Belépés
furaila.blog.xfree.hu
"Nem az a fontos, hogy milyen iskolákat végeztél, hogy mit dolgozol, hanem hogy milyen EMBER vagy!" BMI ******
2005.10.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Dániel Péter kérjen bocsánatot
  2011-11-20 02:25:40, vasárnap
 
  Nyílt levél Dániel Péterhez!

Dániel Péter!

Ön GYÁVA ember. Gyáva ember az, aki kockázat nélkül kiszolgáltatott embert testileg-lelkileg megöl, emberségében meggyaláz, tönkretesz, bemocskol.

Gyáva tett volt bemocskolni, összemaszatolni más munkáját, közösségi házban ketchuppel bármit is összekenni. A gyávaságnak is vannak fokozatai. Atombiztos bunkerből lőrésen keresztül, védekezésre képtelen emberre gépfegyverrel lőni a gyávaság legfelsőbb foka. Ön napok óta folyamatosan egy védekezésre képtelen idős hölgyre lövöldöz, aki két gyermek édesanyja és négy unoka öreganyja. Teszi ezt annak biztos tudatában, hogy Önt semmilyen kár nem érheti, a célszemély viszont gyorsan, vagy lassan belepusztul a támadásba.

Napok óta nem alszom, mert fájdalom van a szívemben. Nem a nemzet nem alszik. Én nem alszom. Nem a nemzet nevében beszélek. Egyes szám első személyben beszélek és szólítom meg Önt. Mert a végső elszámolás során nekem kell Isten ítélő széke elé állni.

Napokig gyötrődtem, mert nem tudtam mit tehetnék ebben a helyzetben. Milyen lehetőségeim vannak?! Közös levelet fogalmazni, és sok név mögé bújva számon kérni bűnét? Nevetség tárgyává tudnak tenni minden közös nyilatkozatot.

Sötétben, hátulról leütni, megverni, megveretni!? Ilyet csak a gyávák tesznek. Szemtől szembe leköpni, arcul ütni!? Ilyet a kocsmai verekedők tesznek.

Történelmi olvasmányaimból tudom, hogy a középkorban társaik védelmében, hogy minél kevesebb áldozat árán döntsék el az adott vitás kérdést, seregek, csapatok, kisebb közösségek bajvívókat állítottak ki. Nyilvánosan, minkét fél beleegyezésével. Eleink ezt bajvívásnak hívták.

Én Önt bajvívásra szólítom fel! Bármikor, bárhol, bármely feltételek mellett, puszta ököllel vívott párviadalra. Ön 21 évvel fiatalabb és 30-35 kilóval súlyosabb, mint én. Tehát az ön kockázata csekély. A gyáva kis kockázatot sem képes elviselni. Ha Ön, e felkínált párviadalra nem kíván kiállni, akkor Ön GYÁVA, GYÁVA.

Tudom, hogy az Ön mögött állók segítségével megverethet, vagy akár meg is ölethet. Önnek tudnia kell, hogy én nem félek. Nem félek, mert készen vagyok az útra. Ismerem hibáimat, bűneimet, gyengeségeimet, és ismerem Krisztus urunk tanításait.

A házasságtörő asszonyt megkövezni szándékozóknak Krisztus azt mondta:
" Az vesse rá az első követ, aki nem vétkezett." Egyetlen kő nem repült a bűnös asszonyra.

Nem tudom és nem is érdekel, hogy Wittner Mária milyen bűnöket követett el ifjú életében. Amit tudok: nem köztörvényes bűncselekményért ítélték halálra. Egészen pontosan az 1956-os szabadságharcot követően, politikai okokból ítélték halálra. Több hónapot töltött siralomházban, 13 évet börtönben. A halálos ítélet, a halálsoron és börtönben töltött idő, minden korábbi bűnét eltörölte. Minden 56-os nő és férfi, akik a barikádokon, akik a sortüzekben, akik a börtönökben, akik akasztófán, akik kínzókamrákban a Hazájukért a Nemzetükért meghaltak vagy szenvedtek, minden korábbi bűnüktől felmentettek. Ön, Wittner Máriával és az 56-osokkal úgy viselkedik, mintha Pál apostolt, Paulust, a damaszkuszi út előtti szauluszi élete alapján ítélnénk el. Ítélnénk meg. Saulus többszörös gyilkos volt.
Wittner Mária talán nem.

Dániel Péter!
Ön ezen a földön senkit nem győzhet le. Megölhet, meggyalázhat, megfélemlíthet, bemocskolhat sok embert. De legyőzni egyetlen egy embert tudunk életünkben. Önmagunkat. Önnön gyűlöletünket, gyengeségünket, hitetlenségünket, fájdalmunkat, megaláztatottságunkat, hibáinkat.

Dániel Péter!
Egyszer legyen bátor életében! Győzze le félelmét! Győzze le gyűlöletét! Kérjen bocsánatot Wittner Máriától! A Magyar Nemzettől! 1956 hőseitől! 1956 mártírjaitól! A halottakat csak az élők védhetik meg.

Ha Ön nem kér bocsánatot, akkor GYÁVA! GYÁVA! GYÁVA!

Vegye tudomásul, hogy Önmaga elől nem menekülhet el! A gyávasággal szemben sem betonbunker, sem a barátai, sem a családja nem védheti meg.

A mai naptól, ha gyalogosan jár az utcákon, ha buszon, villamoson, földalattin emberekkel találkozik, bárkinek a szemébe néz, minden szempár azt üzeni majd, hogy Ön gyáva! Ha egyedül lesz, világosban és sötétben, ébrenlétében és álmában ezek a tekintetek elkísérik. A gyávákat nem a nép haragja, hanem a nép megvetése sújtja.

Én nem nyilatkozhatom a nép nevében, de hangos szóval mondom egyes szám első személyben: én megvetem Önt, ha nem kér bocsánatot Wittner Máriától, az 56-osoktól, a Magyar Nemzettől.

Dániel Péter!
Legyen bátor!
Kérjen bocsánatot!

2011. Mindenszentek napja
Papp Lajos a szívsebész

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nyugati világ mulasztása 1956-
  2011-11-20 02:19:55, vasárnap
 
  Merénylet és árulás
2011.11.05.

"New York éjfél előtt értesült arról, hogy az orosz árulás bekövetkezett, és Moszkva elszánta magát a merényletre. A rádiók első híreivel egy időben, röplapokat kezdtek osztogatni éjjel a New York-i utcákon. Az angol nyelvű röplapok figyelmeztették a közönséget, hogy Magyarországon e pillanatokban tömegmészárlás kezdődött, és az amerikai nép és kormányzat azonnali beavatkozását követelik."

- Így kezdte Márai Sándor 1956. november 4-én, vasárnap reggel beszámolóját a Szabad Európa Rádióban arról, hogyan fogadta Amerika a magyarországi szovjet támadás hírét. Véget ért a totalitárius kommunista zsarnokságot megdöntő dicsőséges magyar forradalom, és megkezdődött a szovjet megszállókkal szembeni heroikus nemzeti szabadságharc második szakasza.


Másfelől, végzetes csapás érte a magyarok és a velünk rokonszenvező nemzetközi közvélemény abba vetett hitét, reményét (vagy inkább illúzióját?), hogy van lehetőség egy szovjet birodalomhoz tartozó, gyarmati függésben levő országban a kommunista rendszer felszámolására és a függetlenség helyreállítására. Részben, mert ezt a szovjet vezetés eltűri és megengedi, részben mert a nyugati világ, élén az Amerikai Egyesült Államokkal, ezt ki tudja és ki akarja kényszeríteni - vagy alkudni.
1955-ben az osztrák nép számára előnyös alkut kötöttek a nagyhatalmak, de a Szovjetunió által Finnországgal kialakított speciális viszony (belpolitikai önállóság, külpolitikai korlátozott szuverenitás, katonai semlegesség), sőt még a különutas, el nem kötelezett titoista Jugoszlávia is kívánatos célként és követhető példaként lebegett sok magyar szeme előtt.

November 4-én és a következő napokban azonban világossá vált, hogy a hit és a remény mindkét vonatkozásban megalapozatlan volt. Sem a moszkvai birodalmi központ, sem az amerikai kormányzat nem akarta megengedni, illetve támogatni Magyarország kiválását a szovjet blokkból. A szovjet vezetés már 1956 nyarán, a lengyelországi munkásfelkelés után rendszerellenes megmozdulásokra számított Magyarországon is, és katonai előkészületeket tett nagy erők bevetésére ,,a szocialista társadalmi rend védelme, adott esetben helyreállítása" érdekében.
Az október 23-i, éjjeli első szovjet intervenció azonban nem hozta meg a kívánt eredményt, a kommunista Nagy Imre miniszterelnök a forradalom oldalára állt, és ekkor egy napra - október 30.! - úgy tűnt, a birodalmi vezetés hajlandó engedményekre, akár még a megszálló csapatok kivonásáról is kész tárgyalni a magyar kormánnyal.
Másnapra azonban, az SZKP első számú vezetője, Hruscsov (egy álmatlanul töltött éjszaka után) mégis úgy döntött, hogy fegyveres erővel kell leverni a magyar forradalmat, és ehhez nem volt nehéz megszerezni a zömében még mindig sztálinistákból álló pártelnökséget, illetve a katonai vezetőket. Zsukov és Konyev marsall ,,testvéri segítségnyújtás" címén szabályos villámháborút tervezett és indított egy elvileg független, baráti, sőt szövetséges ország ellen.
Mintegy százezer főnyi, különleges haderő zúdult Magyarországra, amelynek 120 ezer főnyi hadseregét sikeresen ,,lefejezték", s megbénították, de a néhány ezer - zömében munkás és értelmiségi - magyar szabadságharcos ellenállását így is a tervezettnél sokkal lassabban és nehezebben tudták felszámolni. A fegyveres ellenállást csak hetek, a munkástanácsok és értelmiségi csoportok vezette politikai ellenállást, a ,,második forradalmat" pedig csak hónapok alatt tudták kíméletlen terrorral, véres sortüzekkel, tömeges letartóztatásokkal, internálásokkal pacifikálni.

Ezt a hetekig-hónapokig tartó élet-halál harcot a nyugati világ, élén az amerikai kormányzattal, tétlenül nézte. Az újraválasztására készülő Eisenhower elnök nem lehetőséget, hanem problémát látott a magyar felkelésben. Utasítására Dulles külügyminiszter megüzente a szovjeteknek, hogy az Egyesült Államok Magyarországot (és a szovjetek számára szintén problémás Lengyelországot) nem tekinti lehetséges katonai szövetségesének, csak ,,ha sikert aratnak, és a maguk erejéből kivívják szabadságukat", akkor Amerika kész segíteni nekik a gazdasági felzárkózásban.
Vagyis az amerikaiak által évekig propagandisztikusan hangoztatott ,,visszaszorítási" és ,,felszabadítási" jelszavak, ígéretek az igazság pillanatában hamisnak, megtévesztőnek bizonyultak. Eisenhower valójában kételkedett abban, hogy lehetséges és egyáltalán kívánatos-e megváltoztatni az 1945 után kialakult európai status quót.
Mint második világháborús tábornok, megtanulta tisztelni a Vörös Hadsereg erejét, s túl kockázatosnak tartotta volna Magyarország katonai megsegítése miatt konfrontációt vállalni a Szovjetunióval, amely 1956-ban már az Egyesült Államokkal egyenrangú, rivális atomnagyhatalom volt.
A katonai erőviszonyokat tekintve bizonyos fokig érthető az USA (és a nyugat-európai hatalmak) vezetésének óvatossága és tétlensége november 4. előtt, ám éppen a magyar nép hősies szabadságharca mutatta meg, hogy még az irdatlan szovjet túlerővel szemben is lehet ellenállni.

Kivételes balszerencsénk volt az első világháború végén Wilsonnal, a másodikban Roosevelttel, 1956-ban Eisenhowerrel: a múlt század sorsdöntő pillanataiban tehetségtelen, alkalmatlan elnökökkel volt dolgunk, akik elárulták az általuk fennen hirdetett eszméiket. A huszadik századi magyar tragédiákért bizony nem kis felelősség terheli az említett három amerikai elnököt.
A képmutatás, a gyávaság és a tétlenség éppúgy bűn, sőt hiba, mint a szándékos gonosztett. Márai pontosan látta: a nyugati világ mulasztása 1956-ban ,,több volt, mint bűn; hiba volt". Ennek következményeit ötvenöt év múltán is viseljük.

Faggyas Sándor
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2011.10 2011. November 2011.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 11 db bejegyzés
e év: 399 db bejegyzés
Összes: 7719 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 112
  • e Hét: 735
  • e Hónap: 3861
  • e Év: 35591
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.