Regisztráció  Belépés
joetoth.blog.xfree.hu
pax Tóth József
1937.09.06
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
Bibliából és lelkésztől43/218
  2011-11-27 15:40:36, vasárnap
 
  Békesség Istenben bízó,reményteljes lelkületből.
,,És hasonlatosságot monda nekik: Nézzétek a fügefát és a többi
fákat. Mikor immár gyümölcsözésnek indulnak, tudjátok, hogy közel van a nyár; úgy ti is, midôn látjátok ezeket megtörténni, tudjátok, hogy közel van az Istenországa'' (Luk. 21,29).

a) A fa téli álomból, tavaszi szelek, viharzó éjek, májusi fagyok dacára kihajt; ti is a világ sok fordulása dacára higgyétek, hogy az Isten gondolatai s az Isten szent akarata érvényesül bennetek, s ez a hit és remény el ne hagyjon titeket. -- Lelketek is ily duzzadó,ébredô fa legyen; reménye az ô tavaszi, ébresztô ereje; remény a lélek lendülete. -- Tél van, ha magamat nézem, de napsugár a magasból, az az,,inspirata caritas, spes, fortitudo'', amit Isten ad, biztat. Szelek sivítnak körülöttem, kísértések; fagyok szomorítanak, sikertelenségek;de ,,spes mea ab uberibus matris meae'', anyatejjel szívtam magamban a reményt, segítô, erôsítô, boldogító Istenemben!

b) Szükségem van reményre: 1. hogy éljek, hisz életem pulzusa ez;2. hogy erôs legyek, ,,praecinctus'', fölszerelve; amilyen volt Ráfael angyal, ki mint útra kész, kedves ifjú jelent meg Tóbiásnak;
vállalkozó, fiatalos erôben; zavartalan tiszta szemmel nézett az út
elé a jövôbe. Ez az a lelkület, mely friss, üde, erôs életet sugároz.
S ezt megérzik mások is, mert valamint árnyékot vet testünk, úgy befolyást gyakorol lelkünk; 3. kell a remény, hogy menedékem legyen,,,altissimum refugium''; bajok, kétely, gúny, üldözés fölött elvágtatok. ,,Aki a Fölséges segítségéhen lakik, a menny Istenének
oltalmában marad. Mondhatja az Úrnak: Oltalmazóm vagy te és segítségem'' (Zsolt. 90,1). A magasból nézek le a nyüzsgô világra.

c) Azért aztán a remény nagy stílben dolgozik; nagy terveknek és elhatározásoknak él. Mennyi erô, mert bizalom van e szóban: ,,Mindent megbírok Abban, ki megerôsít''. Az isteni mindenhatóságot semmi sem dicsôíti meg annyira, mint az, hogy mindenhatókká teszi azokat, kik benne bíznak. Ez a reményteljes lelkület hasson ki belôlünk, hogy másokat is ébreszthessünk s nevelhessünk. ,,Bízzatok benne, öntsétek ki elôtte szíveteket; Isten a mi segítônk'' (Zsolt 61,9). Nagyon jó ez nekünk: ,,Boldogok mindnyájan, kik benne bíznak'' (Zsolt. 2,13).
Sohase legyünk kislelkűek, mert ,,senki sem szégyenült meg, aki az Úrban bízott''. (Sir 2,11). Ha megrögzött bűnösrôl is volna szó,akkor is: ,,Aki hozzám jön, azt nem vetem ki'' (Ján. 6,37). A halálban is az Úr a bizalmam: ,,Ha szintén megöl is engem, öbenne reménylek''(Jób 13,15). ,,Az Úrban bízván, nem fogok lankadni'' (Zsolt. 25,1)./Prohászka Ottokár püspök /+1927.Budapest/

 
 
0 komment , kategória:  Prohászka Ottokár  
Bibliából és lelkésztől42/217
  2011-11-24 16:54:24, csütörtök
 
  Békesség Istenhez ragaszkodó,hitben harmonizált erényes életből.
,,Béketűrésben bírjátok lelketeket'' (Luk. 21,19).
a) Béketűrés kell, tekintve belsô világunkat. Ellentétek közt mozgunk és azokat magunkban hordozzuk; ez ellentétek a szellemi és az anyagi világ, metafizika és fizika; mi vagyunk ütközôpontjai idônek és örökkévalóságnak, végesnek és végtelennek. Ezeket csak az alázatos hitben lehet harmonizálni; aki ezt nem teszi, az eltelik az egyikkel és tagadja a másikat. Kísértetbe esik, mert az ördög mutat a szép földre és mindent igér, csillogó aranyat, hatalmat, élvezetet;bálványokat farag, humanizmust, filantrópiát telve Isten-feledéssel.
,,Szólj, Uram, mert hallja a te szolgád'' és megnyugszik szavadon; elviselem a nagy világot s titkait szavadért; béketűrésben bírom lelkemet.

b) Sok tekintetben meghasonlott lélek vagyok; szenvedélyeim,
rossz hajlamaim és különösen bűneim aggasztanak; az illuziók
pusztaságában járok, az erények füstölgô romjai közt. Aki csúnya
vidéken, szétrombolt városban vagy leégett házban lakik, aki mindig csak rosszat lát, aki erkölcsi világrendben nem hisz, annak a lelke földúlt; és azért a fegyelem, az önmegtagadás, a bűnbánat béketűrésére van szüksége, mely végre is békét nyujt neki, és ô jóakaratában,Istenhez való ragaszkodásában kiemelkedik a környékezô rosszból s megnyugszik Istenben.

c) Az erényes élet béketűrésében leszünk urai a helyzetnek, s szent öröm tölt el minket. Ha Isten kegyelmét s közelségét érezzük,akkor tölt el öröm. Ezt nélkülözi sokszor az ember. Éljen, mint sziklavárban Istenben, tegyen mindennap öntudatosan minél több jót,bízzék mindig az Úrban, s legyôzi az élet nyugtalanságát. Fékezze természetét; ne keressen külsô, érzéki örömöket; foglalkozzék, ne morfondáljon egészsége és sorsa fölött, akkor nem szállja meg búskomorság, kedvetlenség lelkét. In patientia et Deo!/Prohászka Ottokár püspök /+1927.Budapest/

 
 
0 komment , kategória:  Prohászka Ottokár  
Költőtől6/216/Fr. Schiller/
  2011-11-20 19:40:53, vasárnap
 
 
Békesség a hit igéire épülő életből.

A hit igéi
Három nagy szó, amit megnevezek;
Tovaszállanak ajkról ajkra;
De nem kintrôl származnak ezek,
Hangjuk csak a szívünk hallja.
Elveszti az ember örökre becsét,
Ha nem hiszi Többet e három igét.

Szabadnak eredt s szabad; ha még
Láncban született is az ember.
Ezt hidd, ha üvölt is a csôcselék,
S ne törôdj vad ôrületekkel.
A szolga: elôtt, ha bilincse szakad,
Szabadember elôtt soha meg ne riadj.

S az erény sem üres szó, puszta beszéd:
Az élet váltja valóra;
Bár botlik az ember, akárhova lép,
Törekedhet az isteni jóra.
Mit a bölcsek bölcs esze föl nem ér,
Gyakorolja a gyermeki tiszta kedély.

S van Isten, él egy szent akarat,
Az ember akárhogy inog bár;
Túl réten, idôkön a legmagasabb
Bölcs Gondolat éberen ott áll,
Fut a lét, változva örökre körén,
De nyugodt Szellem virraszt a cserén.

E három igére ügyeljetek,
Adjátok ajakról ajkra,
S bár nem kintrôl származnak ezek,
Legbensônk szózata vallja;
Ember soha el nem veszti becsét,
Amíg hiszi ezt a három igét.

/ Friedrich Schiller költő/+1805 Weimar/
/Rónay György fordítása/
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Lelki írótól4/215
  2011-11-17 20:38:28, csütörtök
 
  Békesség Krisztusnak elkötelezett életből.
Ha vágysz szerzôdni vélem,
elszánva, hogy szíved
semmi másért ne éljen
mert engemet szeret:
én egemet ígérem
s hogy ott leszek veled
s hogy harcon és veszélyen
gyôzni tudj, dúsra mérem
lelki erôidet.

Menj vágyad számbavenni:
mit választ, merre nyúl?
Csábít sok tarka semmi
hogy értük lángra gyúlj.
Ne akarj balga lenni;
ítélj és jól okulj,
s ha én legtöbbet érek,
másfelé megvetôleg
ne fordulj konokul!

Mert én vagyok az Isten,
Atyámtól származó,
s hogy a bűnös ne vesszen,
lettem itt földlakó.
Szenvedtem a kereszten,
szegény voltam, zsidó...
Így mutattam neked meg,
szenvedve, hogy szeretlek
s szívem mennyire jó.

S ha hívnak más barátok,
,,Mit adtok ti?'' -- felelj. --
,,Óh jaj, húsbeli vágyak,
ragályotok lever.
Óh világi virágok,
hamar hervadtok el.
Óh csábok, rossz tanácsok,
ti engem örök átok
tüzébe visztek el!''

De mind balzsam s szívüdve
éntôlem ami jön,
melytôl sápad feledve
a múlandó öröm:
majd lesz idô, örökre
nevetni odafönn,
ha följutsz az egekbe
hol vélem egybekötve
vár boldog örököm.

Párját annak ha véled,
tévedsz, mert párja nincs;
mert mindig semmivé lesz
a külsô földi kincs.
Édesbôl gyűl a méreg:
édesre ne tekints!
Napod szentebben éljed,
s tiéd az örök élet,
melynek romlása nincs.
/Ismeretlen angliai szerzô éneke Krisztus szerelmérôl /Babits Mihály fordítása/
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Bibliából és lelkésztől41/214
  2011-11-13 16:18:21, vasárnap
 
  Békesség,öröm az Istentől nyert adományoknak megfelelő belső világunk növekedéséből.
,,Egy messze útra menendô ember eléhívá szolgáit és átadá nekik
javait. És egynek öt talentumot ada, másnak pedig kettôt, ismét másnak egyet... Elmene pedig, aki öt talentumot vett vala, és kereskedék azokkal, és más ötöt nyere. Hasonlóképen az is, aki kettôt vett vala,más kettôt nyert. Aki pedig egyet vett vala, elmenvén, a földbe ásá és elrejté ura pénzét. Sok idô mulva pedig visszajövén ama szolgák ura,számot vetett velük. És eljövén, ki öt talentumot vett vala, más öt talentumot hozott, mondván: Uram, öt talentumot adtál nekem, íme, más ötöt nyertem rajta. Mondá neki ura: Örülj, jó és hív szolgám,mivelhogy a kevésben hu voltál, sokat bízok rád, menj be urad örömébe.(Igy történt a két talentumossal is.) Eljövén pedig az is, ki egy talentumot vett vala, mondá: Uram, tudom, hogy kemény ember vagy,aratsz, ahol nem vetettél, és gyüjtesz, ahol nem hintettél; félvén tehát, elmentem és talentumodat a földbe rejtettem; íme, itt a tied.
Felelvén pedig ura, mondá neki: Gonosz és rest szolga... pénzemet a pénzváltóknak kellett volna adnod, és én megjövén, kamattal vettem volna meg, ami enyém'' (Máté 25,14-27).

a) Talentum sokféle van; egyiknek öt, másiknak kettô, vagy egy.Ezek természetes s természetfölötti erôk és adatok, melyekkel szemben állok ,,én'' akinek e talentumokat egyéni, szép életemmé kell földolgoznom; dolgozzatok, szerezzetek, alkossatok, -- mondja az Úr, -
- senki sem megy be ,,Ura örömébe'' azért, mert öt, vagy két talentuma van, valamint az egy talentum nem akadály abban, hogy valaki az örömbe bemenjen. Isten ide állított, így szerelt föl, s bármilyen legyek, van erôm hozzá, hogy bemenjek örömébe. Az ,,én'', a lélek a fô; ez a lélek a maga öntudatában szemben áll saját maga tehetségeivel is, melyek nem tôle vannak, s boldogsága attól függ, hogy föleszmél és mondja: Ime
Uram, itt vagyok; hálát adok és örülök, hogy vagyok, fölhasználom
tehetségeimet s szolgálok neked!

b) Azért sem ment be senki ,,Ura örömébe'', mert öt új, vagy két új talentumot szerzett, ha ezalatt külsô műveket, vagy sikert értünk,pl. tudományos műveket, szónoki sikereket, gazdagságot, hírt,találmányokat. A rajtam kívül álló mű, a tudomány, vagy külsô érvényesülés nem az én egyéniségem, hanem inkább csak egy-egy funkcióm. Mindez több oly föltételtôl és kelléktôl függ, ami nem én.
- Ha a mű, a siker volna az érték, akkor nem az ember volna a cél,hanem a mű, és az ember eszköz volna hozzá. -- Azután meg, kielégít-e valakit a külsô mű, a siker? ,,Es war kaum jemand gross, der nicht eine Kluft zwischen dem Wollen und Vollbringen schmerzlich empfand,der nicht weit mehr zu sagen hatte, als ihm zu sagen vergönnt war.''
[Nem igen volt nagy szellem, ki a szándék és teljesítés közt:
szakadékot kínzón ne érezte volna, ki nem akart sokkal többet mondani,mint amit tudott.] -- A művek csak tükrözései, csak csipetei a belsô világnak. Ne szolgáljak tehát sikernek, hírnek és ne bántson, ha e részben szerencsés nem vagyok.

c) A lét súlypontja nincs a talentumokban, sem a sikerben; nem
azért élünk, hogy tudósok, művészek, technikusok, kultúremberek legyünk; ezek mind a nagy világfejlôdés relatív adatai; hanem a lét értéke maga az Isten dicsôségére folytatott, tehetségeinknek megfelelô munka. Az én értékem nem az, hogy öt talentumom van, s értéktelenségem sem az, hogy egy talentumom van, hanem az, hogy kötelességet s szolgálatot híven teljesítek, s várom az Úr örömét. Tudom, hogy Isten adta, amim van; tudom, hogy hasonulnom kell hozzá erôim kialakításában, gondolatban, akaratban, érzésben, hitben, szeretetben;tudom, hogy az életnek végtelen jelentôsége van; erre felé járok bízó,munkás életben.

d) ,,Vegyétek el tehát tôle a talentumot és adjátok annak, kinek tíz talentuma vagyon... Mert mindannak, kinek vagyon, adatik, attól pedig, akinek nincs, amivel bírni látszik is, elvétetik tôle''/Mt 25,28/. Aki fölhasználja a tehetséget az isteni, szép, belsô világ kialakítására,az egyre bôvelkedik; egyre több, mélyebb, tisztább öröme lesz; aki pedig a világért, az utcáért, az ingerért dolgozik, egyre szegényebb lesz; minél öregebb, annál szomorúbb lesz, ,,s míg (reményeid)lepkeszárnyait hiába kergeted, lezajlik életed, és állasz pályád szélén''./Prohászka Ottokár püspök /+1927.Budapest/

 
 
0 komment , kategória:  Prohászka Ottokár  
Bibliából és lelkésztől40/213
  2011-11-10 17:48:36, csütörtök
 
  Békesség az Isten országa,szeretete közelségének átérzéséből.
,,Elközelgett a mennyeknek országa'' (Máté 3,2). A mennyország
az Istennel való, bízó, szeretô egyesülésben áll. Lelkem hozzá
ragaszkodik s megnyugszik benne. E tudatot érvényesítenem kell
mindenen át s mindennek dacára, ami letör, aggaszt, nyomorgat engem.
Akkor úgy érzem, hogy alakítok lélekkel életet, mint ahogy a szobrász alakít szirtbôl szép alakot. Habozom néha, kislelkű vagyok, a világ rám zúdítja hullámait; meglep a kétség, hogy talán mégis csak semmiség az élet. Oly kicsinyek, gyöngék vagyunk, elsodor a hullám; de meg kell gyôzôdve lennünk, hogy a lélek gyôzi. Sei ein starker Ja-Sager! Jézus mondotta: Igen... van mennyország, van Atyánk... El van ugyan rejtve arca, de tudjuk, hogy nem medúza-arc. Érezzük. A világ nagy, de Jézus mondotta: Nagyobb a lélek. Öntudatra ébredek a nagy világgal szemben.Önmagamat állítom, azután átérzem s átélem a lelki erôt, mely az én világomat kialakítani képes.

b) Ez öntudatra ébredt, derült lélek az evangéliumból két megnyugtató ismeretet merít; meggyôzôdik saját értékérôl s az Isten szeretetérôl. E meggyôzôdésbôl fakad ki benne a jóindulat s a kedv az élethez. Fényes és boldog; a karácsonyi éj glóriája veszi körül, ki van váltva már rajta a ,,pax hominibus bonae voluntatis''. Kifejti rajta az Úr, hogy mi a ,,bona voluntas''. Az a bízó, szeretô jóindulat! Ez nem háborodik meg; nem veszti el egyensúlyát s önmagát.Fölötte áll a bajnak. Felsô erô hordozza; leng, mint a sirály a hullámok fölött; ül, mint a madár a recsegô ágon (mulandóság); nem fél, hiszen szárnya van. Ez a tudat erôssé tesz megpróbáltatásokban, s mosolygóvá teszi a lelket nehézségek közt. Belôle valók azok a hôsies típusok, melyek a lélek tisztaságát s méltóságát az élet minden körülményei közt megóvják.

c) Az Isten irántunk való szeretetének tudatával párhuzamos a
lélek méltóságának tudata. Az Isten szeretete méltósággal övez. Aki azt mondja, hogy ,,Atyám'', az a végtelennel rokonnak érzi magát,fiának. Az Isten-fiúság pedig méltóság. Az erkölcsi élet tartalma és ereje elsôsorban a cselekvônek önmagáról való tudatától függ;másodsorban motívumainak energiájától; ez szárnyainak feszülése! Aki királyi, sôt isteni öntudatot nevel magában, az gyôz.
Ezen öntudat óriási méretei alatt összetöpörödik az élet. Kicsiny
lesz. Minden intézménynek alárendelt szerepe van. Tudománynál,királyságnál, államnál, egyháznál több, értékesebb az emberi lélek,mely végtelen értékű s értéket ad műveinek. Az evangélium eleven tudatban akarja ezt az arányt tartani s azt minden emberi életben,
akár a kormány rúdja mellett, akár az eke szarva mögött érvényesíteni.
Éljünk e tudatban s vigyük ezt magunkkal a közönséges életbe. Az evangélium ki nem emel minket a gazdasági munkából, a társadalmi viszonyokból; tisztel hatóságot; szentségnek hirdeti a házasságot, megszenteli a szerelmet, kötelez a munkára, nem sürget a pusztákba;embereknek ismer, embereknek hagy meg minket, de bízik az,,erjesztôben'', az új világalakulásban e fölséges öntudat révén.Tegyem föl magamban reggelenként, hogy öntudatos, erkölcsi motivumokat viszek bele az életbe. Nemcsak veszem, amint jön, hanem teszek is./Prohászka Ottokár püspök /+1927.Budapest/

 
 
0 komment , kategória:  Prohászka Ottokár  
Bibliából és lelkésztől39/212
  2011-11-06 16:17:12, vasárnap
 
  Békesség a Krisztusra váró,világosságát hordozó lelkületből.
,,Hasonló leszen mennyeknek országa a tíz szűzhöz, kik vévén lámpáikat, eléje menének a vôlegénynek és menyasszonynak. Öt pedig ezek közül esztelen vala és öt eszes'' (Máté 25,1). A tíz szűz képviseli a virágzó, szép életet. Mennyi remény s jókedv van e
nyoszolyó-lányokban; menyegzôs a lelkületük, kik az élet ünnepeit
élik. -- Tavaszban kell az embernek állnia; elôször is az ifjúságnak;
derű és fény, erô s öröm kell bele. Azután a küzdô emberiségnek is
tavaszban kell állnia, hogy le ne tegyen a szebb, jobb, nemesebb élet reményérôl; hogy mindig várja a folytatást; akarjon fejlôdni itt, és akarja az ,,élet koszorúját'' elnyerni ott. -- Magamra nézve is mindig sürgetem a folytatást; ,,folytatás következik'', az van ráírva minden lelki fázisomra s minden törekvésemre.


b) ,,Késvén pedig a vôlegény, szunnyadozának''. Aludtak,pihentek, de a mécsük égett, már akiknek; voltak, kiknek nem égett. --
Az életben állunk mint éjben; kell, hogy egész életünkre Krisztus világossága legyen kiöntve. Az Úrjövet éjében mécsünk a hit mécse; ez ég s eligazít. -- Mily ,,belsô'' sötétségben élnek azok, kiknek ez a mécs nem világoskodik, és mily ,,külsô'' sötétség tetézi majd ezt a belsôt, mikor Isten elfordul tôlük. -- Meglóbázom mécsemet, napsugaras lesz a lelkem tôle. -- A tudománynak is van mécse, de világossága nem ér messzire; a lélek mélységeit meg nem világítja. Mily csenevész nemzedék lehet az, mely e sötétségben születik, s melynek bölcsôjénél a darvinizmus, történeti materializmus más ily füstölgô kanócok
éktelenkednek.


c) ,,Éjfélkor pedig kiáltás lôn: Íme a vôlegény jô, menjetek eléje''. Mily fölséges, kegyelmes, isteni tett, hogy jön; virrasztó lelkeket, koszorús lányokat, égô méccsel feléje sietô násznépet vár méltán, s ha hozzá még szeretettel és édes, fölséges odaadással jön,ha értünk jön és üdvözíteni jön: úgy-e akkor dobogó szívvel, ragyogó szemmel, világoskodó, szeretô lélekkel kell eléje jönnünk. Akiben ez megvan, abban a krisztusi lelkület, a mennyország van; akiben pedig nincs, az nem értette meg az Urat és nem használta föl kegyelmét s nem árasztotta ki életére a hívô és szeretô lélek világosságát. -- Ó Uram,virrasztani, téged várni, közeledésedet, mely egybekelésem lesz veled,kívánni, az mennyországom, melyrôl le nem mondok.

d) ,,Akkor mind fölkelének; az esztelenek pedig mondák az
eszeseknek: Adjatok olajtokból''. ,,Adjatok olajtokból! Adjatok
világosságotokból; legyen bennünk is fény, derű, öröm, jókedv --
mondják a hitetlen, bizalmatlan, hanyag, világias lelkek. Nem adhatunk-- felelik az okos szűzek --, menjetek a boltokba s vegyetek magatoknak. -- Senkinek sem lesz világossága, ki nem gondoskodik olajáról; nem lesz hite, ha nem imádkozik; nem lesz szeretete, ha bűneit meg nem bánja; nem lesz Krisztus vigasza s derűje rajta, ha áldozatokat nem hoz; száraz lélek lesz, ha áhitatában, bensôségében,föltétlen odaadásában nem fakad olajforrása.

e) ,,Világosságodból adj, olajodból ne adj'', ez bölcs mondás.
Máshol mondja az Úr: világoskodjanak jócselekedeteitek, példátok,erényetek, s igazítsátok el ezzel az embereket az igazság felé; ez kötelességünk. Oktalan volna azonban az az ember, ki másoknak akarván szolgálni, önmagát elhanyagolná; olaja, erénye szeretete ezáltal elapadna, és természetesen mécsese is elaludnék. Lelki életünk kárával másokon segítenünk nem lehet; elsötétülünk csakhamar mi is, ôk is.Olajomat óvom; lelki életemet ápolom; imáimat, elmélkedésemet el nem hanyagolom, a szentségekhez járulok; fegyelmezem s nevelem magamat;így leszek jó másnak, mert elôbb jó voltam magamnak.

f) ,,Akik készen voltak, bemenének a menyegzôre, és az ajtó bezáraték. Végtére eljönnek a többi szűzek, mondván: Uram, Uram, nyisd meg nekünk''. Kopognak az ajtón, de az nem nyílik. Jönnek az elkésett lelkek, kiknek csak késôn nyílt meg szemük s mozdult meg szívük.Megjönnek a halhatatlanság föl nem ismert s elhanyagolt igényeivel,szívük elfojtott, félreismert ösztöneivel, a fölületes, bűnös élet rongyaiba takarózva az örök kapuk elé, s kopognak; megjönnek hajótörötten, koporsódeszkákon úszva, megviselten, a kegyelem és az idô kincseit a feneketlen mélységekben elvesztve, megérkeznek az örök élet partjaihoz, s révre vergôdnek mint koldúsok s nem mint menyasszonyok. Mily szomorú, mily sajnálatraméltó élet és életvég!
Jézus mondja: nem ismerlek. Nem látom rajtatok az isteni vért, a krisztusi típust, az örökkévaló hivatás s remény nagy stílusát...Távozzatok! Hová? kihez? mire? minek? Rettenetes ítélete a célt nem ismert s célt tévesztett életnek! /Prohászka Ottokár püspök /+1927.Budapest/

 
 
0 komment , kategória:  Prohászka Ottokár  
Szenttől16/211
  2011-11-03 20:24:13, csütörtök
 
  Békesség a szentek közösségével együtt Krisztus dicsőségére vágyódó életből.
A szentek nem szorulnak rá tiszteletünkre,semmit sem ad nekik a magasztalásunk.Csupán csak a mi hasznunk- és nem az övék- származik abból,ha róluk megemlékezve tiszteljük őket.Ami engem illet,meg kell vallanom,hogy a róluk való megemlékezés hő vágyat gyullaszt bennem.
Az első ilyen vágy,amelyet ez a szentekről való megemlékezés bennünk felkelt,vagy még jobban megerősít,az,hogy élvezzük boldogító közösségüket,és méltók legyünk az üdvözült lelkek társaságára égi otthonukban:találkozzunk a pátriárkák karával,a próféták soraival,az apostolok testületével,a vértanúk népes seregével,a hitvallók táborával,a szüzek kórusával,egyszóvel együtt legyünk és együtt örvendezzünk a Mindenszentek egész közösségével.
Kész befogadni bennünket a legelső idők egyháza,de mi nem törődünk vele,várva várnak minket a szentek,de mi ezt semmibe se vesszük;várnak bennünket az igazak,de mi úgy teszünk,mintha mit sem tudnánk róla.
Ébredjünk már fel végre,testvérek, támadjunk fel Krisztussal,és keressük az odafönt valókat;ami ott fönt van,arra legyen gondunk. Vágyakozzunk azokhoz,akik várva várnak ránk,sietve induljunk feléjük,akik készek befogadni bennünket,előzzük meg az üdvözült lelkeknek ezt a várakozását,hogy mi is oda kívánkozunk.De necsak a szentek társaságát óhajtsuk,hanem a boldogságukat is,és ne elégedjünk meg azzal,hogy együtt leszünk velük,hanem lángoló buzgósággal törekedjünk dicsőségük elnyerésére is.Nem veszélyes erre pályáznunk,és egyáltalán nem merészség ennek a dicsőségnek a keresése.
A másik ilyen vágy,amelyet a szentekről való megemlékezés gyújt bennünk,arra irányuljon,hogy miként ezeknek a szenteknek megjelent maga Krisztus,a mi életünk,ugyanúgy jelenjék meg nekünk is,és így mi magunk is jelen lehessünk Krisztussal az ő dicsőségében.Addíg ugyanis Krisztus ,aki számunkra a Fő,nem így, dicsőséggel koronázva jelenik meg nekünk ,hanem úgy mutatkozik, mint akit bűneinkért tövissel megkoronáztak.Nagy szégyen lenne, ha a tövissel koronázott Főnek egy-egy tagja kényelemben tetszelegne,hiszen minden bíbor ez idő alatt gyalázat lenne számára és nem megtiszteltetés.De elkövetkezik az az idő,amikor majd eljön Krisztus,és halálát többé már nem hirdetjük,hiszen tudjuk, hogy vele együtt mi is meghaltunk,és hogy életünk őbenne van elrejtve. Megjelenik majd a dicsőséges Fő,és vele együtt a tagok is megdicsőülve fognak ragyogni,hiszen átalakítja gyarló testünket,és saját megdicsőült testéhez teszi hasonlóvá.
Erre a dicsőségre vágyódjunk tehát teljes igyekezettel és biztos reménnyel../ Clairvaux-i Szent Bernát apát/+1153 Franciaország/




 
 
0 komment , kategória:  Clairvaux-i Szt.Bernát  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2011.10 2011. November 2011.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 8 db bejegyzés
e év: 109 db bejegyzés
Összes: 842 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 175
  • e Hét: 777
  • e Hónap: 3941
  • e Év: 45359
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.