1 /3 oldal
Bejegyzések száma: 20
2011-12-31 18:01:53, szombat
Szuhanics Albert
Ihaj-csuhaj Szilveszter
Ihaj-csuhaj Szilveszter,
jaj de szűk rám a szvetter!
Felszedtem egy pár kilót,
ki látott ily vízilót?
Ihaj-csuhaj farsang van,
az evéssel felhagytam.
Míg az óév ellohol,
nem kell más csak alkohol!
Papírcsákó fejemen,
kiürült az üvegem.
Hogy segítsek magamon?
Előkapom konyakom!
Meglátok egy boszorkát,
hozzá vágom a tortát!
Ihaj-csuhaj karnevál,
itt ma finomság dukál!
Megforgatlak én téged,
űzzük el az óévet!
Úgy kóvályog a fejem...!
Szédelgek, vagy szerelem?
Száraz torkom leöntöm,
az új évet köszöntöm!
Papírdudám hangja szép,
legyen boldog az Új év!
Ihaj-csuhaj Szilveszter,
hóból van a hóember!
Nem vagyok én sem fából,
kirúgok ma a hámból!
Debrecen, 2011. 12. 28.
0 komment
, kategória: Szuhanics Albert versei
2011-12-31 18:00:32, szombat
Szuhanics Albert
Szilveszteri fohász
Fűzfa hajlik tó jegére,
nyakunkon az évnek vége.
Hóban kárognak a varjak,
derűsebb eget akarnak!
Bizony elmúlt az esztendő,
hónapokból tizenkettő.
Éjfél jő el nem sokára,
készülhetünk számadásra!
Jó és rossz is jutott bőven
elköszönő esztendőnkben.
Hogy vége lesz, nem is bánom,
s már az újat alig várom!
Új év, új vágy, új remények,
Isten áldja ezt a népet!
Legyen mérték mi volt régen,
becsületünk..., legfőbb érdem!
Legyen munka, s annak rangja,
szebb jövőnknek akaratja!
Új családok új reménye,
gyermekáldás, szemünk fénye!
Itt mindenki boldoguljon,
szép országunk kiviruljon!
Mindent mi nemes törekvés,
szerencse, s haszon kövessék!
Úgy kérjük mi Istenünket,
hogy segítsen meg bennünket!
Igazsággal, biztos hittel,
erős karral, bátor szívvel!
Debrecen, 2011. 12. 30.
0 komment
, kategória: Szuhanics Albert versei
2011-12-24 16:18:51, szombat
Szuhanics Albert
Karácsony és Ádám, Éva
Karácsonykor jó a kalács,
meg a finom bejgli.
Annyit sütött a kedvesem,
alig győzöm nyelni!
Van itt diós, mákos, bejgli,
foszlós kakaós kalács.
S egy jókora zserbó készül,
nem kell ide tanács...
Hogy melyiket kóstoljam meg,
eszem mind a négyet.
S ha elfogyott a tányérról,
új adagot kérek!
Szenteste van, Éva napja,
köszöntöm párom.
S felköszönti Évát apja...,
így hívják a lányom!
Ma köszöntök minden Évát,
és Boldog Karácsonyt!
...kívánok én mindenkinek...,
egy percet sem várok!
S köszöntöm az Ádámokat,
de nem vagyok Ádám.
Albert igaz párja Éva,
hidd el Ádám bátyám!
Debrecen, 2011. december 24.
0 komment
, kategória: Szuhanics Albert versei
2011-12-23 23:01:46, péntek
Szuhanics Albert
Az idő zarándokai
Zarándokai időnek,
vándorok vagyunk.
Égi vezetőnk, mesterünk,
szépséges Napunk.
Nagy kört járunk minden évben,
Újév napja start.
A mi utunk tűzön-vizen
Szilveszterig tart.
Tavasz útján lábunk vizes,
felolvadt a jég.
Sárga boglárka mosolyog,
s tulipános rét.
Nyár hevében tüzes Napunk
a zeniten jár.
Hűs árnyékban vizek partján
kellemes a nyár.
Őszi dérben, sápadt fényben
aranyló berek.
Az ezüst nyár lába nyomán
avarban megyek.
Hótakaró alatt minden
mezőnkön köd ül.
Télnek ölén egy Kisdednek
bús szívünk örül.
Kalendáriumban jövőnk,
prófétál a Nap.
Időisten országútján
jámbor nyáj halad.
Arcunkon van keze nyoma,
sok kis szarkaláb.
Sötét hajunk lassan őszül,
s ő festi tovább.
Idősek leszünk idővel
minden időben.
Míg az idő köröket ír...,
maga időtlen.
Örök zarándokok vagyunk,
az idő urunk.
Ő bennünk él, s mi őbenne,
...így vándorolunk...
Debrecen, 2011. december 23.
2 komment
, kategória: Szuhanics Albert versei
2011-12-23 01:09:55, péntek
Szuhanics Albert
Mi a Karácsony?
Elgondolom, hogy mi a Karácsony,
igazság-mese, valóság-álom.
Szívünkben nyíló szépséges virág,
szeretetfénybe merülő világ.
Csillagos égen Nap születése,
kis gyertyák lángja, ünnep és béke.
Tűlevél-illat, csengettyűk hangja,
a kicsiny Jézus születésnapja.
Ébredő álmok kiáradása,
megfáradt lelkek reménysugára.
Az öröklétnek vizéből kortyok,
szeret az Isten, az ember boldog!
Fehér ruhában a téli berek,
zúgó harangszó, hívő emberek.
Gyermeki szemek csillogó fényben,
bizonyságlángok, túl a reményen.
Debrecen, 2011. 12. 22.
1 komment
, kategória: Szuhanics Albert versei
2011-12-21 00:59:10, szerda
Szuhanics Albert
Karácsonyi vendégek
Hull a hó, sok lágy pehely,
Karácsony-éj ránk lehel.
A fenyőfa olyan szép,
mint a csillagfényes ég.
Sok csengettyű, kis harang,
csilingel a fán e hang.
Gyertya fénye élő láng,
jaj de szép a fenyőfánk!
Csillagszóró, sercegő,
szikrázik a szép fenyő.
A sötétben csillogó
szempár tied, Anikó.
Jó a kalács illata,
messze száll az éjbe' ma.
Rám vakkant a kiskutyám,
kérek én is gazdikám!
Szaloncukor, csokidísz,
adok neked, amit bírsz!
Míg az ágat felérem,
mindenki a vendégem!
Debrecen, 2011. december 20.
0 komment
, kategória: Szuhanics Albert versei
2011-12-18 23:48:55, vasárnap
Szuhanics Albert
Magyar Karácsony
Ha az éjek mélyre nyúlnak
akkor születik az új nap.
Mikor földig hajol az ég,
megtestesül az istenség.
Csöndben pihennek a rétek,
magban nyugszik az új élet.
Szemeikbe álmot lehel
sok tündöklő csillagkehely.
Csodaszarvas fényléptekkel,
a mennyei szérűn legel.
Kis falvakból tiszta imák
köszöntik az Isten fiát.
Kerecsenek szárnyán szállnak,
terelgetnek felhő-nyájat.
Összegyűl az ég serege,
lágyan hull le sok hópihe.
A Jóisten áldásait
két kezével szórja le itt.
Vetésre küld fehér havat,
betakarni a magvakat.
Lelkünk rakjuk patyolatba.
ha jő a születés napja!
Úgy várjuk mi a kisdedet,
Áldott Karácsony ünnepet!
Debrecen, 2011. 12. 18.
0 komment
, kategória: Szuhanics Albert versei
2011-12-17 23:15:33, szombat
Szuhanics Albert
Karácsonyi mese
Volt egyszer egy kis fenyő,
úgy hívták hogy .Luc Benő.
Otthona a nagy erdő
egy tobozból bújt elő.
Cseperedett Luc Benő
azt mondták, hogy nagyra nő.
Mellette a vén fenyők
álltak neki védernyőt.
Elmesélem ti nektek,
mert én nekem hihettek,
...egy Karácsony éjjelen
mily ünnepen volt jelen:
Minden állat szívleli,
hópihék a díszei.
A holdsugár ráragyog,
gyertyácskái csillagok.
Ékesíti fényes ég,
fa még nem volt ilyen szép.
Csodálják az állatok,
gyönyörködve állnak ott.
Szent Karácsony éjjelén,
kerek erdő közepén
körbe táncolják a fát,
dalt zenél a havas ág.
Ropja farkas, a róka,
arra jár egy apóka.
Ő is beáll, táncot jár,
nála egy pezsgős pohár.
Megkínálja a nyulat
kis nyuszi vele mulat.
Répát ad a süninek,
s az almával lepi meg.
Ajándékot osztanak,
mindenki hazaszalad.
"Farkas hozzál abrakot,
őzek elé rakhatod!"
Kiáltja az apóka,
folytatódik a móka.
Slágerlistát dalol... ó...!,
kívánságra a rigó.
Egy kiscica arra jár,
könnyes szemmel sírdogál.
"Oly szomorú az estém,
befagyott a tejecském!"
"Szaladjatok állatok,
egy percet se' várjatok!"
így kiált az apóka,
s már futnak is a hóba'.
Szarvas meg is érkezett,
melengeti a tejet.
rálehel sok meleget,
s már engedett, meglehet,
Érkezik a kicsi nyúl,
füleivel hozzá nyúl.
Betakarja, olvasztja,
"bár a cicus jól lakna!"
Vakond ás mély gödröcskét,
leviszi a tejecskét.
A föld hője olvasztja,
"jaj, szomjas a kis macska!"
A vaddisznó mellé ül,
hőt termel ő legbelül.
Felolvad a tejecske,
"röff! nincs ennél szebb este!"
Olyan boldog Luc Benő,
ő még csak most jött elő.
A szeretet melenget,
felolvasztja a jeget.
"Megköszönöm ti nektek,
én titeket szeretlek!"
Így nyávog a kiscica,
s ez tőle egy kis ima.
Ilyen volt a Karácsony,
megtörtént egy tisztáson.
Nem feledem azóta,
én voltam az apóka!
Debrecen, 2011. 12. 17.
0 komment
, kategória: Szuhanics Albert versei
2011-12-17 20:06:18, szombat
Szuhanics Abert
Ausztrál Karácsony
Hat fehér kenguru húzza a szánkóját,
azon érkezik az ausztrál Mikulás.
Szenteste másnapján ideér csapzottan,
hosszú utat tett meg, én tőle hallottam.
,,
Ott nyár van, úgy bizony Karácsony idején
megizzad Télapó a napon, jaj szegény!
Műanyag fenyőfák feldíszítve állnak,
díszei strandoknak és fülledt szobáknak.
Nincs tűlevél-illat, nem honos a fenyő,
szekrényből műanyag fákat húznak elő.
Sül a töltött pulyka, és a finom rétes,
jut a Mikulásnak, ott az élet édes!
Ha nagyon megizzad, puttonyát cipelve,
nagy adag fagylaltot árnyékban nyal nyelve.
Negyven fok bundában még így is sok neki,
ruháját tengerpart homokján leveti.
Ott pancsol a strandon a nyári Mikulás.
Nem hiszed? Jöjj ide, nézd velem! Láss csodát!
Mégis csak szebb és jobb a havas karácsony,
maradjunk mi itthon, inkább azt ajánlom!
Debrecen, 2011. december 17.
0 komment
, kategória: Szuhanics Albert versei
2011-12-17 13:34:02, szombat
Szuhanics Albert
Könnybe lábadt szerelem
Egyetlenegy kérdés kínoz,
kételkedő érzemény.
"Szeret e még a kedvesem?"
Halk szellőtől kérdem én.
Megmondhatná a nagy folyó,
enyém e még az a lány,
akinek száz virág nyílik
áldott léptei nyomán?
Kérdjem én a hajnal ajkát,
súgja meg e titkot még?
De ha mégis néma marad,
ki mondja meg, tán az ég?
A mennydörgés, felhők ormán
lehet nemet mond nekem,
s villámokkal sújt le engem
egy elmúló szerelem.
Vagy talán az éjszakába
kiáltja egy csúf madár,
elmúlt már az ő szerelme,
abban bízni... jaj de kár!"
Ám meglehet a fényes nap
majd világgá kürtöli,
én vagyok a boldogsága,
soha nem kell más neki!
Mégis az lenne a legjobb,
Hogyha tőle hallanám,
gyönyörűszép kedvesemnek,
tisztán csengő, halk szaván...
"Örökké szeretlek téged,
ne bántson e gondolat,
amely kételyt ébreszt benned,
én vigyázom sorsodat!"
Ugye így lesz! Ugye szeretsz?
Láthatod csillog szemem,
már tudom mily édes érzés
a könnybe lábadt szerelem.
Debrecen, 2009. május 30.
0 komment
, kategória: Szuhanics Albert versei
1 /3 oldal
Bejegyzések száma: 20
2011. December
ma:
10 db bejegyzés
e hónap:
20 db bejegyzés
e év:
1515 db bejegyzés
Összes:
10148 db bejegyzés
Ma: 3314 e Hét: 26778 e Hónap: 98888 e Év: 384321