|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
|
|
2011-10-10 19:45:42, hétfő
|
| |
| |
Börtönbe kerülhet, aki kétszer tilosban parkol
MTI
2011. október 10., hétfő 12:52
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság szerint a szabálysértési törvény tervezetében több alkotmányellenes és nemzetközi jogba ütköző rendelkezés található - közölte a két jogvédő szervezet. A két szervezet szerint pozitívuma az új szabályozásnak, hogy a közérdekű munka önálló büntetési formaként jelenik meg, de például fenntartja a fiatalkorúak elzárását lehetővé tevő szabályozást.
A közös közleményben emlékeztettek: a kormány szeptember 29-én tette közzé a honlapján a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartás rendszeréről szóló törvény tervezetét.
A jogvédők szerint a kormány kevesebb, mint hat munkanapot biztosított a véleményezésre, ami elégtelen a szöveg átfogó értékelésére, ezért a TASZ és a Helsinki Bizottság csak az eljárási kérdéseket elemezte. A tervezet érdemi indokolást nem tartalmaz, ez önmagában sérti az Országgyűlés által elfogadott jogalkotási törvényt - írták.
A két szervezet szerint ugyanakkor pozitívuma az új szabályozásnak, hogy a közérdekű munka önálló büntetési formaként jelenik meg a tervezetben, emellett azonban több alkotmányellenes, nemzetközi jogba ütköző és értelmetlen szabály található benne.
A tervezet például fenntartja a fiatalkorúak elzárását lehetővé tevő szabályozást, ami ellentétes a gyermek jogairól szóló nemzetközi egyezménnyel. 14-16 éves gyerekek esetén a figyelmeztetés mellett gyakorlatilag csak elzárást lehet kiszabni, ami javítóintézetben nem, csak büntetés-végrehajtási intézetben hajtható végre. A jogvédők szerint a szabályozás nyilvánvalóan nem szolgálhatja a gyerek érdekét vagy nevelési célokat.
Egy másik példa szerint a tervezet "a hat hónapon belüli második szabálysértésre akkor is lehetővé teszi az elzárás alkalmazását, ha azt a törvény egyébként nem tartalmazza". Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki fél éven belül kétszer tilosban parkol vagy gyorsan hajt, akkor börtönbe kerülhet - hívták fel a figyelmet.
A jogvédők szerint abszurd, hogy a tervezet alapján szabálysértésért 20 százalékkal hosszabb közérdekű munka büntetést lehet kiszabni, mint bűncselekményért.
Emellett a tervezet - a jogvédők szerint - egy alkotmánybírósági határozat egyértelmű tiltása ellenére lehetővé tenné a pénzbírság és a közérdekű munka elzárásra való automatikus, azaz bírói döntés nélküli átváltoztatását. Az elkövető meghallgatása nélküli elzárása viszont sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét -szögezték le a közleményben.
A civil jogvédők szerint, ha a tervezet hatályba lép, akkor bizonyos esetekben jobban jár az, aki bűncselekményt követ el, mint aki szabálysértést, hiszen a büntetőeljárás több garanciát, védelmet biztosít, mint a szabálysértési törvény, és a büntetés is enyhébb - hívták fel a figyelmet.
http://index.hu/belfold/2011/10/10/bortonbe_kerulhet_aki_ketszer_tilosban_parkol/
***********************
Gyilkosok meg szabadlábon rohangálnak...... ..........
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-10-10 19:42:33, hétfő
|
| |
| |
Minimálbér: fényévekre távolodik a béka feneke
Számoljunk csak!
Tíz év alatt megháromszorozódott a magyar minimálbér, 25 500-ról 78 000 forintra emelkedett, a tervek szerint pedig január 1-től már 92 000 forint lesz. A 18 százalékos emelés azonban messze nem a legnagyobb korrekció az elmúlt évtized adatai alapján. Így is csak kullogunk Európa után.
2000. január 1-je után 25 500 forintot kapott az, aki minimálbérre volt bejelentve Magyarországon. Alig két év alatt pedig már a dupláját vihette haza a csak kötelező szinten megfizetett dolgozó. Onnantól folyamatos, de sokkal szerényebb mértékű változások érintették a munkavállalókat - egészen mosatnáig, hiszen a tervek szerint az aktuálisan
78 000 forintos juttatás 18 százalékkal, a legutóbbi emelés mértékének háromszorosával növekszik majd. A 92 000 forint azonban messze elmarad az európai szinten elvárható bérezéstől - igaz, a gazdaságunk sem tart európai szinten - csak az áraink.
Forrás: MTI Sajtóadatbank
Uniós összehasonlításban a 78 000 forintos minimálbér csaknem sereghajtóvá teszi Magyarországot. A januárban érvényes 266 forintos árolyam szerinti 293 eurós bérminimumnál csak öt tagállam: Lettország, Észtország, Litvánia, Románia és Bulgária garantál kevesebbet munkavállalóinak. Ha viszont a magyar minimálbért ma szeretnénk a közös valutára átváltani, már csupán 260-at kapnánk érte, vagyis egyből buknánk két pozíciót.
A tervezett emelés után - 300 forintos árfolyammal számolva - 306 eurót kapna a magyar dolgozó, ezzel csak közelebb kerülnénk a szlovák bérhez, de még mindig nem hagynánk le azt.
Forrás: MTI Sajtóadatbank
Az, hogy "csupán" 14 ország előz meg bennünket a minimárbérlistán, annak köszönhető, hogy Dánia, Németország, Olaszország, Ciprus, Ausztria, Finnország és Svédország nem ismeri az általános minimálbér fogalmát, ott az egyes szakmáknak külön határoznak meg bérminimumot.
Az éllovas Luxemburg 1758 eurós fizetést garantál polgárainak, ami mai árfolyamon 520 000 forintot jelent. Önnek mire futná ennyi pénzből?
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=945337
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-10-10 19:34:50, hétfő
|
| |
| |
Mi a hasonlóság a nőgyógyász és a filmkritikus között? - ??? - Mindketten ott keresik a hibát, ahol mások az örömöt... |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-10-10 19:20:00, hétfő
|
| |
| |
A fideszesek nem emlékeznek
A Fidesz vizsgálóbizottságban tárná fel, ki felelős a devizahiteles helyzetért. De mit tettek a mostani kormánypárt képviselői ellenzékben, figyelmeztettek a veszélyre? "Ez így konkrétan most nem ugrik be."
http://index.hu/video/2011/10/10/a_fideszesek_nem_emlekeznek/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-10-10 19:06:18, hétfő
|
| |
| |
Nem éri meg a dízel, 10 forinttal olcsóbb lesz a benzin
Szerző: Adózóna
Átlépheti a lélektani határt a dízel ára, 50-70 forinttal drágulhat egy doboz cigaretta, eltűnhetnek a játékautomaták, de valószínűleg nem kell többet fizetni az alkoholokért - röviden így foglalható össze az Országgyűlés által nemrégiben elfogadott adóemeléseinek mindenki számára érezhető következményei. Kérdés persze, hogy a kereskedők mennyit hajlandóak lenyelni a többletterhekből, de miután többségében árrugalmatlan termékről van szó, valószínűleg jórészt a fogyasztókra terhelik majd a magasabb adót.
Rendkívül gyorsan, alig több mint két hét alatt keresztülvitte a parlamenten a kabinet a jövedéki adók emelését érintő törvényjavaslatot, amire azért volt szükség, hogy a változtatások már az idei költségvetés egyenlegét is javíthassák. A november elsején életbe lépő új jogszabálytól a kormányzat 10 milliárd forintos többletbevételt vár két hónap alatt, s ennek megfelelően egyes termékek esetében kifejezetten radikális adóemelésekre került sor.
Miután azonban a törvény az esetek nagy részben az egyéni vásárlók számára nehezen kezelhető mértékegységeket használ (lásd keretes írásunk), a jogszabályból nehezen olvasható ki, hogy az egyes termékek konkrétan mennyivel is drágulhatnak novembertől. Ráadásul a fogyasztói árak emelkedésének mértékére igen nagy hatással lesz az is, hogy a kereskedők mennyit vállalnak át a megemelkedett adóból.
Az alábbiakban éppen ezért áttekintjük, hogy milyen változásokat tapasztalhat egy átlagos vásárló az üzletekben, benzinkutaknál a következő hónapokban az adóemelés következtében. Miután az intézkedések többségében olyan termékeket érintenek, amelyek forgalma nem változik számottevően a drágulás hatására (azaz nem árrugalmasak), ezért valószínűsíthető, hogy az adóemelést nagyrészt a fogyasztókra terhelik majd a kereskedők...
Nem árrugalmas, nem véletlen
Az árrugalmasság azt mutatja meg, hogy hány százalékkal változik egy termék kereslete, ha annak ára 1 százalékkal emelkedik. Azon termékek árrugalmasságát szokás alacsonynak nevezni, ahol ez az szám kisebb, mint 1, azaz az áremeléssel a forgalom növekedését lehet elérni (kisebb mértékben csökken a volumen, mint amennyivel nő az ár). A törvény által érintett termékkör nagy része ilyen, ami nem véletlen, hiszen az állam olyan forrást keresett a költségvetési lyukak betömésére, amely nagy valószínűséggel befolyik...
Dízel: Túl a lélektani határon
Bár a kutak többsége egyelőre mind a gázolaj, mind a benzin esetében látszólag tart a 400 forintos lélektani határtól, az adóemelés hatályba lépését követően biztosan számos helyen átlépi a dízel literenkénti ára ezt a szintet, ami egyben azt is jelenti, hogy a gázolaj először lesz drágább a 95-ös benzinnél. Jelenleg a dízel átlagára 386 forint körül van (a benziné ennél 5 forinttal több), ami már így is történelmi csúcsnak számít, s a nyár eleji szintnél majd 20 forinttal magasabb. Első becslések szerint ez november elején az adóemelés miatt újabb 16 forinttal ugorhat meg, azaz ha egyéb tényezők (olajár, forintárfolyam) nem változnak időközben kedvező irányba, négy hét múlva 402 forint lehet az átlagár (egyelőre a legdrágább helyeken sem kezdődik négyessel a dízel ára).
A várt emelés elsőre kissé meglepő lehet, hiszen a jövedéki adó önmagában csak bő 12 forintos drágulást indokolna, nem szabad azonban elfelejteni, hogy az áfát ezután is be kell fizetni, így pedig már valóban kijön a 16 forint. Mindez azt is jelenti, hogy egy tele tank dízel ára (50 literrel számolva) átlépi a 20 ezer forintos szintet. Ugyanezért jelenleg valamivel több, mint 19 ezer forintot kell fizetni, míg tavaly novemberben 16 ezer, 2009 11. hónapjában pedig 14 ezer forintból meg lehetett úszni egy fél hektoliteres tankolást.
Cigaretta: Komoly áremelkedés jöhet
A cigaretta esetében legegyszerűbben a jelenleg dobozonként 560 forint alatti termékeknél lehet meghatározni a jövedékiadó-emelés hatását, ezek után ugyanis feltehetőleg - ahogy most, úgy a jövőben is -- a minimális adót kell majd befizetni. Az ilyen - közép és alsó árkategóriás - cigiknél első lépésben, tehát idén novembertől 27,5 forintos drágulást indokolna a jogszabályi változás, majd májustól újabb 26, jövő novembertől pedig további 16 forinttal emelkedhet emiatt egy doboz cigaretta ára. Összességében ez egy év alatt 70 forintos, azaz 12-13 százalékos drágulást jelentene. A magasabb árfekvésű termékeknél ennél abszolút értékben is kisebb lehet a drágulás, egy jelenleg 700 forintos cigit például jövő télen 750 forintért árulhatnak.
Egy egyszerű példát véve, ha valaki jelenleg napi egy doboz cigit szív el, havi szinten - középkategóriás terméket feltételezve - körülbelül 18 ezer forintot költ káros szenvedélyére. Jövő novembertől ugyanez már több, mint 20 ezer forintjába kerülhet.
A cigarettánál ugyanakkor könnyen előfordulhat, hogy a cégek nem terhelik át egy az egyben az adóemelés hatását a fogyasztókra, hanem lenyelik a többletteher egy részét. A gyártók között ugyanis már az elmúlt években is erős volt az árverseny, a folyamatos korábbi emelések miatt pedig a fogyasztók árérzékenysége nőtt, így itt nagyobb esély mutatkozik arra, hogy elmarad az indokolttól a drágulás.
Alkohol: Nem lesz drágulás?
Az alkoholos termékek esetében biztosan nem lesz olyan látványos az árak megugrása, mint az üzemanyagnál, vagy a ciginél. A sörnél bevezetett adóemelést például elképzelhető, hogy észre sem vesszük, hiszen egy átlagos sör 12-13 Balling fokos (nagyjából 5 alkoholszázalékos), ez esetben pedig a hektoliterenként 400 forintos többletteher fél liter esetében már csak 2 forintot jelent, amit valószínűleg lenyelnek a kereskedők.
A röviditaloknál sem kell komoly drágulásra számítanunk, hiszen a törvényben jelzett mértékek egy 35 alkoholszázalékos 7 deciliteres kiszerelésű ital esetében már csak nagyjából 35 forintos áremelkedést indokolnának, amit feltehetőleg szintén nem hárítanak át a fogyasztókra.
Kivégzik a félkarú rablókat
A legradikálisabb hatása a novemberben életbe lépő törvénynek egyértelműen a nyerőgépek esetében lesz. A befizetési kötelezettség 5-7-szeresére növelését ugyanis szakértők szerint az üzemeltetők többsége nem tudja majd elviselni, hiszen a gépek forgalma sokszor el sem éri a játékadó jogszabályban meghatározott havi 500 ezer forintos minimális mértékét. Itt tehát feltehetőleg nem a bevételek növelése volt a törvényhozók célja, hanem a félkarú rablók számának jelentős csökkentése.
http://adozona.hu/aktualis/20111010_dizel_benzin_forint_jatekautomata.aspx
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-10-10 18:52:47, hétfő
|
| |
| |
Gazdasági katasztrófa küszöbén?
2011, október 10 - 12:29 MTI - barikad.hu
Néhány hetük maradt az euróövezeti vezetőknek a "gazdasági katasztrófa" elkerülésére - mondta a Financial Timesnak a brit miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a brit export 40 százalékát felvevő valutaunió felbomlása nem állna Nagy-Britannia érdekében.
David Cameron a londoni gazdasági napilap által hétfőn közölt interjúban úgy fogalmazott, hogy a tagállamok vagy "működőképes állapotba" hozzák az euróövezetet, vagy kénytelenek lesznek a valutaunió kudarcával szembesülni.
A konzervatív párti miniszterelnök szerint mindenekelőtt jelentősen meg kell emelni az euróövezeti pénzügyi mentőcsomagok szervezésére létrehozott Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitását, úgy, hogy e forrásból a jelenlegi 440 milliárd euró helyett 1500 milliárd, vagy akár kétezer milliárd eurót is folyósítani lehessen a bankok feltőkésítésére vagy a szuverén adósságpiacokra.
Cameron - aki a múlt héten tartott éves tory kongresszuson kijelentette, hogy amíg ő a kormányfő, Nagy-Britannia nem csatlakozik az euróhoz - a hétfőn megjelent interjúban "nagyon ingatagnak" nevezte a világgazdasági helyzetet, hozzátéve: valószínűleg az euróövezet e bizonytalanságnak és bizalomhiánynak a legfőbb forrása.
A brit kormányfő - a Financial Times szerint elsősorban a két legnagyobb eurógazdaság vezetőinek, Angela Merkel német kancellárnak és Nicolas Sarkozy francia elnöknek címezve intését - kijelentette: ha valaki az euróövezet tagja, akkor vállalnia kell "bizonyos kollektív felelősséget" a valutaunió sorsáért. A lap szerint Cameron ezzel azt a véleményét juttatta kifejezésre, hogy Merkel és Sarkozy eddig nem tudta erős kézzel kezelni a válságot.
A brit miniszterelnök szerint szükség van az európai bankrendszer "hiteles" stressztesztjére, akkor is, ha ez nagy pénzintézetek feltőkésítésének szükségességét mutatja ki. Cameron mindemellett elengedhetetlennek nevezte az uniós egységes piac elmélyítését és az euróövezeti irányítás javítását, abban az esetben is, ha ez szerződésmódosítást igényelne.
Nagy-Britannia nemzeti érdekeit nem szolgálná az euróövezet felbomlása - jelentette ki a Financial Timesnak a brit kormányfő.
Ez utóbbi fejleményt azonban nagy londoni befektetési és elemző cégek most már egyre nagyobb eséllyel jósolják.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - októberre szóló legújabb globális előrejelzésében közölte, hogy az adósságválság miatt most már 40 százalékosra teszi az euróövezet szétesésének valószínűségét.
Az EIU által a valutaunióra kidolgozott kockázati forgatókönyv egyaránt elképzelhetőnek nevezi az eladósodott déli eurótagállamok leválását és azt, hogy Németország dönt a távozás mellett. A cég szerint ez utóbbi fejlemény egyben a közös valuta végét is jelentené.
Egy másik nagy citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics minapi helyzetértékelése szerint még ha a perifériális eurógazdaságok államadósságainak jelentős részét le is írják, és előteremtik a középtávú finanszírozási igényekhez szükséges pénzt, a gazdasági növekedés hiánya miatt a közadósság hamarosan ismét emelkedni kezdene ebben az országcsoportban.
Ennek alapján a Capital Economics londoni elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy az európeriféria problémái mindaddig nem oldhatók meg, amíg ezek az országok ki nem lépnek az euróövezetből, és le nem értékelik saját valutáikat.
Az HSBC bankcsoport vezető közgazdászai által minap összeállított elemzés szerint ugyanakkor az 1930-as évek nagy depressziójához hasonló katasztrofális következményekkel járna az euróövezet szétesése, ezért nem szabad megengedni, hogy ez bekövetkezzen.
A ház átfogó katasztrófa-forgatókönyve szerint a valutaunió felbomlása a jelenlegi perifériális tagállamokban hiperinflációt, az exportorientált nagy központi eurótagországokban pedig - saját valutájuk várható meredek felértékelődése miatt - gazdasági összeomlást okozna.
Az HSBC szerint a Lehman Brothers amerikai nagybank csődje után elhatalmasodott válság is "éppen elég súlyos volt" a világgazdaság és a globális pénzügyi szektor számára, ám ami az euróövezet esetleges felbomlása után következne, az még ennél is sokkal súlyosabb lenne. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-10-10 18:39:31, hétfő
|
| |
| |
2011-10-10. 13:39
Hitler világtörténelmi jelentőségű napiparancsa - lapszemle 1941-ből
Hitler világtörténelmi jelentőségű napiparancsa
Győri Nemzeti Hírlap, 1941. október 10.
Berlin, okt. 9. MTI. - Dietrich sajtófőnök hivatkozott a Führer október 2-iki napiparancsára, melyet a hadsereg tagjaihoz intézett. A napiparancs, amelyet most hoztak nyilvánosságra, a következőket mondja:
Katonák! Eltelve a legmélyebb aggodalomtól népünk léte és jövője iránt, június 22-én elhatároztam, hogy felhívást intézek hozzátok, hogy az utolsó órában még megelőzzük az ellenfél fenyegető támadását. A Kreml hatalmasainak az volt a szándékuk, hogy nemcsak Németországot, hanem egész Európát megsemmisítsék. Azóta két dologról győződhettünk meg: 1. Az ellenfél katonailag olyan óriási mértékben szerelte fel magát a támadásra, hogy az legsúlyosabb aggodalmainkat is meghaladta, 2. Isten lett légyen irgalmas népünknek és egész Európának, ha ez a barbár ellenség előttünk indíthatta volna el páncélosainak tízezreit. Egész Európa veszett volna oda. Ugyanis ez az ellenség nem katonákból, hanem nagyrészt bestiákból áll. Most Bajtársaim saját szemeitekkel ismertétek meg a ,,munkások és parasztok paradicsomát". Ebben az országban, mely kiterjedésénél és termékeinél fogva élelmiszerrel láthatná el az egész világot, akkora a szegénység, hogy az a mi számunkra elképzelhetetlen. Ez az eredménye a most már közel 20 éves zsidó uralomnak, a bolsevizmusnak, amely nem más, mint a kapitalizmus legáltalánosabb formája. E rendszer vezetői is mindkét esetben ugyanazok, zsidók és csakis zsidók. Katonák! Alig három hónap alatt sikerült szétverni ezt az ellenséget és végnélküli térségeket megszállni, olyan térségeket, ahonnan nyersanyaggal és hadiiparcikkekkel látta el magát. Pár héten belül az ellenség három legfontosabb iparvidéke teljes mértékben kezeiteken lesz. A Ti neveitek, német katonák, valamint bátor szövetségeseink nevei örökre egybe lesznek kapcsolva a világtörténelem leghatalmasabb győzelmével. A magas északtól kiindulva, egészen le a krími félszigetig kereken 1000 kilométer mélységig álltok ma ellenséges földön szlovák, magyar, olasz és román hadosztályokkal együtt. Ezekhez csatlakoznak most a spanyol, horvát és bulgár kötelékek is és még mások is következnek. Ezt a harcot ugyanis talán először Európa valamennyi nemzete közös akciónak tekinti a legértékesebb kultúrfölény megmentésére. Ezt a legnagyobb eredményt, amit valaha elértek egy harcban, annyi áldozattal értük el, amelynek száma még 5 százalékát sem teszi ki a világháború áldozatainak. Ebben a 3 és fél hónapban, katonáim, végre megteremtettük az előfeltételt az utolsó hatalmas csapásra, mely még a tél beköszöntése előtt kell, hogy szétzúzza ezt az ellenfelet. Mindent tervszerűen elkészítettünk, hogy az ellenséget abba a helyzetbe hozzuk, melyben megadhatjuk neki a leghalálosabb döfést. Ma kezdődött meg az év utolsó nagy döntő csatája és ez a csata megsemmisítőén fogja érni ezt az ellenséget, de az egész háború okozóját, Angliát is. Ugyanis, amikor szétverjük ezt az ellenfelet, eltávolítjuk Anglia utolsó szövetséges társát is, mellyel még rendelkezett a kontinensen. Ezzel elhárítunk a német birodalom és Európa felől egy olyan veszedelmet, amelynél borzalmasabb a hunok és később mongol törzsek ideje óta nem fenyegette a kontinenst. Ti pedig Isten segítségével nemcsak a békét, adjátok meg neki, hanem azzal együtt a legfontosabb előfeltételt is a békéhez.
Prohászka
1939. október 10.
Ma van születésnapja. Ha az emlékezés Géniusza egybegyűjthetné mind a műveket és alkotásokat, melyeket eszménnyé magasztosult alakja magyar földön életre keltett, mind, amit az utolsó néhány évtized lélek és szellemnagyjai, virtuózok lángelméje és munkás keze lelkekben, eszmékben, kőben, ércben, színben, költészetben vagy éppen prózában az ő ihletésére valaha is alkotott, vésett, festett vagy dalolt remekbe, a Prohászka-kegyeletnek és tiszteletnek micsoda felséges monumentuma tárulna elénk. Ha végül ehhez a tüneményes monumentumhoz megidézhetnénk az elő Prohászkát s megkérnénk, mondja el egész őszintén, vajon mit érez ebben az ünnepi pillanatban, a 81 éves agg főpap ma is azt mondaná, amit 25 év előtt írt naplójába:
,,Ismét születésnap és elöregedésem határköve. Megyünk tovább, nem akarom, hogy az Úr Isten azt mondja nekem: Ej, ez a jó szolgám hogyan húzódik el tőlem! - nem is akar örök boldogság felé menni! Nem, nem úgy van! Készen vagyok Uram, sőt vágyódtam utánad. Készen, vagyis készségesen megyek, ha hívsz. Nem vagyok kész! De azért szívesen veszem öregedésem ez éveit, mert úgy látom, hogy az ember is tisztul, higgad, hogy a világfölény s az isteni hivatás sajátos jellege domborodik ki a lelken. Ily körülmények közt öregedni nagy kegyelemszámba megy. Ezt a kegyelmet kapom Istentől. A világot nem szeretem, hisz annyi a komédia s piszok benne! Az emberek testek inkább, mint lelkek; s kevés még szép test is köztük. Néha mondom; Jó Istenem, engedd meg, de ilyen rongyos a Te Országod. Ha ennek is vannak megfelelő periódusai, mint a geológiának, akkor igazán csak még a sárkányok és a szauruszok idejében tartunk. De ez könnyeket csal ki szemembe, mert Krisztus már itt járt, s Országa mégis oly rongyos. Dolgozzunk és imádkozzunk! Oh, hogy telik meg a szívem, mint a gejzír tartálya s hogy feszül bennem a lélek a vágytól, hogy emeljem és megszenteljem ezt az országot! Belevágódom e sárba, mint a meteor a napba s alapokat akarnék rakni palotáknak. Nekilendülök, mint egy szétrobbant csillagzat roncsainak, a szellemi ürességnek. De hát munka ez, Uram? Munka? Óh, igen, mikor a lélek emelkedik s imádkozik egyházáért s papságért s hívekért s a szétfoszlott nemzetért s a bálványok körül kutyálkodó emberiségért kiáll megfeszülve, könnyes szemmel, nagy munkát végez és meghallgattatik. Amen."
Nem tudom, akadnak-e a késő unokák között, akik ezek után a szavak után a válaszul és köszönetül majd el tudják mondani azt, amit Prohászka Ottokár, mint a Collegium Germanicum-Hungaricum a magyar Szent Imre Körének ifjú elnöke IX. Pius pápa halálakor ünnepi gyászbeszédének végén mondott: ,,Köszönjük Atyánk, nagy lelked s küzdelmes életed ragyogó példáját. Ne félj! - ha el is ragadott téged tőlünk a boldog örökkévalóság, itt vagyunk mi, kik diadalmas zászlódat magasra emeljük fiaid, harcaid vívói!"
Orbán László
(Kuruc.info)
http://kuruc.info/r/8/86392/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-10-10 18:34:41, hétfő
|
| |
| |
2011-10-10. 09:59
Százmilliók mentek a CBA-vezérektől az NBH pénzmosodájába
Köztudott, hogy a Fidesz és az MSZP üzleti érdekkörei összeérnek. Ezt bizonyítja az Együtt Egymásért NBH-közeli alapítvány körül kirobbant korrupciós ügy is. A narancspárttal kifejezetten jó kapcsolatokat ápoló CBA vezetői milliókkal támogatták az alapítványt.
Mi maradt ki belőle?Több száz millió forinttal támogatta az egyik legjelentősebb magyar üzletlánc, a CBA a csempészési ügybe és immár vesztegetés gyanújába keveredett Egymásért Egy-Másért Alapítványt. Legalábbis ez utóbbi nyilvántartása szerint. A szerkesztőségünk birtokába került papírok szerint a CBA-csoporthoz tartozó vállalkozások mintegy 670 milliót adományoztak a szervezetnek. A CBA részéről egyrészt nem tudtak, másrészt nem akartak nyilatkozni.
Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány működésének újabb furcsa részére bukkant a HVG. A laphoz került papírok szerint - ezek a pénzügyőrök által végzett nyomozás anyagának oldalai - jelentős összeg jutott a kormánypárti politikusokkal jó kapcsolatot ápoló CBA-csoporttól a társadalmi szervezethez. A tavaly egymilliárd forintos profitot elért CBA-csoporthoz tartozó 18 vállalkozás 2006-ban mintegy 400 millió forintot, az azt követő évben pedig négy kft. - a Hamsa-Kontakt Kft., Krupp és Társa Kft., a Breier és Társa Kft, illetve a B.B.K. Drinks - 270 millió forintot adományozott - két napon, január 3-án és 12-én - az Egymásért számára.
A CBA-ban is tulajdonos és ügyvezető Breier László, a Breier és Társa Kft., valamint Krupp József, a Krupp és Társa Kft. vezető-tulajdonosai az Egymásért Egy-Másért Alapítványnak adott milliókról nem kívántak nyilatkozni.
A mindennapok megoldása
A HVG szerette volna megkérdezni, hogy megfelel-e a valóságnak az alapítvány nyilvántartása, és mi magyarázza a Magyarországon szokatlanul gáláns támogatásokat. Azt is szívesen megtudtuk volna, ami a papírokból nem derült ki, hogy az alapítvány az adomány felhasználásáról miként számolt el velük szemben. Megkerestük hát a CBA központi társaságát, a CBA Kereskedelmi Kft.-t. Már csak azért is, mert a B.B.K. Drinks Kft. - ma Central Drinks - tulajdonosai között az adományozás idején Breier László és Krupp József mellett ott voltak a CBA-csoport fő emberei, Lázár Zoltán és Vilmos, valamint Baldauf László, Tomicsek János, Viszokay Árpád is. A B.B.K. Drinks 30 millió forintos adományáról ennél többen is tudhattak, mert 2005 májusa és 2007 szeptembere között a cégben tagként szerepelt a Mádi Kft., a CBA Invest Kft. és a CBA Holding Kft. is. A 2006-os adományok között pedig az egyik legnagyobb összeggel, 65 millió forinttal szerepel a Resti Kereskedelmi Zrt., amelynek tulajdonosai között nemcsak Breier és Krupp érdekeltségei lelhetőek fel, hanem Lázár Vilmos kistarcsai székhelyű Lázár és Fia Kft.-je is.
Fodor Attila, a cég kommunikációs igazgatója a HVG-nek azt mondta, hogy az Egymásért Egy-Másért Alapítványnak történő adományozásokról a CBA központjának nincs tudomása, és nem is érintett bennük. Sem Fodor Attilától, sem Breier Lászlótól és Krupp Józseftől nem tudtuk meg, hogy a csempészési ügyben folytatott nyomozás során meghallgatták-e a cégcsoport bármelyik vezetőjét, illetékesét a hatóságok.
Csempészet, sikkasztás
Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány tevékenysége kapcsán csempészet és sikkasztás miatt ítélték hét évre a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő kuratóriumi elnököt, Földesi-Szabó Lászlót. Ellene adócsalás miatt is büntetőeljárás indult. A kiemelten közhasznú szervezet megalapítása után abban rövid ideig szerepet vállaló Jakubinyi Róbertet vesztegetés gyanúja miatt szeretnék Ausztriából hazahozni a nyomozó hatóságok, ám a kiadatási eljárás eddig nem járt sikerrel.
Az alapítvány működését segítette több volt nemzetbiztonsági tiszt. A szervezetben folytatott tevékenységükhöz kapcsolódva jelenleg mindannyian eljárás alatt állnak. Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatóját kémkedéssel, illetve vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel gyanúsítja a Budapesti Katonai Ügyészség. Az utóbbi bűncselekmény miatt indítottak eljárást Gyarmati György, az NBH volt főosztályvezetője és Simon Ibolya, a titkosszolgálat egykori jogásza ellen.
(HVG nyomán)
Kapcsolódó: Csökkenő bosszúvágy? Már csak bűnsegédlettel gyanúsítják Galambos Lajost
http://kuruc.info/r/26/86377/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-10-10 18:27:06, hétfő
|
| |
| |
Jelentősen nőne a képviselők illetménye
Király András
2011. október 10., hétfő 10:25
Jelentősen átalakítaná a képviselők javadalmazási rendszerét Lázár János, aki bizottsági meghallgatásán kérte, hogy javaslatát az alkotmányügyi bizottság saját javaslataként terjessze a parlament elé. Bruttó 750 ezer forintra nőne a képviselői alapilletmény, de megszűnne a bizottsági munkáért járó pótlék. Benzinpénz helyett névre-rendszámra szóló benzinkártyát kapnának a képviselők.
Beterjesztette az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló javaslatát a parlament alkotmányügyi bizottságához Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. A javaslat szerint jelentősen nőne a képviselők alapilletménye, ami a tervezet szerint a helyettes államtitkári illetménnyel azonos, 750 ezer forint lenne. A frakcióvezetőket megillető pluszpénzről a frakciók saját hatáskörükben, a képviselőcsoportokat megillető keret terhére dönthetnének.
A javaslat szerint a parlament alelnökei miniszteri alapilletményre - kb. 1,2 millió forintra -, a jegyzők és a bizottsági elnökök államtitkári illetményre, 997 ezer forintra lennének jogosultak.
Alapdíj, bizottsági tagság, választókerületi pótlék
A képviselők fizetése ma sok elemből tevődik össze. A képviselői alapdíj 2008 óta bruttó 231 900 forint. A bizottsági tagságért további 162 330 forint jár. Ha egy honatya egy másik bizottságnak is tagja, azért még 57 975 forintra jogosult. Az országgyűlési bizottság elnöke 278 280 forint javadalmazást kap, a bizottsági alelnöki posztért 231 900 forint jár, a frakcióvezetők munkáját 278 280 forinttal, a helyettesekét 231 900 honorálják.
A képviselők ezen kívül jogosultak választókerületi pótlékra (korábbi nevén költségtérítésre), ami a választókerület és a parlament közötti távolságtól függ. Egy budapesti képviselő erre 2010 óta a tiszteletdíja (alapdíj+bizottsági tagságok és egyéb tisztségek pótdíja) 60 százalékát kapja. A Budapesttől 50-300 kilométerre lakó képviselők a tiszteletdíj 75-160 százalékára jogosultak. Ezek az összegek egyénenként változnak a bizottsági tagságoktól és egyéb tisztségektől függően. Fix összegű lakhatási támogatás is jár a képviselőknek (115 950 forint) és havi 139 140 forintos alkalmazotti pótlék. Korábban a költségtérítés nettó jövedelem volt, 2010. január 1-től azonban az országgyűlési képviselő teljes jövedelme adó- és járulékköteles, ha költségeit számlával nem tudja igazolni vagy nem választja a 10%-os költséghányad-elszámolást. A képviselők emellett számos természetbeni juttatásra is jogosultak: használhatják a képviselői irodaház irodáit, fizetik a postaköltségüket és kapnak notebookot is.
"A képviselők javadalmazásának rendszere meglehetősen álszent és visszaélésekre alkalmas" - jellemezte javaslata indoklásában a jelenlegi rendszert Lázár János, aki szerint a képviselői javadalmazásnak garantálnia kéne a képviselők egzisztenciális függetlenségét is. Biztosítani kell a javadalmazás átláthatóságát is, különben nem várható el a választóktól sem a jogkövető magatartás, mondta.
"Parlamenti képviselőre pénzügyi elszámolás ne legyen bízva" - ismertette javaslata alapelvét. Azt, hogy az alapilletményt az államtitkár-helyettesi illetményhez igazította, azzal indokolta, hogy ez a legmagasabb közszolgálati funkció, amivel szerinte egyenértékű egy parlamenti képviselő munkája. Azt, hogy a bizottsági munkát a jövőben nem díjaznák külön, azzal indokolta, hogy az része a képviselői munkának.
Ennek szellemében szabályozná újra a képviselőket megillető benzinpénzt, azt sávosan úgy osztanák el, hogy a Budapesten lakó képviselők üzemanyagkártyával havi 2000 kilométerre elegendő benzint vásárolhatnának. A fővárostól legfeljebb 100 kilométerre lakók havi 2500 km-re elegendőt, onnantól pedig ötven kilométeres körönként plusz 500 kilométerrel nőne. A maximumot a 300 kilométernél messzebb lakó képviselők használhatnák fel, ez 5000 kilométerre elegendő üzemanyagot fedezne.
Lázár elképzelése szerint az üzemanyagkártyát az az olajtársaság biztosítaná, amivel az országgyűlés hivatala szerződést köt, az névre és rendszámra szóló lenne, így teljesen átláthatóvá válna az elszámolás. Azoknak a képviselőknek, akik nem élnének a lehetőséggel, kompenzálnák az utazási költségeit.
A javaslat szerint az országgyűlés alelnökei és jegyzői gépkocsihasználatra is jogosultak lennének, azoknak a képviselőknek pedig, akik, vagy akiknek a hozzátartozói nem rendelkeznek lakással Budapesten, az országgyűlés állná a hotelszámláját, lakásbérletét, esetleg lakásvásárlását. A támogatásra nem lennének jogosultak a kormányzati vagy önkormányzati tisztséget betöltő képviselők, akiknek a lakhatási költségeit más munkáltatója állja.
A javaslat szerint minden országgyűlési képviselő jogosult lesz egy politikai tanácsadó és két ügykezelő foglalkoztatására választókerületében, melyhez a helyiséget a helyi önkormányzat biztosítja. A tanácsadó és az egyik ügykezelő bérét az országgyűlés hivatala, a másik ügykezelő bérét a helyi önkormányzat állná.
Bár eredetileg Lázár ezt ellenezte, a frakció javaslatára a tervezet bizonyos mértékig fedezné a képviselők mobiltelefon-használatát is. A javaslat szerint az országgyűlés hivatala a mindenkori minimálbér harmadának megfelelő összegig támogatná a telefonköltségeket. A benzinkártyához hasonlóan ez esetben is azt javasolta, hogy az országgyűlés hivatala kössön szerződést egy mobilszolgáltatóval, így "a parlamenti képviselők egymás közti telefonálásán jelentős költségeket lehetne megtakarítani".
Salamon László bizottsági elnök jelezte, hogy a napirend szerint ma csak ismertették a javaslatot, döntés biztos nem születik az ügyben. A bizottsági tagok közül elsőként a szocialista Bárándy Gergely szólt hozzá, aki szerint nem illegitim a felvetés a képviselők javadalmazásának újraszabályozása, de azt szerinte a képviselők jogállásáról szóló törvény keretében kéne megtenni. "Az, amit ön okként megnevezett, az egy hazug ok" - mondta, szerinte ugyanis nem volt általános jelenség a visszaélés a jelenlegi szabályokkal, "csak az ön frakciójában volt általános jelenség". Felidézte Zsiga Marcel, Papcsák Ferenc nevét, akik mind fideszes képviselők. Szerinte jobb megoldás lett volna, ha a Fidesz frakcióvezetője a visszaélések esetén büntetőjogi feljelentést tett volna saját frakciótársai ellen, ahelyett, hogy minden képviselőt becstelennek nevezzen. "Én például sosem csaltam hat év alatt és sosem éltem vissza ezekkel a szabályokkal" - mondta.
A Fidesz részéről Szakács Imre reagált, aki egyrészt támogatta a javaslatot, másrészt azt állította, hogy a "maszatolás" 1994-ben kezdődött, amikor "a szocialista-liberális koalíció eltörölte a parlamenti és önkormányzati tisztségek összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat". Az új javaslatot előterjesztő Lázár János nemcsak frakcióvezető, hanem polgármester is. Szakács szerint az elmúlt években kiderült, hogy a jelenlegi rendszer "nem tolerálható és a választópolgárok részéről is sok kifogás érte". Zárásként Gyurcsány-Bajnai kormányozott.
A kereszténydemokrata Rubovszky György annyit vetett fel, hogy szerinte hiba lenne a frakcióvezetők és frakcióvezető-helyettesek javadalmazását a frakciókra bízni, mert abból "csak állandó sajtópolémia lesz". Lázár ezt azzal vetette el, hogy a parlamenti frakciók igenis folytassanak felelős gazdálkodást, amit ellenőrizzen az Állami Számvevőszék. "Azt magyarázza meg nekem valaki, hogy miért van 2011-ben egy parlamenti frakció költségvetésében jutalmazási keret" - vetette fel. Szerinte igenis a frakciókra lehet bízni annak eldöntését, hogy a frakcióvezető mennyit keressen, és hány helyettese legyen.
A Fideszes Turi-Kovács Béla azt vetette fel, hogy a bizottsági alelnökök hasonló munkát végeznek, mint a bizottsági elnökök, gyakorlatilag a bizottsági elnökök ellenzéki megfelelői, ezért hasonló javadalmazásra lehetnének jogosultak. Lázár szerint ezt a problémát is a frakciók költségkeretének terhére lehetne megoldani.
A jobbikos Staudt Gábor azt vetette fel, hogy ha a bizottsági munka a képviselői munka szerves része, akkor azokat, akik nem járnak be a bizottságokba, elvonással kéne büntetni.
Néhány példa
Képviselőként az egyik legalacsonyabb jövedelme most Gyurcsány Ferencnek van a parlamentben. Nem tagja bizottságnak, így a bruttó 231 900 forintos alapdíj mellett még budapestiként 139 140 forint választókerületi pótlékot kap. Parlamenti munkájáért így összesen bruttó 371 040 forintra jogosult.
A Hajdú-Bihar megye területi listáról bekerült fideszes Szólláth Tibor Zoltán a Számvevőszéki és költségvetési bizottság tagja, így 440 610 forint bruttó tiszteletdíja mellé 594 824 választókerületi pótlékot és 115 950 forint lakhatási támogatást kap, azaz összesen bruttó 1 171 384 forintot kap.
Harrach Péter nem tagja bizottságnak, viszont frakcióvezető, így tiszteletdíja 672 510 forint, ami mellé 417 420 forint választókerületi pótlék járul, így ő is bruttó egymillió fölött keres.
Az egykori pénzügyminiszter, a szocialista Veres János a Számvevőszéki és költségvetési bizottság tagja, így tiszteletdíja 440 610 forint, viszont Nyírbátor messze van Budapesttől, ezért 594 824 forint választókerületi pótlék és 115 950 lakhatási támogatás jár neki. Ez így mindösszesen bruttó 1 151 384 forint.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területi listáról bekerült, jobbikos Gyüre Csaba az alkotmányügyi bizottság alelnöke is, így 510 180 forint tiszteletdíjat kap. A nyíregyházi képviselő emellett 626 130 forint választókerületi pótlékot kap, és jár neki a 115 950 lakhatási támogatás is. Így 2011 szeptemberében képviselői jövedelme havi bruttó 1 252 260 forint volt.
http://index.hu/belfold/2011/10/10/jelentosen_none_a_kepviselok_fizetese/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-10-10 18:13:36, hétfő
|
| |
| |
Nemzeti együttműködés kormánya Vs. jobbikos javaslatok + Novák Előd (2011-10-10)
http://www.youtube.com/watch?v=rkC81RY5pvI&feature=share |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
2011. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
801 db bejegyzés |
| e év: |
5608 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1988
- e Hét: 5752
- e Hónap: 9497
- e Év: 162993
|
|
|
Offline
