kőkorszak embere a barlangok dekorálására használt.

"A leletek fényében arra következtethetünk, hogy a zene jelentős szerepet játszott az augnaci kultúra népének életében, amely a kései paleolitikum kezdetén, 40 ezer és 10 ezer évvel ezelőtt virágzott" - emelte ki Nicholas Conard professzor. Mint a régész rámutatott, a kőkorszaki zene ugyan nem játszott közvetlen szerepet a modern ember evolúciós folyamatában. Ám lehet, hogy egy kis előnyhöz juttatta a Homo sapiens-t a velük Európában "társbérletben" élő neandervölgyi emberrel szemben: utóbbiak kihaltak, míg a modern ember prosperált.

"A késő paleolitikum zenéje hozzájárulhatott a közösségi kapcsolatok kialakulásához, s ezzel elősegítette a modern ember demográfiai és területi terjeszkedését a kulturálisan 'konzervatívabb' és 'elzárkózóbb' Neander-völgyi emberrel szemben" - magyarázta Nicholas Conard.

(http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=25119)

Túzokcsontból készült a hétezer éves csontfurulya



Link

Egy újkőkori kínai kultúrából való az a hétezer éves csontfurulya, amelyet Belső-Mongóliában találtak a szakemberek.

Az ősi hangszert a csefengi (Chifeng) kulturális akadémia régészei vették górcső alá, és arra a következtetésre jutottak, hogy korábbról származik, mint azok a négyezer éves kínai furulyák, amelyek a Sárga Császárnak is nevezett Huang-ti (Huangdi) korából valók. Korábban azokat tartották a legrégebbik furulyáknak.

A tizennyolc centiméter hosszú hangszert túzokcsontból készítették - hangzott el a kínai központi televízióban. (A túzok az ázsiai ország északkeleti részének jellegzetes madara.) Bár a furulya lyukai világosan látszanak, a hangszer szerkezete jelentősen megrongálódott az idők folyamán, ezért restaurálták, majd több zenészt is felkértek, hogy szólaltassák meg.

A furulyát az i.e. 6200-5400 közötti időszakban virágzó Hszinglungva-kultúra (Xinglongwa) régészeti lelőhelyén, a Belső-Mongólia és Liaoing északkelet-kínai tartomány határán találták. A kínai televízió beszámolója szerint a Hszinglungva volt az első kínai kultúra, amelynek idején jadekőből készítettek eszközöket és a sárkánymotívumot alkalmaztak tárgyakon, ami oly jellemző a mai kínai művészetre is.

(http://www.mult-kor.hu/20090417_tuzokcsontbol_keszult_a_hetezer_eves_csontfuruly a)
 
 
0 komment , kategória:  Koktélszalvétáimhoz  
Kávéházmintás szalvétámhoz:
  2011-01-22 08:38:45, szombat
 
 


Link

A kávéház eredetileg kávé fogyasztására szakosodott vendéglátóipari egység volt, amely később éttermi funkciókat is ellátott és a társasági élet fontos színterévé vált.

Története:

Isztambulban az első kávéházak az 1550-es években nyíltak, és számuk gyorsan nőtt. A kávéházakba elsősorban azért jártak a férfiak, hogy a kávéivás ürügyén kiszabaduljanak zárt világukból, társaságra leljenek, szórakozhassanak, beszélgethessenek. Bár a szultánok rendeletekkel többször is megpróbálták a kávéházakat betiltani, kevés sikerrel, hiszen a hatalomnak nem állt érdekében lemondani a kávéra kirótt vámról és illetékekről.

Európába a 17. században érkezett meg a kávézás szokása. Az első európai kávéház 1624-ben Velencében nyílt meg La Bottega del Caffé néven. Párizsban az első kávéház 1672-ben nyitotta meg kapuit, a londoni néhány évvel korábban. Hamarosan elterjedt Hollandiában, Németországban, s megjelent Magyarországon is.

Magyarországon
Az első ismert pesti kávésra vonatkozó adat 1714-ből származik, amikor is a "katolikus rác" Cavesieder Blasius (=Kávéfőző Balázs) házat vásárolt Pesten. 1729-ben három kávés civakodásáról tanúskodik a pesti tanács jegyzőkönyve: az említett Balázs és a német Franz Reschfellner tesz panaszt az olasz Francesco Bellieno olcsó árai miatt, amellyel rontja az üzletüket... A 20. század elején már csaknem 500 kávéház működött a fővárosban, ami alkalmat adott a legkülönbözőbb foglalkozású embereknek beszélgetésre és politizálásra. Az asztaltársaságok közül néhány már a 19. században kultúrtörténeti jelentőségű volt (például Petőfi Társaság, Tízek Társasága). Az 1910-es évek fontosabb fővárosi kávéházai: Abbázia kávéház (Andrássy út 49.), Akadémia kávéház (Akadémia u. 5.), Ámor kávéház (Nagymező u. 7.), Andrássy kávéház (Aréna út 78.), Anker kávéház (Király u. 15.), Aréna kávéház (Damjanich u. 51.) Astor kávéház (Erzsébet krt. 41.), Balaton kávéház (Rákóczi út 17.), Baross kávéház (József krt. 45.), Belvárosi kávéház (Eskü tér 5.), Bodó kávéház (József krt. 56.), Britannia kávéház (Széna tér 7.), Cairo kávéház (Lövölde tér 6.), City kávéház (Szabadság tér 13.), Deák kávéház (József krt. 55.), Drechsler kávéház (Andrássy út 25.), Edison kávéház (Teréz krt. 24.), EMKE kávéház (Erzsébet krt. 2.), Erzsébet híd kávéház (Döbrentei tér 6.), Európa kávéház (Fő u. 80.), Fehérvár kávéház (Fehérvári út 44.), Fiume kávéház (Múzeum krt. 13.), Gellért kávéház (Fehérvári út 1.), Gresham-Venezia kávéház (Ferenc József tér 5-6.), Ostende kávéház (Rákóczi út 20.) Az első világháború előtti élénk budapesti kávéházi élet egyik oka a főváros szűkös és túlzsúfolt lakásviszonyaiban keresendő.


A Pallas nagy lexikonában

"Kávéház az az utcai földfeletti üzlethelyiség, melyben kávé, tea, csokoládé, italmérési engedély tárgyát nem képező szeszes italok, az utóbbiakhoz szükséges nedvek, végre az elősorolt cikkekkel fogyasztani szokott sütemények mindig kaphatók; melyben legalább két rendes nagyságu tekeasztal folytonosan a közönség rendelkezésére áll, kivéve a kültelkeken és szállókban levő K.-ak, melyekben egy tekeasztal is tartható; végre mely K. felirattal van megjelölve. K.-i vagy kávémérési üzlet nyitására engedélyt csakis teljesen megbízható egyén nyerhet. A megbízhatóság a rendőrségnek külön e célra kiállított bizonyítványával igazolandó. Engedélyt egyáltalában nem nyerhet az, ki nyereségvágyból elkövetett bűntettért vagy vétségért büntetve volt és az, ki bordélyházat tart. A vendégek szolgálatára kifogástalan előéletű egyének alkalmazandók. Kávémérésekre szóló engedély egyedül kávé, tea, tej és csokoládé kimérésére és ezen italokhoz való sütemény eladására jogosít. Tekeasztalok felállítása, bárminemü játék kártyákkal vagy egyéb jelekkel és eszközökkel, végre zenélés vagy dalolás a kávémérésekben feltétlenül tilos. Minden kávémérés kivülről kávémérés címmel látandó el, kávémérőknek a K. cím használata tiltatik. Hogy mennyiben gyakorolható a főváros kizárólag kisebb haszonvételi jogának tárgyát képező italmérés kávémérési üzletben, az e részben fennálló szabályok határozzák meg. A kávémérés, tekintet nélkül az évszakra, esti 11 órakor bezárandó és reggeli 3 óra előtt ki nem nyitható. A K. Magyarországon igen elterjedt üzleti ág. Összesen van az országban 1377 K. és kávémérés (825 férfi és 552 nők tulajdona), következő segédszemélyzettel; tisztviselő 42 férfi, 435 nő; családi kisegítő 12 férfi, 457 nő; segéd 1328 férfi, 110 nő; tanonc 39 férfi, munkás 19 férfi, napszámos 35 férfi, 14 nő; szolga 656 férfi és 696 nő; az összes segédszemélyzet száma 2131 férfi, 1712 nő, összesen tehát 3843 személy, vagyis az önálló iparüzőkkel együtt ezen iparág 5220 egyént foglalkoztat. Ezen iparág legnagyobb mértékben Budapesten van képviselve, csaknem fele az egész ország K.-iparának. Van összesen önálló K. és kávémérés 663, míg a segédszemélyzet száma 1734."

/http://hu.wikipedia.org/
 
 
0 komment , kategória:  Koktélszalvétáimhoz  
Szakácsmintás koktélszalvimhoz
  2011-01-22 06:12:24, szombat
 
 

Link

A vendéglátás története:

Napjainkban a világ legtermészetesebb dolga, hogy akinek szüksége van rá, az házon kívül is csillapíthatja éhségét. Az első étterem 1782-ben Franciaországban nyílt meg. A történelem korábbi időszakaiban is volt lehetőség házon kívül étkezni.

Az előzmények

Ókor

Történetírók valószínűsítik, hogy a mai éttermek elődei: a falatozók, borozók, és az utcai kifőzdék voltak. A kezdetekben nem fényűzésből, hanem szükségszerűségből keresték fel a vendégei. Az ókorban az evett házon kívül,aki kénytelen volt: nem volt konyhája, nem volt lakása, vagy nem volt pénze tüzelőre. Az ókori Athénban az utcai árusok erősen fűszerezett sültkolbászt borsó és babkását, töltött fügefalevelet, mézzel és szezámmal ízesített árpasüteményt kínáltak. Az antik Rómában a proletariátus meleget, meleg vizet csak a falatozóban szerezhetett. Ha nem volt lakásuk, többek az éjszakát is itt voltak kénytelenek eltölteni. Az időszámításunk szerinti 1950-es években a vulkáni hamuból kiásott Pompejiben 120 kocsmát, éttermet találtak. Ezek pultja az utcára nézett, ezenkívül konyhával, több étkezővel rendelkeztek. Az egyszerűbben a vendégek székeken ültek. Az elit vendégek freskókkal díszített termeiben viszont már fekvőhelyek voltak. Sok étterem az üzlete elé állította ki finomságait. Ezek lehettek vad, libamáj, szárnyas, belsőség és tojásételek.
Utcai árusítás Japánban.

Az akkori éttermek tulajdonosainak nem volt jó hírük. Az éttermeknek az a része ahol a vendégek hódolhattak kulináris élvezeteknek később született meg Kínában. Ott a kezdetekben a piacokon lehetett rizsspecialitásokat gabonából készült ételeket, forró vizet venni. Az elmondottak értelemszerűen a szegény emberekre vonatkoztak. A császári udvarban közel 400 főből álló személyzet gondoskodott az uralkodó dinasztia étkezési finomságairól. Ezek azonban kölcsönhatásban voltak, mert minél változatosabbak volt az udvari konyha, annál változatosabb ételeket kínáltak az utcai kifőzdék is. (Például: különböző leveseket, tésztát hússal, zöldséggel, forró olajban kisütött töltött tésztákat.

Középkor

Az ételek többségét a 12. században már manufaktúrákban készítették. A fogyasztás helyén sok esetben csak melegítették. A következő évszázadban vendéglők, teázók, éttermek, tésztásstandok, leveskonyhák, cukrászdák várták a vendégeiket. Voltak reggelizők, és éjjel is nyitva tartó vendéglátóipari egységek. Németország első virslistandja a 12. században nyitotta meg kapuit Regensburgban. A város kőhídjának építésekor az ideözönlő munkások család és edény híján az itt kínált fűszerezett kolbászokkal voltak kénytelenek beérni.

A kora középkorban a fogadókat felkereső utazók többnyire azt fogyasztották, mint a háziak.Rotterdami Erasmus feljegyzéseiből képet kaphatunk kora konyhaművészetéről. A ,,tesztevő" szerint órákat kellett várni az asztali örömökre, melyet pirított kenyérdarabokkal szervírozott húslevesek, pörköltek, s végezetül a sültek jelentették. A várakozás kellemessé tétele miatt kenyeret és házi borokat szolgáltak fel. Ekkoriban Európában még nem volt éttermi kultúra. Kis helyeken csak egy fogadó volt. Goethe 300 évvel később az évszázad vívmányaként könyvelte el, hogy étlapból rendelhet.

A konyhaművészet hazájában, Franciaországban az 1789-es forradalom után jöttek létre a mai értelemben vett éttermek.

Újkor

A francia forradalommal nemcsak az abszolutizmus ért véget, hanem egy igazi éttermi kultúra kialakulásának az előfeltételei is megteremtődtek. A polgári jogok ugyanis a konyhai örömökre is vonatkoztak. Ebben az időben sok képviselő érkezett a fővárosba (Párizsba), akik meglehetősen szerény körülmények között laktak, ezért szükségük volt olyan kellemes helyekre, ahol a kollégáikkal találkozhattak, étkezhettek.

Továbbá fontos hajtóerő volt, hogy a forradalom eltörölte a régi céhjogot, ami behatárolta a készételek árusítását. A legfontosabb az volt, hogy a nemesi háztartások megszűnésével felszabaduló munkaerő is rendelkezésre állt. Gyakran az emigrációba vonult volt gazdájuk házában, annak összeszokott konyhai személyzetével alakították ki az új szervezetüket. Ha valakit, esetleg kihagytak volna,az bosszút forralva saját éttermet nyitott.

1789-ben alig 100 étterem volt Párizsban, addig tíz évvel később már kb. 5-600 db. A konkurencia felélénkíti az üzletet illetve azok kínálatát. A konyhaművészeik olyan főzési stílust és pompát alakítottak ki, amellyel saját háztartásaikban sem tudtak a jómódú polgárok lépést tartani. Ezért ment étterembe az, aki jobbat akart enni, mint otthon. Erre az időszakra esett a modern francia konyha első szakasza, melyet a pompa, a bőség és a magas színvonal jellemzett.

Az étterem elnevezést Boulanger nevű francia erőleveseket kínáló kifőzdéjének köszönhetjük. 1775-ben egy évkönyv sorolja fel a kor éttermeit, akik igazi leveseket, eznkivül minden fajta krémet, leveseket rizzsel vagy tésztával, tojást, makarónit, csirkét, kandírozott gyümölcsöt, kompótot, és más étvágygerjesztő teleket szolgáltak fel. Abban az időben a kötött árak és a bármely napszakban történő fogyaszthatóság voltak az éttermek kritériumai. Ide hölgyek is beléphettek, az angol klubokkal szemben. Az éttermekben megszabadulhattak a középkor szigorú etikettjétől és mindenfajta kényszer nélkül hódolhattak az asztali örömöknek. Lehetett csámcsogni és kézzel enni. Hiszen mindezért fizettek. Már akkor is előfordult, hogy valaki az egész havi konyhapénzét otthagyta a kulináris örömökért. A magas díjszabás csak az igazán előkelő éttermekre voltak érvényesek. Más szálláshelyeken ennek töredékéért is lehetett étkezni.

A hazai vendéglátás rövid története:
A vendéglátás legrégibb emlékei a rómaiak által létesített postaállomások.

Aquincum, mint közigazgatási központ, kikötő gyógyhely, kereskedelmi csomópont.

Konyha- és cukrászművészet a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza. (juhnyáj, ménes, kancatej, bogrács)

A letelepedő életmód az eszközök fejlődését hozta, az ételek körének bővülését eredményezte. (köles, árpa, búza)

12. századtól terjedt el a káposzta termesztése. Ekkor már ismert a dinnye, füge, szilva, kökény, szőlő, szelídgesztenye.

Legrégibb magyar fogadóról szóló írásos emlékek 1279-ből, Esztergomból valók.

Mátyás király udvara. (sajt, fűszer, déligyümölcs)

Török uralom. (kukorica, kávé, dohány, paprika, paradicsom, burgonya)

16. századi szakácskönyv. (hal, vad, gomba, fűszerfélék)

Habsburgok uralkodása. (főzeléknövények, rántott hús, mártások)

A konyhát forradalmasította a zsíron enyhén pirított hagyma és fűszerpaprika felhasználása.

A vendéglátás, szállodaipar és a szakács szakma jelentős egyéniségei ebben a korban: Gundel János és fia Gundel Károly, Marenchich Ottó, Marchal József, Csáky Sándor.

1884 Gerbeaud Emil. (Cukrászat gépesítése, teasütemény-fajták)

Az 1885. évi Országos Kiállításon Dobos C. József bemutatja új kreációját a Dobostortát, a világon elsőként alkalmazva a vajkrémet a torta elkészítéséhez.

Elterjedt a kávé, tea, kakaó reggeli fogyasztása.

Meghonosodott az uzsonna.

Kávéházak az értelmiségi réteg kedvelt találkahelyei.

1945 után államosítás.

Munkahelyi vendéglátás megindulása.

1980 után privatizáció és a külföldi tőke beáramlása.

(http://hu.wikipedia.org)

További szakácsmintás szalvétáim normál méretű mindegyik:



Link
 
 
0 komment , kategória:  Koktélszalvétáimhoz  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
2010.12 2011. Január 2011.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 14 db bejegyzés
e év: 1416 db bejegyzés
Összes: 3343 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1118
  • e Hét: 6901
  • e Hónap: 27044
  • e Év: 373792
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.